Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
1981. augusztus 9. NÉPÚJSÁG 9 Szibéria urbanizációja A SZOVJETUNIÓ térképén az utóbbi tíz év alatt feltűnt 200 új városból a legtöbb Szibériában található. A kőolajban gazdag Ob-vidéken (Nyugat- Szibéria) az elmúlt tíz esztendőben olyan városok születtek, mint Szurgut, Nyizsnyevartovszk, Nyeftyejuganszk, Uraj, Sztrezso- voj, Kolpasevo, Nádim, Novij Urengoj. Közülük Szurgut és Nyizsnyevartovszk a lakosságának száma révén belépett a nagyvárosok sorába - mindegyikben több mint 100 ezer ember él. Ugyanilyen intenzíven urba- nizálódik Kelet-Szibéria is. Nagyvárosokká váltak ezen a területen Bratszk, Angarszk, Uszty-llimszk. Gyorsan növekszik Tinda, a több mint 3000 kilométer hosszú, Bajkál-Amúr vasútvonal (BAM) építőinek fővárosa. Túl van a gyermekkoron Szajanszk, Selehov, Szajan- gorszk, Nyerjungri és Leszoszi- birszk. Üj városokat alapítanak mindenekelőtt a BAM vonzás- körzetében, ahol csaknem 100 új város építését tervezik. Jellemző sajátosság: szinte minden új város a transzszibériai vasútvonaltól északra jelenik meg. Az itt levő hatalmas iparközpontok, mint Tyumeny, Tomszk, Krasznojarszk, Novoszi- birszk, Irkutszk, Habarovszk kiindulópontként szolgálnak a vidék természeti kincseinek kiaknázásához. Szibéria mélyén vasutakat és autóutakat építettek, amelyeken építőanyagokat, felszereléseket, fogyasztási cikkeket szállítanak. E városok, valamint az iparilag fejlett európai rész ipari ereje új városok létrejöttét és fejlődését táplálja, amelyek az északi kőolaj, gáz- és szénlelőhelyek kiaknázásának bázisaivá válnak. Szibéria északi vidékeinek zord természeti, éghajlati körülményei különleges városépítési rendszert követelnek meg. A házaknak fokozottan hőszigeteiteknek kell lenniük, a középületeknek (iskolák, óvodák, bölcsődék, poliklinikák, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok, szórakozóhelyek) a lehető legközelebb kell lenniük a lakásokhoz. Az ilyen településre jelenleg a legsikeresebb példa a sarkvidéki Norilszk városa, ahol jelenleg mintegy 200 ezer ember él. AZ ÉSZAKI város tervét, ahol minden közel van, és megbízhatóan el van zárva a szelektől és a zord fagyoktól, különféle változatokban dolgozták ki a szovjet építészek. A tervek között szerepel egy olyan város, melyet átlátszó tetővel fednek be. Ettől az öltettől azért léptek vissza, mert az embereknek még az északi körülmények közepette is nagy szükségük van q természetes környezetre. A legutolsó, és minden valószínűség szerint a legsikeresebb változatot most valósítják meg. Egy sajátságos minivárosról von szó, ahol minden — a lakások, az iskolák, a kulturális és szolgáltató centrumok — néhány sokemeletes házban koncentrálódik, amelyeket fedett átjárók kötnek össze. Az első ilyen típusú város már épül Jakutyija egyik gyémántlelőhelyén. A miniváros nyolc ötemeletes lakótömbből áll. A házak az uralkodó széljárás és a napsugárzás maximuma szerint vannak elhelyezve. Hogy mennyire bizonyul a gyakorlatban megfelelőnek a város - megmutatja a jövő. SZIBÉRIA új, északi városait és más, zord tájainak településeit még a hagyományos európai minta szerint építik és tervezik. De a szibériai tél keménységére való tekintettel itt a lakások fokozott hőszigeteléssel épülnek (megvastagított falak, háromszoros ablakok), a lakónegyedek tervezésénél hó- és szélvédőket írnak elő, a lakásoknak a kereskedelmi és közszolgáltatási vállalatoktól való távolságát a lehetséges mértékig csökkentik. Korábban az összes építési anyagot úttalan utakon kellett ideszállítani. Most Szurgutban, Nyizsnyevartovszkban, Uszty- llimszkben, és másutt is már működnek a helyi szalagrendszerű házgyárak. A saját építőipar megteremtése felgyorsította az új városok komplex építését. Csak az Ob melletti kőolajvidéken az elkövetkező években több mint 30 ilyen jellegű település létesül. A szibériai körülmények között nem lehet eléggé értékelni a vasút jelentőségét. Például egy tonna áru szállítása Tyu- menyből Szurgutba autóúton 350 rubelbe kerül; most, amikor ezeket a városokat vasút köti össze, 'a költségek hetvened részre, azaz 5 rubelre csökkentek. Megbízható vasúti ösz- szeköttetése van Transzszibériá- val Uszty-llimszknek, és újabban Nyerjungrinak, az ország keleti részén fekvő szénbányászati központnak (Jakut SZSZK). Kétségtelen, hogy nem mindig célszerű minden egyes iparágra várost, vagy állandó települést építeni. Különösen Szibéria kőolajat és gázt tartalmazó északi vidékein, nincs erre szükség, hiszen előbb-utóbb> a készletek kimerülnek, és az emberek elhagyják a városokat. Hogy ez ne történjen meg, Szibéria északi területei meghódításának stratégiájában a mozgó urbanizáció taktikáját alkalmazzák. Lényege abban áll, hogy itt alapvetően csak bázisvárosokat alapítanak és fejlesztenek. A közvetett fűtőanyag- és ásványkincs lelőhelyeken pedig úgynevezett őrtelepüléseket hoznak létre, amelyek csak ideiglenes ott-tartóz- kodásra szolgálnak, mintegy 10 -15 napra. iElhagyva őrhelyüket, a dolgozók helikopterekkel térnek vissza családjukhoz, a bó- zisvárosokba, őket pedig egy másik brigád váltja fel. Az őrtelepülések megfelelően magas színvonalú komforttal, kulturális. közszolgáltatási választékkal rendelkeznek. Legfőbb előnyük abban áll, hogy egy új helyre való átköltözéskor gyorsan és könnyen szétszerelhetők. Az őrtelepülések terveit többszöri átköltözésre (10 alkalomra) készítik. Megszerkesztésüknél leginkább fát és alumíniumot alkalmaznak. A nyugat-szibériai kőolajmunkások kísérletét, amelyben ez az őrmódszer egyre szélesebb körben elterjedt, bevezetik ma a szibériai úttörő hódítás más vidékein is. Alkalmazzák új lelőhelyek feltárásánál, erdőkitermelésnél, olaj- és gázvezetékek lefektetésénél. * w Úszó traktor az Északi-sarkon Hatalmas vizcséppeket fröcskölve, teljes sebességgel gázolt a traktor a jéghideg vízbe. A. lánctalpak először a köves partot taposták. A vízfodrok egyre jobban megközelítették a vezetőfülke ablakát A kísérletet végző gépész egy váltóssal beindította az egyenletesen búgó két hajócsavart. A traktor úszni kezdett a Szovjetunió európai területének észak-nyugati részén elterülő Kolai-öböl vizén. A Szovjetunióban gyártott első úszó traktor sikeresen vizsgázott. Ezt a gépet a mur- manszki tengerhajózási vállalat rendelte, olyan ki- és berako- dási, valamint vontatási munkálatok elvégzésére, amikor a szállitóhajók számára nem áll rendelkezésre kiépített kikötő. Különösen nagy jelentőségű ez az északi kutatóállomósok körülményei között. A kísérleti vizsgálatok során a traktor könnyedén elvontatott egy negyedtonnás pontont. Az új úszó traktor minimális méretei (hossza 8 méter, szélessége 3 méter), valamint kiváló manőverezési képességei (a vízben gyakorlatilag egyhelyben képes megfordulni), lehetővé teszik a működését olyan helyeken is, ahol hagyományos vontatók vagy hajók alkalmazása lehetetlen lenne. Ezenkívül a traktort olyan emelőszerkezettel látták el. amely megkönnyíti a ki- és berakodási munkálatokat. Az új szerkezet létrehozásának műszaki bázisát a közönséges vontató traktor jelentette. A tervezők eredményes munkáját dicséri a traktor eredeti, a korszerű körülményeket esztétikai szempontból is kielégítő megjelenése. A fűthető vezetőfülkében a vezetőn kívül még két fő kisegítő számára biztosítottak a kényelmes munkakörülmények az év bármely szakában. Belső kiképzésében alig különbözik bármely kamion vezetőfülkéjének kiképzésétől. Csak a parttal és a hajókkal összeköttetést biztosító rádió- állomás, illetve a mentőfelszerelések tanúskodnak arról, hogy a traktor a földön és vizen egyaránt üzemképes. Az úszó traktor munka közben Búvár biológus a tenger A Távol-Kelet az Oroszországi Föderatív Szovjet Szocialista Köztársaság egyhatod része, területe több mint 3 millió négyzetkilométer. A hatalmas földrész és a mérhetetlen óceán találkozása sajátos monszun jelleget kölcsönöz a vidék éghajlatának, télen a szárazföld felől az óceán felé, nyáron' pedig az óceánról a szárazföld belseje felé vonulnak a hatalmas légtömegek. Vlagyivosztok a Tengermellék közigazgatási központja. A város az apró öblöcskékkel tagolt Muravjov-Amurszkij-félszi- geten fekszik. Jelentős csenmélyén dés-óceáni kikötő, egyben közigazgatási és művelődési központ. Vlagyivosztokot 1860-ban alapították. Elsősorban kikötőváros. Vezető helyet foglal el a városban a hajógyártás és a gépgyártás, de rádió- és gyógyszergyára is van. Több kutatóintézet is működik Vlagyivosztokban, így a csendesóceáni halgazdálkodási intézet és az oceanográfiai intézet. Vlagyivosztokból az utóbbi években jelentős óceánkutató expedíciók indultak ki és érkeztek vissza ide a többhónapos kutatóutakról. A kutatóhajók felkeresték a Japán-tenger, a Csendes-óceán, sőt, az Indiai-óceán kutatási területeit. Az elmúlt években jelentős programot teljesítetett a KAL- LISZTO nevű szovjet óceánkutató hajó, amely az Indaioi- óceán fizikai és kémiai jellemzőit mérte, valamint a sekélyebb vizű tengerfenék élővilágát tanulmányozták. Képünkön: könnyűbúvár-szkafanderben Borisz Preobrazsenszkijt, az expedíció vezetőjét látjuk az óceán fenekén, kisebb mélységben. _ _ __________________________________a____________________________________ D inamikusan fejlődi) nagyipar 0 Jeges-tenger atlasza Szovjet tudósok elkészítették a Jeges-tenger összesített atlaszát. A térképek tükrözik az északi-sarkvidéki medence hidrológiájának és hidrokémiájá- nak, jégviszonyainak, a tengerfenék domborzatának és geológiai szerkezetének összes sajátosságait. valamint a medence biológiai karakterisztikáit. A most megjélent „Óceán-atlasz" külön kötete tartalmazza ezeket a térképeket. Ezt az alapvető munkát a világviszonylatban első helyet elfoglaló szovjet jégtörő flotta segítségével sikerült elkészíteni. A Koreai NDK ipari termelése 1978-ban közel háromszáz- szorosa volt az 1946. évinek. Rekordesztendő volt az 1977-es év is, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban öt nap alatt termeltek annyi árucikket, mint amennyit az egész 1944-es esztendőben. A hetvenes évek elején; az I. hétéves terv időszakában az ipari termelés átlagos növekedése 12,8 százalékos volt évente. A II. hétéves terv (1978—1984) első évei hasonló fejlődést mutatnak. Az elmúlt másfél évtizedben elért eredmények a nyersanyag- termelés és az energiaalapok megszilárdításának köszönhetőek. Ma a nyersanyagok több mint 70 százalékát hazai termelésből biztosítják. Lényeges segítséget nyújt az ipar további fejlődéséhez a gépgyártás fejlesztése is. Az országban használt gépek 98 százaléka hazai gyártmány. Ma a leggyorsabban fejlődő iparágak a bányászat, a vegyi- és építőanyagipar. Az egy főre jutó termelést teknitve a fő iparágak termelése eléri vagy meghaladja a fejlett iparral rendelkező • orszáaok eredményeit, főként a szénbányászat, a cement- és műtrágyagyártás területén. Az Andzsu körzet szénbányászati kombinátja az új tervidőszakban eddig 60- szor annyit termelt, mint a felszabadulás előtti időszakban. A jövő városait és lakótelepeit építik A moszkvai Központi Város- építési Kutató és Tervező Intézetben nemzetközi tapasztalatcserét rendeztek. „A szocialista városépítészet fejlődésének művészi-ideológiai problémái"; ez volt a tapasztalatcsere témája, és a szovjet szakembereken kívül a tanácskozáson jelen voltak Lengyelország, Bulgária, az NDK, Csehszlovákia és Magyar- ország hasonló intézeteinek vezetői is. Erre a nemzetközi tanácskozásra valóban szükséq volt. .Amíg korábban a szocialista országok városépítőinek kapcsolatai a tapasztalat- és az információcserére korlátozódtak, a testvérországokban ma közös kutatómunkák folynak, amelyeket azután a gyakorlatban alkalmaznak. Az utóbbi 10—15 évben a szocialista országok városépítészete nagy sikereket ért el a városok fejlődési folyamatainak irányításában, az új városnegyedek építészeti és művészi jellegének javítása terén, valamint a városok beépíthető területeinek és az energiaforrásoknak a gazdaságos hasznosítása terén. A szovjet városépítési szakemberek a szocialista testvér- orszógokbeli kollégákkal együtt közösen fontos problémán dolgoznak — a ’szocialista építészet elveinek fejlesztésén. Bulgária, Magyarország, az NDK, a Szovjetunió és Csehszlovákia szakembereinek ez az együttműködése már érezhető eredményeket hozottt. 1981-ben Gorkijban és Mag- deburgban kísérleti lakóépületek építését kezdik meg. Ezek a tervek a városépítési elmélet és gyakorlat progresszív eredményein alapulnak. A gyakorlatban eképp fest a dolog: közös csoportot alakítottak, amelyhez tudósok, tervezők és építők tartoznak. Mindkét városban kijelölték a beépítésre alkalmas területeket. Bolgár kollégákkal együttműködve folyik a dnyeprodzer- zsinszki (Szovjetunió) és a lo- vecsi (Bulgária) kísérleti lakótelepek tervezése és építése. A Szovjetunió, az NDK és Bulgária közti együttműködéstől nagy társadalmi, népgazdasági és városépítészeti hdtást remélnek. A lakóházak és a középületek új típusait, a műszaki berendezések új rendszereit, a jövőt hordozó épületkonstrukciókat és egy új lakóházépítési technológiát átfogó vizsgálatnak vetnek alá a kísérleti területek tudományos kidolgozása, tervezése, építése és hasznosítása folyamatában. E vizsgálat eredményeit nagymértékben fogják alkalmazni a lakásépítési gyakorlatban.
