Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-18 / 193. szám

1981. augusztus 18. NÉPÚJSÁG 3 Közös vizsgálatok közös ügyekben S. Hegedűs László nyilatkozata A társadalompolitikától a lakosság életkörülményeiig meg­annyi területet ölelnek fel, tesz­nek együttesen nagyító alá a Hazafias Népfront és a népi ellenőrzés együttműködő akti­vistái. A HNF OT és a KNEB együttműködési megállapodá­sából kihajtó, temérdek szállal kötődő munkakapcsolat jelen­tőségéről, eredményéről S. He­gedűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, az MTI munkatársának. — A politikai struktúránk­ban, mechanizmusunkban az alapvető szervezetek önállóan tevékenykednek, ugyanakkor rendkívül szorosan egyeztetik munkájukat, sokoldalúan együtt is működnek — mondotta be­vezetőben. E rendszer jó működése fe­lelősségteljes értékelésben, mi­nősítésben, a tanulságok levo­násában kamatozik a politika alakítóinak. Ez a cél, ez a komplexitás alapozza meg mozgalmunk és a népi ellenőr­zés nagy múltra visszatekintő együttműködését is. Az utóbbi három-négy esz­tendőben számottevően fejlőd­tek az együttműködés formái, módszerei is. Munkaterveink alapján rendszeresen megvizs­gáljuk, mely területek kívánják meg a közös tájékozódást úgy, hogy részt veszünk egy-egy KNEB-vizsgólaton, illetve a ná­lunk napirendre tűzött témához felhasználjuk a népi ellenőrzés anyagát, tapasztalatait. Ez a gyakorlatban megyei lakossági fórumok összehívását jelenti. E találkozókon megismerjük az állampolgárok véleményét, javaslatait, amelyeket aztán összevetünk' a KNEB-elemzés következtetéseivel. E vitákba megpróbáljuk a legszélesebb kört bevonni, miként az áru­ellátás kérdéseit boncoló vizs­gálatnál is történt. A fórumo­kon a termelők, a kereskedők képviselőit éppúgy meghallgat­juk, miként a vásárlókat, avagy a közvetlen szerződéses kap­csolatban álló szállítókat és megrendelőket. Ez a módszer általában megóv az egyoldalú következtetések levonásától is. — Együttműködésünket át­tekintve sarkalatos elvként megállapítható, hogy elsősor­ban olyan kérdéseket tűzünk napirendre, amelyek iránt nagy A Hungaronektár Új szolgáltatást vezetett be-a Hungaronektár a mező- gazdasági üzemek részére; mé­hésztagjai kaptáraikat azokon a táblákon állítják fel, ahol a méhek a mézgyűjtés mellett egyúttal a növények beporzá­sát is elvégzik. A biztonságos megtermékenyüTés nyomán át­lagban 15-20 százalékkal nö­vekszik a termés. A beporzást elősegítő bioló­giai módszer gazdasági előnye­it már korábban ismerték, szé­lesebb körű alkalmazására azonban csak az elmúlt évek­ben teremtődtek meg a felté­telek. Már több mint 40 gaz­daságban méhek segítik a nö­vények megtermékenyülését. A fokozódó érdeklődés láttán a Hungaronektár több szol­gáltató irodát nyitott. Ilyen iro­da működik a többi között a társadalmi érdekiődés. Ilyen közös vizsgálatok voltak a kö­zelmúltban a zöldségfeívásár- lásnak és -forgalmazásnak, a mezőgazdasági kisüzemi terme­lésnek és feltételeinek, a ma­gánlakásépítés anyagellátásá­nak, avagy a lakásfenntartó szövetkezetek működésének tel­jes körű elemzései. Figyelemre méltó munkamegosztást példá­zott a takarmánytermelés, -ellá­tás és -felhasználás kérdéseit boncoló országos vizsgálat. Az együttes tervezést, előkészítést követően a népfront aktivistái például 1500 kistermelőt felke­resve adatlapos felmérést is végeztek, majd több községben falugyűlést összehívó tették közzé az ellenőrzés tapaszta­latait. Jó példaként említhetem a gyermeknevelést szolgáló tár­sadalmi juttatások hatékony­ságvizsgálatát is, hiszen — s a népi ellenőrökkel ebben is egyetértettünk — kiemelkedően sikerültek az idevágó lakossá­gi ankétok. — Nyilvánvaló: ha a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság és a Hazafias Népfront kö­zösen fellép egy kérdésben, ak­kor azzal a legkomolyabban foglalkoznak a kormányszervek is. A KNEB jelentései nyomán a Minisztertanács általában kö­telező érvényű határozatokat hoz, tehát a társadalmi véle­mény beépül a vizsgált terület jövőjét formáló központi dönté­sekbe. Ha a lakosság úgy érzi, gon­dolja, hogy „hisz’ én ezt mond­tam, javasoltam, nekem is ez volt a véleményem'1, akkor ez mélyen meghatározó « a társa­dalmi egyetértés szempontjá­ból. Az azonos vélemény talán ma jellemzőbb, mint az elté­rő... Más oldalról közelítve: a népi ellenőrzés, valamint mi is rendszeresen visszatérünk a ko­rábbi vizsgálatok megállapítá­saira, megnézve: mi az, ami változott, illetve realizálódott a javaslatokból. Ezt tesszük az élénk érdeklődést kiváltó, s a kedélyeket ma is gyakorta bor­zoló zöldség-, gyümölcsfelvá­sárlás és -forgalmazás témá­jában. A jövőben tovább kívánjuk erősíteni, szélesíteni a helyi népi ellenőrzési és népfront­bizottságok együttműködési gyakorlatát — mondotta befe­jezésül S. Hegedűs László. új szolgáltatása Baktalórántházán, ahol az idén 10 ezer hektárnyi almáskertet a helybéli áfész méhész szakcso­portja „vállalt fel”. Tavasszal az almáskertbe telepítették a méhcsaládjaikat, s ennek ered­ményeként igen kedvezőek a terméskilátások. 'Még az idén Szatymazon és Baján is megnyíltak a Hun­garonektár irodái. Jövőre már nemcsak a környék almá­sait, őszibarackosait poroztat- hatják be a méhekkel a nagy­üzemek, hanem a napraforgót is. A Marfűi Növényolajgyár nyersanyagellátására ' ugyanis mind több állami gazdaság, termelőszövetkezet foglalkozik napraforgó termesztésével, s a hozamok növelésében várha­tóan a méheknek is jelentős szerepük lehet. „Salgó” elnevezésű szénnel- fával fűthető asztali tűzhelyek gyártását kezdték meg újra a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyárban. A hazai igények kielégítésére készülő tűzhelyek felületét - az évekkel ezelőtt gyártott elődeikhez hasonlóan - zománccal borítják. Döntés született a széntüze­lésű tüzelőeszközök választéká­nak bővítéséről is. Hamarosan megkezdik a „Tarján” elneve­zésű zománcozott kályhák elő­állítását, amelyekből jövőre harmincnyolcezret kért a keres­kedelem. Különleges fonal A Győri Rábatext Textilipari Vállalatnál már szerelik azokat a kártoló- és szövőgépeket, amelyeken még az idén meg­kezdik a különleges finomságú batisztzsebkendők készítését. A gyár több mint 100 millió fo­rintot költ a műszaki-technikai feltételek megteremtésére: ha­zai gyűrűsfonó és angol kár­tológépeket szereztek be. Eze­ken készül majd a különleges minőségű tiszta pamutfonal, amiből a selymes tapintású zsebkendőkelmét szövik az újonnan megvásárolt svájci szövőgépeken. Nem szeretik a sablonos munkát Műhelyek, mesterek a téeszben Egy törött kapanyél révén ju­tottam el a témához, annak fel­ismeréséhez, hogy a mai falusi mesteremberek milyen nagy tu­dású, sokoldalú szakemberek, tulajdonképpen több szakma birtokosai. Azt hiszem, mind­egyikükre érvényes, amit mohd- tam, de a termelőszövetkezet­ben dolgozókra feltétlenül. ! Ők univerzális gyakorlati tudással bírnak. A többször megáztatott ka­panyél elpattant egy erőteljes mozdulatnál, krumplitöltögetés közben és mivel kés nem volt nálam, hogy megfaragjam, he­lyéré tegyem, bosszúsan haza akartam menni a kertből, a ha­talmas, szép völgyből, ami Paks dunakömlődi városrészének szomszédságában húzódik, pa­tak mellett. Aztán átvillant raj­tam, hogy fönn a dombon, a tsz-majorban talán segítenének. Fölballagtam. Valakinek meg­említettem, milyen baj ért, mondta, hogy menjek az aszta­losai űhelybe. Azelőtt soha nem láttam mást a szövetkezeti majorokban, kö­zelről is, távolról is, mint a gép­műhelyt. Ahol a traktorokat, kombájnokat és más gépeket javítják. Persze gondolhatná az ember, hogy szükség van a fa megmunkálására, tehát aszta­los és bognármunkóra is, sőt kovácsra, villanyszerelőre, he­gesztőre. Át kellett mennem a gépsze­relőcsarnokon, ami megszokott látványt nyújt, aztán egy ajtó mögött hirtelen megcsapott az izzó vas fénye és a szénfüst szaga. Pontosan olyan kovács­műhely tárult a szemem elé, amilyeneket gyerekkoromban láttam. Legfeljebb annyi a kü­lönbség, hogy itt, a dunaköm­lődi tsz-műhelyben nagyobb a rend, szebb a fújtató is, nem uralkodik a falakon a korom. A kovácsmester, Feil József 51 éves, de nem látszik több­nek negyvennél és az arca szí­ne is olyan, mintha' a szabad levegőn dolgozna. Kiegyensú­lyozott, jó kedélyű. Beszélgetés közben persze kiderül, nem­csak a műhelyben tartózkodik, vannak munkák a majorban a legkülönbözőbb helyeken. Ta­vasszal például ő is ott volt a borsócséplő üzembe állításánál, vasszerkezeti szerelésénél. Ez új a számára, örült neki, változa­tosabb munkát jelent. Bár ed­dig is történt már hasonló, sza­badtéri „kovácsolás”. Vagy pél­dául akadnak javítások az ál­lattenyésztő-telepen. Istállóban is, karámban is. Az egyik leg­ősibb kovácsmunkát, a lópatko- lást Feil József nem szereti, már nem is vállalja. Nehéz ne­ki a lópata emelgetése, fara­gása. Szerencséjére a Szabad­ság Termelőszövetkezetben egyetlen pár lovat tartanak, fő­ként a tej szállítására. Vasat formálni viszont nagyon szerel a mester, ez tetszik neki leg­jobban a szakmában. Van rá módja, hogy változatosan dol­gozzék, hiszen a gépszerelők­nek is ő munkálja meg az anyagot, ha ilyen feladat, vár rá. Emlegeti viszont, hogy ré­gen, kezdő kovács korában mi­lyen gyönyörű, cifrán vasalt ko­csit készítettek tanítómesteré­vel, Trautmann Jánossal. A pa­rasztgazda kérése szerint csi­nálták meg és nagyon tetszett mindenkinek. Egy ideig Buda­pesten dolgozott, tanult néhány dolgot akkor is a vasmegmun­kálásból, és 1959 februártól tsz-tag, itthon. Tudásának, mes­terségének továbbfejlesztését az élet kívánta és tette lehe­tővé; mindig, újabb berendezé­sek, kocsik, eszközök, gépek kellettek, s ezekhez valami ki­egészítés, igazítás, javítás. így jutott el a vasszerkezeti szere­lésig, ami csak abban rokon a kovácsszakmával, hogy ennél is van vas. ott meg a villanyszerelés alap­jait ismertem meg. Kiszolgál­juk az egész szövetkezetét, a növénytermesztést és az állat- tenyésztést is, nálunk állandó a készenlét, ezért közös érdek, hogy minél többet tudjon egy- egy szerelő vagy más szakem­ber. Tizenegy éve vagyok mű­szaki . vezetője a Szabadság Tsz-nek, megértjük egymást, jó a munkatársi viszony. Én ma­gam részt veszek az anyagbe­szerzésben is, rendszeresen já­rok Szekszárdra, Pécsre, Buda­pestre. Kránicz Endre vízvezeték-sze­relő 14 évig karbantartó volt a konzervgyárban, csak négy éve tsz-tag. Korábban Budapestre is Kömlődről járt el dolgozni. Megszerette a szövetkezeti kol­lektívát: „segít egyik a másik­nak". Jobb itt, „mégis csak itt­hon vagyok”. Részt vett a bor­sócséplő szerelésében és más vasszerkezeti szerelésekben, az tetszik neki, hogy nem kell mindig csak vízvezetékkel dol­gozni, egyhangúan, hanem „ami munka akad”. Az asztalosokról végül is nem tudom, asztalosok-e vagy ácsok, mert különböző helyeken mond­ják róluk ezt is, azt is. Jellem­ző a tudásukra. Sőt, még hoz­zátehetjük, hogy bognárok is. A gyakorlat igazolja. Peller Jó­zsef, Váradi József és Fülöp László a fafeldolgozás univer­zális mestere. Kapanyél, kerí­tésoszlop, deszkavágás, ajtóke­ret, kocsijavítás: az igények so­ra hosszú, szinte végtelen, így hát a tudásnak is messzire kell érni. Hanuszka Mihály hegesztő és szerelő meg is mondja, nem szereti a sablonos munkát, ezért jó a szövetkezetben a sokféle követelmény, a változa­tosság. Eredeti szakmája építő­ipari gépész, Dunaújvárosban tanult, még csak 30 éves. A zöldborsócséplő géphez nem kellett vennie a szövetkezetnek rostát, drága pénzen, megcsi­nálta Hanuszka Mihály. Csak villanymotor kellett hozzá. Ho­gyan fejleszti a tudását egy szakember a tsz-ben, hogyan válik univerzálissá? — kérdez­tem. A válasz: akaraterő és ér- deklődás kell és figyelni má­sokat, a jó fogásokat. Akár­merre megy a tanyában, vagy­is a majorban, mindenfelé lát­ja a munkáját, amit nyolc év alatt végzett. Szeret itt. Kis há­zat épített, szőlőt ültetett, tu­lajdonképpen minden Duna- kömlődhöz köti, az ö apja volt a tsz-ben az első traktoros. A szülei úgy jöttek ide a háború után, de ő már itt született. És itt vált belőle alkotó szakem­ber. Kern József műszaki vezető, mezőgazdasági gépészmérnök megindokoja a helyzetet: — Az univerzális tudás a mezőgazda­ság jellegéből is fakad. Kény­telen megismerni mindent, aki itt dolgozik, a tudást fejleszte­ni kell. Nekem szerencsém volt, már az egyetem előtt elsajátí­tottam bizonyos gyakorlati is­mereteket: szerelő voltam Ka- nacson, mint előfelvételis, Dol­goztam a konzervgyárban is, ■Üfc - -V Feil József Kránicz Endre Kern József Peller József (bal oldalon) Hanuszka Mihály GEMENCI JÓZSEF .Fotó: BAKÓ JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents