Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

1981. augusztus 29. IRrtEPÜJSÄG 3 A szövetkezetek jól segítik célkitűzéseink megvalósítását (Folytatás az 1. oldalról.) tervezett exportnövekedést a szövetkezetek túlteljesítették. A termelés az iparban csökkenő, az építő- és szolgáltatóiparban növekvő létszámmal valósult meg. A többlettermelés megyei átlagban teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik. A bérszínvonal a tervezettet meghaladóan 5 év alatt 42 százalékkal növeke­dett. — A nyereség a szabályozó- rendszer és a piaci lehetőségek módosulásaival összhangban Fogyasztási, takarék­— Az V. ötéves tervidőszak alatt a 11 áfész, a 17 takarék- szövetkezet és a 19 lakásszövet­kezet a főbb célkitűzéseket tel­jesítette. Az áfészek kiskeres­kedelmi forgalmukat az orszá­gos és a megyei átlagot meg­haladóan 62 százalékkal növel­ték. A forgalom összetétele nagyrészt a lakossági igények­nek megfelelően alakult. A be­szerzési és értékesítési munká­ra a kiegyensúlyozottság, az alapvető áruellátásnak a me­gye minden területére kiterjedő biztosítása volt a fő jellemző. A bolti élelmiszer-forgalomban különösen jelentős a fejlődés a tej és tejtermékek, a hús és húskészítmények, konzervipari és mirelitáruk forgalmazásában. A ruházati forgalom az országos átlagot meghaladóan emelke­dett. A vegyesipari cikkek for­galmának növekedése volt a legdinamikusabb. — A munka termelékenysége a szövetkezetekben öt év alatt 48 százalékkal növekedett. A foglalkoztatott létszám 2,2 szá­zalékkal nőtt, a bérszínvonal a tervidőszak alatt 32,4 százalék­kal emelkedett. — A munka- és üzemszerve­zés során az elmúlt tervidőszak eredményei figyelemre méltóax. Mintegy 20 korszerűtlen egység megszűnt, miközben 43 száza­Növelni kell a term változóan alakult, 1976-ot kö­vetően dinamikusan emelke­dett. 1980-ban elérte a 240 mil­lió forintot. A tervidőszakban csupán 1976-ban volt egy vesz­teséges ipari szövetkezet. A szövetkezetek az ötéves terv­időszakban 423 millió forint fej­lesztést valósítottak meg. A be­ruházások eredményeként az állóeszközök bruttó értéke több mint kétszeresére növekedett. Az állóalapok mennyiségi nö­vekedése mellett gond, hogy romlott az eszközkihasználás hatékonysága. és lakásszövetkezetek lékkai növekedett az önkiszol­gáló boltok száma, s ma már meghaladja a 110-et. Jelentő­sen javult az egységek techni­kai ellátottsága. — A takarékszövetkezetek az V. ötéves tervidőszakban ered­ményesen tevékenykedtek, meg­felelően segítették a gazdaság- politikai és életszínvonal-politi­kai célkitűzések megvalósítását. A működési területen élő lakos­ság 28,3 százaléka, több mint 63 ezer fő tagja a takarékszö­vetkezeteknek. A tervidőszak­ban 510 millió forintról 988 millió forintra nőtt a betétállo­mány. Megkülönböztetett mó­don segítették a háztáji és kis­gazdaságok termelésfejleszté­sét, a lakosság életkörülmé­nyeinek javítását. Az elmúlt öt év alatt 897 millió forint köl­csönt adtak a tagság részére. A lakások építésére, korszerű­sítésére nyújtott hitelek összege 90 százalékkal nőtt. A lakásszövetkezetek V. öt­éves terve 900 lakás felépíté­sét és további 385 lakás építé­sének megkezdését tartalmaz­ta. A célkitűzést teljesítették. A tervezett 385 áthúzódó lakás helyett 427 lakás megkezdett építése vár befejezésre a VI. ötéves tervidőszakban. A la­kásfenntartó szövetkezetek ke­zelésében a tervidőszak elején 1041 lakás volt, jelenleg 2617. elés hatékonyságát A megyei pártbizottság első titkára ezután a szövetkezeti ágazatok feladatairól beszélt. Mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a XII. pártkongresz- szus életünk kulcskérdéseként a társadalmi termelés haté­konyságának erőteljesebb ki­bontakoztatását jelölte meg. A szövetkezetek vállaljanak na­gyobb szerepet a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sában, az elért életszínvonal stabilizálásában. A Politikai Bi­zottság irányelveiben megjelölt feladatok a megyei szövetke­zetekre is vonatkoznak. A mi szövetkezeteinkben is az új, korszerű, költség- és energia- takarékos eljárások gyors el­terjesztése, a munka- és üzem- szervezés színvonalának növe­lése, a gazdálkodás rugalmas­ságának és jövedelmezőségé­nek fokozása, a termelési szer­kezet korszerűsítése, valamennyi belső tartalék mozgósítása szükséges. Az irányelvek a mezőgazda- sági szövetkezetek fontos fel­adataként jelölték meg a lakos­ság élelmiszer-ellátásának to­vábbi javítását, az export áru­alapok növelését, a termékek minőségének javítását. A me­gyei lehetőségek figyelembe­vételével mezőgazdasági szö­vetkezeteinktől a növényterme­lésen belül a kalászos gabona­félék területén szintentartást várunk. Az eddigi magas szín­vonal, a műszaki fejlettség fi­gyelembevételével azzal számo­lunk, hogy a gabonák termés- mennyiségét az előző tervciklus átlagához képest 13—14 szá­zalékkal növelik. A szántóföldi zöldségterme­lésnek a terület- és termés- mennyiség vonatkozásában egyaránt a lakossági ellátás maximális kielégítéséhez és a Paksi Konzervgyár alapanyag- ellátásához szükséges igazodni. Az állattenyésztésben első­sorban a hatékonyság növelése a fontos, nagy gondot kell for­dítani a tenyésztési-termelési mutatók javítására; a genetikai adottságok jobb kihasználásá­ra kell törekedni. A takarmá­nyozási színvonal javításával a tejtermelés 23—24 százalékkal növelhető. A sertéstenyésztés­ben a tervidőszak végére mint­egy 25 százalékos növekedés elérésével számolunk. Az ipari szövetkezetek felada- tairól: növekvő mértékben járul­janak hozzá a lakossági szük­ségeltek kielégítéséhez, a gaz­daságos export növeléséhez, a háttéripari tevékenység fej­lesztéséhez, erősítsék kapcsola­taikat, bővítsék együttműködé­süket az állami nagyiparral, te­vékenységüket egyre inkább a minőség, az igényesség és a megbízhatóság jellemezze. Ki­emelten fejlesszék a tényleges szükséglettől elmaradt szol­gáltatási ágazatokat, az építő­ipari szövetkezetek pedig a la­kásépítési feladataik teljesítése mellett fokozzák a fenntartási, karbantartási munkát. — Megyénk ipari szövetkeze­teinek fejlettségi szintje és je­lentős termelési tapasztalatai lehetővé teszik tevékenységük továbbfejlődését. Emellett a me­gye ipari szövetkezeteinek piaci rugalmasságát elősegítheti az egyszerűbb szövetkezeti és szer­vezeti formák, mint például a kisszövetkezetek, az ipari szol­gáltató szakcsoportok alakítá­sa, az átalányelszámolásos rész­legek számának növelése. Ezért indokolt, hogy az ipari szövet­kezetek vizsgálják meg jelen­legi szervezetüket, belső érde­keltségi, ösztönzőrendszerüket. A megye ipari szövetkezetei­nek 26-27 százalékos terme­lésnövekedését reális célkitűzés­nek tartjuk. Megyénk építőipari szövetke­zeteinek feladata a lakosság lakásépítési, a lakóépületek és egyéb középületek fenntar­tási, a lakossági szolgáltatási, valamint a helyi jelentőségű ki­sebb építési igények kielégí­tése. Szövetkezeteink a VI. öt­éves tervidőszakban 670 lakás felépítését tervezik, ez 500 la­kással kevesebb az elmúlt kö­zéptávú tervidőszaknál. A lakossági szolgáltatásokban az igények differenciált alaku­lása várható. Szeretnénk, ha a fejlődés általában azokban a szolgáltatásfajtákban következ­ne be, ahol a kínálat eddig is elmaradt a kereslettől. A la­Teveli küldöttek kossági szolgáltatási tevékeny­ségek között különösen indokolt figyelmet fordítani a tartós fo­gyasztási cikkek javítására, a mosás, a vegytisztítás növelésé­re, az építőipari javító, karban­tartó igények kielégítésére. A fogyasztási értékesítési szö­vetkezetek fő feladata tovább­ra is az áruellátás színvonalá­nak emelése, a vendéglátás és szolgáltatás javítása. Gondos­kodjanak az indokolatlan terü­leti különbségek csökkentésé­ről, fejlesszék az áru útjának rövidítését szolgáló módszere­ket, a korszerű értékesítési for­mákat. Fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a helyi árualapok bő­vítésére, a termékfelvásárló te­vékenység fejlesztésére. A megyei fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezetek forga­lomnövekedése a VI. ötéves tervidőszakban várhatóan meg­haladja az országos átlagnöve­kedést. Kiemelt figyelmet szük­séges fordítani az azonos sze­repkörű települések alapellá­tottságának harmonikus fejlesz­tésére, az elmaradások pótlásá­ra. Az egyik és talán legfonto­sabb feladat a keresletnek meg­felelő mennyiségű és válasz­tékú árualap biztosítása. To­vábbra is szükséges a nagyke­reskedelmi és a hagyományos közvetlenül szállító termelővál­lalatokkal (sütőipar, tejipar, húsipar, söripar) kialakított kap­csolat erősítése. Támogatjuk azon kezdeményezéseket is, amelyek hatására a közelmúlt­ban fellendült a kereskedelmi árualapok bővítését szolgáló ipari, élelmiszeripari tevékeny­ség, például Dombóváron, Nagydorogon, Dunaföldváron és Tamásiban. Másik kiemelten kezelendő feladat a vásárlási körülmé­nyek szí nvanalándk javítása,. Az eddigi erőfeszítéseik ellené­re az egységek jelentős ré­szének külső és belső megje­lenése nem kielégítő színvo­nallá. Kiemelt követelményként ha­tározható meg a, kisebb tele­pülések kereskedelmi ellátásá­nak színvoinalijavitósa is, hogy a kisebb települések népesség­megtartó képessége a kereske­delmi ellátás színvonalának ja­vulásával is erősödjön'. Az irányelvek a takarék- és lakásszövetkezetektől art igény­lik, hogy segítsék a takarékos szemlélet terjedését, járuljanak hozzá a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztéséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához, a lakások felújítá­sához, korszerűsítéséhez. A la­kásszövetkezetek teremtsék meg o szervezeti és személyi feltételeit a szövetkezti laká­sok szervezett fenntartásának, állagmegóvásának, gyarapít­sák a1 lakásállományt, és mű­ködjenek közre a lakótelepeken a kulturált közösségi éllet ki­bontakoztatásában. A megye takarékszövetkezetei a VI. öt­éves terv időszakára 40 szá­zalékos betétá ítamány-inöveke- dést terveztek. A lakásszövetkezetek kereté­ben a VI. ötéves tervre terve­zett mintegy 900 lakás meg­építése a korábbinál alapo­sabb előkészítést és szervező- munkát igényel. A szövetkezetek szocialista jellegének erősítése A szövetkezeteik gazdasági, szolgáltatási, fogyasztási, érté­kesítési feladatainak ellátásá­tól, munkájuk színvonalának emelésétől, tagjaik, alkalmazot­taik élet- és munkakörülmé­nyeinek javításától elválaszt­hatatlan' feladat a szövetkeze­tek 'Szocialista jellegének erő­sítése. Ez kifejeződik a gazda­sági eredményekben, a> szövet­kezeti dolgozók anyagi jólété­nek biztosításában, az egyre következetesebb, vállalatszerű gazdálkodásban, a szövetkezeti tulajdon fejlesztésében, a szö­vetkezetek demokratikus mű­ködésében és nem utolsó­sorban a dolgozó emberek tu­dati fejlődésében. Hazánkban társadalmi előrehaladásunkat a szocialista tulajdon két formá­jának: az államinak és a- szö­vetkezetinek az együttes fej­lesztésére alapozzuk. Alapvető követelmény, hogy szövetkeze­teink a szocialista tulaj doniban lévő termelőeszközökkel meg­felelő szakértelemmel', tervsze­rűen és egyre inkább a szük­ségletékhez igazodóan gazdál­kodjanak. Ezért nagy gondot kell fordítani a kollektív szö­vetkezeti tulajdonosi tudat erő­sítésére, a dolgozók szakmai ismereteinek gyarapítására. A szövetkezetek előtt álló feladatok teljesítésének egyik legfontosabb feltétele a szö­vetkezeti demokrácia érvénye­sítése, továbbá fejlesztése. A d erno k ratilkus ö nkormá ny za t működésében az elmúlt idő­szak kedvező eredményeket ho­zott. Intézményrendszere igazo­dott a szövetkezetek megválto­zott .méreteihez, helyzetéhez. A küldöttgyűlések, a munkahelyi közösségek, a tagértekezletek I étreh oz á sa. tehe rmen te sítetté k a közgyűlést, ésszerűsítették a ma nkomegosztá st, érdem ib b é tették az önkormányzati szer­vek munkáját. Több tapaszta­lat amellett szól, hogy a sző-, vetkezeti demokratizmus fórum­rendszerei közül a klsegységi fórumok a leghatékonyabbak. A szövetkezeti élet fejlődésé­nek is fontos feltétele az üze­mi demokrácia fejlesztése. Szükség von orra, hogy min­den dolgozó kellően informált legyen, a szövetkezet fontosabb kérdéseiről1, részt vehessen a döntések kialakításában., érde­ke legyen a végire hajtó shoz szükséges feltételek megterem­tése. Tudatosítani kell, hogy az üzemii demokrácia nemcsak jo­gokat, hanem felelősséget is jelént a döntések meghozata­lában, éppúgy, mint a végre­hajtásiban. A kis kollektíváknak, tagi közösségeknek a j elen lég i néi is nagyobb önállóságot, felelős­séget és ezzel arányos jogkört kell adni. A szövetkezeti de­mokrácia fejlesztésénél a mun­ka tartalmi vonásainak erősí­tésére, a formális elemek meg­szüntetésére kell törekedni. Megyénkben a szövetkezeti mozgalomban élen járó dolgo­zóik, a szocialista munkaver­senyben elért eredményekkel bizonyítják, hogy méltó követői az ipari munkások kezdemé­nyezéseinek. Dicséretes ered­ménynek tartjuk, hogy mindhá­rom ágazat szövetkezeteiben általánossá vált a munkaver­se ny. Az V. ötéves terv idősza­kában megyénk 75 szövetkezei te részesült országos kitünte­tésben. Köztük a kocsolai Vö­rös Csillag Mgtsz, a Miniszter- tanács Vörös Vándorzászlaja, a dombóvári Alkotmány Mgtsz Gagaiin sertéstenyésztő bri­gádja a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetésekben ré­szesült. Nagyra értékeljük, hogy a szövetkezetekben dolgozók mintegy 40 százaléka szocia­lista brigádtag. A szövetségek munkája — Úgy ítéljük meg, hogy a szövetségek jó színvonalon tet­tek eleget érdekvédelmi, koor­dináló, kezdeményező, javaslat- tevő feladataiknak. A munká­jukat tervszerűen, az aktuális feladatokra koncentrálva vé­gezték. A szövetségek szakap­parátusa bizonyította, hogy al­kalmas feladatainak ellátására. Az elkövetkezendő években azonban a szövetségek mun­kájában is további színvonal­növelésre van szükség. A szö­vetkezetek előtt álló feladatok megoldását még tartalmasabb és színvonalasabb munkával se­gítsék. Alapvető követelmény, hogy az érdekképviseleti szervek fél­adataikat továbbra is mozgalmi eszközökkel lássák el. Fokozzák a három szövetkezeti ágazat mozgalmi együttműködését, gazdasági érdekeinek össze­hangolását. Az átfogó koordinációs bizott­ság munkájában tovább kell fokozni a gazdasági együttmű­ködést. Az együttműködés ed­dig még fel nem tárt lehetősé­geinek kihasználásával szolgál­ják a megye lakosságának mind magasabb színvonalú ellátá­sát. A kommunisták felelőssége A szövetkezetek előtt állá fel­adatok eredményes megvalósí­tásának alapvető feltétele a megyében is a pártszervek és pártszervezetek elvi alapon álló, aktív irányító munkája, valamint a párttagok cselekvő részvétele. A megyében a szö­vetkezetek felé és a szövetke­zetekben biztosított a párt- irányítás. A párt politikája ér­vényesül. A párt határozatai a szövetkezetekben dolgozó kom­munisták segítségével, aktív cselekvő részvételükkel megva­lósulnak. Kedvező, hogy a XII. kongresszust megelőzően/ vá­lasztott alapszervezeti vezetősé­gek tevékenysége a párt poli­tikájának képviseletében és ér­vényesítésében, a határozatok végrehajtásában fejlődött. Nőtt az alapszervezeti vezető testü­leti tagok hozzáértése, fokozó­dott gazdaságpolitikai tevé­kenységük célirányossága. A pártszervezetektől, a szö­vetkezetekben dolgozó kom­munistáktól továbbra is azt vár­juk, hogy támogassák a gazda­ságvezetők olyan döntéseit, amelyek a népgazdasági érde- dekek érvényesülését szolgál­ják. Legyenek kezdeményezők a munkahelyi lehetőségek .ki­használásában. A pártalapszer­vezetek azonban gondosan ügyeljenek arra, hogy a gazda­sági feladatokat illetően politi­kai és ne szakmai döntéseket hozzanak, s ne akarják átven­ni a gazdasági, szakmai veze­tők szerepét, felelősségét. A kádermunkával való meg­különböztetett törődést indokol­ja, hogy a szövetkezetek fejlő­désében sajátos feladatai van­nak, növekvő színvonalon való teljesítésében jelentős szerepet töltenek ’be a szövetkezeti ve­zetők testületéi, függetlenített vezetői. Nagy többségük veze- tőmunkája lépést tart a növek­vő követelményekkel, felelős­ségteljes, lelkiismeretes munka jellemző rájuk. Ezért tisztelet és megbecsülés illeti őket. A jól dolgozó szövetkezeti vezetők munkájának megérdemelt el­ismerése mellett nem mehetünk el szó nélkül az esetenként ta­pasztalható vezetői liberalizmus felelőtlenség, fegyelmezetlen­ség, alkalmatlanság, s nem munkával, hanem különböző ügyeskedéssel elért nyereségre való spekulálás mellett. A vezetőknél Is az elvégzett munka legyen az értékelés alapja. De ne csak a kollektí­va eredményeit, hanem azon belül a vezető személyes mun­káját, tevékenységét is jobban vegyük figyelembe. Eszerint kapjanak a vezetők jó munká­jukért megérdemelt elismerést, a nem megfelelő munkáért bí­rálatot, elmarasztalást, alkal­matlanság esetén kerüljenek leváltásra. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a fiatalok, egyetemet főiskolát végzettek mindenütt a képzett­ségüknek megfelelő munkát, feladatot kapjanak. A jövőben még nagyobb súlyt kell fektetni a káderek folya­matos nevelésére, a megfelelő utánpótlás biztosítására. Kap­janak nagyobb társadalmi el­ismerést és támogatást azok a vezetők, akik törődnek az em­berekkel, akik a gazdálkodási és termelési feladataikat jól tel­jesítik, akik fegyelmezettek . és a rendet, a fegyelmet mástól is megkövetelik. A megyénk szövetkezeteiben dolgozóknak több mint a fele nő. Mint eddig, a jövőben is nélkülözhetetlenek, szükség van munkájukra. A munkában való helytállásuk, részvételük bizo­nyítja: szükséges növelni a vá­lasztott testületekben, és a ve­zetők között is a nők arányát. Elnöki munkakörben mezőgaz­dasági, ipari és kereskedelmi szövetkezeteknél csupán egy nő dolgozik, két takarékszövetkezet elnöke nő. Középvezetői szinten valamelyest jobb a helyzet. Feladataink megvalósítása követelményként állítja a kom­munisták, aktivistáink személyes példamutatásának erősítését. Ennek szervezett keretét jelenti a pártcsoportok működése, a pártmegbízatások gyakorlatai. Fordítsunk nagyobb figyelmet a tömegszervezetekben, minde­nekelőtt a KISZ-ben dolgozó kommunisták munkájára. Nem kis mértékben rajtuk is múlik a KISZ szervezettsége és tömeg­politikai befolyása. Az előadó a megyei pártbi­zottság véleményét összefoglal­va megállapította, hogy a me­gye szövetkezetei az elmúlt öt évben eredményesen gazdál­kodtak, jól segítették gazdaság- politikai célkitűzéseink megva­lósítását. A társadalmi célokkal megegyezően, megfelelően szolgálták tagjaik érdekeit. A szövetkezetek szocialista jelle­ge erősödött. Fejlődött a szö­vetkezeti dolgozók politikai, szakmai és általános műveltsé­ge. Ezért a munkáért elismerés illeti a közel 37 ezer szövetke­zeti dolgozót. Az elért fejlődés biztosíték arra, hogy a VI. .öt­éves tervidőszak célkitűzésének megvalósítását eredményesen segítik Tolna megye szövetke­zetei is. A XII. pártkongresszus határozatai, a Politikai Bizott­ságnak a szövetkezeti kong­resszusokkal kapcsolatos irány­elvei tartalmazzák azokat a kö­vetelményeket is, amelyek a szövetkezeti mozgalom további fejlődése, a szövetkezetek szo­cialista jellegének erősödése szempontjából meghatározóak. A megyei pártbizottság nevé­ben e feladatokhoz kívánt al­kotó munkát, sok sikert, erőt egészséget megyénk szövetke­zeti dolgozóinak, vezetőinek, kommunistáinak K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára. Szekcióülések A Tolna megyei fogyasztási szövetkezeti mozgalomban te­vékenykedő több mint kétszáz kommunista szekcióülésén Ta­más Istvánná, a megyei tanács elnökének helyettese töltötte be az elnöki tisztet. A termelőszö­vetkezetek vezető szakemberei­nek szekcióülését dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével tartot­ták. Az ipari szövetkezetek szek­cióülésén Mátyás István, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője elnökölt. PÁLKOVACS JENŐ Fotó: Gottvald Károly

Next

/
Thumbnails
Contents