Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-08 / 185. szám

2 InEPÜJSÄG 1981. augusztus 8. PANORÁMA Lengyelországi helyzetkép A Szolidaritás képviselői egyoldalúan megszakították a tárgyalásokat Meruk József és Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítói jelentik: A Szoliraditás képviselői a késő éjszakai órákban egyolda­lúan megszakították a lengyel kormány és a Szolidaritás szak- szervezet országos egyeztető bizottsága között Varsóban csütörtök délelőtt felújított tár­gyalásokat. A PAR lengyel hírügynöksé­get illetékes helyen felhatal­mazták annak közlésére; hogy a Mieczyslaw Rakowski minisz­terelnök-helyettes által veze­tett kormánybizottság és a Szolidaritás képviselői már kö­zel állottak egy megállapodás­tervezet elfogadásához. Ezérin"- tett volna olyan fontos kérdé­seket, mint az élelmiszerjegyek­kel beszerezhető árumennyiség, az árreform és a szakszerveze­tekről szóló törvény. A PAP hírügynökség jelen­tésében példátlanul kihívónak minősíti azt a módot, amellyel a Szolidaritás képviselői egy­oldalúan megszakították a tár­gyalásokat. Pénteken reggel hat órakor négyórás sztrájkot kezdett a Szolidaritás sziléziai regionális szervezete. A „figyelmeztető” akció olyan követeléseket kí­ván alátámasztani, mint nép­szavazás kiírása a szejm és a népi tanácsok választási rend­szeréről, a politikai foglyok szabadon bocsátása, és a tö­megtájékoztatási eszközökhöz való hozzáférés. A LEMP katowicei vajdasági bizottsága az akciót tisztán politikai jellegű, a társadalmi megegyezés ellen irányuló lé­pésnek minősítette. Pénteken délelőtt tíz órakor egyébként véget ért a Szolida­ritás sziléziai regionális szerve­zet által rendezett „figyel­meztető” sztrájk. A sztrájkolok azzal fordultak a Szolidaritás országos egyeztető bizottságá­hoz, hogy — amint a varsói rádió közölte —, ha nem tel­jesítik követeléseiket, a szak- szervezet hirdessen országos általános sztrájkot. A sztrájkot elítélte a LEMP katowicei vaj­dasági bizottsága. * A LEMP és a lengyel kor­mány által kijelölt intézkedé­sek megvalósításában a társa­dalom minden tagjának lelki- ismeretes, öntudatos részvéte­lére, a szocializmus nevében végzett kitartó, önfeláldozó munkájára számítanak — írjai mai számában a Pravda. A varsói telefonkészülék­gyárban készült riport megjegy­zi, hogy „az aktív lépések, a helyzet stabilizálása, a társa­dalmi élet normalizálása nem elégítik ki a szocializmus ellen­ségeit, a népi Lengyelország belső és külső ellenségeit, akik a lengyelországi válság továb­bi mélyítését akarják elérni. A demagógia, a provokációk, a zsarolás és a fenyegetések se­gítségével a helyzet élezésére törekszenek, lényegében nyílt harcot folytatnak a hatalomért. A Szolidaritás szélsőséges kö­rei, kihasználva a gazdasági nehézségeket, amelyeket egyéb­ként nagyrészt az általuk szer­vezett sztrájkok váltottak ki, el­torlaszolják az utat a kormány különböző lépései előtt”. Egyre több ember látja és ismeri föl, hogy a Szolidaritás­ba befészkelődött szélsősége­sek katasztrófába sodorják az országot — jegyzi meg a moszkvai lap. * A következő hónapokban nem várható lényeges javulás Lengyelországban a piaci el­látás területén. Mint Stanislaw Mach miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a rendkívüli húshiány arra kényszeríti a kormányt, hogy visszavonja a vendéglá­tóipar és más élelmiszer­felhasználók felvásárlási jogát. Megfontolják a hús szabad kereskedelmének megszünte­tését is, mivel ezzel nem a ter­melők, hanem közvetítő keres­kedők foglalkoznak. Valamivel több hús kerül a fogyasztókhoz a negyedik ne­gyedévben, a hazai termelés és az import emelkedése kö­vetkeztében. A takarmányhiány következ­tében jelentősen visszaesett a tojástermés. Ez a következő hónapokban is érezteti majd hatását. A cukorellátást veszé­lyezteti, hogy most, a szezon előtt, a feldolgozó üzemek nem rendelkeznek elég szénnel. Egyedül kenyérből és egyéb péktermékekből várható folya­matos ellátás, bár elkerülhe­tetlennek látszik a közeljövő­ben az árak emelése, teljes rekompenzáció mellett. * Mint a PAP lengyel hírügy­nökség tudósítója jelentette Bécsből, a nisztérium kedelmi Bank képviselői nyu­gati magánpénzintézeteket kép­viselő bankárok csoportjával tárgyalásokat folytattak az osztrák fővárosban. A találko­zón a lengyel adósságok visz- szafizetésének kérdéseit vitat­ták meg. A résztvevők kölcsö­nösen kifejtették álláspontju­kat, és egy sor javaslatot ter­jesztettek elő. A tárgyalások befejezése után nem hoztak nyilvánosságra hivatalos saj­tóközleményt. A találkozó részt­vevői a felek által elfogadott döntésnek megfelelően nem is­mertették a tárgyalások részle­teit. * A PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint a „Cementa­tion International” brit építő­vállalat felmondta szerződését és megszakította a LOT légi- társaság varsói szállodaépüle: tének építését. A szerződés felmondásának közvetlen oka az, hogy a Len­gyel Kereskedelmi Bank nem fizetett ki két számlát, össze­sen 327 ezer font értékben. Az összesen 50 millió font értékű szerződésből 24 milliót Lengyel- ország már kifizetett, vagyis a lejárt számlák a kifizetett xösz- szeg 1,5 százalékát teszik ki. A LOT épület-komplexumá­nak építése három éve húzó­dott. Bár a lengyel fél az épí­tőanyagokat késéssel szállítot­ta, a késedelem fő oka az, hogy az angol vállalat a doku­mentációt nem a megállapított időben, és hibásan küldte még. * A lengyel kormány és a Szolidaritás szakszervezet kép­viselőinek az elmúlt éjszaka a Szolidaritás által megszakított tárgyalásairól pénteken röpla­pot adott ki a szakszervezet országos egyeztető bizottsága. A Varsó utcáin terjesztett röp- irat — a kormány nyilatkoza­tával ellentétben — azt ál­lítja. hogy a párbeszéd — a közös nyilatkozat elfogadása körüli ellentét miatt — „a kor­mány hibájából szakadt meg". A röpirat taralmából viszont kitűnik, hogy a Szolidaritás a tárgyalásokon a részmegálla­podásokat újra meg újra túl­lépő követelésekkel állt elő. BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táv­iratban üdvözölte az Ecuadori Kommunista Párt X. kongresz- szusát. Pénteken New Yorkba utazott Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke. A magyar nőszervezet ve­zetője a kelet-európai szocia­lista országok nőszervezeteinek képviseletében vesz részt és szólal fel augusztus 11-én az ENSZ apartheid elleni bizottsá­gának ülésén, amelyet a déJ- afríkai ás a namíbiai nők iránti szolidaritás napja alkalmából tartanak. MOSZKVA Egyetlen hordozórakétával nyolc mesterséges holdat állí­tottak Föld körüli pályára csü­törtökön a Szovjetunióban. A Kozmosz-1287-1294 soiözatszá- mú mesterséges holdakon a Föld körüli térség kutatásához szükséges műszereket helyeztek el. A nyolc szputnyik megköze­lítőleg azonos keringési pályá­jának legfontosabb adatai: ke­ringési idő 115,2 perc, a Föld felszínétől mért legnagyobb tá­volság 1508 kilométer, a legki­sebb 1446, a pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 74 fok. Az új Kozmosz-holdak berendezései kifogástalanul működnek. WASHINGTON Csütörtökön estig a repülés- irányítók szakszervezetének 22 tagját vették őrizetbe, s közel 2300-an kapták meg felmondó- levelüket a szövetségi légifor­galmi igazgatóságtól. Reagan elnök „a légiforgalom irányítá­sának újjászervezésére" vonat­kozó programjáról nyilatkozott. Drew Lewis közlekedésügyi mi­niszter közölte: Ihamincezren je­lentkeztek, hogy az elbocsátot­tak helyébe lépjenek. (Lewis nem beszélt arról, hogy eqy re­pülésirányító szakember kikép­zése gyorsított ütemben is leg­alább másfél évet vesz igény­be.) Az amerikai repülőtársasá­gok továbbra is nagy veszte­ségeket szenvednek a sztrájk miatt. Bár a negyedik napon kormányforrások szerint a jára­toknak 79 százalékát útnak in­dították, a menetrendek bi­zonytalansága miatt az utasok száma továbbra is csak fele a nyári csúcsszezonban megszo­kottnak. lengyel pénzügymi- és a Lengyel Keres­Moszkvai vélemények Fegyverkezés helyett tárgyalásokat! A hagyománynak megfelelően július második felétől a Krím- félszigeten találkoznak a szocialista országok vezetői Leonyid Brezsnyevvel, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatok és a nem­zetközi helyzet alakulását. Az eddigi megbeszélések közös vonása, hogy a felek — miközben felhívták a figyelmet a nemzetközi hely­zetiben bekövetkezett kedvezőtlen változásokra — ismét és nagy erővel a párbeszéd fontosságát hangsúlyozták. .Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozójáról kiadott közlemény is megállapí­totta: bármely bonyolult nemzetközi kérdést tárgyalások útján le­het és kell rendezni. Ez persze a másik nagyihatalom szándékain is múlik. Washing­tonban eredetileg azt ígérték (a nyugtalankodó nyugati szövetsé­geseknek is), hogy ősszel megkezdik a tárgyalásokat a Szovjet­unióval; legalábbis az európai közép-hatótávolságú nukleáris ra­kéták kérdéséről. Első időpontként szeptember közepét jelölték meg, amikor Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter New Yorkban részt vesz az ENSZ-közgyűíés ülésszakán. A nagy kérdés azonban az, hogy miről akar Alexander Haig amerikai külügyminiszter tár­gyalni, hiszen a washingtoni kormányzat eddig gyakorlatilag egyet­len lépést sem tett az érdemi párbeszéd érdekében. Ellenkezőleg, negatívan válaszolt a szovjet kezdeményezésekre, kül- és katona- politikáját pedig úgy alakítja, hogy eleve megnehezítsen minden megállapodást, kompromisszumot. Ellentétben a sok nyugati kommentátorral, a szovjet külpoli­tikai elemzők úgy vélik, hogy a Reagan-kormánynak igenis van határozott külpolitikája, amelynek lényege, hogy a katonai erőre támaszkodva visszaállítsa a világban az Egyesült Államok „vezető szerepét” Más szóval az, hogy a világ legfontosabb kérdéseiben egyedül és kizárólag Washingtonnak legyen döntési joga. Mivel ennek legfőbb akadálya a Szovjetunió az amerikai politika másik sarkalatos tétele (a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérle­tekkel párhuzamoson) a Szovjetunió „visszaszorítása”, elszigete­lése. Ez igen kockázatos politika, amelynek következménye egyrészt a konfliktusok veszélyének növekedése, másrészt a fegyverkezési verseny újabb fordulója, amely fölényt ugyan egyik félnek sem biz­tosít, de az egyensúlyt az eddiginél magasabb, következésképpen veszélyesebb szinten teremti meg. A katonai fölény kérdésében Washingtonnak aligha lehetnek illúziói. Nyilván nem véletlen, hogy az utóbbi időben, a szovjet katonai vezetés két magas rangú képviselője tett erről félreérthetetlen nyilatkozatot. Usztyinov mar­sall, honvédelmi miniszter a Pravdában, Ogarkov marsai!, vezér­kari főnök pedig a Kommunyiszt folyóiratban közölt cikket. A két írás azonos mondanivalót fejezett ki, mégpedig adatokkal, tények­kel alátámasztva: az erőfölény megszerzésére irányuló, egyébként korántsem új kísérlet hiábavaló, a Szovjetunió minden amerikai próbálkozást megfelelő eszközökkel tud ellensúlyozni, nem hagyja magát megfélemlíteni, s nem engedi meg, hogy feltételeket dik­táljanak neki. Moszkva, természetesen, a fegyverkezési verseny el­len foglal állást, de ha rákényszerítik, meg tud felelni mindenféle kihívásra. A józanság, a türelem ennek ellenére nem hiányzik a szovjet katonai vezetők állásfoglalásából. Ők is a tárgyalásos meg­egyezés mellett állnak ki. A szovjet honvédelmi miniszter például igen aprólékosan és tárgyszerűen bizonyította be, miért nem helyt­állóak a szovjet katonai fölényről terjesztett állítások. Usztyinov igen részletes adatokkal szolgált, bebizonyította, hogy a nukleáris fegyverek európai célokra történő juttatásához szükséges eszközök, a rakéták, a repülőgépek számában gyakorlatilag egyenlőség van a két fél között, sőt az ilyen töltetek számát illetően a Nyugat van fölényben. Moszkva úgy véli, hogy ennek ellenére fennáll a vi­szonylagos egyensúly, de ha. azt új rakéták telepítésével meg­bontják, akkor feltétlenül sor kerül a megfelelő szovjet ellenlépés­re. Annál is inkább, mert az Európába telepítendő amerikai ra­kéták nemcsak az európai, hanem a Szovjetunió és az Egyesült Állaimok között kialakult világméretű hadászati egyensúlyt is meg­változtatnák. Washington hajlandóságát O' tárgyalásokra moszkvai vélemé­nyek szerint eddig semmiféle konkrét jel nem mutatja, néhány ál­talános és ködös ígéreten kívül. Szovjet részről természetesen ké­szek megvárni az USA által megjelölt időpontot, hogy meglássák: valódi szándék áll-e az ígéretek mögött, vagy azok csupán idő- húzási taktikaként szolgálnak arra, hogy d Reagan-kormány meg­valósítsa nyíltan meghirdetett, hatalmas arányú fegyverkezési prog­ramját. KIS CSABA A Nagy folyótól délre Péntek esti kommentárunk. Fidel Castro hivatalos látogatást tesz Mexikóban, ahol a karib-tengeri Cozumel-szigeten Lopez Portillo államfővel folytat tárgyalásokat. Bár a két elnök már harmadszor ta­lálkozik (két esztendeje Castro járt Mexikóban, alig egy éve pedig Portillo Havannában), a jelenlegi helyzetben a ta­nácskozás ténye önmagában is figyelemre méltó, markáns politikai eseménynek — sőt gesztusnak — minősíthető. Azt mondtuk, a jelenlegi helyzetben. Mit értünk ezen? Mindenekelőtt arról van szó, hogy az Egyesült Államokban olyan elnök, olyan kabinet — és törvényhozás — van ha­talmon, amelynek alapkoncepciója (tehát magatartásának deklarált lényege), hogy világszerte aktívan szembe fordul­jon az amerikai érdekeket veszélyeztető jelenségekkel. Alig­ha szorul bővebb bizonyításra, hogy a forradalmi Kuba amerikai értelmezés szerint pontosan ilyen jelenség; Olyany- nyira ilyen, hogy Ronald Reagan környezetében nem is tit­kolják: „A világ más térségein esetleg Amerika ellen irá­nyuló akciókat például a karib-tengeri övezetben torolják meg". Példátlan fenyezetés ez. Washington mostani irányí­tói még a dicstelen elődhöz, Carterhez képest is sutba dob­tak minden „szalonképességi" aggályt és nyíltan azt vallják (erre jó példa volt Haig külügyminiszter néhány legutóbbi beszéde is), hogy az amerikai külpolitika alapja a jövőben szinte kizárólag „a katonapolitikái megközelítés" lesz. A Fehér Házban jól tudják, hogy az amerikai—mexikói határtól, a Rio Grandétól (Nagy folyótól) délre az egész szubkontinensen — Nicaraguától Guatemaláig és Bolíviá­tól Salvadorig — mozog a föld. Arra a kérlelhetetlen tör­ténelmi realitásra, hogy a nemzeti felszabadítási mozgalom hullámai ezt a hatalmas térséget is ostromolják, az USA a reakciós junták látványos támogatásával válaszolt — és az­zal, hogy szinte Reagan hivatalba lépése pillanatától meg­próbálta megfélemlíteni a térség egyik kulcsországát, Me­xikót. '/yen körülmények között, akkor, amikor az amerikai kor­mányzat minden latin-amerikai fórumon megpróbál frontot létesíteni a függetlenségi mozgalmak, és elsősorban a pél­daképül szolgáló Kuba ellen, Castro mexikói útjának meg­különböztetett jelentősége van. Bármi lesz a cozumel-szigeti találkozó konkrét eredménye, maga a tanácskozás — és a mexikói—kubai magas szintű érintkezés félreérthetetlen foly­tonossága — jól jelzi, hogy az új amerikai vezetésnek sem sikerülhet a régi állapotok konzerválása a Nagy folyótól délre. HARMAT ENDRE Békemenet ’81 Az észak-európai demokrati­kus nőszervezetek a Békemenet ’81 befejezéseként „A nukleáris leszerelés 1981-ben: realitások és remények” címmel Párizsban kollokviumot szerveztek. A részt­vevők megvitatták a leszerelé­sért folyó harc kiszélesítésének, a fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének, a-z általános és teljes leszerelésnek az idő­szerű kérdéséit. „Harcolunk az angol terüle­teken lévő amerikai katonai bá­zisok megszüntetéséért, a fegy­verkezési hajsza fokozása ellen. A NATO döntése az amerikai rakéták nyugat-európai telepí­téséről komoly veszélyt jelent Európa népei számára,” - hang­súlyozta Mary Coldor, az angol Munkáspárt részéről. Huguette Bourchardeau, a Francia Egyesült Szocialista Párt országos .titkára felszólítot­ta a francia kormányt, hogy te­vékenyebben vegyen részt az atomfegyvermentes övezetek létrehozásában és a leszerelés előmozdításában. Luciana Castelfina olasz kép­viselőnő felszólalásában rámu­tatott, hogy a békeharc ma is szorosan összefügg a leszerelé­sért vívott küzdelemmel. Európa népei - mondotta - nem akar­ják, hogy földrészük a NATO atomrakétáinak gyakorlóterévé váljék. {f: LA WARC&fF -#!1-s r * 5 ÖcSAAMSHJcNT * Az észak-európai demokratikus nőszervezetek a Békemenet ’81 befejezéseként Párizsban kollokviumot szerveztek. Képünkön: a nemzetközi békemenet résztvevői a francia fővárosban, ahol egyébként vasárnap politikai nagygyűlései fejeződik be az ak­ciósorozat. (Képtávirónkon érkezett.) A zöldség-gyiimölcsboltok rugalmasan változtathatják az árakat A belkereskedelmi miniszter legújabb rendelete értelmében a zöldséget és gyümölcsöt áru­sító boltok a jövőben a kereslet­kínálatnak megfelelően minden bizonylatolás és központi meg­bízott jelenléte nélkül bármikor megváltoztathatják az árakat. Mód van tehát arra, hogy ha a gyorsan romló áru minősége csökken, a boltvezető az árat is leszállítsa. Ez növeli a bolti dolgozók személyes érdekeltsé­gét és felelősségét, s egyben a fogyasztók érdekeit is szolgál­ja, mert a nem egészen friss áruért nem kell majd teljes árat fizetniük.

Next

/
Thumbnails
Contents