Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

1981. augusztus 27. IníÉPÜJSÁG 3 Árusít a Centrum és a Skála Atomerőmű-építkezés Színes kísérőprogramok az őszi szakvásáron A szeptemberben sorra kerü­lő őszi BNV-t két másik nemzet­közi szakkiállítás is kíséri, az egyik a „Csináld magad" bar- kácsbemutafó, a másik az Inter­play Expo játékvásár. A három szakkiállításon 40 ország és Hongkong cégei mutatják be fogyasztási cikk újdonságaikat. A HUNGEXPO és a BNV ren­dezői ezúttal minden eddiginél több kísérőprogramot is szer­veztek a három szakvásárral egyidejűleg. Az őszi BNV-t álta­lában majdnem egymillióan lá­togatják, vagyis ebben az idő­ben minden tizedik magyar ál­lampolgár felkeresi a kőbányai vásárvárost. Ezért célszerű a szabad kiállítási területeket olyan bemutatók vanv előadás- sorozatok szervezésére is fel­használni, amelyek az egész tár­sadalmat vagy nagyobb rétege­ket érdekelnek, mozgósítanak. Az idei vásár új vonása, hogy a budapesti művelődési központ egy minta művelődési házat rendez be, ahol különféle szak­köri foglalkozásoknak, például bélyegkörnek, virágkötészetnek, valamint diaprogramoknak, ze­nei rendezvényeknek ad otthont. Az Országos Egészségnevelési Intézet a vásáron színpadot ál­lít fel, ahol a közönség találkoz­hat a telefondoktorral, megfele­lő érdeklődés esetén helyi ko­cogóversenyt tartanak, egész­ségügyi tanácsadással szolgál­nak, s a gyermekek egészséges életmódra, táplálkozásra való nevelését játékos előadások, színes műsorok segítik. A jár­műipari kiállítók szabad terüle­tén az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács KRESZ-parkot létesít. Jó néhány hazai szolgáltató- vállalat és szövetkezet szervez bemutatót a vásáron. A TSZKER Egyesülés bemutatja a gépkocsi­gumiabroncsok újrafutózási technológiáját és rendeléseket is felvesznek. Információs kiállí­tást szervez az Elektromos Mű­vek és a Fővárosi Csatornázási Művek. A posta rádiózavarelhá­rító szolgálata bemutatja azo­kat a legkorszerűbb műszereket, amelyek elősegítik a jó vételt, elsősorban sztereóműsoroknál. A Magyar Távirati Iroda ön­álló pavilonjában a jövő évtize­dek televíziós újságjával ismer­kedhetnek meg a látogatók. A Magyar Televízió pedig báb-, díszlet- és jelmezkiállításokat szervez és közönségtalálkozókat tart majd. Új vonása lesz az őszi szak­vásároknak, hogy a Centrum Áruházak Vállalat a rendszeres divatbemutatókat árusítással is egybeköti és a BNV területére is kiköltözik a Skála áruház. A TRIAL, valamint a Fővárosi Do­hánybolt Vállalat barkács- és játékárusítást szervez. A COM- PACK egy grúz teázóhelyiséget épít fel a vásárközpontban. flz áfészek gazdálkodása, a takarékszövetkezetek tevékenysége Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap a MÉSZÖV székházá­ban tartotta augusztus havi rendes ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége dr. Kálmán Gyula elnökletével. Első napirendként az elnök jelentést tett a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a legutóbbi elnökségi ülés óta tett főbb intézkedésekről, majd az áfész-tjtkárság előterjesztése alapján megtárgyalta az áfész-ek 1981. I. félévi gazdál­kodásának, időarányos tervtelje­sítésének tapasztalatait, továb­bi feladatait. Az I. félév a fo­gyasztási szövetkezetek IX. kongresszusára való felkészülés jegyében telt el. A tagsági fó­rumok megtárgyalták a kong­resszusi téziseket, véleményt nyilvánítottak az eltelt időszak munkájáról, az előttünk álló fel­adatokkal kapcsolatban. Az áfészek az I. félévben a bolti kiskereskedelemben 6 százalék­kal, a vendéglátó egységekben 3,9 százalékkal magasabb for­galmat értek el, mint az előző év hasonló időszakában. Ez mind az országosnál, mind a kívánatosnál alacsonyabb. r Harmadik napirendként Tri- ber Dezső, a takarékszövetkezeti titkárság vezetője a takarékszö­vetkezetek I. félévi tevékenysé­géről és a további feladatokról tájékoztatta a vezető testületet. Az elnökség megállapította, hogy az I. félévben a takarék- szövetkezetek fejlődése kiegyen­súlyozott volt, megfelelt mind a tagsági, mind a népgazdasági elvárásoknak. Az I. félév elején 20,8 százalékkal több volt a betétállomány, mint az előző év hasonló időszakában. Beindult az átutalási betét és kiemelke­dő eredményt értek el a nyere­ménybetét és a takaréklevél szervezése területén is. A be­számolási időszakban 13,5 mil­lió Ft-tal több kölcsönt folyósí­tottak tagjaiknak, mint a bázis- időszakban. Ezen belül a ház­táji és kisgazdaságok fejleszté­sére folyósított termelési kölcsön meghaladta a 26 millió Ft-ot, ami több mint 19 százalékkal több az előző év I. félévében kifolyósított kölcsönnél. Kedve­zően alakult a takarékszövetke­zetek gazdálkodása is. Az el­nökség a jelentést elfogadta, felhívta a figyelmet az év hát­ralévő időszakának feladataira. Elfogadta az elnökség az áfész-ek VI. ötéves terveinek főbb tendenciáiról készített je­lentést és jóváhagyta a kong­resszusi küldöttválasztó megyei gyűlés beszámolóját. SZOBOSZLAI JENŐ Könyvelők konferenciája Könyvelők a megmondhatói, hogy a számok elvont világa milyen szorosan kapcsolódhat a mindennapokhoz; a számviteli szakemberek tudhatják igazán, hogy az ő munkájuk milyen módon és mennyire segítheti a gazdálkodás gyakorlatát. Na- gyonis praktikus, kifejezetten „hétköznapi” célokat szolgált te­hát már három évvel ezelőtt e szakemberek első országos szintű tapasztalatcseréje is, s nem véletlen, hogy most — augusztus 28—29-én, Debrecenben — a II. számviteli konferenciát „A ha­tékony és takarékos gazdálkodás szolgálatában” elnevezéssel rendezik. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Pénzügyminisztérium által közösen rendezendő konferencia plenáris ülésén — majd az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi és költségvetési szekciókban is — olyan kérdéseket, témaköröket vitat meg a mintegy ezer- háromszáz résztvevő, amelyek mindegyikében a különféle gaz­dálkodó szervek közvetlenül érdekeltek. Ilyen kérdéscsoport például, hogy a belső elszámolási rendszer milyen módon já­rulhat hozzá a gazdálkodók célirányos anyagi érdekeltségének megteremtéséhez, vagy hogy az értékelemzés módszere (azaz a termékfunkció és termékköltség viszonyának elemzési módja) milyen hasznosítható ismeretekkel segítheti a gazdálkodást. . A sok témakör közül a költségvetési számvitelnek különös sa­játossága, hogy a közvagyonnal való hatékony gazdálkodást, a közvagyonnal való takarékosságot szolgálhatja; lényegében ezt célozzák a költségvetési reform számviteli szabályai, amely re­form bevezetésének indokairól is szó esik majd ezen a kon­ferencián. Hámszázezer köbméter föld helyén... Állunk a gödör előtt. Elkép­zelhetetlen, mennyi háromszáz- ezer köbméter föld. Egy-ikét ta­licskával még eltol az ember, de háromszázezer köbmétert? Na, mindegy. Fogadjuk el a számokat, olyannak amilyenek1. A képzelet úgy sem sokra megy vele. Mert az alaplemezhez hu- szonlkétezer köbméter betont és huszonnégyezer mázsa beton­acélt használtak fel. Az Erőmű Beruházási Vállai lat ügyeleti szobájában kész­ségesen segítenek megkeresni azt a műszaki ellenőrt, aki minden zeg-zugot ismer a hár­mas és a négyes blokknál. Egy kicsit megütköznék, hogy erről szeretnénk írni. De, megint csak nincs idő a csodálkozásra. Mindenesetre marad a megál­lapítás. A hármas-négyes nő, mint a1 gomba. Köziben eszembe jutnak Sza­bó Józsefnek, a 22-es Állami Építőipari Vállalat párttitkárá­nak egy éve mondott szavai: „Ki merem jelenteni, hogy a 22-es az Atomerőmű-építő' Vál­lalat”. Ebben a mondatban benne foglaltatnak az első blokk építésének kezdetei. Azok az évek, amikor dolgozott min­denki becsülettel, de mégis több volt a veszekedés, az ide­gesség, mint az eredmény. Jog­gal mondták, Pakson is érvé­nyesül a. 22-es csapdája. Hel­ler regényét olvasták sokan, de legalábbis ismerték a ma már szólásszámba menő könyveimet. Az első évektől napjainkig sok víz lefolyóit a Dunán. Sok víz, rengeteg víz. Közben ugyan­ez a Duna-víz meghozta az egyes és a kettes reaktortar­tályt. Meg sok ezer tonna gépi berendezést.. . Most itt állunk a hatalmas gödörnél. Staakóczi János mű­szaki ellenőr széttékint birodal­mán, kicsit büszkén', kicsit me­rengve. Három’ éve ment rá er­re a munkára. A blokkok már „feljöttek" a nullá pontra, sőt, a hármas elhagyta a plusz öt métert, a négyes is kúszik utá­na, semmit sem lemaradva. — Lassan temetjük be a gödröt. Hároméves munkánkat takarjuk el — mondja a mesz- sziről jött és paksivá, ponto­sabban szekszárdivá vált mű­szaki ellenőr. Két emeletnyi vasbetonszer­kezetet zárnak a föld alá. Az alaplemez alja a mínusz ki­lenc méter tíz centinél1 van. A kétméteres lemez anyaga kitű­nő minőségű beton és acél. Szükséges is ez a hatalmas „építmény" itt a föld alatt, ez tartja majd az egész erőmű­vet. Tehát a mínusz 9,10-től feljutottak a nulla pontra, vagyis a földfelszínre. Ahogy elkészülnek a* munkával, a göd­röt, amelyből negyvenmillióért hordták el a háromszázezer köbméter földet, betemetik. A műszaki ellenőr kölcsön- emberiként került Paksra. Egy évre szerződött az ERBE-hez. A Villamos Energiaipari Építő Vállalatnál dolgozott. Kérték? Küldték? Ma már mindegy. A kényszerből házasság 'lett. Ahogy lejárt az egy év, elszer­ződött véglegesen az Erőmű Beruházási Vállalathoz. Kapott lakást Szekszándon. A felesége is kölcsönbe jött Paksra. így munkahelygond nem akadt a családban. Annyi bizonyos, hogy jól felépített „haditerv" alapján került a család az épít­kezésre. Stönlkóczi Józsefné szintén a trösztön belül dolgo­zott. a Budapesti Elektromos Műveknél. Az ajánlatot együt­tesen kapták, illett elfogadni. Annyiban maradtunk végül a beszélgetés során, hogy egy év után a család megtalálta a számítását és a munkakönyvek végleg az ER'BE-ihez kerültek. — Míg felépül, addig mara­dunk! — mondja a férfi. Ezen lehet mosolyogni is, mert még jó pár 'évig tesz munkájuk Pakson. Még mindig a gödör mellett állunk. Az gyik barakkból idő­sebb szaki jön elő. A szája előtt tölcsért formáz-a tenyeré­ből, s felkiált a daruk keze­lőinek'. — Vigyázzatok! Hetven- nyolcvanas széllökések várhü- tólk, csak kisebb darabokat emeljetek! — ezzel, mint aki jól végezte a dolgát, vissza­bújik a „ketrecbe". Felettünk sötét esőfelhők gyülekeznek. Látni vélem, hogy a daruk bó­lintanak, tudomásul veszik a közlést. A szél a legnagyobb ellenség itt, figyelni kell, s az utasítást, a meteorológusok fi­gyelmeztetését szigorúan be­tartani. Továbbra is azon morfondí- rozgatunk, hogy mennyire más az itteni munka. Nincs állVány- erdő, s szokatlanul nagy a rend. A falak simáik, mint az első blokknál a drága és ké­nyelmetlen homokszórás után, ezelőtt két-három éve. Nagy „találmány” a kéregbetonos pakett. Ez is bizonyítja a 22- esek találékonyságát. A kéreg­beton tulajdoniképpen annyit jelent, hogy üzemi körülmé­nyek között készítik el a falai­kat, itt már csak a lengyel mun­kásoknak össze kell szerelni az egészet. Ez a szerelés ezernyi hegesztőpálca villódzását je­lenti. A lengyelek már jófor­mán „béhúoyt szemmel" vég­zik a munkát. Az első kettőt is őlk hegesztették össze. így a méteres falakat nem kell kü­lön beállványozni, elég’ lesz később a festéket „felvinni" rá, s kész a fal. Staakóczi Jánosnak 25 éves építési gyakorlata van. Csak az az érdekes a' dologban, hogy eddigi életé során a ki­vitelezőknél dolgozott, most az utóbbi három évben pedig a beruházóknál. A megfogalma­zása szerint nyálból vadász lett. A jó kapcsolatait ennek kö­szönheti. Ismeri az építők min­den gondját-baját. Együttérez és egyben segít* is ha gond van a tervekkel, vagy nem érkezik ütemesen az anyag. Volt kivi­telező, így ismeri a trükköket, amivel több pénzt lehet kicsa- logatni a beruházó kasszájá­ból. Mint beruházó megtanul­ta, hogy ez majdhogynem tör­vényszerű az építőiparban. így aztán egy-egy számlát nem fo­gad el, vagy pótmunkát nem ír alá. Ezután indulunk csak a vas­betonrengeteg közé.. Minden átvezetés beépítve, a hatalmas, több tonnás, hermetikusan zá­ródó ajtók a helyükön. A má­sik építkezésen — az egyesnél és a kettesnél — ez sem volt így. Az egyik kis „szobában” a szemetet rakják konténerbe, másutt a lengyel munkások gázpalackokat rendeznek. Fenn, ai plusz öt méternél már llátszik a reaktortartályt befoga­dó cső1, a csillagalakzaté kon­zolok. ütemesen megy a mun­ka. A gyakorlat teszi az embert mesterré. Pakson ez a mondat különösen igaz. Mesterek dol­goznak már a< hármas és a né­gyes blokknál. Nem történik semmi különleges, nagy vitákat sem vált ki az építkezésnek ez a része. A mindennapok mun­kája mutatja magát. De, hogy míg idáig elértek, mennyi ener­gia, éjszakáig tartó vita volt,- arról már nem szól történet. .. vagy az egy másik történet? Háromszázezer köbméter föld helyén épül a paksi atom­erőmű hármas és négyes blokk­ja. Kell pár esztendő, míg el­készülnek. .. A Stanikóczi csa­lád és még sok ezren addig maradnak Pakson, mert érde­mes: van feladat és'megfelelő körülmények. Ez a munka leg­fontosabb feltétele. Ide kerül majd a reaktortartály — jelenleg lengyel munkások dolgoznak a területen---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------L Ellenőrzés Stankóczi János Madártávlatból a hármas és a négyes blokk HAZAFI JÓZSEF * Fotó: Gattvald Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents