Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

1981. szeptember 13. /tolna'''' KÉPÚJSÁG 9 Oszlopmászó kerékpár Dalmácia Műkincsek védelme Dubrovnik. A domini kánusok kolostora »Megbízható segítőtársat kap­tak az áramvezet'ékek szerelői. Egy eredeti szerkezet, az osz­lopmászó kerékpár lehetővé te­szi számaikra, hogy néhány perc atet fe'fmenjenek az áramve­zetékek vasbeton oszlopaira. Az új készülék pótolhatatlan KNDK jsr Ősi orvosi A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságiban a közelmúlt­ban jelent meg mái nyelvre át­ültetve az a XV. századi or­vosi kézikönyv, amely az ókor és a középkor koreai orvostu- dósaiinak mintegy másfél száz művét foglalja össze. Az eredetileg 266 kötetből álló könyvei 1477-ben, réz­matricák segítségével nyomtat­ták ki. A maga korában a mű valóságos orvosi lexikon volt, amely az akkoriban divatos A nemzeti jövedelem------------------------ tizenöt-husz s zázalékát a mezőgazdaság „ámította elő” az elmúlt öt év­ben a KGST-ország okban, s az á g azat nemzeti] övede le m­termeiő és életszínvonal-növelő szerepe egyaránt növekszik a jövőben. Érthető hát, hogy megkülönböztetett figyelem kítóri minden országban az in- tenvíz termesztésre alkalmas, bő'termű, biztonságosan ter­meszthető1, gépi művelésre, be­takarításra alkalmas növény­fajták előállítását, az ezzel foglalkozó 'kutatóik, nemesítők munkáját. »Különösen így van ez a bú­zatermesztésbén, hiszen min­den KGST-onszág az eddiginél több1, jobb minőségű kenyér- gabonát akar termeszteni. E cél érdekében az Ogyesszában működő' koordinációs központ segítségével tizedik esztendője össze h ain g ol jók n eme s ítési munkájukat, kutató saikat az érdekelt országok szakemberei, a KGST »komplex programja ugyanis egyebek között leszö­gezi : ,,.. .tökéletesíteni kell a vetőmagtermesztés, a mezőgaz­dasági kultúrák gazdaságilag értékes fajtáinak és hibridjei­nek előállításában és a' me­zőgazdasági termelésbe való bevonásában kifejtett együtt­működés azon formáit ésmód- szereit, amelyek elősegítik a kultúrák terméshozamának és betakarítható mennyiségének további növelését. Erősíteni kell a közvetlen kapcsolatokat, az együttműködést az országok nemesítés!, vetőmagtermesztési munkáit irányító tudományos kutátólintézetek, szervezetek kö­zött.” Ennek jegyében erőtel­jes együttműködés bontakozott ki az országok között, össze­hangolták kutatásukat, megis­például’ a hegyekben, ahol nem' lehet teleszkópos tornyo­kat és más technikát használni. A készülék alkalmazása le­hetővé teszi a nehézkes eme­lőszerkezetek használatának mellőzését. APN—KS kézikönyv „életmeghosszabbitó eljárások” mellett ismertette az akupunk- túrás kezelés, a sebkiégetés, az elsősegélynyújtás és a keleti orvostudomány számos más módszerét. Az eredeti műben megtalálható ai korabeli diag­nosztikai eljárások részletes le­írása és mintegy 30 ezer re­cept. A szakemberek vélemé­nye szerint a közölt receptek egy része ma is sikeresen al­kalmazható a. gyógyításban. mertették egymást a legújabb nemesítés! eredményeikkel', ki­cserélték a nagy reményekre jogosító törzseket, alapanya­gokat, fajtajelölteket. Minden országban végeztek, s végez­nek KGST-»kísérleteket, ahol a szőkémbe re k meg! sme rke d h e t - nek egymás fajtáival, fajta - jelöltjeivel s kiválaszthatják saját tapasztalataik alapján a táj adottságainak legin­kább megfelelőket. A faj­ták, fajta jelöltek, törzsek cse­réjére jellemző, hogy az elmúlt öt évben az MTA Martonvásári Kutatóintézete 121 „’idegen” fajtát próbált ki’, s 251 -et kül­dött él kipróbálásra a ’kü­lönböző KGST-országokba. Ökológiai kísérleteiket is vé­geznek, s közösen dolgozzák ki a fajták agrotechnikai mód­szereit, kÖZÖS mun'<cl eredmé- ------------------- nyeként napja­inkban minden országban meg­gyorsult, s folyamatossá vált a fajtaváltás, az eddigieknél ked­vezőbb biológiai és gazdasági tulajdonságokkal rendelkező búzák váltották fel a régiéket. Bulgáriában az elmúlt öt év­ben öt, Csehszlovákiában négy, hazánkban' három, Lengyelor­szágban öt, a Szovjetunióban pedig tíz új fajta került a köz- termesztésbe. Az NDK mező- gazdasági nagyüzemeiben pe­dig két — a szovjet nemes ítők- keli közösen előállított — fajta termesztését kezdték meg. Az új fajták növelték a hozamo­kat is: a Szovjetunióban öt év alatt 18—20 százalékkal nőttek a terméseredményeik, hazánk­ban' pedig 14 százalékkal ta­karítottak be több búzát, mint 1970—75-ben. Országunk eg yébként is előkelő helyet fog­lal el a világ búzatermesztői között: az egymillió hektárnál nagyobb területen termesztők A zágrábi Vjesnik című lap híradása arról számol be, hogy nemrég betörők hatoltak be egy dalimáciai templomba. Betörték a hvari ferences zárda ajtaját, s a műkincsgyűjteményből él­tulajdonítottak két, kézzel írt, értékes könyvet: az 1473—74- ben latin nyelven készült bre­viáriumot és a XVII. századbeli arab betűs Koránt. Az utóbbi két évtiezdben több ízben is megdézsmálták a dal- máciai műkincseket. A legvak­merőbb ’betörtést a zadari fe­rences zárdában követték el, akkor felbecsülhetetlen értékű tárgyak tűntek el. A betörők gépkocsiemelővel szétfeszítették a vasrácsokat, s az ablakon ót behatoltak az épületbe. A leg­értékesebb műkincsek kiváloga­tása után a bejárati ajtón át távoztak. A betörők zsákmánya lett a trogíri Benedek-rendi kolostor XVI. századi domborműve. Split- ben, egy kiállításon nyomtala­nul eltűnt angyalt ábrázoló kő­figura, a knini püspökség való­színűleg a XVI. századból szár­mazó tulajdona, amelyet a Hor- vát Műemlékvédelmi Intézet is számon tartott. Szilveszter éjszakáját a Brac szigetén lévő plébániából a be­törők elvitték ifjabb Palma két vászonfestményét. Nem kímélték meg a hvari ferences zárdát sem: eltűnt egy körmenetben használt reneszánsz kori ezüst­kereszt. A peljesaci tengerészeti múzeumból elloptak egy kőosz­lopot, régi érdemrendet, a kor- culai múzeumból pedig görög és római vázákat. A makarskai tengermelléken »Podgorában és Zivogoscéban oltárképeket zsák­mányoltak a betörők. A dubrovniki Rektor-palotából XVII. és XVIII. századi képeket loptak el. Cavtatban az egykori hercegi palotában dézsmálták meg a régi fegyverek gyűjtemé­nyét. A betörők munkáját, a mű­kincsek fosztogatását megköny- nyítette, hogy az épületeket rosszul őrizték. A jól őrzött, ri­sorrendjében a megtermett ter­més mennyiségét tekintve ötö­dik, az átlagok növekedését fi­gyelembe véve pedig első he­lyen áll. A folyamatos, gyors fajtaváltás, az intenzív termesz­tés feltételeinek megteremtése ugyanis öt év alatt hektáron­ként 628 kilogralmm termesnö­vekedést eredményezett búza­tábláinkon. A hatodik ötéves tervben ismét tovább akarunk lépni e téren: úgy tervezzük, hogy hektáronként 4,8—5 ton­na búzát takarítunk be. Ez, mint a legjobbak példája már tavaly is igazolta, reális cél. Korábbi eredményeit a többi KGST-ország is túl akarja szár­nyalni. A fajtaváltás, az új faj­ták termesztésbe állítása' és a KGST-n bélül! közös nemesitől munka eredményeként, Bulgá­ria öt év alatt 328 kilogrammal növelte hektáronkénti termés­hozamait. Az egy hektárra jutó átlagtermések a KGST-orszá- gokban 2,5 tonna és 4,73 tonna között alakultak, Angliában pedig 4,4 tonnát takarítottak be. A cél' tehát a termés növe­lése. Éppen ezért — mint a tíz éve működő búzatermesztési és agrotechnikai szakbizottság közelmúltban Martonvásároa, az MTA Mezőgazdáság! Kuta­tóintézetében megtartott ta­nácskozásán elmondták — a cél bőtermő, intenzíven ter­meszthető, géppel betakarítha­tó, a. betegségekkel szemben ellenálló, jó minőségű, kedve­ző biológiai és gazdasági tu­lajdonságokkal» rendelkező faj­ták előállítása, s agrotechni­kájuknak a kidolgozása. Ennek érdekében fokozzák-------------- a nemesítő munka öss zehangolását, s az eddigi­nél' több közös fajtát próbál­nak ki, a legjobbak kiválasz­tása érdekében. asztóberendezéssel felszerelt múzeumok, templomok közül egyetlenegyet sem fosztottak ki. — A műkincsek hanyag őrzé­se a betörők malmára hajtja a vizet — hangsúlyozta Davor Do- mancic, a spliti műemlékvédel­mi intézet igazgatója. - Néhol még arra sem terjedt ki a fi­gyelmük, hogy a rozsdás zárat újjal cseréljék fel, s hogy az aj­tóra biztonsági láncot szerelje­nek fel A régi zár egyszerű tolvajkulccsal könnyen kinyitha­tó. Nem nagy összeg beruhá­zásával lényegesen javulna mű­kincseink, gyűjteményeink vé­delme. Miből áll a műemlékvédelmi szolgálat munkája? iDavor Domancic elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt a köztársasági műemlékvédelmi intézet akciót indított a horvát­országi múzeumok, templomok A mezőgazdasági termelés további fejlesztése Csehszlová­kiában' i'S szükségessé teszi a gépgyártás fokozását, hogy jobb gépellátásban részesülje­nek a szövetkezetek és állami gazdáságiok. A munkai orosz­lánrészé' a hazai gépgyártásra hárul, amely a jelenlegi ötéves tervben 6 százalékkal növeli a mezőgazdasá gigép-termelést, és összesen 22 milliárd korona értékben állít elő traktorokat, mezőgazda ság i tehe r g épkocs i - kát és más gépeket. A ter­mékváltásban növekszik a» ta­lajjavító gépek, az álatte- nyésztést, o szállítást, az anyagmozgatást segítő gépi berendezések arány'a. Növelik azoknak a, gépfajtáiknak a gyártását is, amelyek allktelma- sa'k a hegyvidéki földek meg­művelésére. Az új, korszerűbb traktorcsalád, a Zetorok har­madik generációjának gyor­sabb bevetésén kívül fontos cél még a, szükséges traktor- tartozékok technikai színvona­lának /javítása, az alkatrész- gyártás szélesítése. Az elektro- tedhmilkai iparág is segíti a falvaikban folyó munkát: meg­védelmének jobb megszervezé­sére, riasztóberendezések felsze­relésére. Akkor egymillió dinárt hagytak jóvá. A programot ál­talában végrehajtották. Gondos­kodtak a zadari, spliti, dubrov- nikl legértékesebb gyűjtemé­nyek védelméről. Jól megszer­vezték az egyházi kelyhek ál­landó zadari kiállításának vé­delmét. Trogirban riasztóberen­dezéssel látták el a katedrális kincstárát. Korszerű felszerelés védi a nini arany- és ezüstgyűj­teményt. »Dalmáciában a betörőknek eddig elegendő volt egyetlen szerszám is. A legújabb hvari betörtést például az is elősegí­tette, hogy mindössze egy rozs­dás lakatot kellett eltávolítani. Remélhető, hogy a fokozott biz­tonsági intézkedések a jövőben megakadályozzák a kincsrablá­sokat. kezdte a mezőgazdasági üze­mek ellátását számítógépekkel, mérő- és szabályozóműsze­rekkel'. »De a. fejlett csehszlovák me­zőgazdasági gépipar sem ké­pes rá’, hogy minden géppel saját maga lássa el a mező- gazdasági üzemeket, felesleges is lenne, hiszen rendelkezésre áll a KGST-országokkal való együttműködés. A termelési szakosodás révén Csehszlová­kia ötmllliiárd koronáért vásárol majd más országokban gyár­tott, összesen hetvenfajta gé­pet, pl. a Szovjetuniótól' nehéz- traktorokat, az NDK-ból gabo­nacséplő gépeket, kombájno­kat* Bulgáriai Románia, Ma­gyarország pedig elsősorban a zöldség- és gyümölcstermelés gépesítéséhez ad berendezése­ket. A csehszlovák mezőgazda- sági gépélíáíást hasznosan se­gíti a közös gyártás, a terme­lési kooperáció is. A gyártási együttműködés o jelenlegi 160 tétéiről' 1985-'ig 260 tételre emelkedik, amiivei Csehszlová- k'iá is növelheti majd jelenlé­tét ai baráti országok mezőgaz­daságában. Lengyelország A varsói magyar tanszék Egyre többen beszélnék ma­gyarul Lengyelországban. Igen nagy érdeme van ebben a Varsói Tudományegyetem 1952- en megalakult magyar tanszé­kének. Ez volt Lengyelország­ban az első magyar tanszék. A háború előtt csak magyar nyelvű lektorátusok működtek néhány lengyel» egyetemen-. 'Varsóiban az elmúlt évtizedek alatt több mint 100 magyar- sza’kos hallgatót képeztek ki, s a- tanszék iránti érdeklődés to- vá»börai sem lankad. — Kétévente tartunk felvé­teli vizsgát tanszékünkre — mondotta Andrzej Sieroszewski docens, a magyar tanszék ve­zetője. »M'iinden alkalommal több mint 100 jelentkező jut a meglévő 15 helyre. A férőhe­lyek száma külön bőréképp ala­kult a múltban. Volt úgy, hogy 40 első éves hallgatóva'l indult az évfolyam. Legutóbb azon­ban a tanszíékre felvett hallga­tók számát 15 személyre kor­látoztuk. — Az oktatás progoramja irodalmik nyelvismereti és egye­temes tantárgyaikat tartalmaz. Legtöbb óra a magyar nyelv tanítására jut, ugyanis a fel­vételizőikkel szemben nem kö. vetelmény a magyar nyelv is­merete. Második kötelező nyelv a fiinn — ezt négy éven 'ke­resztül tanulják diákjaink. Sok órát szentelünk az irodalomnak — az irodaltomtörténetne'k, a mai irodalomnak, az irodalom­elméletnek, a világirodalom­nak, a fordítói szemináriumok­nak. Megjegyzendő’, hogy a ma­gyar irodalom lengyel műfor­dítóinak zöme o varsói ma­gyar tanszéken szerzett diplo­mát. Például a tanszék veze­tője, Sieroszewski docens, az egyik legkiválóbb magyar mű­fordító Lengyelországban, a magyar tanszék legelső évfo­lyamának hallgatója volt. A tanszék vaflbmennyi mun­katársa — hatan vannak — a nyelvi lektorátusok vezetőit le­számítva, szintén a végzett ma- gyárszakos hallgatók közül ke­rültek Iki. — Más- végzett hallgatóink — mondja- Sieroszewski docens — magyarországi lengyel tes­tületeknél találtak munkát, így a nagykövetségünkön, vagy Lengyelországban — a varsói Magyar Kulturális Intézetben, ezen kívül ki adóknál, szerkesz­tőségekben, könyvtárakban, egyesek ai külkereskedelemben. Közülük nem egy, ma ismert tolmács. — A magyar tanszék az ok­tatói szerepén kívül tudomá­nyos feladatokat is ellát. Szá­mos kutatást végzünk. Többek között két nyelvi változatban jelentettük meg — lengyelül és magyarul — a történelmi és irodalmi tanulmányok gyűjte­ményét, a Lengyelországban fordításban megjelent magyar irodalmi művek bibliográfiáját — amely az 1820-tó! napjain­kig kiadott művek listáját tar­talmazza. A tanszéknek tekintélyes \ könyvtára van, több mint 20 ezer »kötet. A könyveken kívül folyóiratokat is találhatunk itt, ez van többségben — ugyanis 95 százallékban mOgyar aján­dékok. Az idén rendeziilk, meg Ma­gyarországon a Magyar nyelvű Filológusok Nemzetközi Társa­ságának kongresszusát, ame­lyen. a varsói tanszék dolgozói is részt vesznek. Bőtermő, biztonságosan termeszthető búzafajták a KGST-országokban Mezőgazdasági gépek gyártási kooperációja

Next

/
Thumbnails
Contents