Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

2 NÉPÚJSÁG 1981. augusztus 25. PANORÁMA Lengyelország Fokozódott a nyugati államok kémtevékenysége Lengyelország területén az utóbbi hónapokban aktivizáló­dott az imperialista hírszerzői tevékenység. Több irányú felde­rítői és felforgató tevékenysé­get folytatnak olyan ügynöki hálózatok, amelyek az ország­ban működő tőkés külképvise­letekre épülnek — hangsúlyoz­ta a Trybuna Ludu hétfői szá­mában Wladyslaw Pozoga ve­zérőrnagy, lengyel belügymi­niszter-helyettes. A nyugati Imperialista körök jelentős anyagi és politikai tá­mogatósban részesítik azokat a szélsőséges csoportokat, ame­lyek készségüket nyilvánítják a hatalom átvételére Lengyelor­szágiban. Az országban végbe­menő eseményeket az imperia­lizmus páratlan esélynek te­kinti távlati céljai megvalósítá­sára, a Kelet és a Nyugat kö­zötti globális ideológiai ösz- szeüíközés keretében. Ezek a körök mindenekelőtt Lengyel- ország további gyengítésére, az európai szocialista országok egységének megbontására tö­rekszenek, s szeretnék lejáratni a nemzetközi kommunista moz­galmat is. ■ A lengyel miniszterhelyettes kiemelte, hogy a nyugati or­szágok szocialistóellenes stra­tégiája Lengyelországnak kü­lönleges figyelmet szentéi, s fő célként a párt vezető szerepé­nek aláásását, a szocialista társadalom szétzilálását jelöli meg. A NATO titkos szolgála­tai nemcsak Lengyelország, hanem az egész szocialista tá­bor ellen fokozzák tevékenysé­gűiket. Emiatt szoros együttmű­ködésire van szükség a testvéri országok elhárító szervei között. * A lengyel hadsereg lapja, a Zolnierz Wol.nosci hétfői számá­ban éles. hangon támadja a Szolidaritás szélsőséges köreit, név szerint Jan Rulewskit, a Szolidaritás országos egyeztető bizottságának helyettes elnö­két, a bydgoszczi regionális szervezet vezetőijét. Az írás leszögezi: minden jel arra utal, hogy a Szolidaritás országos egyeztető bizottságá­ban a KOR befolyása alatt álló szélsőséges erőik kerekedtek fe­lül. A lap a továbbiakban rész­letesen elemzi Ruilewsiki dicste­len életútját, és felteszi o kér­dést: vajon Rulewslki, aki tiltott határátlépés kísérletéért, lopá­sért és ok irathami sító sért volt büntetve, milyen erkölcsi ala­pon vezetheti a Szolidaritás re­gionális szervezetét Bydgoszcz- ban, vagy bárhol Lengyelor­szágban? * A lengyel állami árbizottság közleményt hozott nyilvános­ságra a kenyér árának válto­zásáról, azt javasolva, hogy azt augusztus 31-én léptessék ha­tályba. Eszerint a hetven de­kagrammos fehérkenyér ára 6,50-ről 30, a zsemle 0,50-ről 1,50 zlotyra emelkedik. A ke­nyér árával egyidejűleg emel­kedik a liszt, a száraztészták és a dara ára is. A megélhe­tési költségek emelkedésének kiegyenlítésére minden dolgozó 150 zloty bérkiegészítést, a havi 3500 zlotynál kevesebb nyug­díjban részesülő nyugdíjasok 200 zloty kiegészítést kapnak havonta. * Az idén ősszel nem tartják meg a hagyományos póznáéi vásárt — jelentette a PAP len­gyel hírügynökség. A lengyel külkereskedelmi tárca vezetői döntésüknél abból indultak ki, hogy a jelenlegi piaci körül­mények mellett értelmetlen a költséges árubemutató. BUDAPEST Hétfőn a SZOT meghívására bolgár szakszervezeti küldöttség érkezett fővárosunkba Petr Djulgerovnak, a Bolgár Szak- szervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével. A ven­dégeket a Ferihegyi repülőté­ren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára fogadta. A délutáni órákban megkezdődtek a hiva­talos megbeszélések a Gáspár Sándor és Petr Djulgerov által vezetett küldöttségek között. * Veres Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, nyugalmazott minisztert 75. születésnapja alkalmából az MSZMP KB nevében köszöntöt­te dr. Korom Mihály, a Politi­kai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Egyidejűleg eredményes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréseként át­adta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Szocialista Magyarországért Ér­demrendet. MOSZKVA Hun Sen. a Kambodzsai Né­pi Forradalmi Párt PB tagja, a KB titkára, miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter, aki augusztus 20-tól 24-ig a szov­jet főváros vendége volt, hétfőn — hivatalos látogatásra — to­vábbutazott Szíriába. Doszt sajtóértekezlete Afganisztán kész a tárgyalásokra Gerillaakciók Guatemalában A biztonsági erőik központját és kormányhivatalokat tárnad- talk meg a guatemalai parti- zánoik vasárnap Santa Lucia városában, miiközben az ország különböző pontjain heves ösz- szecsapások voltak a felkelők és kormánycsapatok között. Az El Grafico című guatemalai na­pilap beszámolt arról, hogy a partizánok rövid időre elfog­lalták a járási székhelyet. Ki­vonulásuk előtt a városban po­litikai nagygyűlést tartottak. Huehuetenango megyében egy katonai járőrosztag csa­pott össze a gerillákkal Az Afgán Demokratikus Köz­társaság a térség békéjének, nyugalmának és biztonságának helyreállítására törekszik — ha ngsúl y o zta sa jtóé rteke zl étén Sah Mohammed Doszt afgán külügyiminiszter. Doszt külföldi újságírók előtt elmondta, hogy Afganisztán ismételten tárgya- Iásókra szólította és szólítja fel szomszédait — Pakisztánt és Iránt —, hogy szüntessék meg a fennálló nézetkülönbségeket. Pakisztánról szólva kijelentet­te: „készek vagyunk bármikor, a két fél álltai elfogadott bár­milyen szinten, bárhol tárgyaló­asztalhoz ülni". Az országban, kialakult belső helyzetet értékelve Doszt kü­lönleges jelentőségű politikai eseményként értékelte a Nem­zeti Hazafias Front létrehozá­sát. Af gan'isztá n kül ügyminisztere kijelentette, hogy mihelyt meg­szűnik az Afganisztán belügyei- be való beavatkozás, a pakisz­táni területről beszivárgó ban­dák felforgató tévékénsége, a szovjet csapatok elhagyják az országot. STOCKHOLM Svéd rohamrendőrök hétfőn megrohamozták az iráni naqy- követ rezidenciáját és sértetle­nül kiszabadították az iráni el­lenzéki diákok által öt órán át tyszként fogva tartott nagykö­vetet, annak feleségét és egy harmadik iráni állampolgárságú személyt. LISSZABON Antonio Ramalho Eanes por­tugál köztársasági elnök hétfőn az ország új miniszterelnökének kinevezéséről tárgyalt a parla­mentben képviselt politikai pár­tok vezetőivel. Az államfő ma fogadja Francisco Pinto Balse- mao ügyvezető miniszterelnököt, és várhatóan őt bízza meg az új portugál kormány megalakí­tásával. Hétfő esti kommentárunk. Recsegve-ropogva, óriási üresjáratokkal, de azért működik a sokat emlegetett — és sokat bíróit — Camp David-i gépezet. A híres ókori könyvtár városában, Alexandriában ismét egyiptomi— izraeli csúcstalálkozó lesz. A dialógus mind a kétoldalú kapcsola­tok, mind a közel-keleti, mind a világhelyzet szempontjából kü­lönleges közegben folytatódik. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, természetesen ez is ezer­nyi szállal fonódik a tágabb térség gondjaihoz, illetve a globális problémákhoz. Jó példa erre a mostani csúcs „legpikánsabb” kérdése, az úgynevezett palesztin autonómia ügye. Izrael számára fontos lenne, hogy Kairó zöld utat biztosítson ahhoz a tervéhez, amely „belső ügynek” deklarálná a megszállt területeken élő pa­lesztinok státusát, hozzájárulva ezzel 1. a PFSZ „nemzetközi el­szigeteléséhez" (Tel-Aviv régi, dédelgetett álmához) és 2. egy olyan folyamat legalább részleges legalizálásához, amely végül is Ciszjordánia és a Gaza-övezet végleges bekebelezéséhez ve­zethetne. Ez az érem izraeli oldala. Egyiptom érdekei nem esnek egybe ezzel a tervvel. Ha Kairó nyíltan rábólintana Begin elképzeléseire, teljessé válna amúgyis fokozódó elszigeteltsége az arab világban, beleértve a jobboldali rezsimeket, nem utolsósorban-Szaúd-Arábiát is. Egyiptomnak te­hát fontos volt, hogy palesztin vonatkozásban valamiféle gesztust tegyen. Erre történt kísérlet, amikor Szadat Washingtonban elő­terjesztette Tel-Avivban nagy felhördülést kiváltott javaslatát „Iz­rael és a PFSZ kölcsönös elismeréséről". Begin és Szadat tehát Alexandriában úgy ül tárgyalóasztal­hoz, hogy a palesztin kérdésben nem sok esély van a szakadék áthidalására. Nemzetközi megfigyelők jó érzékkel latolgatták, va­jon hogyan próbál Tel-Aviv nyomást gyakorolni ebben a kérdés­ben Kairóra. Ma már világos. a válasz: az eszköz a csúcstalálkozó másik kulcskérdése lesz; ez pedig olyan téma, amelyben Izrael van birtokon belül, tehát ő diktálhatja a feltételeket. Azt, hogy miről van szó, nehéz lenne plasztikusadban megfogalmazni a Jedioth Aharonoth című izraeli lapnál, amely a kormányzat héjái­nak véleményét nyilvánvalóan tükrözve kijelenti: „Nem lenne he­lyes kiüríteni a Sínai-félsziget még izraeli kézen lévő részét, amíg Egyiptom biztosítékot nem ad a palesztin autonómiatárgyalások befejezésére irányuló komoly szándékáról". A szándékok körvonalai tehát a tanácskozások előtt kirajzo­lódtak és ha csak ezeket a kontúrokat nézzük, nehéz elképzelni bármilyen komolyabb megegyezést. De a megbeszéléseken jelen lesz egy „láthatatlan harmadik", Reagan amerikai elnök is, aki mindkét felet a legalábbis látszatmegállapodás felé tereli. Wa­shingtonnak a líbiai légi incidenssel súlyosbított helyzeten a korábbinál is nagyobb szüksége van arra, hogy e zaklatott tér­ségben valami sikerfélét mutasson fel. HARMAT ENDRE N ATO-menetrend a spanyol belépésről A NATO-iközpontbcn megelé­gedéssel vették tudomásul, hogy a spanyol kormány meg­kezdte az atlanti szövetséghez való csatlakozás előkészítését. Brüsszelben arra számítanak, hogy a madridi kormány ha­marosan' lefolytatja a parla­menti vitfá a NATO-tagságról, és hogy a szavazás során meg­szerzi a többséget a baloldal­lal szemben. Főiként pedig ab­ban reménykednek, hogy si­kerülni fog elejét venni a kér­dés népszavazásra bocsátásá­nak. Ha a számítás beválik, október tájban sor kerülhet ar­ra, hogy a spanyol kormány hivatalosan közli belépési szán­dékát. Fejlődő világ Észak Del ellen? Mostanában a hírek szinte naponta bizonyítják, hogy is­mét a figyelem középpontjába került a fejlődő országok hely­zete. A mexikói Cancún szige­tén nemrég 22 állam képviselői az őszre öszehívott „nemzetkö­zi fejlesztési és együttműködési értekezletet" készítették elő. Lopez Portillo mexikói és Fidel Castro kubai elnök találkozó­ján szintén központi téma volt a fejlett tőkés és a fejlődő or­szágok októberre tervezett csúcstalálkozója. A kenyai fő­városban több mint 150 állam mintegy négyezer küldötte a nemzetközi energiagondok fel­számolásáról tanácskozott. BRANDT VÉSZJELZÉSE A fejlődő világ gondjai ma már annyira feszítőek, hogy robbanással fenyegetnek. Lé­nyegében ilyen drámaisággal fogalmazott a közismert és so­kat bírált Brandt-jelentés is, amely 1980 februárjában került a világ közvéleménye elé. Az Észak-Dél Bizottság elnökét, Willy Brandtot és munkatársait többen azzal vádolták, hogy egy jóléti világállam kialakítá­sára törekednek. Az ismert nyu­gatnémet politikus erre így vá­laszolt: „Sokkal kevesebbet kérünk, mint egy jóléti világát- laimot, közbenjárást kérünk az éhezés megszüntetésére, az ivóvíz-ellátás biztosítására, a pusztulásra ítélt milliók meg­mentésére..." Az emberiség lélekszáma a mostani 4,5 mifliárdról 6,35 mii Mordra nő az ezredforduló­ra, s a népességnövekedés 90 százaléka a legszegényebb or­szágokban jelentkezik. Azokban az államokban tehát, ahol ma 450 millió embert éhhalál fe­nyeget és további 500 millió a rosszultáplált. Sajnálatos tény az is, hogy a fejlődő országokban a 70-es évek eleje óta a katonai kiadá­sok megduplázódtak; ma há­romszor annyit költenek katonai célokra, mint amennyi gazdasá­gi segélyt kapnak. De kedve­zőtlenül alakultak az árarányok is: egy tonna olajért napja­inkban háromszor annyi trópusi terméket, vagy négyszer annyi nyersanyagot kell adaiok, mint a 70-es évek küszöbén. E né­hány adat is bizonyítja, hogy a Brandt-jelentés egyes megál­lapításait tehet ugyan vitatni, de a lényegét, amely felér egy vészjelzéssel, nem. HIÁBAVALÓ ENSZ-KEZDEMÉNYEZÉSEK? A probléma nagyságát fel­ismerve, az ENSZ tavaly immár a 'harmadik fejlesztési évtizedet hirdette meg, hogy enyhítse a fejlődők gondjait. A világszer­vezet közgyűlése emellett 1974- 75-ben rendkívüli ülésszakokon foglalkozott a fejlődő országok legfőbb követelésével, az új vi­lággazdasági rend megteremté­sével. Az államok egyenlőségét és szuverenitását újra kimondó, a diszkrimináció megszüntetését, a nemzetközi pénzpiac stabili­zálását, az árviszonyok igazsá­gossá tételét sürgető dokumen­tumokat az ENSZ 120 tagorszá­ga szavazta meg, úgy tűnik, mindmáig 'hiába. Az Egyesült Államok, Nagy­Britanmia, az NSZK, Franciaor. szág, hogy a legjelentősebb tőkés országokat említsük, az ok­mányok ellen szavazott, további tíz pedig tartózkodott az állás- foglalástól. Ezek az államok — immár saját szempontjaikat ér­vényesítve — 1977-ben Párizsban „nemzetközi gazdasági együtt­működési értekezletet” tartottak, így vette kezdetét az úgyneve­zett Észak-Dél dialógus, amely­nek egyik állomása a mostani cancuni előkészítő tanácskozás volt. Ennek fénypontja az októ­ber 22—23-i csúcsértekezlet kel­lene, hogy legyen. KÉRDŐJELEK ­ZSAROLÁSSAL Csakhogy fénypont lesz-e va­lóban? A fejlett tőkés országok és a fejlődő államok párbeszé­de mind ez ideig nem hozott ér­demi eredményeket. Hacsak nem fogjuk fel eredménynek a Brandt-jeleatést, amelyet .a „fejlett Észak” bírál a legin­kább. De érdemes elgondol­kodni azon .is, hogy vajon azok az államok, amelyeket mint volt és újgyarmatosítókat, sú­lyos felelősség terhel a fejlő­dő világ szomorú helyzetéért, - s amelyek útját állták az ENSZ- kezdeményezések megvalósítá­sának is — ilyen formában majd készséget mutatnak a fej­lődők gazdasági felemelésére? Sók megfigyelő osztja ezt a véleményt: az Észak-Dél tanács­kozásokra azért került sor, hogy ily módon tartsák távol az ENSZ-t és a szocialista orszá- .gokat a megbeszélésektől. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy Kuba — a fejlődő államok kívánsága ellenére - nem lehet ott az októberi can­cuni csúcsértekezleten, A Rea- gan-kormányzat ehhez kötötte az Egyesült Államok részvételét a tanácskozáson. A nyilvánvaló amerikai nyomás ellenére került sor a cancuni előkészítő meg­beszélés után Lopez Portillo mexikói és Fidel Castro elnök találkozójára, amellyel kapcso­latban megfigyelők meg jegyzik: jóllehet Kuba nem lesz jelen oz állaimfők cancuni csúcsértekez­letén, Cozuimelen való jelenléte legalább részben helyrehozhat­ja a távolléte okozta erkölcsi és politikai károkat. A tanácskozás két szorgalmazója, Portillo mexikói elnök és Kreisky oszt­rák kancellár amellett volt, hogy a Szovjetuniót is meghív­ják az értekezletre. Moszkvában ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ták: a szovjet részvétel az álta­lános világpolitikai viszonyok, ezen belül a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásának a függvénye. Sajnos, októberig aligha vár­ható látványos áttörés e téren. KOCSI MARGIT A cancuni előkészítő tanácskozás. A csúcsértekezlet kilátásai nem kedvezőek

Next

/
Thumbnails
Contents