Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
8 KÉPÚJSÁG 1981. augusztus 9. Micsurin tanítványai Családtervezés Negyedszázaddal ezelőtt Európa első országai közé tartozott Lengyelország, amelynek törvényhozása jogalkotással szabályozta a terhességmegszakítást. Az 1956-ban elfogadott törvény révén lehetőség nyílt arra, hogy megszüntessék az illegális terhességmegszakításokat, és megszervezzék a modern családtervezés alapjait. Lengyel egyházi körökben természetesen igen nagy vitákat, sőt bizonyos mérvű ellenállást váltott ki a törvény bevezetése. A tapasztalatok azonban a törvényt igazolták. Érvénybe lépése óta ugyanis kifejezetten csökkent a művi vetélések száma. 1967-ben például 220 500, 1971-ben 203 600 és 1976-ban 215 400 abortuszra került sor. A műtétek kétharmad részét kórházakban és klinikákon, egy- harmadát pedig magánorvosi rendelőkben végezték el. 1980-ban Lengyelországban 690 ezer gyermek született. A születések és élve születések számát tekintve az ország Európában az első helyet foglalja el. Az utóbbi hónapokban újra felvetődött a kérdés: eltöröljék vagy érvényben hagyják a> törvényt? A minimális követelés az első terhesség megszakításának tilalma, a maximális követelés: tiltsanak be minden óvóeszközt, s szüntessék meg a család- tervezést. A tambovi területen, az ősi Kozlov városban élt és dolgozott Ivan Micsurin, a nagy természetkutató, aki lerakta az alapjait a gyümölcsök és a bogyós gyümölcsök tudományos szelekciójának, és egy sor új, az Oroszországi Föderáció természeti viszonyaihoz alkalmazkodó, magas terméshozamú alma-, körte-, meggy- és ribizlifajtát nemesített ki. iMa a várost a nagy tudós tiszteletére Micsu- rinszknak nevezik. Ivan Micsurin munkáját az általa alapított Központi Genetikai Laboratórium (KGL) munkatársai folytatják. A KGL csak nevében laboratórium, valójában egész tudományos kutatóintézet, amely az alapító gondolatait és módszereit továbbfejlesztve, a genetika mai problémáit; a gyümölcsök és bogyós gyümölcsök szelekciójának elméleti alapjait dolgozza ki. Érdekes, hogy a KGL néhány évvel ezelőtt kinevezett igazgatója, Gennagyij Kurszakov, Micsurin unokaöccse. A nagybácsi példája gyermekkora óta lelkesítette, ösztönözte Kursza- kovot. Elhatározta, hogy ugyanannak a tudománynak szenteli az életét. Teljesen önállóan dolgozva, a Kubáni-alföldön jelentős sikereket ért el és megérdemelt tekintélyt vívott ki magának. . És amikor a korábbi igazgató, Micsurin tanítványa, Jakovlev akadémikus egészségi állapota miatt megvált tisztségétől, a Mezőgazdasági Akadémia a fiatal, tetterős, már jó hírnevet szerzett genetikus-tudóst, Kurszakovot (javasolta erre a posztra. Miként Kurszakov elmondta nekem, igen sokat ígérő irányzat a növények genetikai, azaz saját belső természetükből eredő immunitásának a kialakítása a kártevőkkel és a betegségekkel szemben. A Központi Genetikai Laboratórium munkatársai például az almának a fe- ketefoltossáq elleni immunitása problémáit kutatlak, valamint a szőlő immunitását a peronosz- pórával szemben. A szelekciós folyamatok tudományosan megalapozott módszereit dolgozták ki, amelyeknek el kell vezetniük a kívánt célhoz. Javaslataikat a Szovjetunió kísérleti és tudományos kutatóintézetei, valamint a külföldi kutatóintézetek is felhasználják munkájukban. Érdekes kísérletek folynak az embriológia (fejlődéstan), a biofizika területén, valamint az egymástól távolabb álló fajok keresztezési problémáinak területén, a szelekciós-genetikai munkában a mesterséges tenyésztésű növényi csírák, szervek és szövetek felhasználása területén. Nemrég épült fel a sugárzásbiológiai komplexum, amely lehetővé teszi, hogy a genetikai munkában felhasználják az ionizáló sugárzást, és a lézersugarakat. 1980-tól kezdve a genetikus-szelekciós folyamatok modellezéséhez elektronikus számítógépet használnak. A Központi Genetikai Laboratórium munkatársai kölcsönösen hasznos kapcsolatokat építettek ki magyar kollégáikkal, rendszeres közöttük a küldöttségek, a szakirodalom és az eszközök, felszerelések cseréje, munkájukban felhasználják a magyar tudósok tapasztalatait, többek között a szőlőtermesztésben. A laboratóriumba ellátogatnak a Micsurinszki Zöldség- és Gyümölcstermesztési Főiskola magyar hallgatói. A Magyar Népköztársasághoz fűződő szakmai és baráti kapcsolatok fejlesztésében aktívan részt vesznek a Szovjet-Magyar Baráti Társaság intézeti tagozatának a tagjai. A Központi Genetikai Laboratórium kollektívája - érthetően - nem zárkózik be a merőben alapvető genetikai kutatások problémakörébe. Az elméleti problémák megoldásának folyamatában Micsurin és tanítványai számos, perspektivikus gyümölcs- és bogyósgyümölcsfajtát hoztak létre. Ezek közül mintegy 40 fajta már köztermesztésben van, azaz kipróbálás után az ország különböző területein és körzeteiben tenyésztik, és nemcsak a középső övezetekben, ahova a tambovi terület is tartozik, hanem északon is, a Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban, és keleten, az Urálban, a csendesóceáni partmelléken, valamint délen, a Kubáni-alföldön és a Moldvai SZSZK-ban. Ennek ellenére a Központi Genetikai Laboratórium kollektívája számára továbbra is az ismeretlen tudományos kutatása, az új utak feltárása marad a legfontosabb. — Várható-e — kérdeztem az igazgatótól -, hogy o jövőben az emberiség zöldség- és gyümölcsellátása nem függ majd az időjárás szeszélyeitől, az éghajlattól, a növénybetegséqek- től?- Ez is egyik végcélunk - válaszolt a tudós. — Három évvel ezelőtt a Központi Genetikai Laboratóriumban széles körű tudományos tanácskozást rendeztünk a gyümölcsszövet mesterséges tenyésztéséről. Néhány tudós úgy véli, hogy idővel megtanuljuk a biomasszát ipari berendezésekben előállítani. Az almaszövet szakadatlan özönét állítják majd elő (magától értetődik, hogy a héj és magok nélkül), vagy - mondjuk - citromszövetet. Fantasztikusnak tűnő gondolat, de példából szemléletesen magunk elé tudjuk képzelni a gyümölcstermesztés technológiájának elvileg új megközelítési lehetőségeit: nem kell bajlódni a csemetékkel, nem kell harcolni a fagy, a kártevők ellen, hanem minden kényelemmel ellátott, tiszta, világos üzemekben állíthatjuk elő a termést. Ebben az érdekes irányban valóban folynak már kísérletek. Ám ennek ellenére a fő útvonal továbbra is az élő természet tanulmányozása, a természettel való együttműködés, és annak segítsége marad. JURIJ GONCSARUK Egyesült erővel Rohamos léptekkel fejlődik az orvostudomány. Ma már olyan betegségek ismerhetők fel és gyógyíthatók, amelyek még nemrégen is titokzatos, halálos kórként szerepeltek. S ebben a fejlődésben nagy szerepe volt és van a diagnosztika egyik, meglehetősen új ágának, a nukleáris medicinának. A nukleáris medicina az ionizáló sugárzásokat — röntgensugár, kobaltágyú gammasugara - és a radioaktív izotópokat alkalmazza betegségfeltáró célokra. Sokan úgy vélik, hogy izotópos vizsgálatokkal a különféle daganatos megbetegedéseket derítik fel, holott e módszer ennél sokkal szélesebb körű. H. A. Zubovszkij professzor, a Moszkvai Röntgenológiai és Radiológiai Intézet munkatársa, és egyben az Orosz Föderáció főradiológusa, a következőket mondja erről:- Az izotópdiagnosztika igen sok betegség korai, még gyógyítható stádiumban való felismerését segíti elő. Egy példa. Sok ember él a földön veleszületett értelmi fogyatékossággal. A vizsgálatok szerint az esetek 80 százaléka (!) a pajzsmirigy működésének elégtelenségére vezethető vissza. A szomorú csak az, hogy mire egyéves kor táján a betegséget felismerik, a gyermek már gyógyíthatatlan. A nukleáris medicina módszerével azonban az 5—10 napos csecsemőktől levett vérben — in vitro, a szervezeten kívül, a gyermek egészségének veszélyeztetése nélkül — meghatározható a különböző hormonok mennyisége, amiből a pajzsmirigy működésére lehet következtetni. Ha rendellenességet észlel az orvos, rögtön beavatkozhat. Abból a gyermekből, akiből korábban fogyatékos, a társadalom jóindulatára szoruló ember vált volna, az idejében felismert és gyógyított rendellenesség megszüntetésével a társadalom teljes értékű tagja lesz. így tehát a nukleáris medicina eredményei nem is csupán az orvos- tudomány, hanem a társadalom szempontjából is igen fontosak. Zubovszkij professzor beszélt arról, hogy mely betegségek ismerhetők fel korai stádiumban az izotópdiagnosztikával, s külön kiemelte a csontvizsgálatokat. A daganatos betegségek egy része, sajnos, áttételhez vezet, a rosszindulatú daganat másutt is jelentkezhet. Ha a rák a csontot támadja meg, akkor a „hagyományos” röntgen-diagnosztikai módszerekkel a betegség sokszor csak akkor ismerhető fel, mikor már gyógyíthatatlan. Radioaktív techné- ciummal azonban az áttétel még idejében felderíthető. Éppen ezért Ö Szovjetunióban a rákos betegeket kötelező csontszűrésnek vetik alá. Mivel szűrésről van szó, azonnal felvetődik a kérdés, honnan vegyék a tömeges vizsgálatokhoz a műszereket. A nukleáris medicina ugyanis valóban különleges eredményeket kínál, de ehi- hez különleges műszereket igényel, amelyek beszerzése bizony nem olcsó mulatság. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy még nem is olyan régen ezeket a műszereket csak tőkés piacon lehetett megvenni, dollárért. A KGST-országok szakemberei előtt tehát itt állt a feladat: meg kell teremteni a nukleáris medicinához szükséges műszereket. A dolog eleinte nem ment könnyen. Igaz, volt vagy 40-50 vállalkozó, de „a sok bába közöt elveszett a gyerek”, nem születtek meg az új műszerek. A változás 1974-ben következett be, amikor Zubovszkij professzor intézete, egy másik moszkvai, orvos-technikai intézet és a magyar Gamma Művek megállapodást kötött nukleáris orvosi berendezések közös fejlesztésére és gyártására. A fejlesztők a feladatokat nem is műszerenként, hanem részegységenként osztották el egymás között, hiszen ezeknek a műszereknek sok közös egységük van.- Nem kis feladatra vállalkoztunk — mondja Bába Miklós, a Gamma műszaki igazgatója. - Az ilyen berendezések gyártásához igen pontos finomtechnikai munka, fejlett elektronika, a gyártás minden szakaszán szigorú ellenőrzés, és nem utolsósorban hosszas klinikai vizsgálat szükséges. A kooperáció keretében összesen hét műszert fejlesztettünk ki. A Gamma automata mintaváltót gyárt - ez a hormonmeghatározásokhoz szükséges —, egy gyer- mek-renográfot — vesebetegségek kimutatására —, és megvettük Amerikából egy gamma- kamera licencét. Ez a bonyolult, számítógéppel vezérelt berendezés a szervezetbe diagnosztikai célból bevitt, és valamely szervben összegyűlt radioaktív izotópok eloszlását mutatja, amiből az orvos a szerv működésére következtethet. A szovjet konstruktőrök dózismérőt, gamma-tirexométert és gamma-tireoradiométert fejlesztettek ki — ezek a pajzs- mirigy-vizsgálatokhoz szükségesek —, valamint egy profil- scannert, amely a szervezetbe bevitt izotópok mozgását követi. Ilyen műszerrel végezhető el például a már említett csontszűrés. A nukleáris műszerek elkészültével azonban a munka és az együttműködés korántsem fejeződött be. Ezeknek a készülékeknek — hiszen igen fejlett technikát képviselnek -, erkölcsi „elavulásuk" 3-4 év, tehát a fejlesztést szüntelen folytatni kell. Zubovszkij professzor és vele együtt Pavlov mérnök nemrégiben éppen azért járt Magyarországon, hogy értékelje az együttműködést, és aláírja az újabb öt évre szóló megállapodást. ZÁOOR ERIKA A barlangváros patikamúzeuma Az ősi gyógyszerészet múzeumát rendezik be a grúziai Vardzia barlangvárosa 300 esztendős patikájában. A régészeti feltárások során a közelmúltban bukkantak rá a barlangváros egyik üregében arra a három helyiségre, amely minden valószínűség szerint patika volt egykoron. A barlang- várost III. György grúz cár és leánya, Tamara uralkodása idején építették fel, 1156 és 1205 között. Vardzia lakossága sok ezer főt számlált. Veszély esetén a város lakói a barlangokban leltek menedékre, ahol 50 ezer embert helyezhettek biztonságba. Erre szükség is volt, mert a várost sokszor foglalták el idegen hódítók; 1551-ben Tahmaspa iráni sah, a XVI század végén pedig a török se regek ostromolták. A barlang város lakói hosszú ostromálla pótokra rendezkedtek be. A ré gészek vízvezetéket, élelmiszer raktárakat találtak. A hajdani gyógyszertárban pedig agyag-, üveg- és porcelán edényekre, gyógyszerek és vegyianyagok maradványaira bukkantak. Vietnami nyár Bambuszból színes térelválasztó „függönyöket" készítenek a vietnami lányok. Ezekből több millió dong értékben exportra is szállítanak Beköszöntött a nyár Vietnamban is. Bár a trópusi országban a meleg évszak valamelyest különbözik a mienktől — strandolni például egész évben lehetne —, szabadságra mégis ilyentájt mennek a vietnami dolgozók, s a tanulók vakációja is erre az időszakra esik. Az a tény, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaságban a dolgozók nagy része nyári szabadságra mehet, önmagában is figyelemre méltó jelenség. Az elmúlt időszak rendkívül nehéz volt az ország életében. Kína támadásának visszaverésére a vietnami népnek ismét fegyverekhez kellett nyúlnia, miközben még nem gyógyultak be a háborús sebek, a déli országrészben zavaros gazdasági állapotok uralkodtak, egyes körzeteket az éhínség fenyegetett. A nem mindennapi szorgalmáról és szívósságáról ismert vietnamiak azonban leküzdik a legsúlyosabb gondokat is, s mint a képek tanúsítják, megteremtik önmaguk számára a normális életfeltételeket. Úszni tanulnak a hanoi diákok A legkedveltebb vakációs program: a táborozás. Az ország legszebb vidékein verhetik fel sátraikat a vietnami úttörők. A cukorgyártás fejlesztése az első helyen Kubában továbbra is előtérben áll a cukorgyártás fejlesztése. A most kezdődő ötéves tervidőszak alatt az 1979-1980. évi 6,8 millió tonnáról 1985 végéig évi 10 millió tonnára növelik a cukorgyártást. A sziget- ország 5,74 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható földterületének mintegy 60 százalékán termesztenek cukornádat, s az ültetvényeken 180 ezren, a cukorgyárakban 90 ezren dolgoznakr Fokozatosan teljes mértékben gépesítik az aratást és elszállítást. A cukornád feldolgozásának fejlesztése céljából 14 új gyárat létesítenek és korszerűsítenek 40 meglévő üzemet a jelenlegi 150-ből. A Szovjetunió sok cukorgyári berendezést szállít, de a gépek és egyéb szükséges felszerelések 60 százalékát maguk a kubaiak készítik. A legfrissebb becslések szerint az 1980-1981. évi cukornádtermésből 7-7,5 millió tonna cukor várható. A gépipar A gépgyártás a bolgár ipar jelentős ágazata lett az elmúlt, VII. ötéves tervben, 1976 és és 1980 között. Az iparág részesedése a korábbi 9,5 százalékról 1980-ra 12 százalékra emelkedett. Az iparág termelésének növekedése azonban minőségi változásokat is hozott. Megkezdték a beruházási nehéz- gépgyártást és a nagy termelékenységű automata^ gépek előállítását.
