Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

1981. szeptember 20. "Képújság q Kisinyovi változások Földrengésbiztos lakóházak A Szovjet Hadsereg sugárút Kisinyovban Számok és tények tükrében Almikor 40 évvel ezelőtt Mol­dávia fővárosának, Kisinyovna’k első nagy tervét készítették, nem volt előre látható az utób­bi években végbement nagy fejlődés. A legnagyobb válto­zás a város leggyakrabban földrengés sújtotta területein ment végibe, ahol nemcsak tar­tós, de eredeti szerkezetű több emeletes házak épültek. Ezek a 8-15 emeletes épületek ellen­állnak a földrengésnek. A ko­rábban általában négyemele­tes kis'inyovban nem több, mint 10 évvel ezelőtt kezdtek ilyen magas épületeket építeni. Kisinyov városképe megvál­tozott. A korábban tipikus vi­déki városban nem voltak gyá­rak, kulturális és felsőfokú ok­tatási intézmények. Ma Kisinyov a köztársaság nagy Ipari és kulturális központija. Itt össz­pontosul több mint száz ipari üzem, amelyeknek termékeit 52 országba exportálják; saját akadémiája., több tucat kutató- intézete, öt színháza, számos felsőfokú oktatási intézménye, technikuma, könyvtára, múzeu­ma, kultúrkörpontja van. A fél­milliós városban a lakosság számának gyors növekedése mi­att nagyon fontossá vált a la­kások építése. Ma Kisínyovot a la'kásavatók városának is neve­zik: negyedszázad alatt min­den második lakos új lakásba költözött. A rohamosan növekedő né­pességet figyelembe véve új, átfogó tervet készítették a vá­ros bővítésére. A terv előirá­nyozza Kisinyov keleti irány­ban való terjeszkedését: a vá­ros a jövő század elejére már a Dnyeszter partjára ér majd. A lakott települések az ipari lé­tesítményektől távol épülnek. A tervek biztosítják a szükséges kulturális és szolgáltató intéz­ményeket, a közlekedési és hír­közlő eszközöket. A közelmúltban megkezdte az üzemelést a Szovjetunió leg­nagyobb, 3300 kilométer hosszú kőolajvezetéke Szurgut (Nyu. gat-Szibéria) és Polock (Belo­rusz SZSZK) között. A 300 kilo­méteres nyugati szakaszon a szovjet építőkkel együtt dolgoz­tak lengyel kollégáik. Megszer­vezve a fővezeték szakaszos ki­próbálását, a határidőnél egy héttel korábban készítették elő a vezetéket a terheléshez. Az új kőolajvezeték teljes mértékben ellátja nyersanyag­gal a Belorusz SZSZK és a bal­ti köztársaságok kőolajfeldolgo­zó üzemeit. A folyékony tüzelő­anyagból a szocialista közösség országaUis kapnak. A mohelnicei (Csehszlovákia) villamos-motorgyár dolgozói szo­cialista kötelezettséget vállaltaik arra, hogy a Szovjetunióba irá­nyuló exportszállítások éves ter­vét december 15-ig teljesítik. A gyár szovjet és csehszlovák szakemberek által kidolgozott aszinkron villamosmotorokat bo­csát ki. Ez a termék nagy ke­resletnek örvend a testvérorszá­gokban. A csehszlovák gépgyártók öt év alatt a szovjet megrendelők számára összesen több mint 6000 korszerű szerszámgépet, köztük 250 robot szerszámgépet készítenek, szovjet és csehszlo­vák üzemek kooperációja alap­ján. Az „Ipari berendezések. Készült a Szovjetunióiban” fel­iratú konténerek megérkeztek a „Gera” házgyári kombináthoz, amely az egyik legnagyobb üzem az NDK-ban. Kezdetét vette a rekonstrukció a gyár­ban, amely vasbeton-szerkeze­teket állít elő a lakásépítéshez. Szovjet és NDK-beli szakembe­rek közösen dolgozzák ki e szerkezetek gyártásának új technológiai folyamatait, lakó­komplexumokat terveznek az egyes országok sajátosságainak figyelembevételével. * Moszkvában a Szovjetunió és Románia aláírta az 1981—1985- ös évekre szóló kereskedelmi és fizetési megállapodást, amely­nek értelmében a kölcsönös ke­reskedelem volumene öt év alatt 17 milliárd rubelt fog kitenni, ami 90 százalékkal több az elő­ző öt év azonos mutatójánál. Ezzel egyidejűleg szerződést kötöttek a délukrán atomerőmű (Szovjetunió) építésében való román részvételről. Az erőmű hosszú távon fog Villamos ener­giát szállítani Romániába. Ro­mánia a megállapodás alapján a Szovjetuniót különféle termé­kekkel fogja ellátni. * Űj automata sajtológépet hoztak létre az erfurti (NDK) Umformtechnik kovácsoló-saj- to'ló berendezéseket gyártó kombinátban. Már az idén meg­kezdődik a sorozatgyártása az új eszközöknek, amelyek köny- nyen megmunkálják a centimé­teres vastagságú acéllemeze­ket. A kombinát gyártási prog­ramjában nem kevés a tökéle­tesített és az új elven működő, melegen és hidegen préselő sajtológép. A gyár e termékei­nek közel 80 százalékát a szo­cialista országokba irányítja majd: az Umformtechnik a ko- vácsoló-sajtoló berendezések legfőbb gyártója a KGST-n be­lül. Csupán az elmúlt évben a testvérállaimokba több mint 3000 nagy teljesítményű gépet szállított. lE gépek közül sokat szovjet szakemberekkel közösen hoztak létre; a vállalatnál mintegy 10 éve eredményesen működik a két ország tudományos-szer­kesztési központja. Az utóbbi időkben ennek munkájában csehszlovák kollégák is részt vesznék. iMoszkvában a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság aláírta az 1981—1985-ös évekre szóló ke­reskedelmi és fizetési megálla­podást. Az előző öt évhez ké­pest a két ország kereskedel­mének volumene 50 százalékkal növekszik. A folyó ötéves tervben a Szovjetunió folytatja a kőolaj, és az olajtermékek, az öntött­vas, a ferroötvözetek, a vas- és acél hengereltáruk, a vegy­ipari termékek, az energetikai és a szállítóberendezések, a teher- és a személygépkocsik, az útépítő gépek, a fémmeg­munkáló szerszámgépek, vala­mint a közfogyasztási cikkek szállítását Kubába. Kuba a Szovjetunióba nyers cukrot, nik­kel tartalmú termékeket, citrus­féléket és dohányt fog exportál­ni. Szovjetunió Csehszlovákia Veseátültetések Bakuban A vám berki csipke Az azerbajdzsán! főváros, Baku egyik főiskolai diákja Le- ningrádból kapott új vesét. Az azerblaljdzsán orvosi gyakorlat­ban ma már nem ritka műtét a veseátültetés. A bakui diák ese­tében sem az operáció volt a szokatlan, hanem az, hogy az átültetendő vese 18 órán át — a donor halálától az operáció­ig — emberi szervezeten kívül volt. A vese speciális fémkon­ténerben tette meg a' hosszú re- pülőutat északról délre. — Nem az első esetben, ül­tetünk át messzitől érkezett ve­sét. A vese hosszabb idejű kon­zerválása. és számítása gyakor­lattá vált — jelentette ki Mír- Maimed Dzsavad-zade, a bakui urológiai kórház alapítója és vezetője. Az 53 éves, paraszti családból származó Dzsavad-zade 30 éve folytat orvosi és pedagógiai munkát Kétszázötven tudomá­nyos mű és nyolc monográfia szerzőije, amelyek közül az egyi­ket — „A vesék és vizeletkivá- laisztók anomáliájának sebésze­te" címűt — tavaly angolul is kiadták. Dzsavad-zadét a Szov­jetunióiban és külföldön elismert tudósként és kiváló sebészként tartják számon. Az elmúlt há­rom évtizedben számos műtét sebészeti technikáját tökélete­sítette. — Nemrégiben még sok ve­sebetegség gyógyíthatatlannak bizonyult. A vesefunkciók meg­romlása többnyire urémiához vezetett, s ebben az esetben tehetetlenek voltunk — nyilat­kozta. a professzor. — Ma vi­szont a vese konzerválása, és átültetése, a művese közeikta- tása. emberek ezreinek életét menti meg. Kórházunk fennál­lásának nem egészen tíz esz­tendeje alatt több mint 12 ezer mű ve s eke zelést, he ma diai íz i st végeztünk. Ezzel a módszerrel sikerült évekkel meghosszabbí­tani a súlyos betegek életét. A Baku központjában, álló, ötemeletes modern kórház fa­lai között gyakran, megfordul­nak neves külföldi vendégek, ismert urológusok. A spanyol Gill -Ver net professzor, a Nem­zetközit Urológiai Társaság, al- elnöke írta a kórház vendég­könyvébe: „Ez a klinika, véle­ményünk szerint), a legjobbak egyike.” A belga Greguar pro­fesszor, az Európai1 Urológusok Társaságának főtitkára „nemzeti büszkeségnek” nevezte a bakui klinikát. — Az azerbajdzsán kormány rubel milliókat költött a. kórház felszerelésére, de a gyógyítás itt is — mint az országban mindenütt — teljesen ingyenes. Szociológiái vizsgálataink ki­mutatták, hogy száz megkérde­zett beteg közül egy sem tudja, mennyibe kerül az ápolása.. Be­tegeink csodálkoztak1, amikor megtudták, hogy egyetlen pá­ciens művese-kezelése egy év alatt nyolcezer rubelbe kerül1. A klinika tanfolyamain éven­te 150, más városokból érkező orvos vesz részt szak-, illetve továbbképzésen. Az azerbajd­zsán uroneurológus iskola világ­szerte ismert). Bakuban rendez­ték meg például az urológusok és az uroneurológusok országos kongresszusát, valamint a t rg nszp'.ia n'tol ó gu sok ko nf e re n ­ciájá.t, külföldi kollégák részvé­telével. Dzsavad-zade gyakran, láto­gat külföldi klinikákat is. Jól is­merik több szocialista ország, valamint Franciaország, Anglia., Irán urológiai intézeteiben, amelyekben a tudós nemcsak előadásokat tartott, hanem mű­téteket is végzett.’ A csipkékészítésnek nagy ha­gyományai vannak Csehszlová­kiában is. Az első csipketerítő a kelet-cséhországi Vamberk vá­roskában készült, amelyet az­után újabbak és újabbak kö­vettek. Századunk első évtize­deire a vamberki csipke már vi­lághírnévre tett szert. A második világháború után az Orlicei-hegység környékén sok minden megváltozott. A mezőgazdasági és ipari terme­lés az egykor szegény vidéken sok munkalehetőséget biztosí­tott a nőknek is, akik számára addig a csipkeverés jelentette az egyetlen megélhetési lehető­séget. Az a veszély fenyegetett, hogy a csipkekészítés szép nép­művészeti hagyománya teljesen megsemmisül. Hogy ezt meg­akadályozzák, 1946-ban néhány tucat csipkeverőnő saját szövet­kezetét hozott létre. A vamber­ki csipkekészítő szövetkezet — a maga nemében egyetlen Cseh­szlovákiában — bemutató kol­lekciója mintegy kétszáz csip­kefajtát tartalmaz. Nyolc üze­mében több mint 400 csipkeve- rőnőt, tervezőnőt, varrónőt és más dolgozót alkalmaznak. A fiatalok már nem úgy tanulják a mesterséget, mint egykor, a nagymamáktól: a szövetkezet szakmunkásképző központjában sajátíthatják el a csipkekészí­tés csínját-bínját. (Orbis-KS) Készül a gyönyörű csipke

Next

/
Thumbnails
Contents