Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-30 / 203. szám
1981. augusztus 30. NÉPÚJSÁG 9 Mongol kincskeresők Az idén ünnepli fennállásának két évtizedes évfordulóját a Mongol Tudományos Akadémia. A mongol tudomány e legfőbb műhelye a szocialista országok, főképpen a Szovjetunió sokoldalú támogatásával jött létre 1961-ben. A hatékony együttműködés azóta is fontos tényezője az akadémia munkájának. A kooperáció közös expedíciókban és kutatómunkákban, tudósok cseréjében ölt testet, s gyakoriak a szimpozionok, konferenciák. A tudósok a matematikától a geológiai, biológiai, mezőgazdasági és társadalomtudományi alapkutatásokon, alkalmazott kutatásokon át a világűr -kérdéséig számos területen dolgoznak. Kutatásaik eredményéit széles körben alkalmazzák a termelésben. 'Nemrég elkészítették a következő öt év tudományos kutató munkájának tervét. A hetedük ötéves terv időszakában méginkáb'b előtérbe kerül a követelmény: a technikai, társadalmi fejlődéssel párhuzamosan mind' szorosabbra fűzni a tudomány és -a termelés kapcsolatainak szálait. A főbb tudományos kérdéskörök közül -most csupán kettőt említsünk meg. Elsőként a földrajzi, s ezzel összefüggésben, a földtani vizsgálatokat. Hiszen Mongólia hazánknál csaknem 17-szer -nagyobb területű ország, s a földfelszín alatt a már feltárt -kész-leteken kívül további gazdag ásványi leleteket sejtenek a szakembereik. E kincsek felkutatásához nagy segítséget nyújtanak a részletes térképek. A földtani kutatások során világviszonylatban is jelentős réz- és molibdén-, valamint foszfonit feleteket tártak fel a geológusok — közöttük hazánk szakemberei. A mongol tudományos élet legifjabb ága az űrkutatás. Ismeretes, hogy Mongólia a világ tizedik olyan országa, amelynek állampolgára megjárta a kozmoszt. Mongólia is csatlakozott a szocialista országok 1967-ben létrehozott Interkoz- m ősz-program jóhoz. Az ország erejéhez mérten aktívan kiveszi részét a program végrehajtásából. LACZIK ZOLTÁN Magyar hajók Szibériában A Sudoimport kék útjai A SZOVJET hajógyárakban épített hajókkal a világóceán különböző szélességi fokain találkozhatunk. Ezek a hajók remek -tengerjáró tulajdonságaikkal, szilárd konstrukciójukkal, nagy, biztonságukkal, automati- zációjuk magas szintjével, valamint helyiségeik kényelmével tűnnek ki. A szovjet hajógyárak 1925- ben kezdték meg az első szállító- és halászhajók építését. Az ötéves tervek célkitűzéseinek megfelelően a hajógyártás azóta erős, jól fejlett 'iparággá vált. Manapság nagy univerzális szárazáru-szállító, -vasáru- szállító hajók, tartályhajók, halászhajók és halfeldolgozó hajók, hűtőhajók, különböző teljesítőképességű vonatutóhajók, kikötői jégtörők kerülnek vízre a sólyaterekről. A hajógyártás fejlődésében új szakaszt nyitottak a gyorsjáratú személyszállító szárnyas- hajók. Az. ebbe a -típusba tartozó hajók kiegészültek egy újdonsággal. A Szergo Ordzso- n-ikidze hajógyárban elkészült a Kolhida nevű szárnyashajó, amely 140 utast tud felvenni a fedélzetére, a haladási sebessége pedig meghaladja az óránkénti 74 kilométert. A szovjet hajógyártás büszkesége -a világ első atomjégtörő hajója, a „Lenin" immár -két évtizede eredményesen vezeti át a szállítóhajókat a sarkvidéki jégmezőkön. Az ország északi körzeteinek gyorsított fejlesztése érdekében megépítették testvérhajóit: az „Arktyi- ka” és a „Szibir" atomjégtörő hajókat. Teljesítmnéyük egyenként 75 000 lóerő (52 500 kW). Technikai felszereltségüket és üzemeltetési lehetőségeiket tekintve ezek -a jégtörők világ- viszonylatban egyedülállóak. A kozmikus kutatási programok megvalósítása és a Földnek a kozmoszból való tanulmányozása céljából elvileg új típusú tudományos kutatóhajókat fejlesztettek ki. Rendeltetésük a kozmikus készülékek figyelése, a -velük való kapcsolat- tartás és a különböző -tudományos 'információk vétele. Ezeket a hajókat, különféle 'rádiótechnikai, telem-etrikus és elektronikus számító berendezésekkel szerelték fel. Az antennáik, amelyeknek átmérője a. 25 métert -is eléri, igen pontosak. Ilyen például a „iKoszmon-av-t Jurij Gagarin”, amely a világ legnagyobb tudományos kutatóhajója. A szovjet szállító és halász- flotta külömböző típusú vontatóba jók kai, 3000 lóerős (2100 kW) tengeri mnetőh a jókkal, 5400 lóerős (3780 kW) kikötői jégtörőkkel, valamiint úszódok- k okikai egészült ki. A HIDROTECHNIKAI és különféle -rakodó-munkákhoz -olyan típusú univerzális tengeri önjáró úszódarukat fejlesztettek Iki, mint a „Csernomorec”, és a „Bogatir”. Az előbbi 100, az utóbbi pedig 300 tonna teheremelő képességű. Ezek az úszó- daruk képesek sekély vizeken és kikötői berendezéssel el nem látott partokon is manőverezni, fedélzetükön -nagy méretű és nehéz rakományokat szállítani. A XI. ötéves tervben a szovjet hajógyártás, az előző évekhez hasonlóan, gyors ütemben fejlődik. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakokra előirányozzák, hogy -a flottát -ki kell egészíteni speciális hajókkal: konténerszállító, rakodódereglye-szállító hajókkal, vasúti komphajókkal, sarkvidéki hajókkal és jégtörőkkel. Meg kell kezdeni a szállítóha- jó.k felszerelését atomüzemű e rőbe rendezése kke l. A szovjet -hajók kiváló minőségét tanúsítja a külföldi vásárlók részéről meg nyilvánu ló kereslet. Ezt a terméket immár több mint negyedszázada a Sudoimport össz-szövetségi egyesülés szállítja külföldre, amelyet éppen a külgazdasági kapcsolataik fejlesztéséhez való hozzájárulásáért nemrég az „Arany Merkúr” nemzetközi díjjal tüntettek ki. A Sudoimport jelenleg 80 állaim több száz cégével tart üzleti kapcsolatot. Csupán tavaly több mint 170 különféle hajót szállított külföldre. Az egyesülés áruforgalmában a legnagyobb helyet a testvéri -szocialista országok foglalják el. Részesedésük az egyesülés á ruforga I ma összvolu ménének csaknem háromnegyed részét teszi ki. Az 1981-1985. években -az egyesülésinek a szocialista országokkal! lebonyolított áruforgalmát az előző ötéves ciklushoz képest 35 százalékkal tervezik emelni. A népgazdasági tervek egyeztetése, a gyártásszakosítás és kooperáció, a KGST keretében megvalósítandó hosszú távú áruforgalmi megállapodások -nagy lehetőségeket teremtenek a kölcsönös szállítások növelésére. Az egyesülés a hajók és hajóberendezések gyártásának szakosításáról és a kooperációról szóló hét egyezmény alapján bonyolít le export-import műveleteket. A Szovjetunió „Baltilka” típusú ércszállító hajókat, vegyes rakományok és konténerek szállítására alkalmas hajókat, dokkokat és különböző úszódarukat -küld a szocialista országoknak. így például Magyarországon jól beváltak -a „Moszkva" és „Za-rja" típusú folyami motor,, hajók, valamint a szárnyasha, jók. MÁSRÉSZT a Magyar Ha-jó- és Darugyár csupán tavaly kilenc darab 16 tonnás folyami úszódarut szállított a Szovjetuniónak. Exportál továbbá tolóira,jókat is, amelyeket eredményesen üzemeltetnek a szibériai folyókon. (APN) A mezőgazdaság műszaki átalakítása A 80-as éveikben a Szovjetunióban' jelentős mértékben javítani kívánják a mezőgazda- sági termelés technológiáját és bővíteni a kolhozok és szovho- zok gép- és traktorparkját. Érdekes, hogy eközben nem szándékoznak növelni a mezőgazdaságra jutó beruházásokat a gazdasági élet más iparágaihoz képest. Annak ellenére, hogy a beruházások évről évre nagyobbak lettek, mivel összegük nőtt, az arányok megőrizték az 1976—il 980-as évekét; vagyis 27 százallék a mezőgazdaságra, 73 százalék az ösz- szes többi ágazatra'. Megemlítjük, hogy a múltban az agrárszférában történő beruházások állandóan növekedtek. 1961 — 65 között 20 százalék, 1966— 1970 között 23 százalék, 1971 — 1975 között pedig 26 százalék volt a beruházások aránya. A jelenlegi ötéves tervben a beruházások elérték a plafont, emelésükre nincs lehetőség és nemi is ésszerű. Amennyiben ez így van, miből fogják megvalósítani a mezőgazdaság műszaki ellátását, mely méreteit tekintve meghaladja' a beruházások ütemét? A választ az SZKP KB állásfoglalásában és a szovjet minisztertanács két rendeletében találjuk, amelyeket nemrég közölt a sajtó. Az első rendelet az agrokémiai szolgálat anyagi-műszaki bázisának erősítésével és a mezőgazdaság kémizáfásai hatékonyságának fokozásával foglalkozik 1981—1985 között. Az elmúlt időszakban a Szovjetunióban jelentősen növekedett a műtrágyagyártás. Fejlődtek az állbti tápok és a talajjavító anyagok felhasználásának módszerei, bővült a vegyi és biológiai növényvédő szerek választéka. A mezőgazdaság kemizálásának hatékonyságát azonban zavarja, hogy a gazdaságok nagy részének nincs megfelelő raktára a vegyitermékek tárolására, nem rendelkeznek a korszerű növényvédő eszközök szállításához és felhasználásához szükséges gépekkel1. Itt ugyanolyan' aránytalanságot látunk, mint az agrár-ipari komplexum1 többi ágazatában: van gabona, de nincs elég műszáki eszköz a feldolgozáshoz, szállításához. Van hús, de kevés a hűtőszekrény és kicsiny a húskombinátok teljesítménye. Elkészül egy termék, ám nincs csomagolóanyag, szállítóeszköz és az utak állapota is sok kívánnivalót hagy maga után. Ebből pedig veszteségek következnék. Az agráripari komplexum valamennyi ágazatának kiegyensúlyozottsága és arányos fejlesztése a 80-as évek szovjet élelmiszer ipari programijának egyik kulcsfeladata. A második rendelkezés a mezőgazdasági technika megóvásával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza!. A kép hasonló az előbbihez. Például a traktorgyártás már több mint tíz éve meghaladja az évi 300 ezer egységet (1976—1980- ban évente 350—370 ezer egységet), ugyanakkor a kolhozok és szovhozok traktorparkjo az említett időszakban mindössze 600 ezer traktorral bővült. Természetes, hogy a traktorok elhasználódnák, elöregszenek, és leírják őket a gazdaság leltárából. Hozzáértőbb műszaki felhasználás és tárolás azonban mövélheti a1 traktorok élettartamát, ami gyakorlatilag a traktorparlk jelentős bővülését eredményezi. . Jelenleg a mezőgazdasági gépek élettartama rövid, mivel kevés a gépszín, garázs, raktár, ahol a gépeket ai mezőgazdasági holtidőben el lehetne helyezni. A mezőgazdasági technika, különösen a nagyméretű gépék a szabadban telelnék. A fedett helyiségek építése olyan eszközöket igényel, amelyek általában hiányoznak. Jelenleg biztosítani kell ezeket az eszközöket és a gazdaságok rendelkezésére bocsátani. 1985- ben az egész bonyolult mező- gazdasági technikát fedett helyen ‘kell tárolni. A gépék kezelése gondosságot igényel, ám új technikára is szükség van. 1981—85 között a szovjet mezőgazdaság több mint 1,8 milliiió traktort, 600 ezer gab o nahe ta karító kombájnt, csaknem másfél millió tér yvputót, és szám» más javított konstrulkdiójú, vagy új típusú gépet kap. így például megkezdődött a nagy teljesítményű szántotralk- tor, vagy a magas fermélékeny- ségű gabonabetalkarító kombájn gyártása, új gépeket terveznék a növényvédő anyagok talajba juttatásához, a gabona tisztításához, szárításához és egyéb mezőgazdasági feladatokhoz. A program megvalósítása már megkezdődött. A jelenlegi mezőgazdasági év egyik legérdekesebb újdonsága a Kubány elnevezésű, nagy termelékenységű automatizált esőztető gép, melyet a- Volga- mentén, az Észak-Kaukázusba'n, Kazahsztánban és Ukrajna déli részén használnak majd. Munkáiba állításuk lehetővé teszi, hogy a talajjavítást műszakilag új szintre emeljék, csökkentsék az energiaráfordításokat és ezzel együtt 2,5—3-szorosára növeljék a munka termelékenységét az öntözött területeken. LEV VOSZKRESZENSZKIJ Koreai NDK Korszerű szállító- berendezések Az ipari termelés növekedésével a Koreai NDK-ban is egyre nagyobb szükség van korszerű szállítóberendezésékre. A szén- érc- és fakészletek szállítására már nem elegendőek a régi típusú szállítóeszközök: a vitlák, csillék, targoncák. A szenet ma sok tízezer méter hosszúságú, nagy teljesítményű szállítószalagok viszik az Andzsu körzet Rjongrim és Szamcsonpo bányaüzemeiből. Hasonlóan nagy teljesítményű szalagokat szerelnek fel a Szuncson és a Ta.ncsan körzet szánkészletéinek továbbítására. A szalagok napi teljesítménye sokszorosa a korábbi szállítási módszereknek. A nagy mennyiségek szállításának másik módja a drótkötélpálya. Az erdészetekben 12 drótkötélpályát létesítenek a közeljövőben. A harmadik, sikerrel és szívesen alkalmazott szállítási módszer a csővezetékek fel- használása. Az érckoneentrá- tumokat csővezetékeken szállítják rendeltetési helyükre az Unriul és Komdok bányaüzemből. Ezt a megoldást választották a Muszan bányaüzemben is, ahonnan 98 kilométer hosz- szúságú csővezetéken „megy” a bánya terméke a Kim Csaek Vas- és Acélműbe. Város a meddőhányón Az ukrajnai Makejewka város építészmérnöki f őis koló ján a k diákjai tervet dolgoztak ki a szénbányák meddőhányóinak beépítésére. A jövendő építészek arra a következtetésre jutottak, hogy a közepes méretű meddőhányókon öt-hét ezer tokosé kényelmes mikrokerület létesíthető. A régi 'hányok legyalult felületére, ahol a leülepedett kőzet rendkívül szilárd, több emeletes házak, a lejtőkön pedig teraszos házak építését javasolják. A szabadon maradt földterületeket pedig, talajfelújítás után, fásítani lehet. Gazdaságfejlesztés Angolában A portugál gyarmatosításból felszabadult Angola gazdaságának helyrállítására a múlt év decemberében ötéves fejlesztési tervet fogadtak el, amelytől azt remélik, hogy 1985 végéig megoldja a lakosság ellátásának súlyos problémáit. Angola a gyarmati Afrikában a gazdagabb országok közé számított olaj- és gyémántkincse, kávéja, az infrastruktúra viszonylagos fejlettsége és a portugál telepesek magas élet- színvonala révén. Az 1975-ös fordulattól megrettenve azonban a portugál telepesek százezrei napok alatt elhagyták Angolát. A még mindig nyugtalan belső helyzet miatt nincs megoldva az ország 6,5 milliós lakosságának többségét kitevő parasztság ellátása fogyasztási javakkal, munkaeszközökkel, es vetőmaggal, emiatt jelentős élelmiszer-behozatalra szorul. Az utóbbi időben azonban növekszik az olaj-, a kávé- és a gyémánttermelés. Az olajtermelés napi 150 ezer hordó körül van, a termelés 60 százalékát az amerikai Gulf Oil vég-, zi. A gyémánttemelés évente 1,5 millió körül jár. 1980-ban viszonylag jó volt a kávéhozam is, 48 ezer tonna. Valaha Angola volt a világ ötödik kávéexportőre, és a kormányzat reméli, hogy ennek az élvezeti cikknek az értékesítése felfrissítő hatással lehet a gazdaság többi ágazatára is. Az Angolai Népi Köztársaság a külgazdasági kapcsolatok terén elsőbbséget ad a szocialista országoknak és^ a haladó afrikai államoknak, de az angolai gazdaság nyitva áll a Nyugat előtt is. Angolának legnagyobb gondját, a szak- emberhiányt enyhítik, de nem pótolhatják a szocialista országokból, elsősorban Kubából, a Szovjetunióból és az NDK-ból érkezett szakemberek.
