Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
1981. augusztus 16. Képújság 9 Kambodzsai esküvő Szinte hihetetlen, de ez a kép a kambodzsai fővárosból érkezett! Abból a Phnom Penh- ből, amelyet két évvel ezelőtt még halott városnak nevezett a világsajtó. Ki ne tudná, hogy a polpotista rezsim milliók életét oltotta ki, mérhetetlen pusztítást végzett az országban. A gyilkos bandákat 1979 januárjában vietnami segítséggel elűzték a kambodzsai hazafiak. A népi Kambodzsa kormánya azóta nagy lépést tett a károk eltüntetése, az ország konszolidálása, az emberhez méltó élet megteremtése érdekében. Hogy az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba, arról tanúskodik az a felvétel, amely egy fiatal pár esküvőjén készült Phnom Penhben. Lengyelország Nyílttengeri halászat Először csak a szomszédos vizekre, a Keleti- és az ÉSzaki- tengerre merészkedtek ki a lengyel halászflották, majd a gazdag zsákmány reményében egyre távolabb hajóztak. 1947- ben meghódították a Barents- tengert, eljutottak Izland és Grönland partjai közelébe, a hatvanas években pedig már a korszerű, lengyel gyártmányú hajókkal nyugat-afrikai, újfundlandi vizeken próbáltak szerencsét. Megfordultak a kanadai és az amerikai partok közelében, az Atlanti-óceánon is. A hetvenes években a flotta felfedezte a namíbiai és argentínai halászterületeket, majd elhajózott a Csendes-óceánra, az Indiai-óceánra és végül a sarki vizekre is. Ez utóbbi területről 1979-ben 63 ezer tonna hallal tértek vissza. A flotta 1980-ban 820 ezer tonna halat fogott. A lengyel halászhajók a távoli vizeken kihalászott halmennyiségnek mintegy a felét tudják hazaszállítani, a zsákmány többi részét bérelt hajókkal továbbítják. Ilyen helyzetben a közeli vizek jelentősége ismét megnövekszik. Jelenleg a halászzsákmány egyharmada származik a Keleti-tengerről. A kötelező tilalmi szabályok betartásával is évente 200 ezer tonna tőkehalat, heringet, sprotnit fognak a Keleti-tengeren. Ez a mennyiség 150 ezer tonna hús értékével egyenlő, s ezért jelentős szerepet kap a lengyel élelmiszeriparban. Moszkva a jövőjét tervezi 1981-től a 8 milliós Moszkva belépett az általános rekonstrukció második évtizedébe. Ezzel a szovjet főváros 20 —25 évre szóló, 2000-ig terjedő, általános városfejlesztési tervének megvalósítása egyik legfontosabb szakaszához érkezett. A tizenegyedik ötéves tervben 8 önálló városnegyecj, „város a városban" alakul k^. Ez a világon egyedülálló városépítési program lehetővé teszi számos olyan probléma megoldását, amelyek a főváros történelmileg kialakult monocentrikus tervezéséből adódták. Az idén elkészülő 4 millió négyzetméter lakóterület döntő többségét a 11—15 emeletes házak teszik ki. öt év múlva a moszkvai épületek fele 15 emeletes, egyötöde pedig 24 emeletes lesz. Az új mikrokör- zetek a város hivatalos határain túl fognak kialakulni, főként a nemzetközi autópályák tengelyében. A magasépítkezés lehetővé teszi a több zöldterület kialakítását, sportpályák létesítését. Valamennyi háznak játszó- és pihenőtere lesz. Moszkva régi kerületeiben, ahol sok építészeti és történelmi műemlék található, új építkezésre — a korábbihoz hasonlóan — csakis szigorúan korlátozott mértékben kerül sor. Ami a lakásellátást illeti, a XI. ötéves terv végére minden moszkvai lakosra több mint 17 négyzetméter hasznos terület jut: 2 négyzetméterrel több, mint ahogy azt az egészség- ügyi normák előírják. Majdnem minden család önálló lakással fog rendelkezni, annak minden kényelmével együtt. Jelentős változások következnek be a gyári házépítés technológiájában. Minden vállalat, amely előregyártott házelemeket állít elő, az egységes katalógus szerinti egységesített termékek gyártására szakosodik. Ez lehetőséget ad az építőknek a kapacitások rugalmas alkalmazására, és biztosítja az építőszalag folyamatos munkáját, amely évente mintegy 100 ezer lakást fog előállítani, magas igényeket kielégítő komforttal. Minden nagyváros számára az egyik legégetőbb problémát a megfelelő közlekedési, szállítási útvonalak jelentik. Moszkvában ennek megoldására az új, jelenlegi ötéves tervben 100 főútvonal építését és rekonstrukcióját, 45 többszintes közlekedési csomópont és 4 híd felépítését tervezik. Ez idő alatt másfélszeresére növekszik a metróépítés üteme. Csaknem 30 kilométer új földalatti vonalat és 17 állomást adnak át. Befejeződik a 12 kilométer hosszú Szerpuhovi sugárút építése, amely a centrumot köti össze a déli lakókörzetekkel. A szovjet Az 1. számú házgyár elemeiből 36 nap alatt épült fel ez a lakóház. főváros több mint másfél ezer új autóbuszt kap, közöttük 200 népszerű magyar Ikarus buszt, 100 csehszlovák Tátra—3-as villamost és 210 új, hazai gyártmányú trolibuszt. A nagy nyu.- gati városoktól eltérően Moszkva nem mond le a villamosról, amely jól kiegészíti a metrót, autóbuszt és trolibuszt a forgalmas útvonalakon. A tömeg- közlekedés ésszerű fejlesztésével elkerülhetők lesznek a nagyvárosokra jellemző közlekedési dugók. Az eddiginél nagyobb mértékben folynak majd az iskola-, óvoda- és bölcsődeépítési munkák. Idén 116 csemege- és iparcikküzlet nyílik. Szolgáltatókombinátok, mozik, színházak épülnek. Tervezik például, hogy a „Romen” cigányszínház és a Kis Akadémiai Színház új épületet kap. Növekszik a restaurációs munka mértéke 9 védett körzetben. Itt sok, jelenleg intenzív közlekedést lebonyolító út teljesen a gyalogosok birtokába megy át. Az eddigiekhez hasonlóan most is nagy figyelmet fordítanak a kellemes ökológiai környezet biztosítására a városban. Annak ellenére, hogy Moszkva már évek óta annyi vizet használ fel, amennyit megtisztít, megnövelik a víztisztító rendszer kapacitását. A cél, hogy ne csak az ipari és közszennyvizek, hanem a felszíni, a hóolvadásből és eső vízből keletkezett vízkészletek is csak alapos szűrés után jussanak el a Moszkva folyóba. A szovjet főváros szociális és városfejlesztési terve előirányozza a zöldövezetek növelését. Valódi erdősávokat telepítenek a város területén, új parkokat létesítenek, a kerületek belsejében is megnövelik a zöldterületeket. A számítások szerint 1985-re a városi zöldterület aránya meghaladja a szakértők által javasolt 50 négyzetmé- ter/fő nagyságrendet. Itt figyelembe veszik, hogy a parkok, kertek, terek és sétányok nemcsak a város levegőjét javítják, hanem a moszkvaiak pihenőhelyei is lesznek. A potsdami Hildrud Berndt kermérnök. Feladata gondoskodni arról, hogy Potsdam lakói minél otthonosabban érezzék magukat városukban. Tervezi a lakóházak kertjeit, a lakótömbök zöldterületeit. A virágairól nevezekertmérnök tes Erfurt példája adja számára az ihletet, az ötleteket. Igaz, magának Potsdamnak is gazdag kertészeti hagyományai vannak. Munkáját előkészítendő már a lakónegyedek tervezésében is együttműködik az építőkkel. Barbara Czychol építészmérnöknővel együtt például a földszinti lakásokat úgy tervezték, hogy azok terasza előtt kiskerteket alakítsanak ki. Az egyes kertecskéket sövénnyel választották el és csupán néhány kisebb fát és bokrot telepítettek. A többit a lakók egyéni fantáziájára bízták, akik ily módon kedves kis „hobbikerteket” alakítottak ki a maguk számára. Zöld pázsit, rózsák és más virágok színesítik a házak előterét. A házak közti teret úgy tervezték, hogy mindenki minél szabadabbnak érezhesse magát. Szabad itt gyepre lépni, fára mászni. Csak a labdarúgást tiltják. (Erre más helyeket jelöltek ki.) A területek a gyermekek valóságos paradicsomai. Persze, vannak olyan lakók is, akiknek terhes a játszó gyermekek lármája, mások panaszkodnak, hogy a gyerekek kárt tesznek a kertekben. És emiatt fel-, mondják vállalásukat a kertrész gondozására. A ligetek gondozását ugyanis a helyben lakók vállalták. Mindez gondot okoz a 36 éves mérnöknőnek, de az vigasztalja, hogy a megértő környezetbarátok száma sokszorosan felülmúlja az aggályoskodókét. Nyáron, a fiatalok sokszor este 11 óráig is a szabadba kívánkoznak. Ezért és hogy ne zavarják a pihenni vágyók nyugalmát, egy kicsit távolabb a lakóházaktól fedett szórakozóhelyet rendeztek be számukra: tekepályával, pingpongasztallal és hintákkal. A létesítményhez az anyagiakat a városi tanács adta, a környék lakói és a kertészeti hivatal pedig társadalmi munkában segítették. (Gáti) Szovjetunió Találmányi hitel A Szovjetunió 13. ipari minisztériumának tudományos kutatóintézetei 1981. januárjától kezdve fokozatosan bevezetik a fejlett technika kifejlesztését és megteremtését célzó munkák új gazdasági elszámolásos rendszerét. Ez a tudományos-termelési mechanizmus átszervezésének a soron következő szakasza: 15 minisztérium intézetei ugyanis még 1980-ban áttértek erre a rendszerre. Az új rendszer fő sajátossága a tudományos munkák finanszírozásának formájában rejlik. Míg korábban a megrendelő vállalat szakaszonként számolt el az intézettel, havonként finanszírozva a munkát, addig most a megrendelő a teljesen befejezett és átvett munkáért fizet. Ez természetesen növeli a tudósok felelősségét, hiszen ha a vállalat képviselői nem írják alá a bevezetésre vonatkozó jegyzőkönyvet, akkor az intézet ráfordításai nem térülnek meg. Ugyanakkor a vállalatok felelőssége is nagyobb: ha nem elég korszerű vagy sikeres a megoldás, és mégis bevezetik, komoly károkat okozhatnak a népgazdaságnak. Az új rendszerben az intézet a folyó kiadásait (a munkatársak bére, anyagok beszerzése) elsősorban az állami bank által nyújtott hitelből fedezi. Vagyis az intézet kölcsönt vesz fel, amelyet meghatározott időben törlesztenie kell. Ha a visz- szatérítés határidejét nem tartják be, felemelik a kamatlábat, ami természetesen kihat az intézet pénzügyi helyzetére, a munkatársak premizálására. A tudományos munkatársak prémiumának nagysága közvetlenül az elvégzett munka gazdasági erelményességétől függ. Az intézet által végzett munkák nagy részét ma már találmányként jegyzik be. A tudományos kutató- és tervező-szerkesztőmunkákat szorosabban összekapcsolják — gazdaságilag és szervezési tekintetben egyaránt — a termeléssel. A pénzügyi kapcsolatok átszervezése a tudományos intézetek és a vállalatok között elősegíti ennek a feladatnak a megoldását. A gyémántok születésének titkai A gyémántok nemcsak a földköpeny mélyében keletkeznek, mint azt korábban gondolták. Erre a következtetésre jutottak a szovjet tudósok, mikor megvizsgálták a jakutiai lelőhelyeken talált gyémántok izotópösszetételét. Kiderült, hogy számos gyémántban könnyű szénizotópok találhatók, melyek nem a földköpenyben, hanem a földkéreg felső részében fordulnak elő. A szovjet tudósok szerint a gyémántok kialakulásához szükséges hatalmas nyomás ezekben az esetekben a kim- berlit — dél-afrikai és a jakut- földi gyémánt anyakőzete (Kimberley dél-afrikai város nevéről) — kürtőkben keletkező ka- vitációs nyomás eredménye. a Hildrud Berndt Potsdam legújabb lakónegyede, a Schlaatz kertjeit tervezi. Valóságos gyermekparadicsom Reménység sugárzik arcukról
