Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-26 / 199. szám
1981. augusztus 26. "népújság ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mennyit keli fizetni a kéményseprésért? Csészék l'm re, Szekszárd ról küldte levelét: „Valamikor az év elején a Tolna megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat dolgozója megjelent lakásomon, s mit sem sejtő anyósomtól kétszer százhuszon- két forintot kért kéményseprési munkáért. Mikor a fizetni kényszerülő sokallta az összeget, mivel az elmúlt évi kétszer negyvennyolc forint volt, a pénzbeszedő mosolyogva közölte, hogy három kéményünk van, a tarifa ennyi. Ha azonban két kéményt lebontunk, természetesen kevesebb lesz. Kérdésem: Ha a fizetendő ösz- szeg megállapításánál valóban a kémények száma a meghatározó, miért nem csak a használatban lévő kéményeket veszik figyelembe, anélkül, hogy a többit le kellene bontanunk? (Ugyanis olajégővel üzemeltetett központi fűtésünk van, s ehhez egy kémény is elegendő.) Kötelezhet-e a fent nevezett vállalat a szolgáltatásának az igénybevételére, illetve az igénybevétel nélküli fizetésre?” A levélre a Tolna megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat igazgatója, Esküdt Lajos válaszolt: „A Tolna megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat dolgozója- (kéményseprő) az év elején kéményseprés végett jelent meg a panaszos lakásán-. A levélből nem tűnik ki -hogy a kéményseprési munkát igénybe vet- te-e? :Pénz beszédesét, illetve a kéményseprési díjat a tulajdonosnak félévre, előre kell fizetni. A kéményseprő helytelenül járt el, hogy az egész évi díjat kérte, illetve kifizettette, ezért a kéményseprő figyelmeztetésben részesült. A kéményeik dijának megállapítása- a kémények számától1 függ. A Telefonszámunk: 12-284 panaszos leveléből kitűnik, hogy két kéményt nem használ, a 19/1970. ÉVM, valamint a módosító 23/1976. (X. 26.) ÉVM rendelet I. §. (3) bek. c) pontja kimondja, hogy használaton kívüli kéménynek azt kell tekinteni, amelyre az épület, illetőleg helyiség -más rendszerű hőelilátása, vagy a rendeltetésének ' megváltoztatása miatt nincs szükség és ezért mind a kémény tetejét, mind az érintett kéménybe torkoló füst-sípokat (csőnyílásokat) befalazták. A kéményseprő megállapítása szerint nincs a kémény használaton kívül helyezve. Amennyiben a kéményeket használaton kívül helyezik és azt vállalatunkhoz bejelentik, akkor a nyilvántartásból töröljük, s a díjat sem- kell fizetni. Amíg a kémény nincs használaton kívül helyezve, addig tartalék kéményként tartjuk nyilván. A 19/1970. ÉVM sz. r. 1. §. (3) bek. d) pontija kimondja, hogy tartalék kéménynek milyen kéményt kell tekinteni. Az épület, illetőleg a helyiség rendeltetésének megfelelően folyamatos, vagy idényjellegű használatra szolgáló olyan kémény, amelynél a tényleges igénybevétel a más rendszerű hőellátás miatt nem áll fenn, de a hatályos -rendelkezések szerint, illetve a fokozott biztonság miatt -használható állapotban való ta'rtása szükséges. A 23/1976. ÉVM sz. r. 6. '§. -a következőket tartalmazza : .tartalék kémény esetében- a kémény típusának, illetőleg jellegének megfelelő szabályokat -kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy -azt nem kell kiégetni, de -évenként legalább egyszer kf kell tisztítani, illetőleg használhatóságát ellenőrizni kell1. A 23/1976. ÉVM sz. r. 2. §. kimondja, hogy a la- kóépüteti (háztartási, gyűjtő, mászható) kéményeket a folyamatos, vagy idényjellegű használat tartama- alatt 3 havonta legalább egyszer ki kell tisztítani. A 19/1970. ÉVM s-z. r. 11. §. (1) bekezdése szerint az ingatlantulajdonos (kezelő, használó, bérlő) köteles a kötelező munka ©IV-égzését tűrni és a munka akadálytalan végzéséhez szükséges helyi előfeltételeket (pl. az érintett helyiségbe való bejutás lehetőségét) biztosítani. A panaszos ügyének felülvizsgálatánál kiderült, hogy a kéményseprési díjat helytelenül- állapítottuk meg. A helyes összeg 64 forint, így a beszedett és a tényleges díj kü- lönbözetét részére átutaljuk. A helytelen- számlázásért szíves elnézését kértük.” „Tenger” a hatos úton Egy palk-si olvasónktól érkezett a levél: „Ha a hatos fő közlekedési úton Paks felé haladunk, a téglagyártól körülbelül 10Ű méterre egy nagy gödör fogadja az úttesten az arra haladókat. Nem útfelbontás miatt van ez, hanem a burkolat süllyedt meg hosszan elhúzódva, 20—30 centiméter mélyen. Ez különösen esőzések idején nehezíti a közlekedést. Ha egy autós belehajt (nem tud mást csinálni, hogy átjusson), még egy 50 km/óra sebességnél is magasra csapódik a víz. Igencsak meglepetések érik a motorosokat is. Jó lenne, ha az út egyenetlenségeit -a biztonságos közlekedés érdekében kijavítanák." A levelet a KPM Közúti Igazgatóság szekszárdi -igazgatójának, Balksai Ervinnek továbbítottuk, -alki az alábbi választ adta: „Ez évben több panaszos levél érkezett -az igazgatósághoz a 6. számú út paksi északi bevezető szakaszának csapadékvíz elvezetése -miatt. A jelzett szakaszon a csapadékvíz mega közúti közlekedést, esős időben lehetetlenné teszi a gyalogjárda használatát (a gyalogosok a vasút mentén- közlekednék), veszélyezteti a közút és a lakóházaik állagát. A panaszosok a bekövetkezett állapot okaként a -járdán belül húzódó csapadékvizet elvezetni hivatott árok elégtelen működését jelölik meg. 1981. augusztus 3-án a helyszínt megszemlélve megállapítottam, hogy a jelzett szakaszon a kiemelt szegély mellett végig iszap- és szemétlerakódás van, valamint az árok tele van lekaszált gyommal, és a -magas löszpart- ró-l Ismosódott iszappal. A 34/1962. (IX. 16.) Korm. sz. rendelet 22. §-ának (1) bekezdése értelmében az országos közutak község (város) beépített területén átmenő szakaszainak- tisztán tartásáról a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni. Ez a kötelezettség az átme- nőszalkbszok tisztán tartását (seprését, locsolását, hótól való megtisztítását) jelenti, továbbá az árkok tisztán tartását (pl. gyomtalanítását, szemét, besodort vagy behullott tárgyak, hordalékiszap eltávolítását, stb.) akként, hogy azokba-n a vizek -szabad lefolyást találjanak. A tisztántartási féladat mindenképpen tanácsi feladat, mivel az árok tanácsi kezelésű területen van-. A közút határa a 7/1970. (XI. 13.) KPM sz. rendelet 1. §. c) bekezdés szerint .belterületen- legfeljebb a járdának a közút felé eső széléig -terjed'. Felkértem a városi tanács műszaki osztályát, hogy a panasz tárgyát képező állapot -megszüntetésére a szükséges intézkedést tegye meg úgy, hogy az őszi esőzés bekövetkezte -elő-tt a kérdéses árok kitisztítása megtörténjen. Közlöm továbbá, hogy a vízállásból bekövetkező károkért az anyag-i és erkölcsi felelősség az árok fenntartóját terheli." áll az úttesten és veszélyezteti Ml VÁLASZOLUNK Az építőipari gépek folyékony üzemanyag- fogyasztási normáiról szól az építésügyi és zárosfejlesztési miniszter 19/1981. (Vili. 1.) ÉVM számú rendelete, amelynek hatálya azokra az építőipari és építőanyag-ipari tevékenységet folytató állami vállalatokra, szövetkezetekre, gazdasági társulásokra, állami költségvetési szervekre terjed ki, amelyek belső égésű motorral működtetett építőipari gépet üzemeltetnek. A f. évi szeptember hó 1. napján hatályba lépő rendelet szerint az építőipari gépeket a szintnormák szerint, ezek hiányában a nyilvántartott adatok alapján képzett vállalati normákkal kell üzemeltetni. A rendelet egyik melléklete tartalmazza a szintnormákat, a másik azt, hogy miként kell elkészíteni a vállalati normákat. Hangsúlyozandó, hogy a vállalat az építőipari gépek üzemanyag-fogyasztását havonta köteles ellenőrizni és arról nyilvántartást vezetni. Előírja a jogszabály természetesen a teendőket arra az esetre is, ha az építőipari gép üzemanyag-fogyasztásának átlaga a normától eltér. (Műszaki felülvizsgálat, üzemviszonyok változásának figyelembevétele a vállalati normában stb.). A rendelet a Magyar Közlöny idei 44. számában olvasható. A Munka törvénykönyvének az építésügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszternek a Magyar Közlöny idei 45. számában megjelent 20/1981. (Vili, 6.) ÉVM számú rendelete, amely kimondja — többek között — azt, hogy folyamatos munkaidő-beosztást alkalmazó termelő (szolgáltató) munkahelyeken a munkaidő egybefüggően legfeljebb tíz munkanapra is beosztható. Ez esetben a szabadnapok összevontan is kiadhatók úgy, hogy számuk — a heti pihenőnapokkal együtt — hat naptári napnál több nem lehet. Az építésiszerelési munkahelyeken foglalkoztatott dolgozók és az építési munkahelyeket kiszolgáló részlegek és segédüzemek dolgozóinak napi munkaideje idénymunkarend, továbbá folyamatos munkaidőbeosztás esetén 10,5 óránál több nem lehet. A rendelet kihirdetése napján — 1981. augusztus 6. — hatályba lépett. Az Ipari Közlöny f. évi 16. számában utasítás jelent meg az ifjúságról szóló törvény végrehajtásáról. Az utasítás megjelöli a fiatalok nevelésével, a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedésével kapcsolatos feladatokat, az előbbiek között kiemeli, miszerint különös figyelmet kell fordítani a gyermekgondozási segélyen levő fiatal édesanyák oktatására, szakmai továbbképzésére, az utóbbi feladatok között pedig előírja, hogy a felelős gazdasági vezetők a KISZ- és szakszervezeti szervekkel együtt évente vizsgálják meg a pályakezdő fiatalok szakmai fejlődését, élet- és munkakörülményeinek alakulását. Az ifjúságpolitikai munkának az utasításban megszabott vállalati feladatai közül kiemelendőnek tartjuk, hogy „a vállalati ifjúsági szervezettel való együttműködés kapcsolat- rendszerét a vállalati, intézményi szervezeti és működési szabályzatba kell beépíteni”. Végül, de nem utolsósorban, utalunk arra a közleményre, amely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 17. számában jelent meg és a felügyeleti ellenőrzés 1981. I. félévi tapasztalatairól szól, s amely szerint a vállalatok egy részénél még mindig nem megfelelő a belső ellenőrzési apparátus erkölcsi és anyagi megbecsülése, javult, de még nem kielégítő a szakképzettség, a belső ellenőrök oktatása, szakmai fel- készültsége. Felhívja a közlemény a vállalatok vezetőinek figyelmét arra, hogy a megnövekedett feladatok és a módosult gazdasági körülmények között fokozottabb mértékben kell gondot fordítani a belső ellenőrök oktatására, ugyanakkor fokozottabban kell hasznosítani a felügyeleti és a belső ellenőrzés tapasztalatait. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke. „Kedves hazug” A szentendrei Miniatűr Színpadon, a Nosztalgia Kávéház kertjében mutatták be Jerome Kilty „Kedves hazug" című színművét, amelyet a szerző G. B. Shaw és Miss Campell levelezéséből dramatizált. A szerepeket Tolnay Klári (képünkön) és Mensáros László játszották. Rendező: Huszti Péter. A garázda és erőszakos bűncselekmények alakulása megyénkben Amint arról hírt adtunk, nagy érdeklődés mellett nyílt meg Szekszárdon, a megyei művelődési központban „Á garázdaságtól az emberölésig" című 'kiállítás. Kár, hogy Tolna megyei anyag alig szerepelt benne, ennek a helyszűke az oka. Mintegy ezt pótolandó, beszélgetést folytattunk d-r. Farkas Miklós rendőr alezredessel, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának vezetőjével. Első kérdésünk arra vonatkozott, hogy a kiállításon közölt adatokkal mennyire egyeznek meg a Tolna megyei adatok, a-mi a garázda, erőszakos bűncselékmé- nyeket illeti? — Ami az összes ilyen jellegű bűncselekményt illeti, a Tolna megyei -helyzet nagyjából azonos az országossal. Vannak területek a-hol valamelyest emelkedett, vannak, a-hol csökkent az elkövetések száma. A hivatalos személyek elleni erőszak az elmúlt öt év alatt ötven százalékkal csökkent. Hasonló volt a ta-pasztalat az elmúlt -két évben a garázdaságoknál. Tizenöt-lhúsz százalékkal csökkent az emberölés és kísérlete. Ugyanakkor némileg emelkedett a szándékos súlyos testi sértés és változatlan a rablás. Ez -utóbbiban országosan némi emelkedés tapasztalható. Az erőszakos -nemi közösülés területén sem romlás, sem javulás nincs. Az is tény viszont, hogy' 1981. első félévében mind a testi sértés, mind a rablás vonatkozásában námii emelkedés tapasztalható. — Minek tudható be ez? — Elsősorban Paks és Szekszárd térségére igaz az emelkedés. Bár -hozzá kell tennem, lényegesen jobb a -helyzet, mint amire számítottunk. Az -atom- város vonzza az embereket. Sajnos olyanok is jönnek, akik nem munkát keresnek, hanem könnyű pénzszerzési lehetőséget. Talán el sem helyezkednek, munkát nem vállalnak, csupán megjelennek és zavarják a köz- biztonságot. Főleg a garázdaság és az erőszakos nemi közösülés száma nőtt ebben a két városban az utóbbi időben.- Szándékos testi sértés és az emberölés mennyiben kapcsolható adott helységekhez? — Semennyiben. Figyelemre méltó, hogy a szándékos testi sértések és emberölések nyolcvan százaléka családi, vagy szomszédi vita, veszekedés következménye. Például idén négy emberölésből három házastárs sérelmére történt, egynek a -feleség volt az elkövetője. Útonállási jelleg itt egyáltalán- nem tapasztalható.- Farkas elvtárs említette, hogy hosszabb távon stagnál a rablások száma, a legutóbbi félévben viszont némi emelkedés van. — Vizsgáljuk, mi lehet ennek az oka. Annyi -azonban -máris megállapítható, hogy a szervezettségről szó sincs, elszórtan jelentkeznek, alkalmilag. Egyedi esetekről beszélhetünk tehát.-Milyen társadalmi rétegekből kerülnek ki elsősorban a garázda, erőszakos bűn- cselekmények elkövetői? — A bűnöző, italozó életmódot folytató, csavargó emberek közül.- A cigányok? — Tény az, hogy elég sok közöttük a cigány, de ez -nem a cigányság egészére, hanem csak egy egyre vékonyodó rétegére érvényes.- És a fiatalok aránya? — Talán meglepő, amit mondók. Bizonyos közhiedelemmel ellentét-bein a durva, erőszakos bű n csel e k-mé n ye-k e íkövetői n ek aránya 1976-ban mindössze 6,6 százalék volt és 1980-ban sem érte el a 11 százalékot.- Galerik? — Tolna megyében nincs galeri. De az utóbbi tíz évben országos szinten se beszélhetünk galerik összeverődéséről és bűnözéséről.- Ha már itt tartunk, alvilág? — Magyarországon szervezett alvilág nincs, így Tolna megyében sincs. A bűncselekmények, -már ami a-z erőszakos bűncselekményeket illeti, alkalmiak, esetlegesék.- Vannak-e felderítetlen erőszakos, garázda bűncselekmények, amelyeket a megyében követtek el? — Tizennyolc év óta emberölés és kísérlete nem maradt felderítetlenül a megyében, Az utolsó öt évben három -rablásnak nem -lett meg a tettese.- Farkas elvtárs, fejezzük be a beszélgetést azzal a gondolattal, amelyet On kiemelten hangsúlyozott a bevezetőben említett kiállítás megnyitóján. A lakosság segítségéről van szó. On szerint miben tud támogatást adni a lakosság az ilyen jellegű bűncselekmények megakadályozásában? — Igen sok területen és nagyon sok módo-n. Kezdjük azzal, hogy a szándékos testi sértések és emberölések túlnyomó többsége családi-, szomszédi viták következménye. Ha -rendőri szerveink értesülnek az ilyen elmérgesedett és súlyos következményeket magukba-n rejtő esetekről — kellő tájékoztatások alapján — megelőző intézkedéseket tudnának tenni-Azutá-n a szórakozóhelyeken, közterületeken garáz-dálkodókra időben hívják fel a rendőrök figyelmét. Sohasem kezdődik egy vita súlyos testi sértéssel, pláne emberöléssel, az már a befejező aktus. Kellő időben meg -lehet előzni -a -végzetes cselekményt. iNe menjünk el tét-lemül a ga- rázdálkodák -mellett, a kezdeti stádiumban kell elfojtani -minden közösségellenes -magatartást.-És még valami: a vendéglátóhelyeken ne szolgáljanak ki ittas embert, vagy fiatalkorút.- És végül, hogyan ítéli meg a közbiztonságot megyénkben? — Erre a kérdésre azzal kezdeném a választ, hogy az abszolút számokat tekintve -a százalékok mindjárt más színben tűnnek fel. A fiatalok átlo.l elkövetett erőszakos bűncselekmények száma 1976-ban 18, 1980-ban 26 volt. Nyugodtan -megállapíthatjuk, hogy megyénkben, éppúgy, mint országosan-, a közbiztonság szilárd, de természetesen még szilárdabbá akarjuk tenni — Köszönjük a tájékoztatást. LETENYEI GYÖRGY
