Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

A ^fePÜJSÄG 1961. augusztus 12. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Elbontották a hidat Bonyhódról Fáik Istvánnétól és Müller Györgynétől kaptuk a levelet: „1980 második felében csa­tornázták a bonyhádi Mónus Illés utcát. Ezt követően 1981 első félévében lebe­tonozták. Körülbelül egy hónap­pal ezelőtt az esővíz-elvezető árkot kezdték el cementlapokkal kirakni. Egészen addig, amíg az első hidat szét nem szedték (ez a mi hidunk volt), azt hallottuk, hogy ahol lebontják, vissza is építik. Ezzel szemben most azt a tájékoztatást kaptam, hogy a tanácsnak nincs pénze a hidak felépítésére. A költségekhez az utca lakóinak is hozzá kell já- rulniok. Kósza hírek szerint elég magas öszeggel, 8 ezer forint­tal. A költségvetési üzemtől egy elvtárs felajánlotta, hogy adnak zsaluanyagot. Nekünk nem zsa­luanyagra van szükségünk, ha­nem hídra, mely alkalmas gép­kocsibejáratra, ugyanis ilyent bontottak le. Válaszában arra is hivatkozott, hogy itt minden­féle szedett-vedett hidak van­nak, amit lebontanak. Ezzel szemben a mienké és az alul­írott szomszédomé nem szedett- vedett, hanem egy-egy erős, be­tonvassal ellátott 2,5 méterszer 1,5 méter, illetve ennél még na­gyobb bejárati híd volt. Híd T elefonszámunk: 12-284 A főváros legmagasabb pont­ja, a széles panorámát kínáló János-hegy. A budapestiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye. Különösen azóta keresik fel so­kan a hegyet, s a tetején épült kilátót, amióta a népszerű libe­gővei is megközelíthető. Vezet a hegyre jól kiépített autóút, közlekedik autóbusz, elérhető az Üttörővasút egyik állomásá­ról, ám az igazi kirándulók a gyalogútokat választják. Árnyas fák, virágos bokrok, erdei növé­nyek szegélyezik a turistajelzés­sel ellátott utakat, amelyek jó levegőn, kisebb-nagyobb erőfe­szítést igényelve vezetnek a hegyre. Már a szelíd lejtők, vagy me­redek kaptatok megmászása is megéri a fáradságot. De fokoz­za az élményt a János-hegyi ki­látótól elénk táruló panoráma. A hegy legmagasabb pont­ján, 529 méter tengerszint felet­ti magasságban áll a Schulek Frigyes tervezte Erzsébet-kilátó kőteraszos épülete. 1908-ig ezen a helyen csak fából épült egy­szerű kilátó állt. Az új, dísze­sebb torony gondolatát a nem­zetközi szállodások 1902-ben Budapesten tartott kongresszu­sán vetették fel. A cél megvaló­sításáért gyűjtést indítottak, össze is jött 51 ezer korona. Az építkezést 1908 tavaszán kezd­ték meg Schulek Frigyes épí­tész tanár tervei szerint, aki kúpban végződő tornyot akart nélkül gépkocsink az utcán re­ked." A kérdésre a Bonyhádi Vá­rosi Tanács VB műszaki osztá­lyáról Sebestyén Lajos osztály- vezető válaszolt: „Építésre (korszerűsítésre), ke­rülő útszakaszon lévő csatlako­zások (kocsibehajtók) létesítésé­re, átépítésére vonatkozóan az utak igazgatásáról szóló 7/1970. (XI. 13.) KPM. számú rendelet alapján kell a kötelezettséget és a költségviselést megállapítani. A hivatkozott rendelet 13. § (2) bekezdése szerint „ha valamely csatlakozással kapcsolatos híd, áteresz átfolyási szelvénye a víz elvezetésére elégtelenné vált, valamint ha az út függőleges vagy vízszintes vonalvezetése megváltozott, a'z útügyi hatóság az ingatlan tulajdonosát (keze­lőjét, használóját) a csatlakozás korszerűsítésére kötelezi. Ezt erősíti meg a KPM 562.570/1975. számú elvi állásfoglalása. A Mónus Illés utcában új be­ton útburkolat, a páratlan szá­mozású oldalon burkolt, a pá­ros számozású oldalon részben burkolt csapadékvíz-elvezető árok készült, mert a korábbi ál­lapot nem volt fenntartható. Az átépítést megelőzően építettük ki a szennyvízcsatornát. Jogszabályi lehetőségeink el­lenére a kocsibehajtók és az át­ereszek bontását nem rendeltük el, mert a kivitelezés folytonos­felállítani. Nem volt egyszerű feladat a hegy csúcsára feljut­tatni a vizet, az építőanyagot. Ez utóbbi szállítására a hegy­kúp tövében lévő teraszról sod- ronypályát létesítettek. A vizet a Sváb-hegyről puttonyoskocsik szállították. Gondot okozott az alapozás, a porhanyós mészkő­talaj miatt. Időközben az eredeti elkép­zelést megváltoztatták, a torony kúpvégződéseit elhagyták. így alakult ki a neoromán elemeket felhasználó, 26 méter magas, 16,5 méter átmérőjű torony, kör­folyosókkal, teraszokkal. A föld­szinti folyosó egyik fülkéjébe Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló carrarai márvány mell­szobrát helyezték el, egy másik fülke a kilátó létesítésének em­léktábláját őrzi. A haraszti és borosjenői mészkőtorony terve­zésében Schulek mellett Klun- czinger Pál és Hofbauer János mérnök is részt vett. Az akkori Európa eqyik leg­impozánsabb kilátójának ünne. pélyes felavatására 1910. szep­temberében került sor. A máig kedvelt toronyból 60—70 kilométeres körzet pa­norámája tárul a látogatók elé. A János-hegy tetején a meg­fáradt turistát vendéglők, bü­fék, süteményes, szendvicses pa­vilonok is várják. Az egyik ét­terem, söröző, éppen a kilátó földszintjén kapott helyet. ságát.így láttuk biztosítva. A birtokunkban lévő adatok sze­rint 'hét nyugdíjas lakik az ut­cában, őket nem akartuk ter­helni a bontás és a bontási anyag elszállításának gondjá­val, ezért egységesen vala­mennyi áteresz bontását ma­gunkra vállaltuk. 'Mulasztást követtünk el azzal, hogy az utca lakóit írásban előzetesen nem tájékoztattuk a kocsibehajtók létesítésének költ­ségviseléséről, ezért a különbö­ző forrásból eredő információk egy része félreértésre adott okot. Mulasztásunkért a levél­írók és az utca többi lakójának szíves elnézését kérjük. Mentsé­günkre az sem szolgálhat, hogy a korábbi időszakban épített, korszerűsített utcákban hasonló problémák nem jelentkeztek. A kocsibehajtók létesítéséhez fel­ajánlott segítségünkkel könnyí­teni akarunk az eszköz és anyag biztosításával az ingat­lantulajdonosoknak. A megépített út és szenny­vízcsatorna költségeinek egy ré­szét — jogszabály szerint — o telektulajdonosokra át kell há­rítanunk. A hozzájárulás értéke út esetén 3 ezer forint, szenny­vízcsatorna esetén 4500 forint. A fenti összeg megfizetésére kérelem és bizonyos feltételek megléte esetén részletfizetési lehetőség 'biztosítható. Ennek pontos feltételeit a kivetési ha­tározat tartalmazza." A csekk - angolul cheque, németül Scheck, franciául ché- que — bankra szóló fizetési utalvány. Hazánkban a felsza­badulás óta először idén július elsején Budapesten került for­galomba és jövő év elejétől már a vidékiek is kérhetnek csekket a Takarékpénztártól. S bár nálunk most méq az újdon­ság erejével hat, más országok­ban viszont már elterjedt, álta­lános a csekkel való fizetés. Sőt, előnyei végett közkedveltsége egyre nő. MÁR AZ ÓKORBAN IS Története az ókorba nyúlik vissza. A gazdag emberek — biztonsági okokból - a banká­roknál helyezték el kincseiket, mint letétet. Ha fizetniük kel­lett, a bankárhoz intézett írásos felszólítást adtak át a vásárolt kelméért, ékszerért vagy éppen földért, házért. Ezek a felszólí­tások is olyan utalványok, ame­lyek a, bankárnak szólnak és hasonlóak a mai csekkhez. A középkorban a fejedelmek, császárok már olyan módon is szereztek pénzt, hogy utalványt adtak azokra a városokra, ame­lyektől pénzt követeltek. Olaszországban a XVI., Ang­liában csak a XVII. században terjedt el a csekkforgalom. En­nek oka arra vezethető vissza, hogy miután I. Károly király a kereskedők nemesércét kény­szerkölcsönként elvette, ezért az arany- és ezüstpénzüket az aranyműveseknél helyezték el. Ezt a példát követték a nem kereskedők is. Ha fizetniük kel­lett, akkor a pénzük őrzőihez, később mind többször a banká­rokhoz küldték hitelezőiket, és az utalványokon egyre többször szerepelt már a csekk elneve­zés is. ■Ilyen előzmények után a csekkforgalom a XIX. században az Egyesült Államokban öltött legnagyobb méreteket. KINEK LEHET CSEKKFÜZETE? Ausztriában az Osztrák Hitel- intézet 1858 áprilisában bocsá­totta ki a csekket. Nálunk az Osztrák—Magyar Bank vezette be, majd a Postatakarékpénztár is 1890-ben. Ezt követően a csekkforgalom növekedésével 1893-ban megalakult a Buda­pesti Giro- és Pénztár Egylet. 'Míg a gazdasági életben szé­Fagylalt helyett jégkrém özvegy Hovozdák Lajosná felsőnyéki olvasónk írta: „Felsőnyéken a falu idősebb­jei és fiataljai egyaránt keresik a fagylaltot. Fagylaltgépünk azonban nincs, egy hűtőpultból jégkrémet árulnak. Ezt nem na­gyon keresik a falu lakói. Eb­ben a nyári melegben inkább fagylalt kellene .. A levelet a Tolna megyei Ta­nács V. B. kereskedelmi osztá­lyához továbbítottuk, ahonnan Sólyom Zoltán osztályvezető vá­laszolt: „A levélben felvetett fogylalt- gép ügyében megkerestük a te­rületet ellátó Tamási Kop-Ka Áfészt. A kereskedelmi főosztály vezetője azt a tájékoztatást ad­ta, hogy a felsőnyéki presszó­ban a fagylaltgép elavult, fel­újítása már nem valósítható meg. Új gép vásárlását és be­állítását, tekintettel a gép ma­gas értékére és a jelentkező vi­szonylag alacsony lakossági ke­resletre — napi 5-10 kilogram­mos fogyasztás - az áfész nem tervezi. A lakosság igényeit va­lamennyi egységben ROLL jég­krém folyamatos árusításával kívánja megoldani.” leskörűvé vált a csekk haszná­lata, addig a lakosság körében — életkörülményeinél fogva — nem vált általánossá. A felszabadulás után átszer­vezett pénzügyi gazdálkodá­sunknak sok más, fontosabb feladata volt, mint a csekkrend­szer újjászervezése. A lakossági megtakarítások kedvező alakú- lása, a takarékbetétnek általá­nossá válása viszont már azt igényli, hogy a banknál lévő be­tétekből készpénz felvétele nél­kül is lehessen tartozásokat ki­egyenlíteni. Ez indokolja a múlt éviben megjelent jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a la­kossági csekk, hivatalos nevén a takarékcsekk bevezetéséről in­tézkedtek. A csekkrendszerbe azok kap­csolódhatnak be, akiknek van átutalási betétszámlájuk, mert azokról, a számlatulajdonosok megbízásából, eddig is a taka­rékpénztár fizetett. A PÉNZ IS PÉNZBE KERÜL A nyugati és egyes szocialis­ta országokban is bevezették a munkabérből történő átutalást a bankszámlákra. Ez amellett, hogy kényelmes a számlatulaj­donosoknak, kedvezően csök­kenti a készpénzforgalmat. S bármilyen furcsának is tűnik, de a pénz forgalmazása is pénzbe kerül. Ezért az államnak sem mindegy, hogy mekkora a kész­pénzforgalom. így már érthető, hogy csekket nálunk is csak az kap, aki keresetét, vagy annak egy részét, illetve nyugdíját át­utaltatja a takarékpénztárhoz. Az átutalt összeg ugyanúgy ren­delkezésünkre áll, mintha azt a zsebünkben tartanánk, vagy ott­hon a fehérneműs szekrényben őriznénk. Sőt, a csekkszámlák után magasabb kamatot téríte­nek, mint a betétkönyvek után. Le lehet kötni az átutalási be­tétszámla egy részét még ennél is magasabb kamatra. 'Mennyivel kényelmesebb egy csekkfüzettel, mint több ezer fo­rinttal a zsebben vásárolni. A csekk nemcsak kényelmesebb, hanem biztonságosabb is. Ha elveszik a csekkfüzet, más nem használhatja fel. 'Több évszázados pályafutás után, bizonyára nálunk is ha­mar népszerűvé válik majd ez a fizetési fomna. Egyes egészségre ár­talmas munkakörül­mények között foglal­koztatott dolgozók napi munkaidejéről szól az egészségügyi miniszter és a munkaügyi mi­niszter 6/1981. (VII. 23.) EüM— MüM számú együttes rendelete, amelynek előírásait az ötnapos munkahét bevezetésének idő­pontjától kell alkalmazni. A ren­delet szerint ha a dolgozó munkakörében, munkahelyén fokozott veszélyeztetettséget je­lentő tényező áll fenn, a dolgo­zó az egészségre ártalmas mun­kakörülmények között — a napi nyolcórás munkaidőn belül — hat óránál hosszabb időt nem tölthet. Az érintett dolgozók kö­rét és munkaidőbeosztását, va­lamint az ehhez szükséges munkaszervezési intézkedéseket a kollektiv szerződésben (mun­kaügyi szabályzatban) kell meghatározni, az egészségre ár­talmas munkakörülményekről, a rendelet hatálya alá tartozó dolgozókról és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. A rendelet mel-‘ léklete ad eligazítást a foko­zott veszélyeztetettséget jelen­tő tényezők elbírálása tekinteté­ben, azaz, hogy milyen körül­mények fennállása esetén minő­sülnek a munkakörülmények fo­kozottan veszélyesnek. A szállítás és hírközlés nép- gazdasági ágazatban dolgozók műszakpótlékáról szóló korábbi jogszabályt módosítja' a közle­kedés- és postaügyi miniszter 7/1981. (VII. 23.) KPM számú rendelete, amely táblázatban tünteti fel összegszerűen a dél­után, éjszaka illetve folyamatos munkarendben havonta teljesí­tett órákra fizetendő műszak- pótlékot éspedig az egyes be­töltött munkaköröknek megfe­lelően. A jogszabály rendelke­zéseit 1981. július 1-től kell al­kalmazni. A fenti két jogszabály — és természetesen az említett táb­lázat is — a Magyar Közlöny 1981. évi 42. számában jelent meg. A Kereskedelmi Értesítő idei 20. számában megjelent köz­lemény szerint az 1981. szeptember 1-ével a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanuló diá­kok részére bevezetésre kerülő diákigazolványok alapján a belkereskedelmi ágazat területén engedmé­nyes étkezésre, kedvez­ményes kempinghasználatra, valamint turisztikai, táborozási, és sportfelszerelések engedmé­nyes kölcsönzésére nyílik lehe­tőség, a diákigazolványokra kü­lönböző kulturális, üdülési, tu­risztikai és tömegsport-kedvez­mények vehetők igénybe. Az önkiszolgáló élelmiszerbol­tok fogyasztói érdekvédelmi te­vékenységének ellenőrzése tár­gyában ugyanitt megjelent közlemény szerint kifogá­solni kellett, hogy Tolna me­gyében az üvegvisszaváltás a kenyeres vagy a csemegés pult­nál, az áruértékesítéssel egy menetben történt, elmulasztot­ták a kötelező feliratokat és a gyorsan romló élelmiszereknél a fogyaszthatósági határidőt feltüntetni, súlyhiányosan cso­magoltak és a fogyasztói árat helytelenül állapították meg, esetenként árdrágítást követtek el. A közleményben írtakra el­sősorban a kereskedelmi dol­gozók figyelmét hívjuk fel. Az ötnapos munkahét beve­zetésének módszerére vonatkozó irányelv jelent meg az Ipa­ri Közlöny idei 14. számában, mely irányelvből kiemelendőnek tartjuk, hogy az ötnapos mun­kahétre történő áttérés — a jogszabályban írt feltételek megléte esetén — munkáltatói hatáskörbe tartozó döntés, be­vezetéséhez külön engedély nem szükséges. Az 1981. július 1. és 1982. január 1. közötti áttérés feltétele, hogy a munkáltatónál — részleges bevezetés esetén annak meghatározott egységé­nél — a három vagy ennél több műszakos és folytonos üzemben foglalkoztatott dolgozók aránya meghaladja a fizikai munkavál­lalók felét. Kihangsúlyozandó, hogy a vállalat központi szervei általában csak akkor térhetnek át az ötnapos munkahétre, ha azt már minden egységünknél bevezették. K. M. Az impozáns kilátó tetejét most vörös csillag díszíti. DR. DEÁK KONRAD osztályvezető ügyész Halász Géza nyíregyházi gépésztechnikus az ország egyetlen tökcitera-készitője. Tizennégy éves kora óta vonzódik a hang­szerkészítéshez és az idők folyamán autodidaktaként elsajátí­totta a hangszergyártás alapismereteit és a felhasználható anyagok megmunkálásának technikáját. Az elkészült hangsze­rek megtalálhatok a Néprajzi és a Nemzeti Múzeumban, de ilyen tökciterán játszanak a Bakfark Bálint lanttrió muzsikusai és más népzenei együttesek tagjai is. Ml VÁLASZOLUNK Feni, a Jáios-hegyen... Budapest legmagasabb pontján A csekk históriája LANG TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents