Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-30 / 203. szám
B (t?3ÉpCUSÁG 1981. augusztus 30. Vietnam Az ország első tejgazdasága Szép sikereket ért el Vietnam első tejgazdasága, a Hanoi környékén létesített Moq Tau állami gazdaság. A -tej-hasznú állattenyésztés a vietnami mezőgazdaság teljesen új ágazata. Az állami gazdaságot kubai segítséggel építették fel. A'távoli szigetországból érkeztek a tenyészállatok is. A gazdaságiban 1976. végén mindössze 740 tehén volt, számúik jelenleg meghaladja a. kétezret. Az állatok jól akklimatizálódtak és megszokták az új takarmányokat. Az állami gazdaság legfontosabb feladata, hogy tenyészállatokat * neveljen az országban létesítendő többi tejgazdaság részére. Hitel ifjú házasoknak Az NOK-ban az elmúlt félévben 425 millió márka kamatmentes hitelt kaptak az .ifjú házasok. A kedvezményt 69 ezren élvezték. A hitelt főleg a lakás- körülmények javítására fordítják a fiatalok. A kamatmentes hitel összegéből gyermekenként ezer márkát elengednek. Az állam másfajta kedvezményekben is részesíti a fiatalokat. Például rendelkezésükre állnak a hétvégi üdülőközpontok, amelyekben ingyenesen sportolhatnak és pihenhetnek. Na-umburgban 19 millió márka állami hozzájárulással és társadalmi segítséggel ifjúsági hotelt építettek a fiatalok számára. Városon és falun egyaránt számos sportolási lehetőség áll a fiatalok rendelkezésére. Az idén 190 új sportlétesítmény épült fel az országban. Munkások és robotgépek A Szovjetunióban a nyolcvanas években széles körben alkalmaznak majd automatikus manipulátorokat (ipari robotokat), és automatizált üzemeket és gyárakat is létesítenek. A műanyagtermékeket előállító minszki „Termoplaszt” gyár azok közé a belorusziai vállalatok közé tartozik, ahol elsőként alkalmaztak automatikus manipulátorokat. Ivan Pavloviccsal, a gyár főmérnökihelyettesével, az ötletes robottechnika egyik alkotójával járjuk az üzemet. Az automaták békésen zümmögnek, mintha egymással beszélgetnének. Más beszélgető partnerük nem is akadna, az üzemben alig látni embert. Az egyik berendezés előtt egy leány gondosan figyeli, hogyan végzi el az automata az egész gyártási folyamatot, a nyersanyag gépegységbe való adagolásától kezdve a késztermék csomagolásáig. Inina Bak- lanavá-nak hívják, húszéves, középiskolát végzet, hároméves munkaviszonya van. — Korábban is dolgoztam ebben a részlegben - meséli de akkor még majdnem minden műveletet kézzel kellett végezni. A levegő tele volt káros kigőzölgéssel, nagyon nagy volt a zaj. Most főképpen csak a műszerekre ügyelünk. És annak ellenére, hogy minden munkásnő nem két, hanem nyolc prést kezel, a munka közel sem olyan fárasztó. — Én nagyon örülök, hogy az üzemben megjelentek a robotok — folytatja Baklanova. — Mi, munkások, csak nyertünk vele. Az első időkben, amikor tanultuk az új berendezések kezelését, termelékenységük természetesen nem volt kielégítő. De a vállalat erre az időre is biztosította az átlagkeresetünket, mérnököket és technikusokat adott mellénk segítségül, — most már valamennyiünknek 20—25 százalékkal nőtt a munkabére. Az automatizálás eredményeképpen csupán abban a részlegben, ahol megfordultunk, tucatnyi munkás mentesült az ártalmas munkakörülményektől. Közülük többen, mint Irina Baklanova is, új szakmát sajátítottak el, és a korábbi munkahelyükön maradtak, mások átmentek a szomszédos üzemekbe. De egyetlen dolgozó keresete vagy munkafeltételei sem szenvedtek csorbát. A „Termoplaszt”-ban már ki- lenc gépesített és automatizált üzem és részleg működik. A következő lépés: beépített manipulátorokkal működő automatikus sorok létesítése, és az olyan egyhangú és alacsony termelékenységű munkák automatizálása, mint például a kicsiny munkadarabok formaprésbe történő adagolása. Nincs mesz- sze az a nap, amikor a vállalat automatizált gyárrá válik. De a robotok akkor sem lesznek a munkás „ellenségei”, sőt megkönnyítik a munkafeltételeket, érdekesebbé, tartalmasabbá teszik a munkát. A „Termoplaszt” nem az egyetlen vállalat Belorusziában, ahol robotok helyettesítik az embert az ártalmas és alacsony termelékenységű munka- területeken. Sikerrel alkalmazzák például a robotokat hegesztésre a minszki traktorgyárban, a minszki óragyárba-n is robotok vették át a szerelő nők munkáját. A breszti elektro- tedhnikai gyárban automatikus berendezések szolgálják ki az öntőgépeket. Belorusziában összesen 8700 gépesített, automatizált és folyamatos gyártósor és több mint négyezer komplexen gépesített és automatizált üzem, részleg, termelő- egység működik, 650 ezer munkáskéz szabadult fel ezáltal. De eközben egy dolgozó sem maradt munka nélkül, valameny- ay.ien munkát kaptak vagy saját üzemükben, vagy a köztársaságban időközben felépült negyven új gyár valamelyikében. VLAGYIMIR BIBIKOV A kransznodari szerszámgépgyárban működő robot 70 kg terhet 50 mikronnyi pontossággal helyez a munkapadra. \ _ •__ V íz napenergia segítségével Földünkön évrőf évre egyre égetőbbé válik az energiatartalékok problémája. Az energiaválság megoldására több út is kínálkozik. Az első a hagyományos fűtőanyagok kitermelésének növelése, beleértve az atomenergiát is, ezen az úton azonban nem lehet messzire jutni, mivel a fűtőanyagkészletek korlátozottak. A második út a fűtőanyag hatékonyabb fel- használása-, mivel ennek hatásfoka egyelőre átlagban nem haladja meg a 40 százalékot. A fűtőanyag hőértékénék tehát kb kétharmada kárba vész és -ráadásul még a természet ökológiai -egyensúlyát is megbontjuk. Szükséges tehát továbbra is a hagyományostól eltérő „új energiaforrások" kutatása. Ide tartozik a napenergia is. A Szovjetunió déli államaiban, így a Türkmén SZSZK-ban a kutak sós vizéből napenergiával működő vízlepárló készít ivóvizet. A kutakból -napenergiával kiemelt víz üveggel borított napcsapdákba kerül. Itt a víz a nap hevétől elpárolog, a pára, a gőz lecsapódik és a sótartalmától megtisztított ivóvíz a tárolótartályokba jut. Türkméniában általában ötvén, 19 négyzetméteres egységből álló telepeket használnak e célra. Egy-egy telep több száz liter ivóvizet állít elő naponta. Bulgária Gazdasági kapcsolatok Jugoszláviával A Bolgár Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági, kereskedelmi és tudományos-technikai együttműködés kérdéseit az e célra életrehí- vott vegyes bizottság egyezteti, és a két szomszéd ország közötti egyezmények egész sora. biztosítja a megvalósítás feltételeit. A tapasztalatok dinamikus fejlődésről tanúskodnak. Különösen élénkek az ipari kapcsolatok. Széles skálájú a termelési együttműködés a -két ország gépgyárai, vegyészeti, kombinátjai és kohászati üzemei között. A jövőben kiterjesztik a mindkét fél számára igen hasznos gyártási kapcsolatokat az elektromos targoncákra, a tehervagonokra-, az el e ktroa k-u s zt-ikai bérén déré sekre is. Bolgár gyárak eredményesen működnek együtt a nisi „Electronska industrija” üzemeivel a legmodernebb háztartási gépek, készülékek előállításában. Legjobb termékeiket kölcsönösen bemutatják a két ország nagy nemzetközi vásárain. A bolgárok mindig szívesen látott vendégek a belródi, a zágrábi vásárokon, a jugoszláv testvérüzemek sem hiányoznak a bulgáriai 'bemutatókról. NDK A schwedti példa Az NDK népgazdaságában - akárcsak Magyarországon - a következő években nem emelkedik a foglalkoztatottak száma. Az Ipar létszámgondjai csak az ésszerű munkaerő-gazdálkodással oldhatók meg. Ezen a problémán próbálnak segíteni és mintaszerű megoldást találni az Odera -menti Schwedti Petrolkémiai és Vegyi Művekben. A schwedti -nagyüzem - a Buna és a Leuna Művek mellett — az 'NDK egyik legnagyobb vegyi kombinátja, a Barátság-vezetéken érkező szovjet kőolajat dolgozza föl. Ebben a kombinátban állítják elő az ország benzin-, dízel- és fűtőolaj-, bitumen-, paraffin- és eg yé b o Iajszá rm a zé k-termélésé- nek jelentős részét. A kombinátban a közeljövőben két új üzemrész épül fel összesen 1800 munkahellyel. A nagyüzem szakmai és politikai vezetése elhatározta, hogy a .-munkahelyek betöltését munkaerő - átcsopo rt o s ít áss a I oldják meg. 'Elsőnek létrehozták a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőkből álló tudományos tanácsot, amely elkészítette a végrehajtandó feladatok programját és menetrendjét. Ezután mintaüzemet szerveztek, ahol kilenc hónap alatt 413 munkahelyből 91-et megszüntettek, s a dolgozókat más munkahelyre irányították. Következő lépésként a mintaüzemben kikísérletezett módszert kiterjesztették a többi termelő és adminisztratív mu.nkahélyre. A racionalizálás során az egyes munkaeszközöket kibővítették: a központi folyamatellenőrző és a vezérlőtermekben egy-egy dolgozó a korábbi két-háro-m helyett öt-hat feladatot lát el. A dolgozók elvállalták a karbantartási, a kisebb félújítási és az egyszerűbb laboratóriumi munkák elvégzését is, de előtte továbbképző tanfolyamokon vettek -részt, hogy -megismerkedjenek meg- növékedett feladataikkal. A párt- és a szakszervezeti szervek ag-itációs-politikaf propagandával támogatták az átszervezést. Idővel sikerült csökkenteni az irodai munkahelyek számát is. A több feladatot vállaló dolgozók természetesen magasabb anyagi e-l-ismerés-ben részesültek. Javítják a dolgozók szociális ellátását is. Például a váltott műszakban dolgozó házaspárok gyermekei részere késő estig nyitva tartó bölcsődéket, óvodákat létesítettek. A schwedti kombinát vezér- igazgatója az NSZ-EP X. kongresszusán már jelentős sikerekről számolhatott be. A kongresszus kezdetéig a munkások más munkahelyre irányításával az üzem 8600 munkahelyéből 1859-et szüntettek meg. Terveik szerint 1981. végéig - egy évvel az eredeti határidő előtt - további 541 munkahely szabadul fel. A -nagyüzemi kezdeményezés nagy érdeklődést és visszhangot váltott ki országszerte. Ma már számos gyár és nagyüzem követi a schwedtiek példáját, s igyekeznek a tudományos-technikai forradalom eredményeit összehangolni a racionális m u nka erő -g a zdá lkod á s sa I és a munkatermelékenység növelésével. Kéntelenítő berendezés-Földünkön évente 9-10 millió tonna kén kerül a levegőbe (főként kéndioxid formájában.) Becslések szerint e mennyiség 40 százaléka a szén, 60 százaléka kőolajtermékek elégetéséből származik. A közhiedelemmel ellentétben a belsőégésű motorok viszonylag kis mértékben, csupán a teljes kénmennyiség 4 százaléka erejéig „ludasak” a légszennyezésben. Az elsődleges kénterjesztők tehát a kohók, kazánok, tűzhelyek és kályhák. Egyáltalán nincs még tisztázva, hogy a -kéntartalmú gázok hogyan viselkednek az atmoszférában, és milyen kémiai, illetve fizikai- kémiai átalakuláson mennek keresztül. Az viszont bizonyos, hogy a földközeli légrétegekben egészségügyi ártalommal fenyegetnek. Légköbméterenként 0,3 milligramm kéndioxid jelenlétében kénízt érzünk a szóinkban, 0,5 milligramm jelenlétében pedig érezzük a kén szagát. Ami az időtartamot illeti, 0,2 milligrammos koncentráció esetében 8 órát meg nem haladó időtartamnál semmiféle egészségügyi ártalom nem mutatkozik. Ennél hosszabb időtartamnál, 1 hónapig -bezárólag, klinikai tünetek jelentkezhetnek: krónikus hörghurut, köhögési róhamok. -Még hosz- szabb tartózkodás után az átlagoshoz képest nő a légzőszervi szövődmények okozta elhalálozási arány. A levegő kénszennyeződését elvileg két módon lehet elkerülni: az égéstermékek (füstgázok) kéntelenítésével vagy az üzemanyagok, -fűtőanyagok (szén, olaj) kénmentesítésével. A füstgázok megtisztításának két alapvető módszere ismeretes, az úgynevezett száraz, -illetve nedves eljárás. Képünkön az utóbbira láthatunk példát: egy ammónia elnyeletésű kéntelenítő berendezést az egyik csehszlovákiai vegyi üzemben. A felfogott kén jelentős értéket képvisel, további feldolgozással koncentrált kén-savat lehet belőle előállítani.
