Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

1981. augusztus 30. Képújság Nagycsaládok, tanévkezdés előtt Méa két nOO s a foci- ®s tollaslabdáik, kisautók és nagy­___2________í_i babák föl-cseré lödnek a kők (avagy a' most d ivatos tarka-hadk-a) borítású füzetekre, tankönyvekre, filctollak­ra, ceruzáikra;, vízfestékekre, zsírkrétákra, logarlécre, növén-ymeg- íhatór-ozóra. . . A kis és nagy diákok kezébe és hátára a strand- sztatyor és -hátizsák helyett az iskolatáska: kerül, s ezek a fontos -kelléikek Ikísérgetik őket majd tíz hónapon keresztül. Aztán további néhány na-p: benépesülnek az egyetemek, fő­iskolák előadótermei, a -felsőoktatási intézmények és középiskolák kollégiumai is. Sőt, egy csomó lakás nyáron- üres szobája is megtelik élettel: ismét beköltöznek diák-albérlőik. Elő-, vagy a boltokból ki-kőrülnek a sötétkék i sík-o laiköpe nyék és a lezser „szerelések" jobbára csak délután lesznek láthatóak a-z utcákon, tereken. Az említett fölcserélődés, benépesülés, elő- és kikerülő hol­mi bizony sok milliójába- kerül az -állaimnak, beleértve természe­tesen- a felsoroltaik előteremtéséneik feltételeit is. Persze, n-e-m ha­nyagolható el az sem, hogy mindez, vagyis a gyerekek új tan­évkezdése, jelentős forintösszegeket kiván a családoktól is. Nem akarok ezeken a hasábokon még csak megközelítő számadást sem készíteni arról, hogy az új tanév -mit jelent mondjuk egy négy­tagú családnak, amelyből ketten iskolások. A számadás végered­ménye jócskán- emelkedne, ha -a- gyerekek száma- három-, négy, vagy ennél több vol-nO; s hasonló eredményt kapnánk a-zokbán a -sajnálatos esetekben -is, amikor a keresők száma csökken- ket­tőről egyre. Tehát azoknak a családoknak, amelyeknek szeptemberben több gyereket kell iskolába indíta-nio-k, illetve ott, ahol egy szülő neveli gyermekét, illetve gyermekeit, jó-va-l nagyobb az anyagi megterhelés, mint ott, ahol egy vagy két gyerekről kell gondos­kodnia- két szülőnek. Po-nt-osan ezért nyújtanak anyagi segítséget a munkahelyek a többgyerekeseknek és a csonlkatsa-ládoknak. E segítés -már jóval a szociál-, illetve nőpolitikái határozat megje­lenése előtt kezdődött, az-az a -szak-szervezeti bizottságok javas­latai alapjá-n már a hatvanas éveikben is juttatott a. munkahely -néhány száz forintot a rászoruló családoknak. Csakhogy abbaln az időben e segély-összegeik -úgy oszlottak meg, hogy a munka­helyeiken kiszámolták, hogy tanszervásárlásra hány forint áll ren­delkezésükre, s ezt- elosztották -a munkahelyen dolgozók gyerekei­nek számával. S a száz, kétszáz, háromszáz forintot rendre meg­kapta mindenki, akinek iskolás korú gyermeke volt, ahogy -meg­kapták -a-z ötven-lhatvan forint értékű télapó-ajándékot is. A dif­ferenciálás folyamata az említett határozatok megjelenése után kezdődött meg. S azóta egyre több vállalat és üzem tér és tért át az okos megkülönböztetési rendre, almi azt jelenti, hogy azok, akiknek az egy-lkétszá-z f-ori.nt valóban n-em sokat -jelent a tan­évkezdéskor, nem is kapnak — persze, általában nemi is hiányol­ják elmaradását. Viszont azok a családok, amelyeknél valóban gondot, s a' több gyerek miatt jelentős kiadást von maga után a szeptember elseje, komoly segítséget kapnak a- társadalomtól. A támogatás mértékét bizonyítandó néhány példái: a -szekszárdi kórház tiz-e-nkiflencezer forintot osztott szét 21 dolgozója- között tó-nsz-erseg-élylké-nt, a tolnái s-elyemgyár 35 dolgozója 25 ezer két­száz forintot kapott, a megyei mozi-üzemi vállalat tíz munkatársa -rászorultságuk mértékét alápul véve 11 ezer 200 forintot „osztott", a- sZekszárd-i bőrdíszműiben ihászán tizennyolcezer forintot kaptak a-z úgynevezett szociális, jóléti keretből. És örömteli az f>°9y -megyénk termelőszövetkezetei is--------------------------rendre csatlakoztak a nagycsaládosok és g yereküket egyedül nevelők ta-névkez-dési támogatásához, vagyis ez a- fontos segélyezési forma már minden téeszünlkben él; s a ki-sebb'-nagyabib összegeik a szociális és kulturális alapból- fize­tődnek — természetesen ott is a kollektívát képviselők javaslatai alapiján. A Szakszervezetek Tolna- megyei Tanácsa i-d-én 110 ezer forint rendkívüli segélyezési ala-ppal rendelkezik, melynek elosztása a -segélyezési albizottság feladatai közé tartozik. Az albizottság tagjai -minden-7 igyekezetükkel1 azon vannak, hogy a kiutalható pénz mindig a legjobb hely-re, azbz a. leginkább rászorultakhoz kerüljön. Az albizottság legutóbbi ülésén háromezer -forint -se­gélyt utalt ki egy családnak, ahol az apa már régóta gyógyke­zelés a-lbtt áll; a gyerekek közül ketten tanulnak tovább: egyik szakmunkásképzőben, a másik pedig szak-középiskolában kezdi meg tanulmányait. A gyerekek gyámja1 az összeget a- szeptemberi iSkolakezdé-Sh-ez szükséges holmik, tanszerek megvásárolásá-ra fordította-. A minap egy kisebb üzlet vezetőjével beszélgettem. 'Elmond­tál, hogy négy gyerekük van, s közülük három jár iskolába, a „kicsi" még óvodás. A három -iskolás közül egyik most kezdi az általános, másik pedig a középiskolát. Tehát ez azt jelenti, hogy velük kapcsolatban- jelentős beruházást „követtel” a; szeptember. A férfi örömmel és némi büszkeséggel újságolta, hogy munka­helyétől 1700 forint tan-szerse-gélyt kapott- júliusban- — a kedvez­ményes alkdá kezdetekor —, s ugyanebben az időbeni utalt az üzem — ahol felesége szakmunkás — 1400 -forintot nekik. így a társadalmi támogatós 3100 forintra -rúgott, amiből a három- gye­rek iskolába 'járásához legszükségesebb holmik megvásárlására szépen futotta. Egy nagycsaládos- édesanya: panaszolta- a következőiket: fia most megy nyolcadik osztályba', kisebb lánya kereskedelmi szak­középiskolába jár, ai nagyobb leány pedig most nyert feltételt Pécsre, -a tanárképző főiskolára. Az apa gépkocsivezető, s a kü­lönféle pótlékokkal együtt szép összegeket visz öa'za' fizetésna­pokon:. Az asszony viszont hivatalsegédként k-étezern-yolcszázat ke­res — és tavasszal- három hónapon át táppénzen volt. Munkahelye szakszervezeti bizottsága a bizalmi alapos indokával ellátott ja- va'sltato alapján: -kiemelt segély (2100 forint) adását döntötte el. Miutón az asszony felvette a pénzt, néhány mu-nktatorsa-, ellen­szenvből, kifejtette abbéli nézetét, hogy „a!ki továbbtaníttatja- a gyerekét, az viselje is a gondját, ne holmi segélyekből, a töbBi munkatárson megspórolt forintokból rázza a -rongyot”. Az említett véleményeiket még csak minősíteni is feles­----------:-------- leges, csupán két dolgot fűzök hozzá: akik i lyen- nézetet vallanak, bizonyára -nem hallottak arról, vagy hi­degen hagyj-a őket az a tény, hogy a tehetségek elka-liódása szá­mottevő kárt jelent társadalmunknak, s ugyancsak a- köz bánija az efféle kicsinyes és önző magatartást, mely távolról- sincs össz­hangban pártunk XII. fcong-resszusla határozatává1!, -mely kimond­jál, hogy: „A népesedés fontos társadalmi és -nemzeti ügy, amely­re továbbra is nagy figyelmet kell fordítani-. A népesség egyen­letesebb gyarapodása érdekéiben: javítani kell a- gyermeknevelés feltételeit, -fokozni kell a többgyermekes családok támogatósát”. — vhm — KISHALÁSZOK Hazánkban mo má-r csak körülbelül hatezren', Tolna me­gyében mintegy hetvenen gyakorolják ezt az ősi mesterséget Általában -idős emberek, a- megyen'kbeliek több mint három­negyede m-egJhaía'dta a hatodik X-et. Főfoglalkozású kishalász •nines is közöttük. Vagy nyugdíjasok, vagy ha még aktív dol­gozóik, kereisetkiegészítéSnék, no meg szenvedélyből rakják, szedik naponta a varsát, vagy emelgetik a< tap lit, dobóznak, keoéz-nek, mllin-geznek. Szekszárdon, ötvenöt taggal, működik egy kishalász egye­sület. Két szekszárdi 'kishalászt kísértünk fényképezőgéppel egy délelőttijük során-, a sióagárdi hídtól egészen a kilométernyire -lévő zsilipig. A szekszárdi egyesület tagjai között, hatvan-három évével, Dorogi Ferenc a legidősebb, a másik kishalász pedig, akit megörökítettünk, Molnár Ferenc, az egyesület titkára — szintén nem tartoz-ilk a fiatalabb korosztályhoz. Távol áll tőlünk elvitatni a szakmát, de oz öregek egyre jobban kopnak ebben a: nagyon nehéz munkában-, a- fiatalok meg -nem- tolakodnak a kisihallá-szok közé. Képeink is bizom-yitjálk, ilyen alacsony már nagyon régóta: -nem volt ai Sió. Ez o fogási eredményen is meglátszott. Ponty alig, néhány kárász, egypár keszeg. Kenyérkeresetnek tekinteni ezt a munkát, enyhén szólva is túlzás. Pedig fontos, amit csi­nálnak. Belejátszanak ai közellátásba-, olyan területről „termel­nek ki” haltat, ahonnan nagyüzemi módszerrel1 lehetetlen lenne — és közben hódolnák kedvelt szenvedélyüknek. Tavaly 11 mázstai 19 kiló angolnát fogtak a szekszárdi kis­halászok. Valamennyi exportra- ment Most szeptember-októ­berre várják az angolnát. Ha mi magyarok nem esszük, leg­alább valutát hoz az országnak. És ez- is szempont. GOTTVALD KAROLY KÉPRIPORTJA Indulás Molnár Ferenc és társa, Dorogi Ferenc A Sió, Sióagárd és Harc között Sovány zsákmány Nehéz munka Egy kárász, két keszeg Leapadt a Sió Mit rejt a varsa?

Next

/
Thumbnails
Contents