Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
/touwN 8 KÉPÚJSÁG 1981. szeptember 13. Vietnam Ipari építkezések Hatszázhuszonhat ipari és szociális létesítményt — tégla- és cserépgyárakat, textilüzemeket, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, kórházakat és kulturális intézményeket — adtak át rendeltetésének az elmúlt év folyamán a vietnami építők. Az új üzemekben és gyárakban évente 100 ezer tonna foszfáttrágya, 40 ezer tonna cement, 370 millió tégla és tetőcserép, 2,5 millió méter szövet, 4000 tonna fonal készül. Folytatódik a Fekete-folyó menti vízi erőmű építése is. Ez egész Délkelet-Ázsia legnagyobb ilyen létesítménye lesz. Az ország építőinek további feladata az ötéves tervben előirányzott építkezések — főként a mezőgazdasági létesítmények — elkészítése és mielőbbi átadása. Megelőzik az influenzát Az „Izsmas" (Izsevszk) autógyár galvanizáló üzemében különleges inhalálóhelyiséget szereltek fel, ahol egyszerű műszerek, valamint zsálya- és citromkivonat segítségével igyekeznek megelőzni a légzőszervi betegségeket. Az eddigi eredmények szerint a légúti megbetegedések száma az influenzajárvány idején jóval alacsonyabb volt itt, mint a gyár többi üzemében. A kurgani doktor csodái Hippokratész óta tartotta magát az a vélemény, hogy a szervezet egyéb szöveteitől eltérően a csont kemény, és csőikként regenerációs képességgel rendelkezik. A legutóbbi időkig a törések összenövésének Időtartalma ugyanakkora volt, mürvt Hiippokratész korában. Gavriil Ilizarov szovjet traumától ágasnak és ortopéd szakorvosnak mindezt sikerült megcáfolnia. Ezernyi műtét eredményével bizonyította, hogy a csont a legaktívabb szövetek közé tartozik, természetesen meghatározott körülmények között Általános vélemény volt az is, hogy a felnőtt ember csontja hosszirányban nem növekedhet, ezért az összeforrás helyén féltek bármiféle rést hagyni. Ilizarov ezt a téves nézetet is megcáfolta. Nagy hatékonyságú, elméletileg is megalapozott gyógyítási eljárásai lehetővé tették a támasz-moz- gásaipparátus gyógyítási elveinek gyökeres megváltoztatását, a traumatológia és ortopédia számos, bonyolult problémájának megoldását. így visszaadható azoknak az egészsége, akik korábban gyógyíthatatlanoknak számítottak, csökkenthető a súlyos műtéti beavatkozások számai sok műtét kímélő, vértelen gyógyítással helyettesíthető, amelyek nemcsak kórházakban', hanem ambulanciákon is eredményesen elvégezhetők. Első ízben kínálkozott lehetőség- a lágy szövetek és csontok defektusainak pótlására transz- P'lantátumok átültetése nélkül (még vérteleni módszerrel is), valamiint arra, hogy a csontoknak kellő formát adjanak', Szabályozzák hosszúságukat, megszüntessék a különféle szerzett deformitásokat, sőt, még arra is, hogy amputált lábszárcsont esetén, a láb hiányzó részét megalkossák. Ezenkívül megtalálták egy sor más, igen nehéz orvosi1 feladat megoldását: a daganatok műtéti eltávolítása után csontvelőgyulladással komplikált; nagy kiterjedésű csontsérülések, valamint sok, veleszületett rendellenesség, köztüík álízületeik megszüntetését. A világgyakorlatban először llízarovnak sikerült sebészkés nélkül végtagot 50 (!) centiméterrel meghosszabbítani. A törések gyógyításának Hi- zarov-féle módszere lemond a gipsz és más kiegészítő rögzí- tőeszfcözölk alkalmazásáról, a gyógyulás első napjaitól kezdve biztosítja a végtag szabadon maradását, kedvező feltételeket teremt a vérkeringés helyreállításához, a csont gyors regenerálódásához. Megelőzi, különösen idős betegeknél a hosszú fekvéssel- járó súlyos komplikációk kialakulását. Az llizairov-készűlék (a tudós által létrehozott készülék ezen a néven- került a tudományba), viszonylag egyszerű: tartóru- dak, csavarok, tűk; gyűrűk. Az orvos a sérült csont minden repeszdarabján vékony tűket vezet keresztül, és egy speoiá- lis készülékhez kapcsolja őket, amely mobil módon regisztrálja a csőntrepeszék közti távolságot. A csontrepeszek ösz- szekapcsolása olyan szilárd, hogy a páciens nyugodtan járhat törött lábbal, beteg kezével pedig tárgyakat is felemelhet. A tudós ma annyira népszerű, hogy a „kurgani doktor” említésekor az emberek tisztában vannak vele, hogy Gavriil llizarovró! vo szó. Ilizarov professzor Lenin-díjas, a Szocialista Munka Hőse, egy tudományos-kutatóintézet igazgatója', a tudományok doktora, az OSZSZSZK érdemes orvosa, az OSZSZSZK érdemes feltalálója és a lengyel gyermekek által alapított Mosoly Érdemrend kitüntetettje. A kurgani intézetben, működésének évei alatt több mint háromezer szovjet és külföldi gyermeket gyógyítottak meg. A kis páciensek bíznak doktoruk aranykezében és szívében, akinek módszerét ma már csaknem. minden szovjet városban, sőt, külföldön is alkalmazzák. APN—KS Romantika? „R” betű a cégtáblán Berlinben- él, o neve Ursula Katzenstein. Az Intézmény, amelyet vezet, a csökkent munkaképességűek segítésére alakult, s mindössze egy nagybetűvel hívja fel magára a figyelmet, a Frankfurter Allen: „R”. Igaz, nem egyszerű betű ez, mert a szárán- stilizált Virágok jelképeznek valamiféle tavaszt. ÖTLET A KÁVÉHÁZBAN Mit jelent ez az ,,R” betű? Romantikát talán? Éppenséggel jelenthetne, hisz elég romantikusan született. A harmincas években a hitleri Németországból Ursula Katzenstein Párizsba emigrált. Megismerkedett ott egy prágai emigránssal, Egon Erwin- Kisch íróval. Elmesélte neki veszélyes fordulatokkal teli, kalandos életét. Az akikor még csak húszéves Ursula el volt keseredve. Mihez kezdjen a francia fővárosban? És ekkor az író a fcávéház márványasztalára egy nagy „R" betűt rajzolt, a szárán bimbózó virágokkal. Száz és száz gondolatot jelölhetett az „R" betű, de Ursula rehabilitációt értett altatta. Ursula Párizsban újrakezd- te életét, először mint fizikai munkás, asztalos, fényező. Szorgalmas volt, erős volt. Végül még az Egyesült Államokba is eljutott. Ott sóik olyan emberrel ismerkedett meg, akik o hajszás élet sérültjei voltak. Bányászokkal, gépmun- ká so kkaí, szá 11 ítómu oká sokká I találkozott, akik fizikailag váltok „csökkent értékű” emberré, mások idegileg szenvedték meg az életet. „CSÖKKENT ÉRTÉKŰ?" Amikor aztán Ursula visszatérhetett hazájába, úgy érezte, hogy az ilyen embereken kell segítenie. Nem volt könnyű dolga, mert akkoriban az volt a felfogás, hogy a „csökkent értékű ember” fogalma csak a kapitalista országokra érvényes. Ursula is úgy vélte, hogy emberi lényre nem szabad ezt a jelzőt fára g osztani, mert egy ember sosem lehet csökkent értékű. Legfeljebb arról van szó, hogy életkörülményeit az adottságaihoz kell illeszteni. Persze ezt bárki számára éppen a szocialista társadalomban lehet elképzelni. 'Ursula tehát hozzálátott, hogy rehabilitációs módszerét az NÖK-ban hasznosítsa. Az újjáépítés korszakában ezt azonban kevesen értették meg. Ursulát csak néhány orvostudós támogatta. De ő felkereste a gyárigazgatókat, s a lelkűkre beszélt: törődjenek testi-lelki sérült embereikkel. A gondolat végre megfogant. 1962-ben megnyílt Berlinben az első rehabalitáciás központi Ursu'lta alapította. Itt eleinte csak mozgássérültekkel foglalkoztak, de Ursula kitartóan hangoztatta, szóban és írásban, hogy aki fizikailag egy életre megsérül, annak a leikével is foglalkozni kell. Visz- sza kellett adni az életkedvét is, hogy ismét teljes értékű embernek érezze magát, s ne „tehertételnek a társadalom nyalkán". Végül Ursula már a rehabilitációs munkahelyek egész hálózatáért dolgozott. „Többre vtan szükség, mint egynéhány jó példára.” ELSŐ A VILÁGON iMa Berlinben a rehabilitációs központon kívül tizenkét különleges üzem dtalgozik, több mint nyolcszáz mozgás- sérülttel és kétszáz gondozóval. A nyol'cszázbó! számos lelkileg sérültet Sikerült „visszavezetni” az emberék közé. A kétszáz dolgozó közül számosán maguk is mozgássérültek, akik tolószékben ülve végzik munkájukat. Ursula vallja, hogy közülük kerülnek ki a legjobb gondozók., Ursula Katzenstein ma 64 esztendős. Energiája kifogyhatatlan. Elérte, hogyy 1969-ben megszületett talán a világ első olyan állami rehabillitációs törvénye, amely a mozgássérültek jogait foglalja magában. SZLUKA EMIL Mongol mezőgazdaság Aranyat érő eső Halhingolban jelölik.) Az alapvetően földműA Csultem család, S jobbra az egyik szomszédasszony Mongóliában mondják: egyeK'étmotoros gépünk úgy szállt le az Ulánbátortól jó egyórányi repülőútra lévő Hudzsirt har tárábam, hogy a kerekek nem vertek fel port a gyér füvű mezőn. Aznap reggel eső esett. Vendéglátóink szemlátomást elégedettek voltak; az eső roppant drága kincs Mongóliában'. Ha az egyébként is kevés csapadék éves eloszlása nem megfelelő, komoly veszélybe kerül a termés. Az idén jókor nyíltak meg az égi csatornáik. Hudzsirtban terepjáróra ülünk. Halhingolba tartunk, harminc kilométert kell megtennünk. Halhingol járási székhely. Állami gazdaság van itt, méghozzá nem is rossz hírű. Területe — mint Mongólia- szerte — egybeesik a járáséval. (A termelőszövetkezetek határait egyébként szintén így Gomboszüren igazgató veléssel foglalkozó gazdaság negyedszázada létesült a szűz- földöm. L. Gomboszüren igazgató fogad, s tájékoztat bennünket készséggel. Megtudjuk tőle, hogy a 233 ezer hektár összterületből 30 ezer hektár a szántó, amin gabonát, takarni á ny nővé nyékét, z ö íd sé gf é lé ke t termesztenek. A gazdaság 970 dolgozója az idén a tavalyinál jobb termésre számít, hála a kedvező időjárásnak. Felkapjuk a fejünket, amikor az igazgar tó azt mondjai, hogy az átlagos búzatermés 15 mázsa1 hektáronként. Ez Mongóliában komoly eredménynek számít, hiszen az országos átlag jó esztendőben 11 mázsa körül mozog. A mongol növénytermesztés eredményeit értékelni elsietett dolog volna a hagyományok és a természeti Viszonyok ismerete nélkül. Az országban hatvani éve — a népi forradalom győzelme előtt — úgyszólván ismeretlen volt a földművelés. Egyrészt tiltotta ezt a láma hitű buddhista vallás, másrészt a talaj minősége, a szélsőséges éghajlat sem kedvezett a gabonának, a takarmánynövényeknek. Az ország 141 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosított területéből ma is mindössze egymillió hektár a szántó. Ami egyébként minden évben bővül, a szűzföldeket változatlanul gyors ütemben vonják művelés alá. Mindezeket figyelembe véve kiemelkedő jelentőségű, hagy néhány esztendő óta Mongólia önellátó gabonából, pedig a táplálkozási szokások alaposan átalakultak. A mongolok megkedvelték a kenyér, a tésztafélék fogyasztását. Az utóbbi 2—3 év időjárása meglehetősen mostoha volt, a terveket nem sikerült teljes egészükben megvalósítani. Az idén 565 ezer tonna gabona betakarítását irányozták elő, s a terv minden jel szerint' teljesül. Hafl- hüngolban Gomboszüren' igazgató elmondta például, hogy az öntözött területeken hektáronként 30 mázsás gabonaátlagot is elérnek. Az idén ebben az állami gazdaságban újabb 300 hektár kap mesterséges csapadékot. Ami nyilván a nyereségben is jelentkezik majd. Tavaly egyébként 3,5 millió tugrik tiszta bevételre tettek szert (1 tugrik 3,7 forint). A mongol mezőgazdasági termelésnek háromnegyedét ma is az állattenyésztés adja. Az állatállomány csaknem 25 milliós, azOz minden mongol polgárra átlagosan több mint két tucat állat jut. A legtöbb, mintegy 14 millió a juh. A legtöbb feladat ma az állattenyésztésben a belterjesség fokozása, istállók; karámok építése, ai téli takarmány biztosítása. Jóllehet gyorsan terjednek az intenzív gazdálkodási formák, az állattartás legfőbb módja, még mindig a külterjes^ legeltetés. A téli hónapokban, amikor a legelőket vastag hótakaró borítja, sajnos sok áiypt elpusztul. Állattartással elsősorban a termelőszövetkezetek — ahogy sütések — foglalkoznak. Negyedszázaddal ezelőtti megalakulásuk. lehetővé tette a szakosodást, lényegében csak egyféle áHatott tartanak. A legeltetés a pásztorcsalá- doktál vándorlóéltetmódot követel, évente olykor 15-ször is új helyen állítják fel a nemezsátrat, a jurtát. De nemi keresnek rosszul. Ih Tamir járásban^ Halhiingoltól csaknem kétszáz kilométerre, meglátogattuk R. Csultem családját. A férj pásztor, havonta 700 tugrikot visz hazai a borítékban, ami igen jó pénz Mongóliában. A fejőnő feleség olykor még többet is: ezer liter kifejéséért 250 tugiriklot kalp, s nemi ritka1, hogy havonta összejön a háromezer liter, azaz a 750 tugrik. Velük él a nagymaima, száz tugriko^ nyugdíjával ő is betársul a hás*' tartásba. Fiuk iskolás, kollé- gluimbán lakik a városban, ösztöndíjat kaip. Természetesen' a családé az ötven háztájiban tartható állat haszna is. Tisztességgel telik mindebből kenyérre, ruházatra, motorkerékpárra, tranzisztoros rádióra. A Csultem család elégedett. LACZIK ZOLTÁN A pásztor fő közlekedési eszköze a pusztábon a ló mmmmmmmmmmm^m mm
