Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-20 / 221. szám
1981. szeptember 20. "Képújság q Kisinyovi változások Földrengésbiztos lakóházak A Szovjet Hadsereg sugárút Kisinyovban Számok és tények tükrében Almikor 40 évvel ezelőtt Moldávia fővárosának, Kisinyovna’k első nagy tervét készítették, nem volt előre látható az utóbbi években végbement nagy fejlődés. A legnagyobb változás a város leggyakrabban földrengés sújtotta területein ment végibe, ahol nemcsak tartós, de eredeti szerkezetű több emeletes házak épültek. Ezek a 8-15 emeletes épületek ellenállnak a földrengésnek. A korábban általában négyemeletes kis'inyovban nem több, mint 10 évvel ezelőtt kezdtek ilyen magas épületeket építeni. Kisinyov városképe megváltozott. A korábban tipikus vidéki városban nem voltak gyárak, kulturális és felsőfokú oktatási intézmények. Ma Kisinyov a köztársaság nagy Ipari és kulturális központija. Itt összpontosul több mint száz ipari üzem, amelyeknek termékeit 52 országba exportálják; saját akadémiája., több tucat kutató- intézete, öt színháza, számos felsőfokú oktatási intézménye, technikuma, könyvtára, múzeuma, kultúrkörpontja van. A félmilliós városban a lakosság számának gyors növekedése miatt nagyon fontossá vált a lakások építése. Ma Kisínyovot a la'kásavatók városának is nevezik: negyedszázad alatt minden második lakos új lakásba költözött. A rohamosan növekedő népességet figyelembe véve új, átfogó tervet készítették a város bővítésére. A terv előirányozza Kisinyov keleti irányban való terjeszkedését: a város a jövő század elejére már a Dnyeszter partjára ér majd. A lakott települések az ipari létesítményektől távol épülnek. A tervek biztosítják a szükséges kulturális és szolgáltató intézményeket, a közlekedési és hírközlő eszközöket. A közelmúltban megkezdte az üzemelést a Szovjetunió legnagyobb, 3300 kilométer hosszú kőolajvezetéke Szurgut (Nyu. gat-Szibéria) és Polock (Belorusz SZSZK) között. A 300 kilométeres nyugati szakaszon a szovjet építőkkel együtt dolgoztak lengyel kollégáik. Megszervezve a fővezeték szakaszos kipróbálását, a határidőnél egy héttel korábban készítették elő a vezetéket a terheléshez. Az új kőolajvezeték teljes mértékben ellátja nyersanyaggal a Belorusz SZSZK és a balti köztársaságok kőolajfeldolgozó üzemeit. A folyékony tüzelőanyagból a szocialista közösség országaUis kapnak. A mohelnicei (Csehszlovákia) villamos-motorgyár dolgozói szocialista kötelezettséget vállaltaik arra, hogy a Szovjetunióba irányuló exportszállítások éves tervét december 15-ig teljesítik. A gyár szovjet és csehszlovák szakemberek által kidolgozott aszinkron villamosmotorokat bocsát ki. Ez a termék nagy keresletnek örvend a testvérországokban. A csehszlovák gépgyártók öt év alatt a szovjet megrendelők számára összesen több mint 6000 korszerű szerszámgépet, köztük 250 robot szerszámgépet készítenek, szovjet és csehszlovák üzemek kooperációja alapján. Az „Ipari berendezések. Készült a Szovjetunióiban” feliratú konténerek megérkeztek a „Gera” házgyári kombináthoz, amely az egyik legnagyobb üzem az NDK-ban. Kezdetét vette a rekonstrukció a gyárban, amely vasbeton-szerkezeteket állít elő a lakásépítéshez. Szovjet és NDK-beli szakemberek közösen dolgozzák ki e szerkezetek gyártásának új technológiai folyamatait, lakókomplexumokat terveznek az egyes országok sajátosságainak figyelembevételével. * Moszkvában a Szovjetunió és Románia aláírta az 1981—1985- ös évekre szóló kereskedelmi és fizetési megállapodást, amelynek értelmében a kölcsönös kereskedelem volumene öt év alatt 17 milliárd rubelt fog kitenni, ami 90 százalékkal több az előző öt év azonos mutatójánál. Ezzel egyidejűleg szerződést kötöttek a délukrán atomerőmű (Szovjetunió) építésében való román részvételről. Az erőmű hosszú távon fog Villamos energiát szállítani Romániába. Románia a megállapodás alapján a Szovjetuniót különféle termékekkel fogja ellátni. * Űj automata sajtológépet hoztak létre az erfurti (NDK) Umformtechnik kovácsoló-saj- to'ló berendezéseket gyártó kombinátban. Már az idén megkezdődik a sorozatgyártása az új eszközöknek, amelyek köny- nyen megmunkálják a centiméteres vastagságú acéllemezeket. A kombinát gyártási programjában nem kevés a tökéletesített és az új elven működő, melegen és hidegen préselő sajtológép. A gyár e termékeinek közel 80 százalékát a szocialista országokba irányítja majd: az Umformtechnik a ko- vácsoló-sajtoló berendezések legfőbb gyártója a KGST-n belül. Csupán az elmúlt évben a testvérállaimokba több mint 3000 nagy teljesítményű gépet szállított. lE gépek közül sokat szovjet szakemberekkel közösen hoztak létre; a vállalatnál mintegy 10 éve eredményesen működik a két ország tudományos-szerkesztési központja. Az utóbbi időkben ennek munkájában csehszlovák kollégák is részt vesznék. iMoszkvában a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság aláírta az 1981—1985-ös évekre szóló kereskedelmi és fizetési megállapodást. Az előző öt évhez képest a két ország kereskedelmének volumene 50 százalékkal növekszik. A folyó ötéves tervben a Szovjetunió folytatja a kőolaj, és az olajtermékek, az öntöttvas, a ferroötvözetek, a vas- és acél hengereltáruk, a vegyipari termékek, az energetikai és a szállítóberendezések, a teher- és a személygépkocsik, az útépítő gépek, a fémmegmunkáló szerszámgépek, valamint a közfogyasztási cikkek szállítását Kubába. Kuba a Szovjetunióba nyers cukrot, nikkel tartalmú termékeket, citrusféléket és dohányt fog exportálni. Szovjetunió Csehszlovákia Veseátültetések Bakuban A vám berki csipke Az azerbajdzsán! főváros, Baku egyik főiskolai diákja Le- ningrádból kapott új vesét. Az azerblaljdzsán orvosi gyakorlatban ma már nem ritka műtét a veseátültetés. A bakui diák esetében sem az operáció volt a szokatlan, hanem az, hogy az átültetendő vese 18 órán át — a donor halálától az operációig — emberi szervezeten kívül volt. A vese speciális fémkonténerben tette meg a' hosszú re- pülőutat északról délre. — Nem az első esetben, ültetünk át messzitől érkezett vesét. A vese hosszabb idejű konzerválása. és számítása gyakorlattá vált — jelentette ki Mír- Maimed Dzsavad-zade, a bakui urológiai kórház alapítója és vezetője. Az 53 éves, paraszti családból származó Dzsavad-zade 30 éve folytat orvosi és pedagógiai munkát Kétszázötven tudományos mű és nyolc monográfia szerzőije, amelyek közül az egyiket — „A vesék és vizeletkivá- laisztók anomáliájának sebészete" címűt — tavaly angolul is kiadták. Dzsavad-zadét a Szovjetunióiban és külföldön elismert tudósként és kiváló sebészként tartják számon. Az elmúlt három évtizedben számos műtét sebészeti technikáját tökéletesítette. — Nemrégiben még sok vesebetegség gyógyíthatatlannak bizonyult. A vesefunkciók megromlása többnyire urémiához vezetett, s ebben az esetben tehetetlenek voltunk — nyilatkozta. a professzor. — Ma viszont a vese konzerválása, és átültetése, a művese közeikta- tása. emberek ezreinek életét menti meg. Kórházunk fennállásának nem egészen tíz esztendeje alatt több mint 12 ezer mű ve s eke zelést, he ma diai íz i st végeztünk. Ezzel a módszerrel sikerült évekkel meghosszabbítani a súlyos betegek életét. A Baku központjában, álló, ötemeletes modern kórház falai között gyakran, megfordulnak neves külföldi vendégek, ismert urológusok. A spanyol Gill -Ver net professzor, a Nemzetközit Urológiai Társaság, al- elnöke írta a kórház vendégkönyvébe: „Ez a klinika, véleményünk szerint), a legjobbak egyike.” A belga Greguar professzor, az Európai1 Urológusok Társaságának főtitkára „nemzeti büszkeségnek” nevezte a bakui klinikát. — Az azerbajdzsán kormány rubel milliókat költött a. kórház felszerelésére, de a gyógyítás itt is — mint az országban mindenütt — teljesen ingyenes. Szociológiái vizsgálataink kimutatták, hogy száz megkérdezett beteg közül egy sem tudja, mennyibe kerül az ápolása.. Betegeink csodálkoztak1, amikor megtudták, hogy egyetlen páciens művese-kezelése egy év alatt nyolcezer rubelbe kerül1. A klinika tanfolyamain évente 150, más városokból érkező orvos vesz részt szak-, illetve továbbképzésen. Az azerbajdzsán uroneurológus iskola világszerte ismert). Bakuban rendezték meg például az urológusok és az uroneurológusok országos kongresszusát, valamint a t rg nszp'.ia n'tol ó gu sok ko nf e re n ciájá.t, külföldi kollégák részvételével. Dzsavad-zade gyakran, látogat külföldi klinikákat is. Jól ismerik több szocialista ország, valamint Franciaország, Anglia., Irán urológiai intézeteiben, amelyekben a tudós nemcsak előadásokat tartott, hanem műtéteket is végzett.’ A csipkékészítésnek nagy hagyományai vannak Csehszlovákiában is. Az első csipketerítő a kelet-cséhországi Vamberk városkában készült, amelyet azután újabbak és újabbak követtek. Századunk első évtizedeire a vamberki csipke már világhírnévre tett szert. A második világháború után az Orlicei-hegység környékén sok minden megváltozott. A mezőgazdasági és ipari termelés az egykor szegény vidéken sok munkalehetőséget biztosított a nőknek is, akik számára addig a csipkeverés jelentette az egyetlen megélhetési lehetőséget. Az a veszély fenyegetett, hogy a csipkekészítés szép népművészeti hagyománya teljesen megsemmisül. Hogy ezt megakadályozzák, 1946-ban néhány tucat csipkeverőnő saját szövetkezetét hozott létre. A vamberki csipkekészítő szövetkezet — a maga nemében egyetlen Csehszlovákiában — bemutató kollekciója mintegy kétszáz csipkefajtát tartalmaz. Nyolc üzemében több mint 400 csipkeve- rőnőt, tervezőnőt, varrónőt és más dolgozót alkalmaznak. A fiatalok már nem úgy tanulják a mesterséget, mint egykor, a nagymamáktól: a szövetkezet szakmunkásképző központjában sajátíthatják el a csipkekészítés csínját-bínját. (Orbis-KS) Készül a gyönyörű csipke
