Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

1981. augusztus 9. NÉPÚJSÁG 9 Szibéria urbanizációja A SZOVJETUNIÓ térképén az utóbbi tíz év alatt feltűnt 200 új városból a legtöbb Szibériá­ban található. A kőolajban gazdag Ob-vidéken (Nyugat- Szibéria) az elmúlt tíz eszten­dőben olyan városok születtek, mint Szurgut, Nyizsnyevartovszk, Nyeftyejuganszk, Uraj, Sztrezso- voj, Kolpasevo, Nádim, Novij Urengoj. Közülük Szurgut és Nyizsnyevartovszk a lakosságá­nak száma révén belépett a nagyvárosok sorába - mind­egyikben több mint 100 ezer ember él. Ugyanilyen intenzíven urba- nizálódik Kelet-Szibéria is. Nagyvárosokká váltak ezen a területen Bratszk, Angarszk, Uszty-llimszk. Gyorsan növek­szik Tinda, a több mint 3000 kilométer hosszú, Bajkál-Amúr vasútvonal (BAM) építőinek fő­városa. Túl van a gyermekkoron Szajanszk, Selehov, Szajan- gorszk, Nyerjungri és Leszoszi- birszk. Üj városokat alapítanak mindenekelőtt a BAM vonzás- körzetében, ahol csaknem 100 új város építését tervezik. Jellemző sajátosság: szinte minden új város a transzszibé­riai vasútvonaltól északra jele­nik meg. Az itt levő hatalmas iparközpontok, mint Tyumeny, Tomszk, Krasznojarszk, Novoszi- birszk, Irkutszk, Habarovszk ki­indulópontként szolgálnak a vi­dék természeti kincseinek kiak­názásához. Szibéria mélyén vasutakat és autóutakat építet­tek, amelyeken építőanyagokat, felszereléseket, fogyasztási cik­keket szállítanak. E városok, va­lamint az iparilag fejlett euró­pai rész ipari ereje új városok létrejöttét és fejlődését táplál­ja, amelyek az északi kőolaj, gáz- és szénlelőhelyek kiakná­zásának bázisaivá válnak. Szibéria északi vidékeinek zord természeti, éghajlati körül­ményei különleges városépítési rendszert követelnek meg. A há­zaknak fokozottan hőszigetei­teknek kell lenniük, a középü­leteknek (iskolák, óvodák, böl­csődék, poliklinikák, kereskedel­mi és szolgáltató vállalatok, szórakozóhelyek) a lehető leg­közelebb kell lenniük a lakások­hoz. Az ilyen településre jelen­leg a legsikeresebb példa a sarkvidéki Norilszk városa, ahol jelenleg mintegy 200 ezer em­ber él. AZ ÉSZAKI város tervét, ahol minden közel van, és megbíz­hatóan el van zárva a szelek­től és a zord fagyoktól, külön­féle változatokban dolgozták ki a szovjet építészek. A tervek között szerepel egy olyan város, melyet átlátszó tetővel fednek be. Ettől az öltettől azért lép­tek vissza, mert az embereknek még az északi körülmények kö­zepette is nagy szükségük van q természetes környezetre. A legutolsó, és minden való­színűség szerint a legsikeresebb változatot most valósítják meg. Egy sajátságos minivárosról von szó, ahol minden — a lakások, az iskolák, a kulturális és szol­gáltató centrumok — néhány sokemeletes házban koncentrá­lódik, amelyeket fedett átjárók kötnek össze. Az első ilyen tí­pusú város már épül Jakutyija egyik gyémántlelőhelyén. A mi­niváros nyolc ötemeletes lakó­tömbből áll. A házak az ural­kodó széljárás és a napsugár­zás maximuma szerint vannak elhelyezve. Hogy mennyire bizo­nyul a gyakorlatban megfele­lőnek a város - megmutatja a jövő. SZIBÉRIA új, északi városait és más, zord tájainak települé­seit még a hagyományos euró­pai minta szerint építik és ter­vezik. De a szibériai tél kemény­ségére való tekintettel itt a la­kások fokozott hőszigeteléssel épülnek (megvastagított falak, háromszoros ablakok), a lakó­negyedek tervezésénél hó- és szélvédőket írnak elő, a laká­soknak a kereskedelmi és köz­szolgáltatási vállalatoktól való távolságát a lehetséges mérté­kig csökkentik. Korábban az összes építési anyagot úttalan utakon kellett ideszállítani. Most Szurgutban, Nyizsnyevartovszkban, Uszty- llimszkben, és másutt is már működnek a helyi szalagrend­szerű házgyárak. A saját építő­ipar megteremtése felgyorsította az új városok komplex építését. Csak az Ob melletti kőolajvidé­ken az elkövetkező években több mint 30 ilyen jellegű tele­pülés létesül. A szibériai körülmények kö­zött nem lehet eléggé értékelni a vasút jelentőségét. Például egy tonna áru szállítása Tyu- menyből Szurgutba autóúton 350 rubelbe kerül; most, ami­kor ezeket a városokat vasút köti össze, 'a költségek hetve­ned részre, azaz 5 rubelre csök­kentek. Megbízható vasúti ösz- szeköttetése van Transzszibériá- val Uszty-llimszknek, és újabban Nyerjungrinak, az ország keleti részén fekvő szénbányászati központnak (Jakut SZSZK). Kétségtelen, hogy nem min­dig célszerű minden egyes ipar­ágra várost, vagy állandó tele­pülést építeni. Különösen Szibé­ria kőolajat és gázt tartalma­zó északi vidékein, nincs erre szükség, hiszen előbb-utóbb> a készletek kimerülnek, és az em­berek elhagyják a városokat. Hogy ez ne történjen meg, Szibéria északi területei meghó­dításának stratégiájában a mozgó urbanizáció taktikáját alkalmazzák. Lényege abban áll, hogy itt alapvetően csak bázisvárosokat alapítanak és fejlesztenek. A közvetett fűtő­anyag- és ásványkincs lelőhe­lyeken pedig úgynevezett őrte­lepüléseket hoznak létre, ame­lyek csak ideiglenes ott-tartóz- kodásra szolgálnak, mintegy 10 -15 napra. iElhagyva őrhelyüket, a dolgozók helikopterekkel tér­nek vissza családjukhoz, a bó- zisvárosokba, őket pedig egy másik brigád váltja fel. Az őr­települések megfelelően magas színvonalú komforttal, kulturá­lis. közszolgáltatási választék­kal rendelkeznek. Legfőbb elő­nyük abban áll, hogy egy új helyre való átköltözéskor gyor­san és könnyen szétszerelhetők. Az őrtelepülések terveit több­szöri átköltözésre (10 alkalom­ra) készítik. Megszerkesztésük­nél leginkább fát és alumíniu­mot alkalmaznak. A nyugat-szibériai kőolaj­munkások kísérletét, amelyben ez az őrmódszer egyre széle­sebb körben elterjedt, bevezetik ma a szibériai úttörő hódítás más vidékein is. Alkalmazzák új lelőhelyek feltárásánál, erdőki­termelésnél, olaj- és gázveze­tékek lefektetésénél. * w Úszó traktor az Északi-sarkon Hatalmas vizcséppeket fröcskölve, teljes sebességgel gázolt a traktor a jéghideg víz­be. A. lánctalpak először a kö­ves partot taposták. A vízfodrok egyre jobban megközelítették a vezetőfülke ablakát A kísérle­tet végző gépész egy váltóssal beindította az egyenletesen bú­gó két hajócsavart. A traktor úszni kezdett a Szovjetunió eu­rópai területének észak-nyugati részén elterülő Kolai-öböl vizén. A Szovjetunióban gyártott el­ső úszó traktor sikeresen vizs­gázott. Ezt a gépet a mur- manszki tengerhajózási vállalat rendelte, olyan ki- és berako- dási, valamint vontatási mun­kálatok elvégzésére, amikor a szállitóhajók számára nem áll rendelkezésre kiépített kikötő. Különösen nagy jelentőségű ez az északi kutatóállomósok körülményei között. A kísérleti vizsgálatok során a traktor könnyedén elvonta­tott egy negyedtonnás pontont. Az új úszó traktor minimális mé­retei (hossza 8 méter, szélessé­ge 3 méter), valamint kiváló manőverezési képességei (a vízben gyakorlatilag egyhelyben képes megfordulni), lehetővé teszik a működését olyan helye­ken is, ahol hagyományos von­tatók vagy hajók alkalmazása lehetetlen lenne. Ezenkívül a traktort olyan emelőszerkezettel látták el. amely megkönnyíti a ki- és berakodási munkálatokat. Az új szerkezet létrehozásá­nak műszaki bázisát a közönsé­ges vontató traktor jelentette. A tervezők eredményes mun­káját dicséri a traktor eredeti, a korszerű körülményeket esztéti­kai szempontból is kielégítő megjelenése. A fűthető vezető­fülkében a vezetőn kívül még két fő kisegítő számára biztosí­tottak a kényelmes munkakö­rülmények az év bármely szaká­ban. Belső kiképzésében alig különbözik bármely kamion ve­zetőfülkéjének kiképzésétől. Csak a parttal és a hajókkal összeköttetést biztosító rádió- állomás, illetve a mentőfelsze­relések tanúskodnak arról, hogy a traktor a földön és vi­zen egyaránt üzemképes. Az úszó traktor munka közben Búvár biológus a tenger A Távol-Kelet az Oroszor­szági Föderatív Szovjet Szocia­lista Köztársaság egyhatod része, területe több mint 3 millió négyzetkilométer. A ha­talmas földrész és a mérhetet­len óceán találkozása sajátos monszun jelleget kölcsönöz a vidék éghajlatának, télen a szárazföld felől az óceán felé, nyáron' pedig az óceánról a szárazföld belseje felé vonul­nak a hatalmas légtömegek. Vlagyivosztok a Tengermellék közigazgatási központja. A vá­ros az apró öblöcskékkel ta­golt Muravjov-Amurszkij-félszi- geten fekszik. Jelentős csen­mélyén dés-óceáni kikötő, egyben köz­igazgatási és művelődési köz­pont. Vlagyivosztokot 1860-ban alapították. Elsősorban kikötő­város. Vezető helyet foglal el a városban a hajógyártás és a gépgyártás, de rádió- és gyógyszergyára is van. Több kutatóintézet is működik Vla­gyivosztokban, így a csendes­óceáni halgazdálkodási intézet és az oceanográfiai intézet. Vlagyivosztokból az utóbbi években jelentős óceánkutató expedíciók indultak ki és ér­keztek vissza ide a többhóna­pos kutatóutakról. A kutató­hajók felkeresték a Japán-ten­ger, a Csendes-óceán, sőt, az Indiai-óceán kutatási területeit. Az elmúlt években jelentős programot teljesítetett a KAL- LISZTO nevű szovjet óceánku­tató hajó, amely az Indaioi- óceán fizikai és kémiai jellem­zőit mérte, valamint a seké­lyebb vizű tengerfenék élővilá­gát tanulmányozták. Képünkön: könnyűbúvár-szkafanderben Borisz Preobrazsenszkijt, az expedíció vezetőjét lát­juk az óceán fenekén, kisebb mélységben. _ _ __________________________________a____________________________________ D inamikusan fejlődi) nagyipar 0 Jeges-tenger atlasza Szovjet tudósok elkészítették a Jeges-tenger összesített at­laszát. A térképek tükrözik az északi-sarkvidéki medence hid­rológiájának és hidrokémiájá- nak, jégviszonyainak, a tenger­fenék domborzatának és geoló­giai szerkezetének összes sajá­tosságait. valamint a medence biológiai karakterisztikáit. A most megjélent „Óceán-atlasz" külön kötete tartalmazza eze­ket a térképeket. Ezt az alap­vető munkát a világviszonylat­ban első helyet elfoglaló szov­jet jégtörő flotta segítségével sikerült elkészíteni. A Koreai NDK ipari terme­lése 1978-ban közel háromszáz- szorosa volt az 1946. évinek. Rekordesztendő volt az 1977-es év is, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban öt nap alatt termeltek annyi árucikket, mint amennyit az egész 1944-es esztendőben. A hetvenes évek elején; az I. hétéves terv idő­szakában az ipari termelés át­lagos növekedése 12,8 száza­lékos volt évente. A II. hétéves terv (1978—1984) első évei ha­sonló fejlődést mutatnak. Az elmúlt másfél évtizedben elért eredmények a nyersanyag- termelés és az energiaalapok megszilárdításának köszönhe­tőek. Ma a nyersanyagok több mint 70 százalékát hazai ter­melésből biztosítják. Lényeges segítséget nyújt az ipar to­vábbi fejlődéséhez a gépgyár­tás fejlesztése is. Az országban használt gépek 98 százaléka hazai gyártmány. Ma a leggyorsabban fejlődő iparágak a bányászat, a vegyi- és építőanyagipar. Az egy fő­re jutó termelést teknitve a fő iparágak termelése eléri vagy meghaladja a fejlett iparral rendelkező • orszáaok eredmé­nyeit, főként a szénbányászat, a cement- és műtrágyagyártás területén. Az Andzsu körzet szénbányászati kombinátja az új tervidőszakban eddig 60- szor annyit termelt, mint a felszabadulás előtti időszak­ban. A jövő városait és lakótelepeit építik A moszkvai Központi Város- építési Kutató és Tervező Inté­zetben nemzetközi tapasztalat­cserét rendeztek. „A szocialista városépítészet fejlődésének mű­vészi-ideológiai problémái"; ez volt a tapasztalatcsere témája, és a szovjet szakembereken kí­vül a tanácskozáson jelen vol­tak Lengyelország, Bulgária, az NDK, Csehszlovákia és Magyar- ország hasonló intézeteinek ve­zetői is. Erre a nemzetközi tanácsko­zásra valóban szükséq volt. .Amíg korábban a szocialista országok városépítőinek kap­csolatai a tapasztalat- és az információcserére korlátozód­tak, a testvérországokban ma közös kutatómunkák folynak, amelyeket azután a gyakorlat­ban alkalmaznak. Az utóbbi 10—15 évben a szocialista országok városépíté­szete nagy sikereket ért el a városok fejlődési folyamatainak irányításában, az új városne­gyedek építészeti és művészi jellegének javítása terén, vala­mint a városok beépíthető te­rületeinek és az energiaforrá­soknak a gazdaságos haszno­sítása terén. A szovjet városépítési szak­emberek a szocialista testvér- orszógokbeli kollégákkal együtt közösen fontos problémán dol­goznak — a ’szocialista építé­szet elveinek fejlesztésén. Bul­gária, Magyarország, az NDK, a Szovjetunió és Csehszlovákia szakembereinek ez az együtt­működése már érezhető ered­ményeket hozottt. 1981-ben Gorkijban és Mag- deburgban kísérleti lakóépüle­tek építését kezdik meg. Ezek a tervek a városépítési elmé­let és gyakorlat progresszív eredményein alapulnak. A gya­korlatban eképp fest a dolog: közös csoportot alakítottak, amelyhez tudósok, tervezők és építők tartoznak. Mindkét vá­rosban kijelölték a beépítésre alkalmas területeket. Bolgár kollégákkal együttmű­ködve folyik a dnyeprodzer- zsinszki (Szovjetunió) és a lo- vecsi (Bulgária) kísérleti lakó­telepek tervezése és építése. A Szovjetunió, az NDK és Bulgária közti együttműködés­től nagy társadalmi, népgazda­sági és városépítészeti hdtást remélnek. A lakóházak és a középületek új típusait, a mű­szaki berendezések új rendsze­reit, a jövőt hordozó épület­konstrukciókat és egy új lakó­házépítési technológiát átfogó vizsgálatnak vetnek alá a kí­sérleti területek tudományos ki­dolgozása, tervezése, építése és hasznosítása folyamatában. E vizsgálat eredményeit nagy­mértékben fogják alkalmazni a lakásépítési gyakorlatban.

Next

/
Thumbnails
Contents