Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

1981. augusztus 30. ^fePÜJSÄG 3 Oktatási igazgatóság Indul az új tanév iKözel másfél ezer hallgató kezdi meg - illetve folytatja - tanulmányait a jövő 'héten kez­dődő oktatási évben a megyei pártbizottság oktatási igazga­tósága keretében működő kü­lönböző szintű tanfolyamokon. Szeptember elsején lesz a tan­évnyitó az öthónapos és az egy­éves pártiskolán, a következő héten pedig megkezdik munká­jukat a káderképzés és -to­vábbképzés különböző szintű tanfolyamai, a marxizmus-le- ninizmus esti egyetem általános tagozata, a szakosító és a spe­ciális továbbképző tanfolyamok. Mint arról Hornyák László, az igazgatóság vezetője tájékozta­tott, a felvételre jelentkezések­ből kitűnik: változatlanul nagy az érdeklődés a marxizmus-le- ninizmus tanításainak megisme­rése, elsajátítása iránt. Az alap- szervezetek és irányító párt­szervek előkészítő munkája ja­vult és az eddigiekhez hason­lóan, most is jóval többen je­lentkeztek felvételre, mint amennyi 'hely van. A jelentke­zőknek mindössze négy száza­lékát kellett amiatt visszautasí­tani, mert a felvételi vizsgán nem feleltek meg, további 'hat százalékot helyhiány miatt. Ők azonban — az idén első i?ben — fellebbezhettek. -így, a végleges adatok szerint, 556 hallgatót vettek fel a .különböző -szintű tanfolyamokra. 'Közülük 235-en a hároméves, általános tagozaton kezdik meg tanulmányaikat. Az összetétel kedvezőbb, mint a korábbi években, minimálisra csökkent az egyetemi, főiskolai végzett­ségűek száma, viszont nagymér­tékben emelkedett az érettségi­zetteké, köztük a fizikai mun­kásoké. A felvettek ötven szá­zaléka fizikai munkás és köz­vetlen termelésirányító. Tovább emelkedett a nők és a fiatalok aránya, a felvettek egyharmada nő és egyötöde harminc éven aluli fiatal. Sikerült megközelí­teni a képzésben, valamint a to­vábbképzésben részt vevők te­kintetében azt az arányt, amit a Központi Bizottság 1976. ok­tóberi határozata előírt, misze­rint kívánatos, hogy ez 50—50 százalékos legyen. Nőtt a felelősségtudata az alapszervezeteknek és az irányí­tó pártszerveknek a beiskölá- zásnál. Messzemenően figye­lembe vették, hogy azok része­süljenek esti egyetemi képzés­ben, akiknek,, munkakörükhöz e politikai végzettséget párt- és kormányhatározatok, főhatósági előírások megkövetelik, illetve akik a káderfejlesztési tervek­ben szerepeinek, tartalékként. És hogy előképzettség tekinte­tében is érvényesült a felelős­ség, azt a felvételi vizsgán meg nem feleltek alacsony aránya is mutatja. Az általános tagozaton zöm­mel középvezetők, alaszervezeti, tömegszervezeti tisztségviselők tanulnak. A szakosítón változás, hogy az itt végzők nem tesznek ál­lamvizsgát, mint korábban, amikor a szakosító eredményes elvégzése felsőfokú politikai és egyben állami főiskolai vég­zettséget is adott. Most a két­éves szakosított tanfolyam vé­gén szigorlatoznak a hallgatók, majd egyéves szakirányú kép­zést kapnak. A filozófia szako­sok politikai szociológiát, vagy valláskritikát, a polgazdosok vezetői ismereteket tanulnak, a munkásmozgalom történetét ta­nulók nemzetközi kérdésekkel ismerkednek. E harmadik év után - sikeres vizsga esetén - kapják meg a felsőfokú politikai végzettséget tanúsító diplomá­jukat. 'Széles skálájú továbbképzési rendszer alakult ki az utóbbi években az igazgatóságon. Eze­ken frissítik fel és egészítik ki a fejlődés, a változások követ­keztében szükséges újabb isme­retekkel tudásukat a korábban esti egyetemet; szakosítót vég­zettek, párttestületi tagok, a po­litikai apparátus, a mozgalmi szervek tisztségviselői. A párt­építés, pártirányítás kérdései, a gazdaságpolitika, a pedagógiai módszertan (itt propagandisták tanulnak), a művelődéspolitika kétéves, a tavaly indult ifjúság­politikai és az idén első ízben indított nőpolitikái speciális tan­folyam egyéves. A további négy — szintén első ízben indul a szakosító „folytatásai-befejezése­ként" — ugyancsak egyéves tar­tamú. (Munkatervben határoztuk meg a most kezdődő oktatási év tennivalóit - mondja az igaz­gatóság vezetője. A legnagyobb súlyt a tartalmi munkára helyez­zük, mint azt az öt évvel ezelőtt hozott határozat előírjál. Fő fel­adatnak az oktató-nevelő mun­ka minőségének, hatékonysá­gának növelését tekintjük. A te­matikákban meghatározott is­meretanyag elsajátíttatásán - azon belül és azon túlmenően is — törekszünk a XII. kongresz- szus határozatainak, a VI. öt­éves tervben megszabott fel­adatoknak, a párt egész politi­kájának mélyebb megismerte­tésére, az azzal való tudatos azonosulásra. Kiemelten foglal­kozunk többek között a párt történelmi tapasztalatainak, kü­lönösen az elmúlt 25 évnek el­mélyült tanulmányozásával, a gazdaságpolitikában a külső és belső feltételek változásából adódó új követelményekkel, ideológiai téren az ellenséges nézetekkel szembeni küzdelem­mel. Minden képzés, tovább­képzés célja a szocialista rend­szerünk szolgálatára való felké­szítés, a szocialista emberfor­málás, a párt politikája végre­hajtásában való aktív cselekvés biztosítása. Az oktató-nevelő munkát vég­ző tanárok megfelelnek e köve­telményeknek. Azonban mint eddig is, a következő tanévben is rendszeresen biztosítjuk to­vábbképzés ü két, a me l yn ek rendszere kialakult. Évente több elméleti és pedagógiai mód­szertani témát tárgyainak meg, fejlesztik elméleti és pedagó­giai-gyakorlati ismereteiket. Elő­segítik ezt az igazgatóság kere­tében működő módszertani kabinet, a tanszékek kere­tében működő módszertani cso­portok, amelyek alapfeladatát abban jelöltük meg, hogy a kü­lönböző tanszékek által okta­tott témák koordinációját való­sítsák meg. Rendszeresítsék a legjobban bevált módszereket, szemléltető anyagokat, munka­lapokat, fejlesszék a szélesedő gyakorlati foglalkozások mód­szereit. J. J. Szakos bemutatkozása Dombóvárott A „bemutatkozások” sorozat az ilyenekben nem szűkölködő dombóvári művelődési otthon egyik érdekes kezdeményezése. Korábban a különböző ipari üzemek igyekeztek közelebb hozni a házba látogatókat a saját működésükhöz, egyáltalán nem eredménytelenül. Nagyon hamar kiderült, hogy sok eset­ben a város lakóinak sincs más, mint halvány elképzelésük a közigazgatási területükön mű­ködő termelőegységek munká­járól. Az alapgondolatot to­vábbfejlesztették. Most cserelá­togatás formájában egyes köz­ségek kerülnek sorra, viszonzá­sul pedig a művelődési otthon látogat a helyszínre, ezúttal a falvakhoz víve közelebb a sa­ját munkáját. Hasonló tervsze­rű törekvés nagyon sok más he­lyen is elkellene. Itt mindeneset­re megvan — örüljünk neki. Augusztus 27-től szeptember 6-ig Szakcs és környéke bemu­tatkozására került, kerül sor. 27- én nyitották meg a község (ek) múltját, jelenét, gazdasági éle­tét bemutató kiállítást. Vetítet­tek filmet, hangosított diákat. A kiállítás szerény bár, de jó­szándékú. Dombóvár város közigazga­tásához számos község tarto­zik, „városkörnyék” gyűjtőnév­vel. Már ez is indokolta azt, hogy a pénteken este sorra ke­rült előadás a falvakkal foglal­kozzon. Máté László, a városi tanács művelődési osztályának vezetője mutatta be a megje­lent tanácsi és termelőszövet­kezeti vezetőknek, szakemberek­nek dr. Enyedi Györgyöt, aki Falvaink jövője címmel tartott bevezető előadást. Dr. Enyedi György neve a Falvaink sorsa című kötettel lett közismert. Noha más cím­mel, tulajdonképpen most is er­ről volt szó, ami elkerülhetet­lenné tette a múltbeli tények bizonyos fokú regisztrálását. Az előadó elmondotta, hogy a 70- es években — minden előzetes számítás ellenére — a lakosság olyan túlkoncentrálódása in­dult meg elsősorban a közép­városok felé, ami már-már a településhálózat összeroppaná­sával fenyeget. Az 500-nál ki­sebb lélekszámú településekről minden harmadik, az 500 és 1000 közöttiekből minden ne­gyedik lakos eltávozott. Az em­berek általában nem azért köl­töznek, mert hirtelen kedvük kerekedik elhagyni szülőhelyü­ket, hanem mert az ottani viszo­nyok változása már nem teszi érdemessé a helyben mara­dást. Sajnálatos, hogy az országos településfejlesztési koncepció­nak 1971 óta sincs végrehajtási utasítása. így csak irányelv ma­radt, ami a községekkel tulaj­donképpen nem is tudott mit kezdeni. Az átlagszámok nem tettek különbséget az ország tájegységei között, noha bizo­nyos, hogy a sűrűn lakott Dél- Dunántúlon másféle problémák jelentkeznek, mint az Alföldön. Az előadó város és falu „ár­nyalt” közeledése mellett szállt síkra, annak a pártállásfogla­lásnak szellemében is, mely sze­rint „az arra méltó falusi tele­pülések népességmegtartó ké­pességét fokozni kell". Merőben kétséges, hogy az országos te­lepülésfejlesztési koncepcióban szereplő 2000 „szerepkör nélkü­li településnek" nincs-e szerep­köre — legalább az ottlakók számára. Igaz, hogy kevés a pénz — mondotta dr. Enyedi György —, de azt el kellene érni, hogy a gazdasági önállóság és a tele­pülésfejlesztés legyen szinkron­ban. El kellene érni azt is, hogy az alapfokú ellátást alapfokú eszközökből lehessen fedezni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a helyi gazdasági egységek és a településfejlesztés kapcsolata rendszerezettebb legyen az ed­diginél. A virágzó gazdaság ne csak az egyéni jólétben, ha­nem a közösség fejlődésében is mutatkozzon meg. A köz- igazgatás koncentrálásának vannak kétségtelen előnyei, vél­te az előadó, ugyanakkor hát­ránya, hogy (ha a helyi tanács­tagok nem végeznek tisztessé­ges munkát — O. I.) a nép­képviselet is távozik a falvak­ból. Egyes szolgáltatásodnál — egészségügy, oktatás, közszol­gálat — nem lenne szabad túl­zottan gazdaságosság-centri­kusoknak lenni. Elképzelhető, hogy új formákat is lehet ta­lálni. Itt az előadó utalt a moz­góboltokra, melyek kipróbálása éppen Dombóvár környékén tör­tént meg — sikerrel. Szó esett még a faluhálózat átalakulásával kapcsolatban a mezőgazdaságot fenyegető ve­szélyről. Városból senki nem jár majd ki földet művelne. Dr. Enyedi György szerint a fő cél „megőrizni az alapvető hálóza­tot”, ami persze nem zárja ki egyes települések elsorvadását, viszont ugyanakkor szemünk láttára születnek újak, vagy erősödnek meg olyanok, me­lyeket korábban már „leírtunk”. Az előadást szünet után hoz­zászólások követték. Program szerint a szakcsiak bemutatkozásának oldottabb időszaka következik. Ebben a tekeverseny éppúgy helyet kap, mint gyermekbábcsoportok ta­lálkozója, szakköri foglalkozás, közművelődési szakemberek ta­lálkozója, kertbarátok tapaszta­latcseréje, borbírálOt, diszkó és befejezésül a sokat ígérő „ját­szónap” váréoítéssel, sárkány­készítéssel, filmvetítéssel, mese- lemez-hallgatással. O. I HÉTRŐL I !l ^HBhírreI Megvallom, kicsit zavarban vagyok e sorok írásakor, ugyanis Radnóti Miklós egyik szép, nyár végi verse idézésével akartam ehelyütt el­búcsúztatni az augusztust, annak is legutolsó hetét, viszont különösen a csütörtöki és a pén­teki erősen őszies időjárás miatt mindenkép­pen a Szeptember cimű költeménye illene ide jobban. Ám hátha kisüt a nap, mire ez az újság megjelenik, így álljon itt nagy költőnk Augusztus című verse: „A harsány napsütés­ben oly csapzott már a rét / és sárgáll már a lomb közt / a szép aranyranét. / Mókus vi­sít már és a büszke / vadgesztenyén is szúr a tüske.” Hosszú hét £ lírai bevezető ufóim 'engedtessék meg egy többek számára „szomorú" tény leszögezése, miszerint augusztus utolsó hete meglehetősen hosszúnak bizonyult: a munkanapok átrende­zésével 3 napossá tett pihenés miatt bizony, most vasárnaptól szombatig 7 munkanapon dolgoztunk egyfolytában (ai legkevesebb tisz­teletet sem a szgbályt erősítő kivételhek I), s még a tv-lhínadó is feltette ai kérdést, hogy vajon megért-e az efféle átcsoportosítás. Akadtak véleményeik pro és kontrta, de az a legfőbb dolog, hogy vitai közben ne feledjük: miimden munkanapon, még az átcsopoirtosítot- takoin is egyenleteseim jó 'munkát kell végez­nünk. 'Egyébként a jövő héttől ismét helyreáll a naptári hetek és vasárnapok rendje, ámbátor talán nincsenek is kevesen azok, akik már jó- ellőrte számolgatnak: a karácsonyi ünnepeket a szabad szombatok, o csúsztató sok és eset­leg egy kis szabadság kombinálásával1 mi­ként telhetne' a- legügyesebben meghosszabbí- ttalni egészen újévig. A hosszú hét szerkesztőségünkben' és ' a lapnyomdában nem 7, 'hanem 8 napos volt, ugyOlniils a háromnapos ünnep ellenére már vasárnap iismét megjelent a. Népújság, s akik ebbe a számiba ünnepi tudósításokat írtak, azok még 8-ná'l is többnapos hetet tudhat­nák most maguk mögött. Naptár íme nóhólny fontosabb esemény a hétről': Vasárnap: 'Részletes tudósításokat közöltünk az ünnep országos és megyei programjáról, Hétfő: Tájékoztató a tankönyvhelyzetrőí. Kedd: Tanévnyitó 'igazgatói tanácskozó s Szekszárdon. Szerda: Kenderbetakarítási bemutató Bölcs­kén. Csütörtök: Termelésű nagydíjat kapott a Dal- maoidi Állaimii Gazdaság. Péntek: Megyei .pórtaktívi-'éirtek'ezilet Szek­szárdion'. ülést tartott a- KISZ megyei bizott­sága'. Szombat: Tanévnyitó aiz ötnapos oktatási hétre már most áttérő általános iskolákban. A „lista” nem teljes, hiszen az említetteken kívül is voltaik fiigyeítemire méltó rendezvények, ha neon is 'bővelkedtünk eseményekben augusztus utolsó hetében, amely a hétköznapi munka mellett a tanévre1 való készülődés je­gyében zajlott lé. Tanév *8l->82 Az elmúlt napolkban több szülő készülődött az új tanévre, mint tavaly. A megyében ugyan­is mintegy ezerré! nőtt az általános iskolások létszáma. S ha a szülők — és nem a gyerekek — készülődéséiről' szálltam, azt őzért tettem, mert ilyenkor, nyár vége felé, bizony inkább az anyukáik és apukák várják jobban a tan­évnyitót, s nem, o vakációt élvező csemetéik. A „'Naptár”-ban már említett tankönyve (lá­tási tájékoztatóra hadd tegyek isimiét egy visz- szaipliilontóst, ugyanis sok információt', Ígéretet közöltek az idén is erről a témakörről az új­ságok, s szólt róla a1 rádió és a tv, de meg­lehetősen ellentmondásosan. Más me'gyékben (telhet, hogy másképpen van, de Szekszárdon például a hét végén még 12-féle általános iskolai és 154-féte középiskolai tankönyv hiányzott. A Babits könyviesbo'ltb'ani ezzel kap­csolatoson elmondták, hogy az eddig megér­kezett könyvekből! elegendőt kaptak, tehát ilyen tekintetben nincs hiány, s az ezután jö­vő köteteiket is kellő számban, a lehető !eg- gyorsabbán eljuttatják az iskolákba’, ahol meg lehet majd vásárolni azokat. A már megkezdődött tanév egyik nyitányá­ról egyébként lapunk más helyén írtunk. Kevesebb, de jobb 'Beszámoltunk a héten ai szüretre való ké­szülődésről is. A Szekszárdi Állami Gazdaság a megyei tanács mezőgazdasági osztállyá egyetértésével' szeptember 14-re tervezii a szer­vezett szőliőáitvétel1 kezdetét. Az érési állapot most 1 honlappal koraibb a! tavalyinál, de azt tanácsolják a. terme löknék: ne balma'rtkodják él a: szüretet, ugyanis a termés — bár keve­sebb — olyan különlteigtesen jó minőségű te­het, amilyen — úgymond — tízévente egyszer van csupán. 'Elllátagattuink a székszárdi piacra is, ahol bőséges kínálat várta a' vevő'ket gyümölcsből és zöldségből' is. Ez részben, a1 kistermelők ér­deme, de a termelési nagydíj, amelyet Falu­végi Lajos, a' Mínlisztertainács elUnökhélyettese adott át csütörtökön a Dallmandii Állami Gaz­daság kollektívájának, az a nagyüzemi ter­melési eredményeik elismerése. Ezzel kapcso­latban, idézzük fél újra Falluvég'i Lajos egyik mondatát: „Azt alkarjuk elérni, hogy a gazda­ságok között ne 'legyenek nagy különbségek, az átlaghoz közelítsük a még elmaradókat, ugyaniakkor az is kívánalom, hogy a most ki- magaslóaini dolgozóikat jövőre is az élvonal- bab lássuk”. Nem könnyű Bölcskén a kender betakarítása, még géppel sem, mert a vágószerkezet időről időre tisztítást igényel 'M'indéhhez nem feltétlenül' beruházások szükségesük, 'hanem inkább az adott lehető­ségek minél1 jobb kihasználásai, az, hogy — akárcsak az iparban — a' mezőgazdaságban is ésszerűbben, s ezáltal gazdaságosabban folyjon a termelési. Nem kellenek mindig vi­lágraszóló ötleteik, hiszen' például aligha új az a feliismerés is, miszerint — ha lehetőség van rá — érdemesebb, kifizetődőbb a' kendert a feldolgozó gyárhoz fcözelébb termelni. A héten Bölcslkén tartott kenderbetakarítási bemutató is várhatóan' hozzájárul, ahhoz, hogy a jövő­ben a dunaföldvári gyámhoz közelebb terme - Illik meg majd a1 nyersanyagot. Gazdagodásunk Szoibomaviatósra került sor a1 héten Dombo- riban. A holt Duna,-ágba benyúló mólón el­helyezett szobor .tovább gazdagította megyén­ket, is gazdagodásunkról szólva ezenkívül meg kell említeni azt, hogy emlék,plaketteket adtak át „iDunaiszentgyörgy községért;" felirattal. Ez esetben az jelentette a* gazdagodást, hogy a plaketteket a' legjobb társadalmi munkát végzőik, a: településért legtöbbet tevők kap­ták, s Ilyen' tevékenységről — örömünkre — Igen gyakran adhatunk hírt. Miiben gyarapodtunk és gyarapodunk még? Olvashattunk a héten arról!, hogy 235-tel nö­velik megyénkben a bölcsődei helyek számát 1985-ig; hogy a főfoglalkozású üzemi orvo­sok számo ebben ai tervidőszakban további tizzteH nő; hogy a különféle kollektíváik az idén eddig csaknem 50 ezer forintot fizetitek be a mozgássérültek megsegítésére. Igaz, ez utóbbi is bizonyos „tárgyi feltétetek” javítását teszi lehetővé, de maga' a felajánlások megléte azt 'is jelzi, hogy erkölcsiekben is gazdagabbak lettünk. És az ipar? 'E héten is folyamatosan épültek ipari be­ruházásaink, dolgoztak a, gyárak, üzemek. Be­számoltunk többek között, a\ tolnai Gemenc Ipari Szövetkezet növekvő exporttermeléséről. A tolnai Gemenc Ipari Szövetkezetben tavaly hatvanféle termék mintadarabját készítették el, ám csak háromból lett üzlet Úgy tűnök, hogy a nyugati piacokon egyre ne- hezébbó váló értékesítés rugalmasabbá, gyor­sabbá tette a szövetkezetét, s ez lehet a „titka" o bővülő exportnak, amelynek már a jövő1 évi előkészítése is folyik. * Véget ért egy hosszú hét: lapunk legköze­lebb szeptemberben jelenik meg. Az idősebb hölgyek nyarára is várva idézzük fel ismét Radnóti költészetét, pontosabban — az új hó­nap köszöntéseként — mostmár a Szeptem­ber című versét: „Ó, hány szeptembert értem eddig ésszel! / a fák alatt sok csilla, barna ékszer: / vadgesztenyék. Mind Afrikát idé­zik, / a perzselőt! a hűs esők előtt. / Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibontó konttyal jő az édes ősz.” V. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents