Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

8 tsíÉPÜJSÁG 1981. augusztus 16. Lézer az autóiparban Az „Avto ZIL” termelési egye­sülés, amely 1924 végén gyár­totta le az első tehergépkocsi­kat, megvetette a szovjet gép­kocsiipar alapjait. Ma mintegy 300 gyárat fog össze. A ZIL fennállása pillanatától kezdve szoros kapcsolatban áll a tudo­mánnyal. A gyár tucatnyi labo­ratóriumának felszereltsége és tevékenysége vetekszik a tudo­mányos kutatóintézetekével. A vállalat szoros kapcsolatot tart a különböző tudományos intézetekkel. A problémák álta­lános megoldásaival a vállalat foglalkozik, a gyakorlati alkal­mazás kidolgozását azonban tudósok végzik. A kovácsolással és hőkezeléssel foglalkozó rész­leg például az Acélkutató Inté­zettel épített ki jó kapcsolato­kat. így a többi között nagyobb szilárdságú acél alkalmazásá­val sikerült a tehergépkocsik hátsó hídján a tartószerkezet lemezvastagságát csökkenteni, s ez jelentős fémmegtakarítást jelentett. Az „Avto ZIL” szakemberei ukrán tudósok segítségével olyan hidrodinamikus adagoló­kat szerkesztettek, amelyek fe­leslegessé tették az egyesülés­hez tartozó iMcenszki Gyár ön­tödéjében a kétkezi munkát. Ugyanitt állítottak üzembe egy olyan berendezést, amely elekt­rohidraulikus ütéssel távolítja el az öntőformákat a tuskótóí. Az üzemben nincs por, sem salak. A tudósok segítségével hoz­tak létre a gyárban egy olyan gépet, amely melegen viszi fel a fogakat a hátsó híd nagy hengeres fogaskerekére. Most az egész művelet annyiból áll, hogy a munkadarabot felheví­tik, ráviszik a fogakat, ezután az alkatrész végleges megmun­kálására kerül sor. Olyan gyár­tósort is üzembe helyeztek, amely hevíti, sajtolja és edzi a lemezrugókat. Az irányított hő­kezelés csökkentette a lemez­rugók súlyát, ami szintén fém­megtakarítást jelent. Könnyebb lett a munkások dolga is. Csu­pán a gombokat kell megnyom­ni, a többit az automata végzi. öt évvel ezelőtt még senki sem gondolt komolyan a lézer ipari alkalmazására. Korábban a kardántengelyek hegesztőso­rán a hő következtében romlott az alkatrészek tengely-egybe­esése, ami rontotta a termékmi­nőséget. A lézersugár összehe- geszti az alkatrészeket, de azo­kat csak igen kis részben éri hő. A lézertechnológiát most már a hengerek kialakításánál is felhasználják. A ZIL jelenleg hatvan inté­zettel működik együtt, mintegy 220 témában. A legújabb tudo­mányos eredményeket alkalmaz­zák az épülő jarcevói vasöntö­dében és a szimferopoli motor­javító üzemben is. A fókák védelmében A Balti-tenger vidékén élő népek régóta foglalkoznak fóka­vadászattal. Most a tengert a fókák sajátos védelmi területé­vé nyilvánították, szigorúan megtiltották e vadak elejtését. Szovjet tudósok komplex prog­ramot dolgoztak ki a balti-ten­geri fókacsordák megfigyelésé­re és öszeszámlálására, vala­mint a fókák életterének és szaporodásának tanulmányozá­sára. Atomerőművek a béke szolgálatában A Szovjetunióban 1954. júli­us 27-én helyezték üzembe a világ első atomerőművét. Azóta a szovjet atomenerge­tika hatalmas lépéseket tett a fejlődés útján. A obnyinszki atomerőmű felépítése még szenzáció volt az országban, de tavaly a leningrádi atomerőmű harmadik — egymillió kilowatt teljesítményű — blokkjának üzembe helyezése már úgyszól­ván hétköznapi eseménynek számított. Ma, amikor az emberiséget a gáz, a szén, a kőolaj ésszerű és takarékos felhasználása foglal­koztatja, nem szükséges külön bizonyítani, hogy milyen nagy szükség van atomerőművekre. Annyi elektromos energia előál­lításához, mint amennyit jelen­leg a leningrádi atomerőmű termel, a hőerőmű kazánjaiban évente 11 millió tonna (140 ezer vagon) szenet kellene el­égetni. Az atomerőmű reaktor- jainak üzemeltetéséhez viszont mindössze néhány tucat tonna urán is elegendő. A leningrádi atomerőmű első blokkját 1974-ben helyezték üzembe, a második és harma­dik blokkját pedig a X. ötéves terv folyamán (az erőmű negye­dik blokkját jelenleg építik). Ugyancsak a X. ötéves tervben kezdte meg az áramszolgálta­tást a kurszki atomerőmű egyes, majd kettes számú blokkja, il­letve a csernobili atomerőmű. Felépült az örményországi atomerőmű, és megkezdték a Bug folyó mentén a dél-ukraj­nai, a zaporozsjei, a szmolen- szki és egy sor más erőmű épí­tését. A Szovjetunió természetesen segítséget nyújt a többi szo­cialista országnak is az atom­erőmű-építésben és a szakem­berképzésben. A bulgáriai Koz- lodujban működő első balkáni atomerőmű üzemeltetői őszinte elismeréssel szólnak az erőmű megbízhatóságáról. A Duna mentén épült Kozloduj atom­erőműnek, amely a romániai Vranceától az 1977 márciusá­ban bekövetkezett földrengés epicentrumától nem messze ta­lálható, még a csaknem 8-as erősségű földrengés sem ártott: aggregátjai továbbra is ponto­san dolgoztak. Megbízhatóan működik Euró­pa egyik legnagyobb atomerő­műve, a „Nord” is, az NDK- ban. Csehszlovákiában már üzemel a bohunicei atomerőmű első blokkja, s építik a másodi­kat. Magyarországon, Lengyel- országban, Kubában gyorsított ütemben folyik az atomerőmű­vek építése. Az európai KG3T- tagállamokban és Kubában 1990-ig megépítendő atomerő­művek együttes teljesítménye mintegy 30 millió kilowatt lesz. Oleg Kazacskovszkij, a Szov­jetunió Atomenergetikai Állami Bizottsága Fizikai és Energeti­kai Intézetének igazgatója kije­lentette: kísérletileg igazolták az urán gyorsreaktorokban tör­ténő felhasználásának és plu­tónium formájában való újrater­melésének lehetőségéről szóló elméleti feltevést. így vált lehe­tővé, hogy a termikus reaktorok­kal működő atomerőművek he­lyett sokkal hatékonyabb, gyors- reaktorokkal felszerelt erőmű­veket építsenek. A Tokamak-10 szovjet beren­dezéssel bebizonyították, hogy lehetséges stabil termonukleáris reakciót kiváltani, amikor is a magfúzió nem robbanásszerű­en, hanem egyenletes égésként megy végbe. A „tüzelőanyag” hőmérséklete több tízmillió fok, a plazmasűrűséget pedig csak 15 jegyű számmal lehet kifejez­ni: ezek azok a „csillagbeli" feltételek, amelyek biztosítják a magfúziót. A vázolt paraméte­reket a reaktorokban több tíz másodpercig kell fenntartani, hogy meginduljon a neutronok hatalmas áramlása. A plazffia izolációjának rekordideje jelen­leg fél másodperc. A tudomány és a technika azonban nem áll egyhelyben, s az, ami tegnap még csodának tűnt, holnapra realitássá válik. EDVIN JANSZON Vietnam Öntözéses földművelés Amióta a vietnamiak rizster­mesztéssel foglalkoznak - és ennek már jó néhány évszáza­da — azóta tart az emberek harca a vízért. De igazán jelen­tős eredményeket csak az utób­bi évtizedekben értek el. Jelen­leg Vietnamban körülbelül 1 millió 700 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, ebből 1 millió 200 ezer hektár az ország északi részében található. Ér­demes megemlíteni, hogy 1945- ben mindössze kétszázezer hek­tárt tett ki az öntözött földek területe. Ezek vízellátását jó­részt kisebb öntözőrendszerek biztosították. Húsz évvel ezelőtt Vietnam északi részén elkezdték a nagy­szabású meliorációs program végrehajtását. Szovjet segítség­gel épült fel a Thacba vízierő­mű és víztároló. Az elmúlt két évtizedben kiépült az öntöző­csatorna- és szivattyúállomások hálózata, s nagy előrelépés tör­tént talajjavításban. A második ötéves tervidőszakban Vietnam­ban meliorációs munkálatokra 2,4 miliárd dongot fordítottak — többet, mint az előző húsz évben együttvéve. Ennek ered­ményeként további 600 ezer hektárral bővítették az öntözött földek területét és 180 ezer hek­táron végezték el az alagcsöve- zést. A fejlesztések révén az északi tartományokban hektáronként átlagosan 4,5 tonna rizst ter­melnek. Jelenleg az ország előtt álló legfontosabb felada­tok egyike a mezőgazdasági termelés növelése, új, korszerű eljárások meghonosítása, a ter­melékenység fokozása. A fel­adatok egyik előfeltétele a me­liorációs program folytatása, elsősorban az ország déli ré­szén. A sokoldalú markoló Csehszlovák NKC 1000 típusú, egytonnás rakodógép Az építkezéseknél, a mező­gazdaságban, bányászatban egyre gyakoribbak az erőgé­pekre szerelt különböző alakú és méretű markolók. Igénybevé­telük hatékonyabbá, gyorsab­bá, így gazdaságosabbá teszi a munkát és igen sok, ma mór egyre nehezebben megszerez­hető élőmunkát szabadít fel. A KGST-országok közül többnek az ipara ráállt e gé­pek tömeges termelésére. Az NDK-ban gyártott UB 631-es típusú hidraulikus gép például egyaránt felhasználható a me­zőgazdaságban, az erdőgazda­ságban, az iparban, a lakás­építésben, útépítésben, közmű- építési munkában, talajjavítás­nál és még sok más területen. Optimálisan alkalmazkodik a mindenkori felhasználási körül- ményekhhez, rövid műveletcik­lus és nagy teherbírás mellett automatikusan változtatja se­bességét és az erőkifejtést a mindenkori munkafeltételek szerint. Kiszolgálásához mini­mális erőfeszítés elegendő, a hidraulikus szervokormány ré­vén a kormányzás rendkívül könnyed. Igen gyakoriak a traktorra szerelt markolók. Attól függően, hogy hol és hogyan kapcsol­ják a traktorhoz és kiemelt helyzetben támaszkodnak-e sa­ját járószerkezetükre, függesz­tett, félig függesztett, vagy rá­szerelt megoldásban készülnek. A függesztett munkavégzésnél a traktor hidraulikus emelője az egész szerkezetet emeli vagy süllyeszti. A rászerelt gé­peknek nincs járószerkezetük, vázukat mereven a traktorhoz erősítik, és csak a működő részt mozgatják hidraulikusan. r Eszak-Korea ipara Korea mesterséges kettéosztá­sával megsemmisítették az or­szág gazdasági egységét. Észak ásványkincs-gazdagsága és fej­lettebb nehézipara ellenére sú­lyos feladat megoldására kény­szerült: a Délen levő mezőgaz­dasági és könnyűipari közpon­tok pótlására. Észak-Korea bővelkedik szén­ben, színes- és nemesfémekben, egyéb értékes ásványkincsek­ben. A legfontosabbakból 1978 és 1984 közötti hétéves tervben kétszeresére, vagy ezt megha­ladó mértékben kívánják növel­ni az évi hozamokat. A cél az, hogy a kitermelőipar kiemelt fejlesztésével, a hazai nyers­anyagok lehető legteljesebb felhasználásával szélesítsék a nyersanyagalapot. Napjainkban teremtődnek meg a feltételek a századunk ipari államaira jel­lemző ágazatok, az elektronika, az elektrotechnika, és a máso­dik generációs gépgyártás alapjainak a lerakása. A nyersanyag-kitermelő ipar mellett megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek az energia- termelésnek. A fokozódó ener­giaszükségletet hő- és vízerőmű­vek láncolatával igyekeznek mindjobban kielégíteni. Az ola­jat egyharmad-egyharmad meg­osztásban szovjet, kínai és egyéb forrásból merítik. » A koreai háború romjaiból a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság nemcsak újjáépült, ha­nem ázsiai viszonylatban figye­lemre méltóan magas fejlettsé­gi szintet ért el. A népi Korea, amely megalakulásától fogva tervgazdálkodást folytat, ered­ményesen hajtotta végre gazda­ságfejlesztési programját. A szocialista országokkal kialakí­tott együttműködés hosszú ide­ig szinte kizárólagos volt - nap­jainkban is meghatározó —, gaz­dasági előrehaladása azonban utat nyitott az áruforgalomnak a fejlődő, sőt a tőkés országok viszonylatában is. Megkezdte a termelést az „Ifjúság” vegyikombinát Pletnyev „Darvacskája” Repül a „Darvacska” Alekszandr Pletnyev, a ka­zahsztáni Dzsambulban lévő karbantartó és mechnikai gyár esztergályosa motoros delta­plánt szerkesztett és épített. „Darvacskájával” már több mint 150-szer emelkedett a le­vegőbe, 2000 méteres magas­ságot és 60 km-es sebességet ért el. Jelentős kiadói vállalkozásról számolt be nemrégiben a bol­gár sajtó. Rövidesen megjelenik a bolgár Képzőművészeti En­ciklopédia első kötete. Az 500 oldalas, 2000 színes és fekete­fehér képet tartalmazó lexikon hű képet ad a bolgár művésze­ti élet legfontosabb alkotásai­ról, irányzatairól, a figurális művészetek fejlődéséről a régi koroktól napjainkig. A „Darvacska” súlya motor­ral együtt 55 kilogramm, a szár­nyak fesztávolsága 9,6 méter. Kifutásához 15—20 méterre van szükség, a leszálláshoz 10 is elég. Szétszedett állapotban a gép elfér egy személygépkocsi csomagtartójában. Egy fél óra alatt repüléskész állapotba le­het hozni. Az enciklopédia ismerteti Bul­gária neves festőinek, építésze­inek, művészettörténészeinek és elméleti szakembereinek rövid életrajzát, művészeti tevékeny­ségét is. A kiadvány a Művészettörté­neti Intézet, a Régészeti Múze­um és a Bolgár Tudományos Akadémia munkatársainak al­kotása. Jugoszlávia A Duna-Tisza-Duna vízrendszer Az újvidéki Duna—Tisza— Duna vízrendszer létesítésére 26 milliárd dinárt költenek. A nagyarányú beruházást várha­tóan 1985-ben adják át ren­deltetésének. A vízrendszer segítségével százezer hektárnyi földterületet öntöznek majd, s a vizet csa­tornahálózaton vezetik tovább, kétszerte nagyobb területre. A víz szintjének emelésével alkalmassá teszik a csatornát folyami hajók közlekedtetésére. Kiépítik a rakpartokat, s tár­házakat, raktárakat létesítenek. A beruházást Jugoszlávia magyar és csehszlovák partne­rek együttműködésével valósítja meg. NDK Több hús, tej és gyapjú Az NDK mezőgazdaságában az állatállomány a főbb fajták szerint: 12,8 miillió sertés, 5,7 millió szarvasmarha, 2 millió juh és 26,8 millió tojótyúk. Az ország 19 szarvasmarha-te­nyésztő központjában sikerült az új, úgynevezett fekete-tarka fajtát kitenyészteni, amelynek átlagos évi tejhozama 6222 ki­logramm helyett, 7100 kilo­gramm. Jelenleg az állomány héttizede fekete-tarka fajta. Gyarapszik a jobb húsértékesí- tésű sertés- és a nagyobb gyap­júhozamú juhfajták száma is. Bulgária Képzőművészeti Enciklopédia

Next

/
Thumbnails
Contents