Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

1981. augusztus 9. 2 TvEPÜJSÄG ajekoztato Az ötnapos munkahét bevezetésének kérdéseiről A lengyel kormány állásfoglalása Az ötnapos munkahétre tör­ténő felkészülés során a gaz­dálkodó szervek részéről több kérdés merült fel az egyes ren­delkezések alkalmazásával kap­csolatban. E kérdések elsősor­ban a munkaidő hosszával, a munkaközi szünettel, az 1981. évi áttérés lehetőségével és az áttérés módjával összefüggés­ben vetődtek fel. A felmerült kérdésekkel kap­csolatban a következő tájé­koztatást adták a Munkaügyi Minisztériumban: — Az ötnapos munkahét be­vezetéséről és az ezzel kapcso­latos munkaidő-módosításról szóló minisztertanácsi határo­zat az eddig általánosan ér­vényes 44 órás heti törvényes munkaidő 42 órára történő csökkentését, a két vagy ennél több műszakban, valamint fo­lyamatos munkarendben fog­lalkoztatott dolgozók 40—44 órás munkaidejének 40—42 órában való meghatározását írta elő. Ez utóbbi keretek kö­zött a gazdálkodó szerv dönt a munkaidő hosszáról, sajátos­ságainak és lehetőségeinek fi­gyelembevételével. Változatlan maradt az álta­lánosnál hosszabb munkaidő­ben foglalkoztatottakra vonat­kozó szabály, ami szerint a munkáltató az egészben vagy részben készenléti jellegű mun­kakörökben az általánosnál (az ötnapos munkahétre történő áttérés után heti 42 óránál) hosszabb munkaidőt állapíthat meg. Ebből az is következik, hogy az eddig heti 44 óránál hosszabb munkaidőben foglal­koztatott dolgozóknál nem kell a munkaidőt csökkenteni. E körben a munkaidőt továbbra is a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban vagy a munkaszerződésben kell meg­határozni, ami természetesen rövidebb is lehet az eddiginél. Az egészségre ártalmas mun­kakörben foglalkoztatott dolgo­zók munkaideje általában nem csökken, tekintettel arra, hogy e területeken a munkaidőt nem az általánosan érvényes mun­kaidő hossza, hanem a munka­kör jellege határozta, illetve határozza meg. (E körben azok­nak a dolgozóknak a munka­ideje csökkenthető, akiket több műszakos munkarendben foglalkoztatnak és az áttérés előtti munkaidejük meghaladta a 40 órát.) ■ Az ötnapos munkahét be­vezetésével kapcsolatos munka­idő-csökkentés mellett — az eddigiektől eltérően — a mun­kaközi szünet egyetlen dolgo­zócsoportnál sem része a tör­vényes munkaidőnek. A gyakor­latban sok esetben bizonyta­lanságot okoz a munkaközi szünet értelmezése, mert ese­tenként nem csak az étkezésre szolgáló, hanem az egyéb, a normába beépített, illetve a normák megállapításánál fi­gyelembe vett szüneteket is munkaközi szünetnek tekintik. A munkavégzés sajátosságai­ból fakadóan az egyes műsza­kokat pihenés céljából, egész­ségügyi szempontokból — a teljesítmény-követelményekbe, időbéreseknél a munkavégzés rendjébe épített — meghatáro­zott időtartamú szünetekre megszakítják. (Ezen idő alatt a dolgozók pihenhetnek, .tor­názhatnak, tízóraizhatnak, uzsonnázhatnak, tisztálkodhat­nak, stb.) Az ilyen szüneteket a rájuk vonatkozó külön rén- delkezések és a kollektív szer­'Félidejéhez érkezett a nyári ruházati vásár. Az első héten a szaküzletek, áruházak a tavalyi­hoz hasonló nagy forgalmat bo­nyolítottak le, a vásári árukész-' let jelentősen megcsappant, a 30-40 százalékkal olcsóbban kínált nyári holmik nagyobbik fele már gazdára talált. Az iga­zi nyári idő egyaránt kedvezett a vásárlóknak és a kereskedők­nek: a vevők olyan ruhadara­bokkal gazdagíthatták ruhatá­ződés szerint lehet biztosítani úgy, hogy azok továbbra is a munkaidő részét képezik; ezek a szünetek nem minősülnek munkaközi szünetnek. A munkaközi szünet kiadásá­nak módját a munka jellege és a munkaidő beosztása lényege­sen befolyásolja. A munkaközi szünetet általában a munkaidő megszakításával kell biztosíta­ni. Ettől csak akkor lehet eltér­ni, ha azt a munka természe­te, a technológia jellege vagy a munkaidő beosztása indo­kolttá teszi, pl.: ha a techno­lógia nem teszi lehetővé a munkahely elhagyását, az egészségre ártalmas munkakö­rökben dolgozók az egészség- ügyi szempontból megállapított hosszabb szünetben étkezhet­nek, a főétkezés ideje a mun­kaidő kezdete vagy vége előtt van. Ilyen esetekben a munka­közi szünetet a munkaidő meg­szakítása nélkül, a munkaidő előtt vagy után lehet kiadni. Eltöltésének helyét a kollektív szerződésben kell szabályozni. A munkaidőn kívül biztosí­tott munkaközi szünetre ez ideig járó külön díjazás fizeté­sét az ötnapos munkahét be­vezetésétől meg kell szüntetni. A bércsökkenés elkerülése ér­dekében e külön díjazást a munkabérbe (időbérnél a dol­gozó alapbérébe) kell beépíte­ni. Ennek következtében az ed­dig. kiegészítő fizetésként adott összeget — a hasonló elkü­lönítést jelentő — pótlékként sem lehet folyósítani. A beépítést követően a há­rom és fél túlóra után járó munkaközi szünetre sem kell külön díjazást biztosítani. Az eddig ilyen címen fizetett ösz- szeget nem kell és technikailag nem is lehet beépíteni az érin­tettek bérébe, mert ez nem volt rendszeres juttatás. (Ennek az összegnek a jelentős része azáltal épül be a bérekbe, hogy a túlmunkáért járó díj is emelkedik a rendszeres mun­kaközi szünetre járó külön dí­jazás beépítésével.) Az ötnapos munkahétre tör­ténő áttéréssel nem változik azoknak a dolgozóknak a köre, akiknek nem jár munkaközi szünet. Továbbra sem kell te­hát munkaközi szünetet bizto­sítani azoknak a dolgozóknak, akik munkakörüknél fogva a munkaidőn belül bármikor ét­kezhetnek, illetőleg akiknek munkaköre egészben vagy részben készenléti jellegű, to­vábbá akiknek rendszeres napi munkaideje a hat órát nem haladja meg, valamint azokon a munkanapokon, amelyeken a munkaidő a négy órát nem haladja meg. A rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy az általában a nem fizikai dolgo­zókra vonatkozik. E rendelke­zés alapján ugyanis — eddig is és továbbra is — a mun­kájuk jellegéből fakadóan csak azoknak a dolgozóknak nem jár munkaközi szünet, akik egészben vagy részben kötet­len munkaidőben vagy készen­léti jellegű munkakörben dol­goznak, s így a munkavégzés megszakítása nélkül tudnak ét­kezni. Az előbbi körön kívül eső nem fizikai dolgozóknak koráb­ban és az új szabályok sze­rint is munkaközi szünetét kell biztosítani. Az eddigi szabályok azonban lehetővé tették, hogy ezt a munkaidőn belül adják ki. Az új rendelkezések a munkaközi szünet kiadásának ru.kat, őrhelyeket még ebben a szezonban viselhetnek, az üzle­teknek pedig készleteik gyors csökkenése lehetőséget nyújt az őszi-téli áruk mielőbbi beszer­zésére. A Centrum áruházak első heti vásári forgalma elérte a tava­lyit. A fővárosi és 35 vidéki Centrum Áruházban eddig a nyári női ruhákból, fürdőruhák­ból, strandöltözékekből vásárol­ezt a módját megszüntették: az ötnapos munkahét bevezeté­sétől a nem fizikai dolgozók részére is a munkaidőn kívül kell tehát a munkaközi szü­netet kiadni. 1981. július 1-től csak meg­határozott munka-, illetve mű­szakrendben dolgozók térhet­nek át az ötnapos munkahétre. A gazdálkodó szervek sta­tisztikailag elkülönített üzemei­ben, gyáregységeiben, üzem­részeiben akkor kerülhet sor áttérésre, ha az adott egység­ben a termelés folyamatosan, három vagy ennél több mű­szakban folyik. A gazdálkodó szerv vala­mennyi egysége akkor térhet át a rövidebb munkahétre, ha a három vagy ennél több mű­szakban, valamint a folyama­tos munkarendben dolgozók száma több a fizikai dolgozók 50 százalékánál. A létszám- arányt vitás esetekben az 1981. évre tervezett átlagos ál­lományi létszám alapján kell meghatározni. A gazdálkodó szervek egy része jelenleg is ötnapos mun­kahétben dolgozik. E munkál­tatók az . ötnapos munkahétre vonatkozó új szabályokat (mun­kaidő hossza, munkaközi szü­net kiadása, szabadság számi-, tása) az általános előírásoknak megfelelően alkalmazhatják 1981. július 1-től vagy 1982. január 1-től. A gazdálkodó szervek foko­zatosan is áttérhetnek az öt­napos munkahétre. A fokoza­tosság vonatkozhat a munka­idő-csökkentés mértékére, a szabadnapok számára, az egyes területileg, statisztikai­lag elkülönített egységekre, munkakörökre is. Törekedni kell azonban arra, hogy minél kevesebb lépcsőben és minél rövidebb idő alatt valósuljon meg a teljes körű áttérés a gazdálkodó egységnél. A folyamatosan, a több mű­szakban üzemelő vagy az idényszerűen dolgozó, valamint a lakosság ellátását és szol­gáltatást végző munkáltatóknál a munkaidő-beosztás az általá­nos szabályoktól eltérő is lehet. Ennek keretében az általános­nál több, de kevesebb szabad­nap is biztosítható. A gazdálkodó szerveknek — e lehetőség mellett is — célsze­rű törekedni arra, hogy az öt­napos munkahét a dolgozók számára hetenként két, munká­tól mentes napot biztosítson. Vannak azonban olyan munka- területek, ahol ilyen munka­rendet nem lehet megvalósí­tani. Az egy műszakos munkate­rületeken is a gazdálkodó szerv a szakszervezet munkahelyi szervével közösen alakítja ki az ötnapos munkahét beveze­tésének megoldási formáját. Ha a gazdasági és dolgozói érdekek úgy kívánják, akkor a kollektív szerződésben kell rög­zíteni, hogy az éves munkaidő- alapot a napi munkaidő meg­hosszabbításával vagy megha­tározott (évenként mintegy 6— 9) szabadnapon történő mun­kavégzéssel teljesítik-e. Az 1982. január 2. szombati munkanapot azoknál a gazdál­kodó szerveknél kell ledolgozni 1981. december 12-én, amelyek 1982. január 1-ig bezárólag nem térnek át az ötnapos mun­kahétre, vagy amelyeknél ez a szabadnap más szerv tevékeny­ségét, vagy a lakosság ellátá­sát, a szolgáltatásokat zavarná. tak a legtöbbet. Keresettek a rövid ujjú férfiingek is, nagy ré­szük már elkelt. Sikerük volt az olcsóbb női, férfiszandáloknak, sok gyermek ruhatára pólókkal, ingekkel, nyári ruhákkal, köny- nyű öltönyökkel egészült ki a vásár alatt. összességében az első héten a vásári kínálat 60-70 százalé­ka elkelt, helyükön a vásárlók a jövő héten már az első őszi­téli ruházati cikkeket találják. A lengyel kormány szombaton hajnalban a PAP hírügynökség útján közzétette a Szolidaritás szakszervezettel való együttmű­ködésének feltételeit tartalmazó állásfoglalását. — A mélyülő gazdasági vál­ság és a növekvő politikai fe­szültség leküzdése érdekében a- társadalmi erők széles körű ösz- szefogására van szükség — mu­tat rá a kormánydokumentum. A lengyel minisztertanács sür­geti, hogy a Szolidaritás mi­előbb lépjen az építő együtt­működés útjára, és hagyjon fel az alapszabályának kereteit túl­lépő politikai tevékenységgel. A kormány követeli, hogy a Szo­lidaritás tagjainak és kiadvá­nyainak állásfoglalásai ne irá­nyuljanak a Lengyel Népköztár­saság szövetségi kapcsolatai el­len, és ne kérdőjelezzék meg a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető szerepét. — A lengyel kormány elvárja - folytatódik a dokumentum —, hogy a Szolidaritás vegyen részt a gazdasági reform megvalósí­tásában. A kormány követeli, hogy e szakszervezet tartózkod­jon a sztrájkok és utcai tünte­tések szervezésétől. S ha már tüntetésekre kerül sor, a Szoli­daritásnak mindent el kell kö­vetnie annak érdekében, hogy azokon ne hangoztassanak a szakszervezet hatáskörét meg­haladó politikai jelszavakat. A lengyel kormány szorgalmazza, hogy a Szolidaritás segítse elő a mezőgazdasági termények be­takarítását és a széntermelés növelését. Varsóban szombaton nyilvá­nosságra hozták a pénteki sztrájkok áltál okozott károkról szóló jelentést. A feketeszén­PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun. káspárt Központi Bizottsága táv­iratban üdvözölte a Szenegáli Függetlenségi Munkapárt ala­kuló kongresszusát. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Tyihonov táviratban üdvözölte Nilam Szandzsiva Reddi állam­főt és Indira Gandhi miniszter- elnököt a szovjet—indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából. * iNilam Szandzsiva Reddi in­diai elnök és Indira Gandhi mi­niszterelnök viszonzó üdvözlő táviratot küldött Leonyid Brezs- nyevnek és Nyikolaj Tyihonov- nak. RANGOON A Burmái Szocialista Program Pártja IV. kongresszusán az új központi bizottság első ülésén U Ne Win államfőt a kb végre­hajtó bizottsága elnökévé újjá­választotta, és U Thaung Kyi-t a kb főtitkárává választotta meg. TEHERAN Szombaton kivégezték Irán­ban azt a 38 személyt, akit a teheráni központi forradalmi bí­róság ítélt halálra. A kivégzet­tek között volt az iszlám alapo­kon álló baloldali szervezet, a Modzsahedin khailk központi bi­zottságának az egyik tagja, va­lamint egyike azoknak a fegy­vereseknek, akik július 20-án merényletet követtek el az el­nökválasztás egyik jelöltje, Ha- bibollah Aszgarolladi ellen. BECS Az osztrák külügyminisztérium szombati bejelentése szerint Bécs a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet ausztriai képvise­lőjének visszahívását szorgal­mazza. A képviselő, dr. Ghazi Husszein, a vádak szerint a kö­zelmúltban megjelent a bécsi repülőtéren két arab férfi foga­dására, akiknél nagyobb meny- nyiségű fegyvert találtak. Az ál­lítólagos fegyvercsempészeket időközben bíróság elé állították, elítélték, máj kiutasították az országból. bányászatban a pénteki négy­órás termeléskiesés 200-250 ezer tonna veszteséget okozott. A varsói televízió beszámolója szerint a Szolidaritás sziléziai regionális szervezetének felhívá­sa ellenére több üzemben a dolgozók nem csatlakoztak a fi­gyelmeztető sztrájkokhoz, szá­mos vállalatnál pedig lerövidí­tették a munkabeszüntetés Idő­tartamát. A televíziós riport ta­núsága szerint a munkások kö­zött o sztrájkot illetően olyany- nyira megoszlottak a vélemé­nyek, hogy néhol a vita tettle- gességig fajult. Az ágazati szakszervezetek egyeztető bizottsága nyilatko­zatban ítélte el a politikai fe­szültség elmélyítését szolgáló tüntetések szervezését, s egyút­tal határozottabb fellépést kö­vetelt az ország politikai veze­tésétől. Az autonóm szakszerve­zetek konföderációja ugyancsak az utcai tüntetések és a sztráj­kok szervezésével szemben fog­lalt állást. Jozef Glemp, a lengyel kato­likus egyház vezetője, munkára, a betakarítás gyors elvégzésére szólította fel a lakosságot. Glemp televíziós nyilatkozatá­ban kijelentette: mindent meg kell tenni, hogy Lengyelországot elkerülje az éhínség veszélye. * Lengyelországban az idén csupán néhány tízezer hektárral több a négy fő gabonafaj ve­tésterülete a tavalyinál és ez megfelel az 1976-1980. közötti átlagnak - állapítja meg a len­gyel statisztikai hivatal által nyilvánosságra) hozott öszefog­Egymásnak ellentmondó nyi­latkozatok sorát közük a ’ nyu­gati hírügynökségek az ameri­kai repülésirányítók sztrájkjá­nak hatásáról. Az amerikai kor­mány és a légitársaságok kép­viselői igyekeznek merjgyőzni a közvéleményt arról, hogy a sztrájk nem veszélyezteti a re­pülés biztonságát, és nem okoz lényeges zavarokat a forga­lomban. A szakértők általában kétségbe vonják ezeket az ál­lításokat, és rámutatnak prra, hogy a sztrájkolok munkahe­lyére pályázók csak hosszú ki­képzés után válhatnak alkal­massá feladatuk betöltésére. Drew Lewis amerikai közle­kedési miniszter kijelentette: a 12 ezer elbocsátott repülésirá­nyítót többé nem fogják al­kalmazni. Csupán néhány száznak ígért megbocsátást, ha bizonyítani tudják, hogy „kény­szerítették” őket a sztrájkra. A munkabeszüntetés eddig mintegy napi 35 millió dollár veszteséget okozott a légitár­saságoknak. és 227 kis repü­lőtér üzemel repülésirányítás nélkül, mert a dolgozókat a nemzetközi forgalom biztosí­tásához irányították át. laló. Az előzetes számítások szerint az idén 20,3 millió ton­na gabona betakarítására van reális lehetőség. Az adatokhoz fűzött magya­rázat megállapítja, hogy a két évvel ezelőtti 26 millió tonná; termés, valamint az ezt kiegé­szítő import, továbbá a magas; burgonyatermés sem volt képes akkor az igények kielégítésére Az idén kisebb területen vetet­tek burgonyát, repcét és cukor­répát. A takarmánytermés általában jónak ígérkezik, s az idén a si­lókukorica-termés is várhatóar jobb lesz a tavalyinál. A zöldség-gyümölcs termés­hozamok jobbak a tavalyinál, így több lesz a paradicsom-, o káposzta-, körte- és szilvatermés is. Ez utóbbi negyven százalék! kai múlja felül a tavalyit. Ettől azonban nem várható a közel­látás érezhető, gyors javulása, hiszen a kedvező hatás csak ké­sőbb jelentkezik, A napi jelen­tések szerint eperből, ribiszké­ből, málnából és egresből a vártnál gyengébb termés miatl kevesebbet dolgozott fel a kon­zervipar. Zöldborsóból kevesebb, babból több termett a tavalyi­nál, uborkából jóval többet ta­karítanak be, mint az elmúlt év­ben, A PAP lengyel, hírügynökség jelentésében utal arra, hogy az élelmiszer feldolgozása nehéz­ségekbe ütközik, mivel sok. he­lyütt hiányzik a konzervdoboz, az üveg. A legfrissebb hírek szerinf augusztus első hetére az ország gabonatermésének 40 százalé­kát takarították be. Jelenleg a sztrájk eTötti munkaerő 40 százaléka dolgo­zik, azok, akik vagy nem tagjai a szakszervezetnek, vagy Rea­gan elnök ultimátumának ha­tására visszatértek korábbi munkakörükbe. Lewis bejelen­tette, hogy 521 katonai repü­lésirányítót „dobtak át" a pol­gári forgalomba és a jövő hé­ten további kétszáz csatlako­zik hozzájuk. A szakszervezet vezetői szerint azonban a ka­tonák nem rendelkeznek meg­felelő képesítéssel e feladat ellátásához. Sok európai országban és Kanadában is figyelmeztetik az Egyesült Államokba induló pi­lótákat, hogy képzetlen repü­lésirányítókkal találkoznak majd. A Légiirányítók Nemzet­közi Szövetsége felhívta 59 or­szágban lévő tagjait, mondják meg az Egyesült Államokba ké­szülő pilótáknak: ,,az államok légterét a saját felelősségére lépi át". A francia irányítók 45 százalékát képviselő SNCTA szakszervezet felhívással for­dult tagjaihoz, tagadják meg az USÁ-ba készülő járatok in­dítását, szolidaritást vállalva amerikai kollégáik harcával. Nyári vásár A készlet nagyobb része elfogyott Gyakorolnak az újoncok A Reagan-kormányzat felmondott mind o 12 ezer sztrájkoló repülésirányítónak. A képen: a New York Metropolitan légi­kikötő térségének irányító központjában gyakorolnak az „újoncok".

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents