Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-23 / 196. szám
"iníEPOJSÁG 1981. augusztus 23. különös történet Araikor összeházasodtak, még csak az volt a vágyuk, hogy önálló lakásuk legyen. Két év altatt szülői segítséggel feli is épült a minden kényelemmel félszerélt ház. Igaz, nem volt nagy, de kettejüknek bőven elég a két szoba', összkomfort, a tágas konyha, a csem- pés fürdőszoba. S ha már ilyen szép házat sikerült összehozni, ugye, be is kellett rendezni. Nem is akárhogyan. Az egyik szobát a feleség szülei rendezték be. Méregdrága stílbútorral. A modern lakásba ugyan a fiatalok jobban szerettek volna modern, elemes bútort. De hát az ajándékot méltányolni kellett. S különben is jól jött a segítség, hiszen még számtalan holmi, háztartási gép kellett az új élethez. Teltek, múltak az évek, ez is az is került az új háztartásba, csakhogy időközben egyre nagyobbak lettek az igényeik. Nem> kerestek rosszul. A szülői segítség is tovább csordogált. De nekük ennyi kevés volt. Mindketten másodállást vállaltak. Egyre kevesebb időt töltötték otthon, egyre kevesebbet törődtek egymással. Este fáradtan, törődötten kerültek haza, gyakran voltak ingerültek, idegesek. A férj sokszor vasárnap is eljárt dolgozni. Az asszony nem ért rá a lakással, a főzé's- sel törődni. Elhanyagolta külsejét, noha a szekrényében ott sorakoztak a drága ruhák, kabátok. Időnként áthívták a szomszédokat, akiknek büszkén mutogatták új szerzeményeiket. S amikor ők menték vendégségbe, irigykedve, bosszúsan állapították' meg; Nagyéknak automata mosógépük is van — ezt nékik is sürgősen be kell szerezni. Először az asszony lázadt fel. Beleunt a munkával töltött szabad szombatokba, vasárnapokba. A pihenés, szórakozás helyett mosással, főzéssel, takarító ssall töltött órákba. Abba, hogy férje mindig fáradtan, morcosán érkezik haza. Hogy mindketten ájulton esnek bele esténként az ágyba. De aztán eszébe jutott a megszerzendő automata mosógép. És ez így ment évről évre. A színes televízió után kocsi, majd nyaraló lett a cél. És közben úgy éltek egymás mellett, mint két idegen. Az asszony munkahelyén megismerkedett egy fiától emberrel, akiben megtalálni vélte az igazit, aki mindig kedves, udvarias volt, aki szépeket mondott neki. Moziba1, vacsorázni hívta, oki kirándulni, utazni akart vele. A válásiba könnyen megegyeztek. Annál nagyobb veszekedés, viszálykodás kísérte a vagyon elosztását. Minden egyes darab birtoklásáért megmérkőztek egymással. Visszakövetelték ajándékaikat a szülőik is. Megszokott közös szerzeményeik romján ülve az asszony e Itöpren gett. Tula jdonképpen még mindig szereti azt az embert, aki a férje volt. Csak hát a házasságban annyira megváltozott. Az egykor vidám, kedves férfiból mogorva, zsörtölődő férj lett. Aki ugyan rendszeresen és meglehetősen sok pénzzel ért haza, de akivel nem lehetett szót váltani, akivel nem lehetett programot csinálni. Aztán az asszony azon is elgondolkodott, talán neki is része volt abban, hogy így alakulta/ életük. S halványan az is felderengett benne, hogy talán másképpen, más célokkal újra léhetne kezdeni... — se — Mindentudó tároló A nyári veszedelmek egyike a légy. A kórokozók, o baoilu- sok hordozója a pöcegödörben, a konyhában és a csecsemő cucliján er-'aránt otthon érzi magát. Még szerencse, hogy a tenyészőhelyek felszámolásával és hatásos légyirtó szerekkel számuk csökkenthető. Sajnos ezenkívül is elég bőséges a nyár repülő állatkertje, A veszedelmesnek nevezhető rovarok háromféle módon támadhatják az embert; szájszervűkkel sebezhetik a bőrt, szívócsápjukkal szúrhatnak a testbe, vagy a potrohúkon lévő fullánkot vághatják bele az ember bőrébe. A marás rendszerint egyszerű sebzés, de mérgező anyag is juthat a sebbe, ahogyan azt egyes pókok és százlábúak esetében megfigyelték. A darazsak és a méhek mérges fullánkjai azért veszedelmesek, mert, ha túlérzékeny — allergiás — valaki, akkor egyetlen csípés is halálos lehet. A vérszívó rovarok — a bolha, kullancs, tetü, szúnyog, poloska — csípésükkel fertőző betegségek közvetítőivé válhatnak, ha környezetükben fertőzőképes beteg szenved. Ezek tehát közvetítők, mint a légyy, és nem közvetlenül ártok, mint a méh- méreg. Megelőzhetők a rovarártalmak? Igen! A legfontosabb a nyugodt magaviselet rovarveszély esetén. Még a legvadabb is rendszerint csak akkor támad, ha veszélyt érez. Elűzése tehát igen óvatos, csapkodás- mentes legyen. Ma már vannak igen hatásos védő- és tisztítókenőcsök is. Meg a ruházkodás, amii, ha kellően fed, de megfelelően bő és könnyű — feltétlenül megbízható. ~ Erdőben ajánlatos a nyaknál, csuklónál és a bokánál zárt ruha és olyan fejre való — kalap vágy kendő — ami a nyakat is takarja. A szabadon maradt bőirfetü letet riasztószerrel, kenőccsel, vagy valamilyen aerosolos, pl. „moszkitó” anyaggal tanácsos kezelni. De ha mégis megcsíp valakit a méh, a darázs vagy egyéb repülő kártevő, szalmiákszeszt, alkoholt, kölnivizet, ecetet kell cseppenteni a sebre,, vagy legalább frissen átmetszett hagyma nedves metszéslapját tegyük rá. A kullancs külön figyelmet igényel, mert, ha a feje beszakad, genmyesedést okoz. Sőt, ha — még szerencse, hogy elég ritkán — olyan vírus kerül a szervezetébe, ami az ideg- rendszerre ártalmas és agyhártya- vagy agyvelőgyuílbdást okoz, a kullancs a fertőző betegség közvetítőjévé válhat. Ezért szükséges, hogy erdőjáró s után a ruházatot és a testet időnként vizsgáljuk át és ha kullancs tapadt rá, gondosan távolítsuk el. A kullancs éhes állapotban gombostűfejnyi, jóllakotton legfeljebb lencsényire dagad és amyajegybez hasonlít. Tehát az egész testet jól nézzék át, különösen a hajlatokat, mert csak komoly figyelemmel lehet félfedezni a kullancsot, mivel feje a bőrbe fúródik és a teste a bőirre tapad. Hogyan távolítsuk el? A bőrből kiálló hátsó testrészének légzőnyílásait a levegőtől el kell1 zárni. Legyegysze- rűbb, ha benzinnel, alkohollal, kölnivízzel, vagy — ha más nincs — vízzel átitatott vattát szorítanak rá. Ha zsiradékkal, vazélinnal, vastagon bekenik, akkor is megfullad. Ha 20—30 perc alatt elernyed, gyenge csavaró mozdulatokkal, lehetőleg csipesszel, óvatosan kihúzható a bőrből. A beszakadt fej esetleg gennyesedéit okozhat. Még gyorsabban kiszedhető, ha bekenik zsírral és gyors körkörös mozdulattal dörzsölik újukkal. így magától1 kiesik. A csípés helyét tanácsos jódpa- maccsai megérinteni. Buga doktor Folyik a harc a kislakások sokszor néhány centiméteres jobb helykihasználásáért. A hétvégi házak alapterület- hiánya pedig szinte kínálja a lehetőséget, hogy két bútordarab között, vagy még- üres sarokban is felállítsunk valamit, amiben tárolhatjuk a szennyes ruhát vagy a hulladékgyűjtő nylonzsákot. Akik pincével is rendelkeznek, azoknak pedig szinte nélkülözhetetlen a zöldségfélék, télire elrakandó krumpliszsákok szellőzését biztosító, levegőztető tárolóalkalmatosság. Barkácsboltban kapható lécekből, a szükséges helymértéknek megfelelő nagyságúra készítjük. Irányadó a szemét- tároló nylonzsák, vagy a meglévő műanyag krumpliszsák szélessége, magassága. Az oldalrészeket 5x5 cm vastagságú keményfatuskóból vágjuk. A nagyobb teherbírásra méretezett tároló-tartókhoz a felső keretrészt is azonos, vastag keményfából szabjuk. Az alsó keretrész, s ezen belül a ferdén elhelyezett hulladékfelfogó lap vékonyabb, 2 cm vastag puhafalécből készül. A felső keretre 2 db vaskampót (barkácsboltban kapható) akasztunk, ezekre illesztjük a felső szélén csomóra kötött zsákot. így a tárolóba függesztett zsák tartalma szellőzik, cserélhető, köny- nyen tisztán tartható. Esztétikusabb lesz a tároló — és könnyebben tisztán tartható, ha alapozás után magasfényű zománcfestékkel befestjük, vagy színtelen lakkal, csónaklakkal legalább három rétegben lekenjük. Kinek kell szemüveg? A szemüveg múltja 1270-re nyúlik vissza, akkor használták - először Itáliában. Természetesen sohasem „kedvtelésből" viselték. Ennek ellenére — sajnos ma is — sokan inkább feleslegesen erőltetik a szemüket, mintsem ehhez a segédeszközhöz folyamodnának. Pedig ez rossz közérzet, idegesség, fejfájás okozójává válhat. Sőt — idült kötőhártyahurutot is előidézhet. A homályos látásnak velejárója még a tevékenység közbeni mozdulattévesztés. Munkavégzéskor ez rosszabb hatásfokot — sok selejtet — és nem utolsósorban; balesetet okozhat. Mindezt — nem érdemes megvárni! J . /<" ■ Szemüveget kell viselniük mindazoknak, akiknek valamiféle fénytörési hiba következtében a szem optikája nem tud éles képet közvetíteni az ideghártyára. Tudomásul kell vennünk, hogy az évek múlásával — sok egyéb élettani változás, „kopás" mellett — a szemlencse rugalmassága is csökken. Általában 40—45 év körül már nem alkalmazkodik a közeli látáshoz. Ettől a kortól tehát — már főleg olvasáshoz, de egyéb közeire látást igénylő tevékenységhez is — szükségessé válik a szemüveg viselése. Ez alól csak azok kivételek, akik eleve rövidlátók! így — két-három dioptriás fénytörési hibával — idős korban is szemüveg nélkül olvashatnak. Persze, nekik meg a távolra látáshoz van szükségük szemüvegre. Mindezek ismeretében mégis miért a szemüveg iránti idegenkedés? A nemtörődömség mellett talán a hiúság játszik ebben vezető szerepet. Sokan ugyanis az öregedés külső jelének bélyegzik a „pápaszemet”. Vajon éppen a szemüvegtől lesz öregebb — a szellemi teljesítőképesség csúcsán lévő — 40 éves ember? Hisszük; a kérdésben a válasz is benne van. Jóformán minden archoz lehetne megfelelő formájú keretet kapni. Sőt — nem ritka eset, hogy a szemüveg küllem szempontjából is előnyös viselője számára. Azt is megfigyelheti bárki, hogy akit szemüveggel ismert és „szokott” meg, nélküle már kicsit idegennek, de legalábbis furcsának érzi az illetőt. A fejlődő tudomány a szemüvegre szorulóknak is nyújt újat. A közvetlenül a szemre helyezhető kontaktlencsét. A hiúságon túl nem közömbös, hogy a kontaktlencse — keret híján — nem korlátozza a szem látóterét. Autóvezetésnél különösen jelentős ez a tulajdonság. Nem párásodik, és nem kell óvni a leeséstől. Viselőjét így nem akadályozza a sportban és egyéb mozgásigény-tevékenységben. Szaruhártya-betegsé- gek esetén és szürkehályog-műtétek után is használhatják. Viselése egyéni érzékenységtől is függ: legfeljebb napi 10— 12 órán át hordható. Ha bármilyen panasz jelentkezne az említett időtartam alatt — a használati időt le kell rövidíteni. Fontos tanács, hogy a kontaktlencsét éjszakára le kell venni, gondosan tisztán kell tartani. Viselésével kapcsolatos útmutatást a szemészeti szakrendelések, valamint Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky út 1(5. szám alatt található szaküzlet nyújt. Mint azt tapasztalhatjuk, egyelőre azért még a szemüveghasználat vezet a kontaktlencsével szemben. Ne feledjük, hogy szemüveget — vizsgálat alapján — csak szakorvos írhat fel. Más szemüveget ne hordjunk, még ha „nagyszerűen” látunk is vele! Hasznos volna jobban odafigyelni a gyermekekre is. A kancsal gyermekek későbbiekben már nem gyógyítható tompalátása is megelőzhető az idejekorán elkezdett szemüvegviseléssel. A „négyszemű” gyermek egyébként gyakran hajlamos a társaitól való félrehúzódásra. Nehezen barátkozik — és ha a társai még csúfolják is — ez a rossz érzés akár depresz- szióba is torkollhat. A szülők és a pedagógusok észrevételükkel sokat segíthetnek. Vásárlói szokásaink Szinte nop mint nap halljuk, olvassuk vagy éppen tapasztaljuk magunk, hogy nem úgy bánnak, foglalkoznak velünk az üzletekben, áruházakban az eladók, ahogyan elvárnánk, vagy nem olyan árut találunk, mint amilyent szeretnénk. Ám hogy időnként mi sem vagyunk angyalok, azt már bizony nehezen valljuk be. Pedig mi, fogyasztók, is megnehezítjük nemcsak a kereskedelmi dolgozók, hanem egymás életét is. Az alábbiakat elolvasva, tegye szívére a kezét: ön még sose tett ilyet? A polcon magasra felrakott és szépen elrendezett árut pillanatok alatt szétdobáljuk, hogy végül legalulról kotorász- szunk ki egy teljesen ugyanolyant, mint ami eredetileg a tetején díszelget. Hogy utánunk csak tatárdúlás marad, na és? Nem elégszünk meg a dobozon feltüntetett újfajta mosószer leírásával, suttyomban feltépjük a tetejét, hogy beleszagoljunk; milyen az illata az új készítmények. Kit érdekel már azután, hogy így a fele kiszóródik? Négy-öt kenyérbe belebökünk, a paradicsomot egyenként megnyomkodjuk, a gyümölcsöt szemenként tapogatjuk, vajon elég friss-e, elég kemény, illetve puha-e. Hogy mit gondol a következő vásárló? .. . Időnként a mélyhűtőpultból is csatateret csinálunk, addig hajigáljuk, forgatjuk, fogdossuk a becsomagolt árukat, míg végül kiszakadnak, kihullanak, amíg a galuska összekeveredik a mirelit szilvával, s a mélyhűtött linzer jótékonyan ráborul a kipottyant csirkecombra. Az már csak közjáték, hogy a sok és alapos fogdosástól felmelegszik és olvadni kezd az áru ... És hogy éppen mi vagyunk a tizedik vásárló, aki benne hagyja a számoloblokkot ugyanabban a kosárban? Majd aki ellenőrizni akarja a sajátját, az kihalássza a többi közül, igaz? TÖLTÖTT CSIRKE FÓLIÁBAN Hozzávalók (4 személyre); 10 dkg szalonna, 1 zsemle, 1 db alma, majoránna, só, 1 dl tejföl, 1 csomag apróra vágott petrezselyem, 1 db csirke (1 kg 30 dkg), 3 evőkanál olaj, só, bors, 2 evőkanál tejszín, 1 evőkanál liszt, kevés citromlé. A szalonnadarabokat ropogósra sütjük. A zsemlét kockára vágjuk és a szalonnazsírban megpirítjuk. Az almát kis darabokra vágjuk és közé keverjük. Majoránnával és sóval ízesítjük, tejszínt és apróra vágott petrezselymet keverünk hozzá. A csirkét megmossuk és szárazra töröljük. A tölteléket beletesszük és összevarrjuk. Olajba kevés sót, borsot és majoránnát keverünk és a csirkét kívülről ezzel bekenjük. A csirkét alufóliába tesszük és előmelegített sütőrácsra tesz- szük. Alá zsírfelfogó tálat teszünk; egy és negyed óra hosz- szat sütjük. A lecsöpögött zsiradékhoz tejfelt és lisztet keverünk és besűrítjük. Sóval, borssal, citromlével ízesítjük. ÍNYENC CSIRKE Hozzávalók (4 személynek); 1 db mélyhűtött csirke (kb. 1 kg 20 dkg), bors, só, 4 evőkanál olaj, .1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 25 dkg paradicsom, 20 dkg gomba, 7 dkg paradicsompüré, 2,5 dl csirkehúsleves, 4 evőkanál sherry. A mélyhűtött csirkét hagyjuk felengedni, 4 részre osztjuk és borssal beszórjuk. Forró olajban ropogósra sütjük. Megsózzuk és az olajból kivesszük. A feldarabolt hagymát, összenyomott fokhagymát, feldarabolt paradicsomot és gombát az olajba tesszük, amiben a csirke sült, és megpároljuk. Hozzákeverjük a paradicsompürét is. Beletesszük a sült csirkedarabo- kat és leöntjük húslevessel, majd 1/4 órát együtt főzzük, ízesítjük és hozzáöntjük a sher- ryt. Mozgásigény nyáron Nincs élet mozgás nélkül. Ez persze filozófia, de az orvos- tudomány is ezt vallja és hozzáteszi: nincs egészség mozgás nélkül. Csakhogy: iu-csa korban élünk. A mechanizáció és az urbanizáció sok mindent felborít. A mozgalmas, tevékeny, fizikai fáradtsággal járó életmódot a kényelemre törekvés váltotta fel. Régebben a testünk erősebben fáradt, s az idegeinket úgyszólván alig érte terhelés. Ma fordítva van! Testünk igénybevétele kisebb, az idegek feszültsége nagyobb. Az emberek jelentős része szellemi munkát végez: ül és gondolkodik. Tehát — mozogjunk! Elvégre itt a nyár! A gondolatot olykor tett is követi. Hirtelen nekibuzdulás, egy-két gyors kifáradás — és utána minden marad a régiben, mert elment a kedvünk az egésztől. Úgy vagyunk ezzel is, mint minden más gyógymóddal: a kevés az kevés, a sok pedig sok — egyik sem igazán hatásos. Ehelyett inkább a rendszerességen, a megfelelő intenzitáson és főleg a fokozatosságon legyen a hangsúly. Dr. Erwin Trog sch, a lipcsei testnevelési főiskola tanára számos nyári sportot, mozgást ajánl: úszást, evezést, kirándulást, labdajátékot, atlétikát, s mindezt korra, nemre, fizikai erőnlétre és edzettségre való tekintettel. Ha pedig természetjárók szeretnénk lenni, előbb gyalogolni kell megtanulnunk. Az igazi túra sohasem ernyedt sétálga- tás, de nem is kilométerfaló rohanás. A gyakorlott természetjáró léptei rugalmasak, ritmikusak, és ezért kevésbé is fárasztáak. A természetes együttmozgások és a megiele- lő légzéstechnika meiiett nemcsak a lábunkkal gyalogolunk, hanem az egész szervezetünk dolgozik. Ugyanez érvényes minden mozgásra, minden játékra és sportra. A kis megterheléssel járó, de tartós izommunka szép, hosszú, karcsú izmokat alakít ki. Az edzett izmok vérellátása jobb, hajszálér-hálózata dú- sabb, mint az edzés nélkülieké. Javul az izom vegyi folyamatait megindító és serkentő enzim- rendszer működése is, ami szintén fontos feltétele a tartós izomteljesítménynek. Végül: a máj és az izomzat az elfogyasztott szénhidrátokat nagyobb mennyiségben raktározza el glikogén — állati keményítő — formájában. DR. BUGA LÁSZLÓ
