Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

1981. augusztus 25.

Képújság 3

Kevesebb előírás, nagyobb felelősség

A műszaki előírások és szabályzatok korszerűsítésére és a hatósági eljárások egyszerűsítésére hozott intézkedések végrehajtása eredményesen halad — állapította meg a gazdasági bizottság, amelynek a témáról szóló összefoglalóját szerdai ülésén a Minisztertanács is megerősítette. Több területen csökkent a hatósági előírások száma, a műszaki vizsgálatra kötelezett termékek köre, ennek nyomán tovább bővült a vállalatok hatásköre, s egyben felelőssége.

Gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése tette szükségessé a hatósági műszaki előírások rendszerének korszerűsítését. A gazdasági bizottság tavalyi határozatának megfelelően az elmúlt időszak alatt az érdekelt minisztériumok felülvizsgálták a műszaki szabályozást érintő rendelkezéseiket öt tárca — a Belkereskedelmi, az Egészségügyi, az Építésügyi és Városfejlesztési, az Ipari, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — összesen 31 rendeletét, utasítását érintette a vizsgálat.

E munka során például az építésügyi miniszter minden — több mint 60 — országos tervezési irányelvet hatálytalanított, megszüntette az eddigi kötöttségeket. A tervezők ezentúl saját hatáskörükben és felelősségükre, a leggazdaságosabb módokat alkalmazhatják.

A rendelkezések végrehajtásának kezdeti szakaszában nemegy esetben fékezően hatott az eddig beidegződött gyakorlat, a már kialakult szemlélet. Jelentkezett a kockázatvállalástól való félelem is.

Határidőre — a gazdasági bizottság korábbi határozatának megfelelően — befejeződött az állami szabványok felülvizsgálata. Ez a munka mintegy tízezer országos és ötezer ágazati szabványt érintett. Az intézkedések eredményeként az országos szabványok túlnyomó többsége — 91 százaléka ■— ma már elsősorban á vállalatok gazdasági érdekeltsége, illetve a közgazdasági szabályozók függvényeként érvényesül. Ezektől a vállalatok előzetes, központi engedély nélkül, közös megegyezéssel el is térhetnek. Az országos, hatóságilag kötelező szabványok aránya — amely korábban száz százalék volt — kilenc százalékra csökkent: ezek alapvetően népgazdasági és fogyasztási érdekeket védenek, minőségi, élet- és vagyonbiztonsági előírásokat tartalmaznak. De a hatóságilag kötelező országos szabványoktól is van mód az eltérésre. Egyszerűsítették az engedélyezést is, így a kérdések túlnyomó többsége gyorsan, rugalmasan megoldható.

Az eddigi tapasztalatok alapján a gazdasági bizottság célszerűnek tartja korábbi határozatának országos érvényű kiterjesztését, mindazokra a minisztériumokra és országos hatáskörű szervekre, amelyek műszaki szabályokat adnak ki. Szükséges továbbá a hatósági, műszaki eljárások, előírások további, az eddigieknél gyorsabb ütemű egyszerűsítése. Sürgős feladat a hatósági vizsgálatok párhuzamosságának megszüntetése, s ehhez a minisztériumok és más intézmények együttműködésének javítása, valamint a központi kötöttségek további csökkentése, a hatáskörök és a felelősség egyértelmű rendezése és betartásuk intézményes ellenőrzése.

A Minisztertanács jóváhagyta a gazdasági bizottság állás- foglalását, a hatósági eljárások egyszerűsítését, a műszaki előírások és szabályzatok korszerűsítését szolgáló munka folytatásáról és kiszélesítéséről.

Növekvő tejtermelés, korszerűbb szállítás

A tej szállításában, az áru átmeneti készletezésében és terítésében egyaránt érezteti már a kedvező hatását a Tejipari Szállítási, Szolgáltató és Készletező Vállalat járműparkjának és műszaki felszereléseinek fejlesztése, rekonstrukciója.

Az öt évvel ezelőtt megkezdett nagyobb arányú műszaki fejlesztés nyomán a szállító- járművek egy részét kicserélték.

A teherautók alvázára 130 nagy befogadóképességű, rozsda- mentes tartályt szereltek fel. Az 5 ezer literes tankok mellett rendszeresítették a 10 ezer literes tartályokat, és több gépkocsi fut már 20—22 ezer literes tejtárolókkal. A termoszgépkocsik száma öt év alatt százról hatszázra nőtt, és ez is hozzá- ^ járult ahhoz, hogy az áru jó minőségben érkezik meg utolsó állomására, a boltokba. A járműpark korszerűsítése jótékony hatással volt a szállítás gazdaságosságára is; az elmúlt öt

évben 0,6—0,7 millió kilométerrel csökkent a tankaútók által megtett út, a nagyobb tartályok ugyanis lehetővé tették a járatok gazdaságosabb kihasználását. A fuvarozással eltöltött órák száma is 200 ezerrel esett vissza, holott a vállalat által szállított áru mennyisége öt év alatt 40 ezer tonnával nőtt.

A vállalat telepeit is korszerűsítették. öt év alatt mintegy 150 millió forintot fordítottak új létesítmények építésére. Új ki- rendeltséget adtak át egyebek között Szegeden, Keszthelyen, Egerben, Balatonszárszón és Tamásiban. Ez a beruházási program a VI. ötéves terv időszakában folytatódik. Már épül a tejszállítók új jászberényi ki- rendeltsége, ezenkívül új létesítménnyel gazdagodik Dunaújváros, Sopron, Berettyóújfalu és Bácsbökod. Folyamatosan cserélik ki az elavult szállítógépkocsikat is új, korszerű járművekre.

Uj tervek

A magánlakás-építők jelenleg 135-féle családi ház ajánlott tervéből választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. A TervezéstsjJesztési és Típustervező Intézet most újabb tíz családi ház alaptípusának megtervezésével bővíti a választékot. A cél az, hogy jobban alkalmazkodjanak a helyi körülményekhez, a falusias életmódhoz, harmonikusabban illeszkedjenek a tájba, az utcasorba. Lesz közöttük csoportosan telepíthető és önálló családi ház is. Az alaptervek némi módosításával készülő változatokkal együtt az év végéig végeredményben 25— 30 újabb családi ház tervét készítik el. Ezenkívül tizenhat új tervdokumentációval gazdagítják a kis társasházak ajánlott terveinek választékát is. Ezeknek az épületeknek a zöme négylakásos és magastetős lesz, s ennek következtében a tetőtér is lakásrészként hasznosítható.

Import helyett

Eddig kizárólag vas és réz felhasználásával készítették az Egyesült Izzóban az égőfejeket, ezentúl — igaz, még csak kísérletképpen — hasznosítják az alumíniumot is. Külföldön mát jo néhány lámpagyár áttért a sokkal olcsóbb alumínium fel- használására, itthon azonban — bár alumíniumunk van bőven — mostanáig váratott magára az új eljárás és technológia kialakítása, alkalmazása.

A Székesfehérvári Könnyűfémművel kötött megállapodás szerint az Egyesült Izzó folyamatosan kap a Tungsram lámpa gyártásához jó minőségű, magnéziumötvözetű alumíniumlemezt. A fehérváriaknak sikerült olyan nagy szilárdságú ötvözetet kikísérletezniük, amely mindenben megfelel a szigorú előírásoknak. Ez év első felében az Egyesült Izzó sikeres kísérleteket folytatott az alumínium lámpafejekkel, amelyek kiállták a próbát.

Egy kis tsz-történelem

Az ember a fel kezével

Kovács Istvántól nem kértek autogrammot és valószínűleg ezután sem fognak. Nem híres, sőt átlagos ember inkább; nem sokban különbözik kortársaitól. Nem élt színesen és meglehet akkor sem sértődne meg, ha egyenesen szürkének neveznénk napjait. Életének és cselekedeteinek színtere Nak volt és maradt. Nem a világ közepe és nem is a széle. Mégis, ha a sztereotip „ahány ember, annyi regény" igazságát vesszük, akkor ez őrá is áll, azzal a különbséggel, hogy ezt a regényt nem írták meg: álljon itt helyette ez a pár sor.

ma már tízmillió forintnyi hízót, marihát, tejet értékesítenek a szövetkezeten keresztül évente a háztájiból. A konszolidációjának éveiben - akkor még nagyobb állami támogatásokkal és jobb közgazdasági háttérrel, tehát időben - fejlesztették a közös gazdaságot. Megváltoztatták a termelési irányokat is, a szarvasmarha-ágazat visszafejlesztése mellett erőteljesen növelték — ez még ma is tart - a sertéstenyésztést. Új, korszerű és nagy teljesítményű gépeket vettek, gépműhelyt is építve közben.

Szárítók, magtárak, betonútok, három telephely, megháromszorozódott termelési érték, és a kétszeres „Kiváló termelőszövetkezet” cím is jelzi a változást. A tagok kikapcsolódására, kirándulásokra külön busz van, kuItúrheIyiség a szórakozásra, és az elképzélések szerint a kocsma is megszűnik, a tsz jóvoltából bisztróvá avanzsál a közeljövőben. Mint a hasonló községekben, úgy itt is megszűnt a tanács, így jó néhány, a termeléstől ugyan távol eső, de ez emberekhez közel álló dolgot is a tsz old meg — más jelentős üzem a faluban nem .lévén, afféle „falu gazdájaként” -, mint például a buszmegállók, az óvoda építése.

iMindezek ellenére a kétezer- hétszáz hektáros szövetkezet tagsága csökken: jelenleg a ki- fenoszáz lakosból százharmincán dolgoznak a tsz-ben és majd kétszer ennyi a 'nyugdíjas és járadékos tag.

iKovács István szerint az elnökre csak jót lelhet mondani. Tollán annyi 'negatívumot, hogy kemény, néha túl kemény kézzel kezelte az embereket és így többen - többek között az ő két fia is — elment a szövetkezetből, bár az elnök szerinte az utóbbi időben változtatott ezen.

Kovács István ez alatt az idő alatt volt főkönyvelő-helyettes jó ideig, de afféle mindenesként foglalkozott tűzvédelemmel, munkavédelemmel, biztosítással, földügyekkel, adóval, munkaüggyel, személyzetis is volt. 1945 óta párttag. Tizenhat évig volt mozigépész is (ne feledjük, fél kézzel). Fiait felnevelte, a ház és a. kert most is karbantartva, rendiben, tisztán. Van kitüntetése, — miniszteri is — szép unokái. Volt infarktusa és van izületi 'bánta! - ma a kezében. Hát ennyire jutott az ember a fél kezével.

*

A hajdani tsz-ben filmet forgattak - 1955 - az volt a címe, hogy „Egy a sok közül”. Gondolták akkor, hogy „milyen lehet a többi, ha a mienkről filmet érdemes készíteni." A kezdeti bizalmatlanság elég soká tartott, ennek jelét láthatjuk abban, hogy az asszonyok zöme 1968-ban lépett csak be tagnak a szövetkezetbe. Hogy végül is ebből egy jól termelő szocialista nagyüzem lesz, abban csak a hetvenes évek táján kezdtek hinni az emberek.

Kép és szöveg: STEINER

tort. Ez bizony még nem nagyon sejtette egy majdani szocialista nagyüzem körvonalait. Hatszáz holdnyi földdel és a faluban már hagyományos szarvasmarha- és disznóhizlalással tettek szert némi árbevételre, kevés személyi jövedelem és nehéz munka mellett. Közvetlenül az ellenforradalmat megelőzően kezdtek volna talpra állni: Nosztányban építettek egy halastavat, megvették az első teherkocsit, a közös vagyon 75 százaléka volt hitellel terhelt.

Jött ötvenhat ősze...

*

... és egy felszámoló bizottság. A közös vagyont, úgymint terményt, állatokat, termelési eszközöket szétosztották. Kovács István alapos ember lévén, úgy gondolta, ha már így alakultak a dolgok menjen inkább szervezetten, mint fejetlenül, és szépen könyvelték,, hogy ki mit vitt el. Jött ötvenhét tavasza és ekkor Kovács István immár megint tanácsi állományban az elszámoltatást vezette: vagyis, hogy ki mivel tartozik a közösből elvittek fejében.

ötvenhét tavaszán újra alakult egy ítsz, Új élet néven. Később két évre rá másik kettő. A Béke Tsz a szegényebb gazdákból és a Napsugár a módosabbakból. Később az előbbi beolvadt a másik kettőbe. A megmaradt kettő pedig

1962-ben egyesült Dózsa Tsz néven (ahogy itt mondják, a Napsugár rásütött az Új életre és ebből lett a Dózsa). Ekkor Kovács István többnyire könyvelő volt. 1968-ig döcögött a gazdálkodás, szinte évente változtak az elnökök és meglátszott a nagyüzemi tapasztalatokkal rendelkező, kellően képzett szakemberek krónikus hiánya. Pénzt zárszámadáskor nemigen osztottak, terménnyel fizettek a tagoknak.

*

Hatvannyolcban Gellén József lett az elnök - elnökképzőn is volt - és megpróbált szakembereket ihozni a vezetésbe. A fellendülés időszaka következett, de ez a vezetés később nem tudott lépést tartani a követelményekkel és a tagság is úgy láthatta, hogy váltani kell; a közgyűlés leváltotta az elnököt 1973-ban.

Az új elnök személyével kapcsolatban nehéz volt dűlőre jutni, voltak önjelöltek megfelelő támogatással, de nem elégségessel, mert három egymást követő közgyűlés sem tudott új elnököt választani. Ekkor a járás javaslatára jött az ötlet, hogy úgymond importálni keli egy megfelelő embert.

Czink Bélának hívták, agrármérnök volt, képzett, kiforrott szakember. 1973 tavaszán — immáron a negyedik közgyűlésen - a tagság egyhangúlag őt választotta meg elnöknek, ma is ő vezeti a szövetkezetét. Az új elnök új vezetőket, szakembereket hozott, ezzel együtt új stílust. Gyökeresen megváltoztatták a gazdaságot.

A tagság úgy látta, hogy az új vezetés tudja mit akar, és nyilván egyetértett vele, hiszen a többség csinálta a dolgát a maga helyén. A falut szorgalmas, dolgos kezű emberek lakják, ezt mutatja az is, hogy

Kovács István 1925-ben született. Kétéves korában négy társával együtt egy elfuserált védőoltás következtében megbénult és sorvadó,sásán fejlődött a karja, a fontosabbik jobb kéz, és így fél 'kézzel indult neki az életnek. Ez akkor — a 'harmincas években — nem sok jóval kecsegtetett. De lett még rosszabb is, mert apja, aki csírás volt, majd felcser a közeli Inám-pusztán, meghalt. így gyerekként a nagyanyjukhoz költöztek Nakra. Mácsonyá- zásért napi harminc fillért kaptak például, ami egy liter bor ára volt akkoriban. Hogy mit ettek, annak ízére az idősebbek emlékeznek, a grillsütő és a mirelit korszakában felnevelkedetteknek pedig fél esi eg es (?) beszélni róla.

1942-ben kisbíró lett (amolyan hivatalsegéd), majd 1950- ben (ekkor alakultak meg a tanácsok) írnok a tanácson, mert megtanult gépelni (fél kézzel!). Aztán a dombóvári tanácson lett irodakezelő, később részt vett a begyűjtésben. Ez volt az a dolog, amit — hallomásból tudom — ép érzékű ember sokáig nem bírt.

Ő sem, így otthagyta.

Ekkoriban alakult Nakon az első tsz, meglehetősen ambiciózus névvel: „Üt a szocializmus felé.” És később derült ki, hogy valóban az volt, de addig történt egy s más.

Maga a falu birtoknagyság szempontjából eléggé homogén volt, tán négy-öt gazda bírt 'húsz-harminc hold körüli földet, a zöm három-öt holdas kisparaszt volt és persze gazdasági cseléd, napszámos. A kezdeti huszonegy tag 1956-ra száznyolcvanra duzzadt. Kovács István ez idő alatt a szövetkezet, könyvelője volt.

A közös gazdaság egyébként nem sokat különbözött módszereiben a hagyományos parasztitól, talán annyiban, hogy a szántás idejére a gépállomásoktól kaptak trakKertészetben dolgozó asszo nyok - a hetvenes évekből

Nyugdíjasként otthon