Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

1981. augusztus 9. ^PÜJSÄG 3 Ami Mmarad a jegyzőkönyvből Csendes, meleg délelőtt van. A bonyhádi utcák jórészt kihal­tak. Dolgoznak az emberek, il­letve akik nem, igyekeznek hűs zugot keresni maguknak. A mű­velődési központ előtt fiatal anyuka húzódott az . árnyékot adó lombok alá, hogy ott leve­gőztesse máris kreolra bámult négyhónapos Zsófikáját. Szóba elegyedünk az asszonnyal - ne­ve Vég'h Endréné, foglalkozása óvónő. Arról beszélgetünk, hogy amennyiben meghívnák a váro­si tanács ülésére, milyen köz­érdekű témákat szorgalmazna, milyen javasltatokat terjesztene elő.- Magam is fiatal vagyok, te­hát a fiatalokkal kapcsolatos gondokat vetném föl. Mivel mi is garzonházbam lakunk, tudjuk, milyen nagy dolog lakással — mégha kicsinnyel is - kezdeni a spórolós esztendőket. Néhány év után az embernek onnan már egyszerűbb továbblépni, mint a semmiből. Tehát java­solnám, bogy Bonyhádon épít­senek újabb garzont, hiszen igény lenne rá - nemcsak a fial­talak, hanem az idősek köré­ben is. * Elnézést kell kérnem attól a három idősebb férfitól, akiknek beszélgetéséből idézek. A város központjában levő presszóban kortyolgatták sörüket, én pedig a szomszédos asztalnál üldögél­tem. Előbb kedélyesen szapul- ták a hőséget, majd egyikük „közérdekű humorral" vigasztal­ta társait.- Majd nem panaszkodtok télen. Meg is fagyhattok a la­kásban.- Hogy-lhogy?- Rosszak a kazánok.- Majd megjavíttatja a ta­nács.- Csak várd ki a végét! De addig tartalékolj magadban eb­ből a melegből. Ezután komoly hangon folyt a társalgás - a város gondjá­ról .. . Én pedig elindultam a tanácsra. * * Mielőtt Kránicz Józseffel, a városi tanács elnökhelyettesével elkezdenénk a címben jelzett és a városban „felszedett” témák­ról beszélgetni, átfutjuk azt a listát, ami az elmúlt két eszten­dő tanácsüléseinek témáit tar­talmazza. iKözülük címszavakban sorolunk fel néhányat, melyek mind a várost és a városkör­nyéket érintik: tűzvédelmi hely­zet, egészségügyi ellátás, a köz- művelődési törvény végrehajtá­sa, kereskedelem, háztáji és ki­segítő gazdaságok árutermelé­se, zöldség-gyümölcsellátás, kü­lönböző bizottságok munkája, táppénzes helyzet; munkater­vek, munkaprogramok elfoga­dása, törvényességi helyzet, környezetvédelem, a cigány la­kosság helyzete . . . Tehát a korántsem teljes fel­sorolásból is világosan kiderül, hogy szinte nincs olyan téma­kör, olyan terület, ami az el­múlt időben ne került volna a végrehajtó bizottság, illetve a tanácsülés elé. Viszont vannak olyan - o kívülálló- szemében „apróságnak” tűnő - részkérdé­sek, melyek nem adnának ki egy teljes napirendi pontot, s van­nak olyanok, amelyeket csupán érintett az ülés. Viszont ai ta­nács ezekkel is részletesen fog­lalkozik - noha a tanácsülés jegyzőkönyvéből kimaradtak. Tehát arra kérem az elnök- helyettest, hogy a város lakás- helyzetéről szálljon, érintve azt is, hogy épül-e újabb garzon­ház Bonyhádon. — A város fejlesztésénél fi­gyelembe vesszük, hogy Bony- hád megtartja a kisvárosi jel­leget. Célunk elsősorban az, hogy javítsunk a lakáshelyzeten, ügyelve arra, hogy a város kör­nyéki települések lakosságmeg­tartó szerepe növekedjen. Pon­tosan ezzel a céljai jártuk vé­gig a napokban a tanácselnök­kel az említett községeket, hogy „közelről” is meggyőződjünk: hogyan áll a közművesítés, hol, s miben szükséges előbbre lép­ni. — Visszatérve Bonyihád lakás- helyzetére - folytatja Kránicz József — Örömmel mondhatom, hogy a városban jelentkező OTP-s lakásigényeket maximáli­san ki tudjuk elégíteni. Egyéb­ként szorgalmazzuk is az OTP- lakásépítési akciót és a sorhá­zas beépítést. A TÁÉV idén 120 panellakást ad át - szemben a szerződésben álló 90-nel, az építőipari szövetkezet pedig 56 OTP- és 39 tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakással gyarapítja a város lakásainak számát. El­mondhatom azt is, hogy a gar­zonház mellett egy régi épüle­tet szanálunk, s az igényeknek megfelelően újabb garzont épít­tetünk. — A városközpont rekonstruk­ciója a VI. ötéves tervükben szerepel. Természetesen ez is élénken foglalkoztatja a közvé­leményt. — Megkezdődött a rekonst­rukció, amit a városközpont igen rossz állapota indokol, s ami jelentős beruházást igényel. Az erre készült terv nagyon szép. . . Több épület kerül szanálásra a központban: a Rákóczi utcában kettő, a Szabadság téren egy. Helyükön korszerű lakóházak épülnek, alul üzletekkel. A Nép­bolt Vállalattal közös beruhá­zással műszaki áruházat létesí­tünk a Rákóczi és Táncsics ut­ca sarkán. A beszélgetés során azt is megtudtuk, hogy Bonyhádon nemcsak új lakások készülnek, hanem folyamatosan megy a lakásfelújítás, komfortosítás is. Az év végére tizenkét újjávará­zsolt lakás várja majd lakóit. Elkészült a Perczel utca 2-4. számú ház felújítási terve, mely szerint a földszinten az Ofotért, a BQNY-cipőszalon és a Ruhá­zati Ktsz mintaboltja kap üzle­tet. * A „presszós-beszélgetésre” Máté Rudolffal, a városi tanács tervosztályának vezetőjével té­rünk vissza.- Sajnos, a Fáy lakótelepen a négy konténerkazán közül há­rom meghibásodott, üzemelésre alkalmatlanok. A felújításra lenne vállalkozó, viszont nincs alkatrész... Tárgyalunk a Zala megyei OTP-vel: tőlük tudnánk vásárolni egy új és két használt - két télen üzemelt - kazánt.- Tehát a gond eképpen meg­oldódik.- Megoldás mindenképpen lesz, azaz nem fognak fázni té­len a lakótelepiek. Ennek elle­nére a probléma továbbra is él. 1983-ra az olajtüzelésről paku­rára kell áttérnünk, ami jelen­tős összegbe kerül. Végleges fűtőmű építését tervezzük, ami a tanulmányterv alapján 50 millió forintot jelent. Szeret­nénk az átállás helyet az új fű­tőmű építését megkezdeni. Ezt a megoldást a- behatárolt anya­gi lehetőségek indokolják, azaz így nem lenne szükség a köz­bülső beruházásra, s akkor 1988-ra készen le nne a végleges fűtőmű. * Ismét Kránicz Józseffel beszél­getünk a „kimaradt” témákról... Egyebek között a szolgáltatás kapcsán arról, hogy a kisipa­rosok mind-mind a központban szeretnének üzletet nyitni, noha a pe/emrészeken és a lakótele­peken is jó forgalmuk lenne. Egyébként Bonyhádon a közel­múltban magánházban nyílt di­vat-, valamint autóalkatrész- bolt.- Kránicz elvtársnak mikor van fogadónapja?- Mindig és mindenütt - mondja nevetve. — Természete­sen itt a tanácson keresnek leg­többen, de sokan az utcán szó­lítanak meg, vagy eljönnek a lakásomra. A múlt héten har­mincán kerestek fel otthon . . .- Milyen témákban és kik?- Több sportoló jött el: az atléták azt kérték, segítsek autóbuszt szerezni budapesti út­jukhoz, a labdarúgók állásté­mában kerestek, a kölesdi mű­vésztelep időszakos alkotótábort szeretne rendezni Váralján, ami talán jövőre megvalósítható. A leírtakon kívül még szám­talan kisebb-nagyobb téma ma­radt ki a tanácsülés jegyző­könyveiből, de mindezekkel nagy gonddal foglalkoznak a tanács illetékesei. V. HORVATH MARIA Fotó: K. A. HÍRRE Olyan statisztikát még senki nem készített (nem is lehet), mely felmérné, hogy az év kü­lönböző szakaiban mi a főbb beszédtéma or­szágszerte. Ilyen vizsgálódások hiányában is meg merném kockáztatni azonban azt a véle­ményt, hogy az utóbbi időben a legfőbb be­szédtéma az volt, amit a bőrünkön is érez­tünk. ., A kánikula Sokakkal együtt a legizzóbb lokálpatriotizmus ellenére is le tudtam volna mondani arról, hogy itt, a Kárpát-medence legközepén dön­tögessünk észak-afrikai hőmérsékleti rekod- dokat. Pedig ha a Meteorológiai Intézetnek hinni lehetett — és miért ne lehetett volna hinni? —, ez volt a helyzet. Mellékesen szól­va, felfigyeltek már arra, hogy az utóbbi idő­ben egyre kevesebb a meteorológus-vicc? Va­lószínűleg, mert a jóslási melléfogások száma is csökkent. A meleggel való foglalkozásnak vannak fozokatai. Végigpergetve az elmúlt heti szá­mokat, az ember arra a megállapításra jut, hogy a puszta „meleg idő” közlése sima köz­hely volt. A „Sörexpedíció" című írást olvas­va bizonyára kévésünkön vett erőt a közön- bösség. A „Strandidő" feliratú fénykép-össze­állításon jóleső irigységgel lehetett merengeni, de ki vágyódott a „Téglapor és 50 fok" című riportunk színhelyére, mely az égetőkemencék, környékére (sőt beléjük) vezette el a kedves olvasót? A „Rejtélyes tüzek" szerencsére — ugye, milyen önző az ember? — nem ná­lunk, hanem Görögországban lobbantak láng­ra. Nálunk a tűzoltóság semmilyen rendkívüli híradással nem tudott szolgálni, sőt, egy or­szágrészi versenyre is sor került. Ez utóbbi na­gyon jó dolog. A tűzoltók iránt munkál ben­nem némi elfogultság. Ennek gyökerei egé­szen az 1944. áprilisi nagy amerikai légi tá­madásokig nyúlnak vissza, amikor a maiaknál lényegesen gyatrábban felszerelt elődeiket láttam csatát vívni a Fanto-gyár égő olaj­tartályaival. Akkor van jó világ, amikor a tűzoltók gyakorolják az oltást, de csak „ját­szásiból'' és nem „igazi" füzekhez vonulnak ki. Persze, azért senki nem haragudott vol­na meg, ha ezen az o.rszágrészi versenyen a megyénkbeliek valamivel jobban szerepel­nek. . . Szekszárdon, a Prométheusz-szobor előtti területen tíz bolondul pörgő szórófej naphosz- szat permetezte a vizet. Teljesen feleslege­sen, mert az ottani gyephez mérten egy ala­posan megjáratott birkalegelő is pázsit. Ol­vashattunk vízzel, illetve vízhiánnyal kapcso­latos különböző nyilatkozatokat. Az ilyenek­nek van egy kellően nem értékelhető tulaj­donsága. Mindig tökéletesen tárgyilagosak­nak tűnnek, és ez jó. A vízhiányt viszont nem szüntetik meg, ami sokkal kevésbé jó, amiként azt Zomba, Űzd, Pincehely és még sok más település, továbbá a szekszárdi Baktán lakók tanúsíthatják. A vízről jut eszembe, hogy Domboriban mostanság ugyan nem jártam, de másik — vi­tathatatlanul tisztább vizű — üdülőhelyün­kön, Gunarasban igen. Csütörtök volt, tehát a legközönségesebb hétköznap, de gépkocsi gépkocsi hátán. A földek szomját is csillapítani kell Az idegenforgalom Mintha a tények csak igazolni akarták vol­na a megyei IBUSZ, Tolnatourist, Volán Uta­zási Iroda, Cooptourist és Expressz illetéke­seit, akik nem szívesen dicsekedtek az első félév idegenforgalmi eredményeivel, hiszen számukra a szezon júliusban kezdődik. Ala­posan elkezdődött. Mindkét Németország, Hollandia, Olaszország, Ausztria, Franciaor­szág, Svédország betűjelzéseire figyeltem föl, viszonylag rövid idő alatt. Már előre kíváncsi vagyok az év végi statisztika részleteire. Rész­ben önmagamat kontrollálandó is, mert ma­gánmegfigyelésem szerint az utóbbi időben mintha megszaporodtak volna a svéd rend­számú gépjárművek útjainkon. Egyébként azokkal az első féléves számok­kal sem kell túlságosan szégyenkezni. A me­gyéből 6614-en célozták meg valamelyik ha­tárállomást és látogattak külfödre, míg 4416- an belföldi csoportos utakon vettek részt. Ez összesen 11 030 ember, amit úgy tessék el­képzelni, mintha Bátaszék, Alsónyék és Báta teljes lakossága felkerekedett volna, hogy hosszabb-rövidebb ideig ne legyen otthon. Az idegenforgalom kapcsán már nem egy­szer szóvá tettem azt a véleményemet, hogy ha egyáltalán szabad „súlyozni”, én a bel­földit legalább olyan fontosnak tartom, mint a határainkon kívülre irányulót, noha mind­kettőnek bőségesen voltam már részetvevője. Szeretek utazni és ha lehorgonyoztam vala­hol, szeretem békén megismerni egy-egy vá­ros, tájegység szépségeit, nevezetességeit. Ide értve a jó szállást és megfelelő ellátást is. Ezért éreztem fontosnak tudósítóink beszámo­lóit a különböző üdülési lehetőségekről és egyik kolleginám fényképes tudósítását arról a városról, ahol ismeretes módon „pulyka­kakast kéne venni!” Élek a gyanúperrel hogy a hazai pulykakakas-kinálat meglehetősen gyenge, de — sajnos — tudom, hogy a szál­láskínálat is az (Debrecen egyébként épp a gyér számú, tiszteletre érdemes kivételek szá­mát szaporítja!). így aztán ez is közrejátszhat abban, hogy olykor könnyebb diaképek vetí­tésével kombinált beszámolót hallgatni Krk szigetéről és az Aranyhomokról, mint S'áros- patakról, vagy uram bocsá' Gyuláról. Arra, hogy ez az idegenforgalmi szenzá­ciókban nem bővelkedő megye is fel tudja kelteni külföldiek érdeklődését, decsi beszá­molónk szolgáltatott példát. Nem a megszokott sárközi lakodalomról szóló, hanem a japán tévések óltal megörökítésről. Fogalmam sincs, hogy mit vásároltak, vagy vásároltak-e egyáltalán Nippon fiai valamit Decsen. Remélem, igen. Melyiket szeressem? Turisták népi kerámiát vesznek Szekszárdon. Nyári vásár A kereskedelem szakemberei mindenesetre nem dőltek be a kánikulának, amiben már csak azért is igazuk volt, mert a korábbi he­tek időjárása nem egy példát szolgáltatott a 24 óra leforgása alatt produkált ±15—20 C-fokos szökdécselésekre. így aztán a hőmé­rő higanyszálára való tekintet nélkül az idén is megrendezték az árleszállítással kombinált nyári vásárt. Sokakkal együtt én is kivettem részemet belőle. A véletlen azonban a nyár­nak egy egész másik vásárát juttatta eszembe. Egyik tudósítónk frissesége jóvoltából fotóri­porter kollégámmal együtt lekéstük a tamási Kop-Ka ÁFÉSZ új ABC-áruházának nyitását. Pénteki lapunkban olvasható volt, hogy az áruház alapterülete 650 négyzetméter és — ebben sok ABC-óruház követhetné példáját! —, tőkehúst is árusítanak pultjain. Rövidesen Hőgyészen egy még nagyobb nyílik. Ez mind szép és jó, de mi a kollégámmal attól voltunk elbűvölve, hogy a péksütemények évek óta nem látott széles választékában le­hetett tobzódni az e célra rendeltetett rész­leg pultjain. A megyeszékhelyen és erre-arra a megyében tagadhatatlanul javult a kenyér- ellátás. Óhatatlanul az az álomkép rajzoló­dott ki lelki szemeink előtt, hogy netón-tán ez egy szép napon a péksütemények és egyéb pékáruk terén is elkövetkezik majd. E pillanat­ban ugyanis egyik-másik sütőipari „mintabol­tunk" legfeljebb annak mintaszerű bizonyítá­sára alkalmas, hogy milyen szegényes is tud lenni a nagy múltú mesterség termékeinek választéka... A mezőgazdaság Felfigyeltek már arra, hogy a valamikori legnagyobb munkák dandárja idején, nyáron, újabban viszonylag milyen kevés szó esik lap­jainkban a mezőgazdaságról? Ez sajátos jel­rendszerünk szerint azzal egyértékű, hogy rendjén mennek a dolgok. Az elmúlt heti ta­lán legjelentősebb ilyen tárgyú írásunk előre mutatott. A cukorrépakombájnok bemutatójá­ról szólt, melyek használatba vétele ismeretes módon ősszel történik. . . Egy-egy gépsor idényteljesítménye 250 hektár, azaz 2 és fél millió négyzetméter. . . ORDAS IVAN Fotó: Bakó Jenő Nyári várás — a piacon is. A javításra, illetve lecserélésre váró konténerkazán

Next

/
Thumbnails
Contents