Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-28 / 201. szám

1981. augusztus 28. ^fePÜJSÄG3 Gazdaságos kendertermesztés A dunaföldvári termelik meg gyár körzetében a nyersanyagot a sóik közül: nőtt o kereslet a kenderből készített termékek iránit. Tóth László vezérigazgató arról tájékoztatta munkatár­sainkat, hogy az idei kender­termés is jó, és a termelők elé­gedettek az árral, a; kenderter­mesztési rendszer nyújtotta se­gítséggel. Augusztus 26-án kenderbe-; takarítási bemutatót tartottak a bölcskei Rákóczi Mgtsz Kender- földelk-dűlőjében-, a száznegy­ven hektáros táblán. Ulbert Adóm, a szövetkezet elnöke kalauzolta a környező terme­lőszövetkezetek szakembereit, s mutatta a betakarítás menetét. A szövetkezetben tizenhat évvel ezelőtt termeltek utoljá­ra kendert. A munkaerő fogyá­sa1, a gazdaságtalan termelés, kedvezőtlen minősítés és átvé­teli ár, a gépek hiánya késztet­te a szövetkezetét a termelés felhagyásárai. Most, miután a betakarítást jól gépesítették, az ár is kedvező, ismét termesz­tettek kendert. Dósa Tibor, a dunaföldvári gyár igazgatója szerint az a kívánatos, hogy a gyár körze­tében, maximum 40—50 kilo­méternyire, termesszék meg, nyolcszáz, kflencszáz hektáron a nyersanyagot. 'Pillanatnyilag nem termel­nek a körzetben annyi kendert, mint az kívánatos volha. A szegedi kendertermeltetési rendszer az évek folyamán ki­dolgozta a1 termelési és beta­karítási technológiát. Nagy tel­jesítményű, megbízható, szovjet gyártmányú aratógépeket vá­sároltak. Ezek a kötözést is el­végzik. E gépek után, két-há- rom nop múlva, kell először kézzel a növényhez nyúlni: gú­lákba' á l lógatni a kévéket, majd pedig a bálázágépbe rakni. A bálák felrakását a tehergép­kocsira, majd a- gyárban- kazal­ba ugyancsak rakodógéppel végzik el. A legfontosabb a kellő időpont kiválasztása az aratásra. A bölcskei kender­táblát az állampusztai gazda­ság repülőgépével1 permetez- tették le, hogy a növény elhul­lassa: a lombját A kendertermés betakarítása olyan időszakra esik, amikor már kevesebb a nyári munka-, és az őszi betakarítás még nem- kezdődött el. Tehát: a sza-lmabálákat rakó gépet job­ban 'kihasználják. Ugyanakkor a traktorok -üzemeltetését is megoldják. Viszont a vetésfor­góra is jó hatással van a ken­der rendszerbe fogása, mert korán lekerül a földről a nö­vény, s a búza alá meg lehet kezdeni igen korán a szántást, műtrágyázást. A termeltetési rendszerben százhektáros egységekre ál­lapították meg a normákat. így például három aratógép egy rakodó- és egy bálázógép elégséges a betakarításhoz. A gépeket a-sz-egedi rendszer szer­zi be, de a javítás, alkatrész- ellátás és szerviz gondját is le­veszik a mezőgazdasági üze­mek válláról1. A gépeket meg is vásárolhatja- a szövetkezet, terményben -is fizethet. A bölcs­kei termelőszövetkezet két saját géppel1 és három bérelttel vág­ja a- kendert. Négy bálázó ugyancsak a- -rendszer jóvoltá­ból került a szövetkezetbe. A termeltetési kedvhez persze nem elég csak a gépek és a technológia: biztosítása, hanem az átvételi árnak is kedvezőnek kell' lenni. Az első osztályú kóró má­zsájáért háromszáz forintot fi­zet a gyár, ez védőár. A mostani ár 340 forint, a több éves szer­ződés 15 forintos felárral jár együtt. A jobb minőségű kó­róért -prémiumot is fizetnek, mázsánként ez a 25 forintot is elérheti. A termés gyárhoz tör­ténő szállításáért ugyancsak fizetnek ai feldolgozók. Tehát még egy előny: a szállítási Uborkaszezonra ismét jut elfog­laltság a tehergépkocsik ré­szére. A bölcskei száznegyven hek­táros kendertáblán hektáronként 80 mázsa körüli termést vár­nak. A kendert minősítették, tehát lábon értékelték. így nem lesz a: későbbiekben sem vita. A gyár -máris fizetett előleget a böícskeiekn-ek. A kender sok jó tulajdonsága mellett szólni kell a hátrányok­ról is. Még mindig sok kézi munkára van szükség, hektá­ronként 5 munkanapra általá­ban-. -Ha az időjárás kedvezőt­len a betakarítás idején^ ne­hezebben tudják behordani a kórót a gyárhoz, tehát költsé­gesebbé válik a termelés. A mostani előzetes adatok »sze­rint egy hektáron tízezer forint tiszta nyeresége lesz a- Rákóczi Tsz-nek. Ez szép summa. Az 1981-es év a bölcske-iek számá­ra tanuló'év. Az már biztos, amint a szövetkezet- elnöke is mondta, hogy hosszú távra ren­dezkednek be, s valószínű két­száz hektárra is növelik majd a termőterületet. A bemutatón részt vettek a környék közös gazdaságainak elnökei, mezőgazdászai. Töb­ben úgy nyilatkoztaik, hogy vállalkoznak kendertermesztés1 re, mert nemcsak a csoport ér­deke, hanem a népgazdaságé is, hogy a nyersanyagot a gyár­hoz miinél közelebb termeljék meg. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Cattvald Károly Nemcsak a szállítási költsé­gek n-öveked'ése késztette arra a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatot, hogy reformot ve­zessen be, rendszerré f-ejlesz- sze a kendertermesztés, -feldol­gozás folyamatát Gazdasági vonatkozásban -hamar eldönt­hetjük, hogy érdemes-e a kórót száz kilométerről — Mohács­sziget, Döbrököz térsége — a feldoPgozólhetyre szállítani. A másik ok a gazdaságosabb termelésre való áttérésben az volt, hogy felújították, növelték teljesítményét a dunaföldvári ke-ndergyárn-ak. És -még egy ok, Az aratógép szép rendet vág a jó termésű kenderből Rakodógép emeli a tehergépkocsikra a háromszázötven kilós bálákat A présbe kézzel kell berakni a kévéket Tóth László vezérigazgató elégedett a terméssel Ulbert Adám Ismét segítik a betakarítást Több mint tízezer diák dolgozik majd a földeken A szokásokhoz híven idén is segítik a Tolna megyei mező- gazdasági üzemek őszi beta­karítását a diákok. Az őszi munkákról szerdán a MÉM-ben adtak tájékoztatót. Eszerint az ősz folyamán az országban 300—350 ezer tonna szőlőt, több százezer tonna gyümöl­csöt kell betakarítani. Ehhez a nagy munkához igénybe veszik a diákok segítségét is. Az or­szágban csaknem félmillió fia­tal vesz részt a munkákban. Tolna megyében több mint tízezren dolgoznak majd. A Tolna megyei állami gaz­daságokban — több turnusban természetesen — 4240-en, a mezőgazdasági szövetkezetek­ben 6337-en dolgoznak majd. Szüretelnek a történelmi borvi­déken és Tamási, Paks térségé­ben, gyümölcsöt szednek Bo- gyiszlón és Madocsán, valamint a Paksi Konzervgyárban is több csoport dolgozik majd. A mezőgazdasági üzemek szeptember 1-től október 15-ig fogadják a diákokat, de ha nem végeznek a munkával, ak­kor november 15-ig kérhetik se­gítségüket. A munkaidőt jog­szabályok rögzítik, ugyancsak szabályozták a munkáért járó bért, a teljesítményeket. A munkabért közvetlenül a ta­nulóknak fizetik ki. A felügye­letet ellátó pedagógus is jogo­sult a munkabér felvételére. ! Amint a megyei tanács ille­tékesétől megtudtuk, ezen a hé­ten, a Tolna megyei — mun­kát adó — mezőgazdasági szövetkezetek máris felkészültek, illetve a héten befejezik a munkát. Takarítják a körleteket, étkező-, mosdóhelyiségeket. In­tézkedtek a diákok szállításáról, a megfelelő munkaeszközök, edények javításáról, beszerzé­séről. A megfelelő étkezési és szállítási lehetőségeket is meg­teremtették. Tehát a jövő hé- terv kezdődhet Tolna megyében is a diákok őszi foglalkoztatá­sa, segítve ezzel az élelmiszer- gazdaság idén korábban kez­dődő nagy őszi betakarítómun­káját. A tanulók szorgalmi idő­ben, az iskola tanrendjéhez igazodva foglalkoztathatók. Az elmélet jelentősége A tfírcflfin Inm tódatos irányítása csakúgy, mint ti LU I oUUU lUIII a mindennapok dolgaiban való eligazodás szorosan összefügg a politikai-elméleti képzett­ség, a marxista—leninista műveltség általános színvonalával. A szocialista tudatosság nem független az aktív közéleti em­berek, a politikai intézmények vezetőinek eszmei-politikai képzettségétől. Ellenkezőleg annak szerves függvénye, fon­tos feltétele. Döntően befolyásolja azt a képességüket, hogy reálisan tájékozódhassanak a társadalmi folyamatok bo­nyolult összefüggéseiben, felismerjék azOk tendenciáit és megfelelő módon befolyást gyakoroljunk rájuk. Az elmélet birtokában megőrizhető az a képességünk, hogy miközben -nem tévesztjük szem elől a távlatokat, kel­lő figyelmet fordítunk a mindennapos feladatok megoldásá­ra, a dolgozók különböző 'rétegeinek konkrét szükségletei­re. Sőt, a marxista elmélet azon túl, hogy átlalános elvi iránytűként szolgál a társadalmi cselekvés során, eszmeileg is feífegyverez a politikai tevékenységhez szorosan kapcso­lódó ideológiai harcban. A marxista elmélet elsajátítása -nem egyszerűen bizonyos ismeretek megszerzését vagy egyes tételek betű szerinti meg­tanulását jelenti. Többről van szó. Mindenekelőtt azt a lé­nyegi megértést jelenti, amely képessé tesz bennünket az ismeretek konkrét alkalmazására a társadalmi cselekvés vi­szonyai között. Ez természetesen nem mond ellent -annak, hogy az elmélet elsajátításához szorgalmas, -elmélyült tanu­lásra, sokféle tudományos ismeret megszerzésére van szük­ség. Ehhez a legfőbb alapot a marxizmus klasszikusainak tanításai, Marx, Engels, Lenin Írásai adják. A klasszikusok tanításai- az elméletnek gazdag kincs­tárát alkotják. Elméleti következtetéseik az osztályharc sok­féle -lényegi megnyilvánulásának tapasztalataihoz kötődnek. Nincs arra lehetőség, hogy minden generáció átélje a ta­pasztalatokat. Ugyanakkor sem-m-i biztosíték sincs arra, hogy ezek lényegi vonásukban nem ismétlődnek meg bármelyik nemzedék életében. Az elmélet birtokában lehetőség van arra, hogy -ne kelljen merőben újként, minden korábbi ta­pasztalat tanulsága híján szembenézni a -ma konkrét va-- lósáqával. Még akkor -is, ha az elmélet nem szolgál re­ceptül, és nem ad felmentést az adott társadalmi viszo­nyok konkrét tudományos elemzése -alól, óriós-i segítség és felbecsülhetetlen jelentősége van annak, ha nem kell -min­dent elcilről kezdeni. A kor időszerű -kérdéseire adandó vá­lasz tehát nem a semmiből -építhető. Az elméletbe sűrítve az újabb nemzedékek számára ren­delkezésre állnak a korábbi tapasztalatok általános érvé­nyű, a gyakorlatban kipróbált és igazolt tanulságai, az osz­tályharc egyetemes érvényű törvényszerűségei. A 7 p/mp|pf szerepét általában és a klasszikusok "CIJIlCICC tanulmányozásának pedig különleges jelentőségét támasztja alá az a körülmény is, hogy társa­dalmunk politikailag aktív rétegei korösszetételüket tekint­ve többségükben ma már olyan nemzedékek, amelyek nem élték át a történelem viharosabb korszakait. Tapasztalataik nagyrészt az osztályharc békésebb 'időszakához kötődnek. Sokuknak -nincsen személyes élménye a politikai, az ideo­lógiai harc élesebb helyzeteiről. Mindazt, amit az -idősebb nemzedék saját személyes tapasztalatából ismer, azok ta­nulságait a fiatalabb nemzedék a történelem tanulmányo­zása, a marxista elmélet elsajátítása útján ismerheti meg. A marxista elmélet a maga komplexitásában az osztály­harc minden -fő formájára érvényes módon ad teljes világ­nézetet, ideológiai végezettséget. Lényeges elemei" valami­lyen formában a mai korban is időszerűek vagy -azzá vál­hatnak. A megelőző korok osztályharcának tanulságai korántsem csak egy teljesebb történelmi kép igényének formális- kielé­gítését szolgálják hanem -mindenekelőtt a ma adott és le­hetséges politikai gyakorlat tudatos átélésének szükségle­tei. A társadalmi politikai ismeretek, az elméleti képzettség általános jelentőségét és kötelezettségét különösen -idősze­rűvé teszik a fejlett szocialista társadalom építésének belső és külső körülményei, sajátos feltételei. fi 7 fi sí c sí (T i féren olyan újszerű és bonyolult felada­LfZ.UUoUgi |je|| rövid idő alatt megoldanunk, mint az áttérést az extenzív szakaszról a fejlődés intenzív szakaszára. Közben alkalmazkodnunk kell a tudományos- technikai fejlődés követelményeihez, a világgazdasági fel­tételekhez, a világpiac körülményeihez stb. A szocialista viszonyokat úgy kell formálnunk és társadalmi céljainkat megvalósítanunk, hogy közben kedvező feltételeket teremt­sünk a termelőerők minden lehetséges formájának maximá­lis kibontakozásához, hatékony érvényesüléséhez. Társadalmi viszonyaink, politikai rendszerünk terén is több új kérdéssel találjuk magunkat szembe. Miközben új, szo­cialista alapokra helyeződnek a társadalmi csoportok közti Viszonyok, az egységesülési folyamattal párhuzamosan mi­nőségileg újfajta különbözőségek jönnek létre és várnak tudatos irányításra. A társadalmi változások felgyorsulása felveti az egész politikai rendszer alkalmazkodási készségé­nek, irányítási képességének tökéletesítését, továbbfejlesz­tésének szükségességét. Mindez a legközvetlenebb módon érinti az elméletet, az ideológiái életet. -Bizonyos korábbi tételek, álláspontok elavulnak, -újakkal cserélődnek fel, ugyanakkor a régiek rendszerint szívósan tartják magukat, nem -adják át automatikusan az újnak helyüket. Az új kö­vetkeztetések sem mindig mentesek tévedésektől, különféle torzításoktól. Bonyolítja és nehezíti az építőm,unkát, hogy kiélezett nemzetközi osztályharc körülményei között megy végbe. 'Különösen szembeötlő ez ideológiai síkon, ami a -po­litikailag aktív emberek eszmei felvért-ez-ettségét -és helyt­állását a 'legközvetlenebb formában érinti. Zt imfaprinlistn propag-andagépezet igyekszik 111 IjJCI IUI loLU naprakész ideológiai magya­rázattal szolgálni a társadalmi élet, a politika minden fon­tosabb jelenségével kapcsolatban. Rendelkezésére állnak a kommunikáció különféle eszközei, és több-kevesebb mérték­ben ideológiai diverziójuk hatással van a közgondolkodás­ra. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy az ideológiai felkészültség és helytállás m-egnövekedett követelmények elé állítja a szocializmus minden igaz hívét, elkötelezett harco­sát. RÁKOS IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents