Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

1981. augusztus 2. KÉPÚJSÁG 3 Vita és egység a paksi Volán pártalapszervezetben „Pártunkban érvényesülnek a demokratikus centralizmus el­vei, a pártélet lenini normái. A pártdemokrácia fejlesztése nél­külözhetetlen feltételé a megalapozott, jó határozatoknak, növe­li a párttagság felelősségét, segíti a döntések végrehajtását." (A XII. pártkongresszus határozatából) Taggyűlésre ültek össze csü­törtök reggel a paksi Volán üzemegység kommunistái. Napi­rend a munkaterv szerint: a XI. és a XII. pártkongresszus kö­zött felvett új párttagok tevé­kenysége, helyzete és a párt­csoportok munkája; az első fél­évi munkaterv ^ teljesítéséről számol be a vezetőség és elő­terjeszti a második félévi mun­katervre a javaslatot; a máso­dik félévi politikai ünnepek; egyebek. Különösebb vitát egyik téma sem váltott ki. Pukli János termelési felelős - munkabeosz­tását tekintve autószerelő - sorolta fel név szerint azt a ti­zennégy kommunistát, akik a két kongresszus közti fél évti­zed alatt lettek az alapszervezet tagjai. Felsorolva nemcsak ne­vüket, belépésük keltét, hanem azt is, hogy közben az illető milyen politikai végzettséget szerzett, mennyire aktív a párt- csoportértekezleteken, taggyű­léseken, milyen pártmegbízatása van és azt hogyan látja el. összességében kedvező a kép, ám egyénenként egyik-másik elvtársnál, szükség van változás­ra - ezt tükrözte a beszámoló és a vita. Teljes volt az egyet­értés, hiszen előzőleg már párt- csoport-értekezleten megvitat­ták, sorra vették a neveket, a vezetőségnek könnyű dolga volt, amikor egyénenként meg­fogalmazta a követelményeket és általánosságban is az olya­nokat, mint például: „a párt- megbizatásnál nem elég az, hogy az illető szocialista ári­ádban dolgozik, ezen belül onkrétebb feladatokat kell, hogy kapjon.” Komolyabb vitát váltott ki a napirend második része, pon­tosabban az, hogy mikor tartsák megbeszéléseiket a párkcsopor- tok. A műszaki pártcsoportnál - i3e tartoznak a karbantartók, a műhelyben dolgozók — nincs probléma. Könnyű olyan idő­pontot találni, amikor összejö- hetnek.'Ám a MÄVAUT -részleg­nél ez sokkal nehezebb, lévén ezek utazó emberek, olyan időpont, amikor mindenki sza­bad lenne, gyakorlatilag nincs. A pártcsoport tagjainak több­sége azt kérte, hogy tartsák a megbeszélést a taggyűlés nap­ján, a taggyűlés előtt egy órá­val kezdődjön. Ezt a bizalmi közvetítette a vezetőségnek, ám a vezetőség nem értett egyet. A pártcsoport-bizalmi sem, ő is úgy vélte, hogy a tag­gyűlés napján nem helyes a pártcsoport-értekezletet is meg­tartani. A vitában kiderült, hogy a csoport többségének ja­vaslata csak kényelmi szem­pontokat vesz figyelembe. Most, a taggyűlésen Szemes Ferenc buszvezető a következőket mondta: „Nem értettem a ja­vaslattal egyet, ha ott-lehettem volna a pártcsoport-értekezle- ten, kifejtettem volna a vélemé­nyemet, de nem tudtam ott lenni, így itt mondom el. A pártcsoportoknak komoly sze­repet szán az alapszervezet ve­zetősége. Láthatjuk a munka­terv szerinti napirendből is, hogy mindig azt a témát vitat­ják meg a pártcsoportok, ami majd vezetőségi ülés és tag­gyűlés elé kerül. Végül is állást foglalt a tag­gyűlés: a vezetőség vélemé­nyét fogadta el, á pártcsoport­megbeszéléseket nem a tag­gyűlés napján, hanem külön időpntban kell megtartani. Az egyik párttag kifogásolta, hogy a második félévi munkaterv nem tartalmazza, hogy politikai pártriapot rendeznének. Emlé­keztetett; tavaly milyen nagy sikere volt az egyik neves új­ságíró előadásának. Az üzem- igazgató az ifjúsági parlament­ről szólt, azt is be kellene ven­ni a murskatervbe. Mindketten megkapták a választ: párt­napokat a felsőbb pártszervek döntése alapján tartanak, az ifjúsági parlamentet figyelem­mel kíséri majd az alapszerve­zet vezetősége, ott elsőrendű feladata a SSZ-nek van. — Itt mindig mozgalmasak, aktívak a taggyűlések. Annak ellenére - mondja Németh Bá­lint párttitkár, a taggyűlés után — hogy pártcsoport-értekezleten alaposan kimerítik a témát. Ott elsősorban a részletkérdéseken vitatkoznak az elvtársak, a tag­gyűlésen már nemigen kerülnek elő a személyes problémák, itt a „központban” az üzemegység tevékenysége van. A vezetőségi üléseken sem ritka az összecsa­pás — a vezetőség tagjai kü­lönböző részlegekben dolgoz­nak és néha égyikükre-másikuk- ra óhatatlanul hat a részleg el­különült „érdeke". Ánp a vita után döntés születik - például arról, hogy a szakmai vezetés tervezetét a bérfejlesztés alap­elveire, munkaterületekkénti dif­ferenciálására elfogadták — e döntés mellett kiállni már min­denkinek kötelező. Vélemény- eltérés volt a vezetőségben az egyik tagfelvételnél. Többségi döntés után terjesztette a veze­tőség a taggyűlés elé. Az a ve­zetőségi tag, aki ellene volt a felvételnek, a taggyűlésen is el­lene szavazott. Ám ezt később senki sem hányta a szemére, jo­ga volt nem egyet érteni a ve­zetőség javaslatával és ezt a taggyűlésen is kinyilvánítani. Ma - a döntés után — termé­szetes, elfogadja a taggyűlés határozatát. J. J. KSZE — DIAGNOSZTIKA Környezetvédelem, ingyen szolgáltatással Csenki Imre műszaki fejlesztési osztályvezető, jobbról, és a diagnosztikai műszer feltalálója, Beigedleck Imre technikus. A környezetet ezerféle kép- pen szennyezzük. Vízizei, ko­rommal', f üsttel, gózzall, méreg- gél. Az egyre magasabb ter­melési eredmények elérése ér­dekébein az i pair is akcióiba lé­pest — a mezőgazdaságot se­gítve korszerű gépeket és ke­mikáliákat juttat a termelőik­nek. Váljon, meddig hasznos^ és mikortól káros egy növényre adátt vegyszer? És: Hó már van giép, jó vegyszer, ki gondoskodjék ar­ról, hogy a környezetet úgy védjük, hogy a termelés nö­vekedése se lássa, kárát?- A termelőüzemekben alkalmazzák a gépet, megváisárűlják hozzá a mérget és máris lehet per­metezni? Ezt mondja e’ témáról Csenlki Imre, a KSZE műszaki fejlesztési osztályvezetője: — Sajnos, sokan azt hiszik, ha látnak egy csíkos, foltos galbono- vafgy kukoricatáblát, hogy a vetés volt a: rossz. Ho­lott éppen o vegyszerek hibás kijuttató sóinak a nyomát lát­juk. Ez nemcsak a környeztet szennyezésével jár együtt, ha­nem o terméseredmény rová­sára is megy. Például, ahova keMés szer jut, ott: megnő a gyom, ahova, sóik, ott még két- hároim év múlva sem lehet más kultúrát termeszteni. £s ez adhatta az ötletet Béigediledk Imire technikusnak, amikor megáilkötott egy mű­szert, almelly a növényvédőszer- klijuttató gépiek porlasztóit, il­letve szórófejeit állítja be a technológia! utasításnak meg­felelően, — Négy éve adjuk taggaz - daisáigaliinlknák ezt a, vizsgálati, diagnosztikai szolgáltatásit — mondja a technikus. — Ez a mi plusz szolgáltatásunk, nem / kérünlk érte pénzt, bár költsé­ge hektáromként ezerötszáz fo­. niint körül van. Ez a KSZE gond­ja, nem a termelőé. A termelő­nek az a kötelessége, hogy szól nekünk, ml kimegyünk a táblára és a technológiai elő­írás szeriint megvizsgáljuk, be­állítjuk a porlasztókat. És ga­rantáljuk, hogy a kijuttatott vegyszer — az időjárás persze beleszól a kérdésbe — halté- kaniyull. Gyakorlatilag félmillió hek­táron, a KSZE 241 taggazda- ságáibam használják a műszert. Eddig hatszázat adtak el, sőt, más termelési rendszerék Is sárba, állmaik érte, — Mit tud ez a gép? — kér­dezzük Gsemki Imrétől. — Induljunk ki az aiaphely- zetből: korábbam az volt a gyakorlat, hogy a traktoros föí- kaipcsolllta' a permetezőt, telle- töltötték, és forogtak a földön, hai szórt, szórt, ha nem, nem, Most indulás előtt beállítjuk a parii osztót, és nem kell hozzá különösebb nagy tudomány — csak figyeltem1, és szaktanfo­lyam elvégzése. Vigyázni csu­pán a műszer üveg alkatrészei­re kell, mert az drága. A vegy­szerek kiszórása nem történ­het minden időiben, hiszen a széljárás, a csapadékos idő, a páratartalom, a vegyszer mi­lyensége is közrejátszik. No meg a gép minősége is. De ha van elegendő nyomás, akkor a szórófejek beállítása a mű­szerrel1 már egyszerű. Arra ugyanis nincs magyar szab­vány, hogy mennyi szert lehet kijuttatni. Egy NSZK-bel:i szab­ványt veszünk figyelembe. A szenmairadvány is káros' lehet. Ha túlságosan sokat szórnak ki a növényre, annak hatása, tudjuk, kiszámiíthaitafilam, hiszen volt jó néhány növényvédő szer, melyeket különféle okok miatt vontak ki a: használatiból. A vegyszerrel nem lehet mégsem spóráim!: ami szükséges egy hektár növléniyálfamámyrav azt kiszórjuk, de o térítés fontos. Számításaink szerint kukorica esetében e műszer segítségé­vel halt mázsa körüli többi et- tenmés' érhető el. Sok Haszna van ennek a KSZE-sizofgáltatásnak. Baranya megyében például számítógép­re adták a gyomiosadás ta­pasztalatait — tehát táblán­ként, kultúrnövényenként és gyomonként —, s a1 következő éviben lényegesen kevesebb szert kellett kijuttatni, ezt asalk oda szórták, ahova' kellett. A másik előnye e műszernek, il­letve a diagnosztikának, hogy a táblán, megi tudják állapíta­ni, Hogy o permetező gépben hol a hiba — és a javítás a szakműhelyben egyszerűbb, gyorsabb. P. J. HÍRRŐL Az év 31. hete, július és augusztus forduló­ján nem bővelkedett a nagyszabású és jelen­tős napi eseményekben. Annál jelentősebb dolgok zajlottak mindennapi munkánkban, hirverés és szenzáció nélkül, egyszerűen, hét­köznapion. Lapunk tudósitásaiból kiderült, hogy normális ütemben folyt a munka a gyá­rakban, üzemekben, szövetkezetekben. A me­gyét járva — különösen vizek, üdülőhelyek közelében — látszott, hogy a borús időjárás ellenére nyári nagyüzem van a vendégjárás­ban is. Sok-sok külföldi autó és autóbusz hozta-vitte a turistákat, kirándulókat. A me­gye kisebbik fele ezen a héten is szabadsá­gon volt, a nagyobbik pedig dolgozott. Né­hány cím, téma: Hétfő: Védékletzés a nyúlgátan, óvják a ter­mést' iBáltáim. Kedd: Javában, tart a dimnyesizezan. Fizetés­napon! a fizetőknél. Szerda: A héten 'befejezik, a kalászosok ara­tását. Készülődés a BNV-ire Simon tornyán. Vietnami hátatok táboroznak Dambozibam. Csütörtök: Két Tolna megyei üzem felhívása. Gyűjtik a széna második kaszálását. Péntek: KSZE-ítaináoskazós Tamásiban. Meg­mentették a' termést Bátort. Búcsú az aratástól Már sokszor leírtuk, hagy nem vagyunk csők mezőgazdasági megye, mégis ez a hét vitathatat- ictnul a mezőgazdáságé volt. A heti áttekintésből is látható, hogy a mező- gazdaságban' mindennap történt valami és hogy sokféle munka zajlott a termelőszövetkezetekben, álltam! gazdalsö'g ókban és pensze a kiskertekben is. Csütörtökön közöltük, hogy befejezéséhez közeledik megyénkben is az aratás. Mire ezek a sorok megje­lennek, lehet, hogy már egyetlen: kalász sem lesz kint a földeiken, legalább­is a' nagyüzemi táblákon és aizókbain a gozdasá- gOklbain, ahol jól dolgoztaik. Ma már nem szenzáció az aratás, de mljn- den évben eszébe jut az embernek, hogy bezzeg valamikor a falvak miniden Jákója részt vett a munkáiban. A nagymamám még1 hajnali báromkor in­dult, Hogy mire megvirrad, él- lehessen! kez­deni a munkát. No nelm< ai kaszálást, hanem a kévékötő köteleik előkészítését. Vagy lehet, hogy niem is így hívták? Az unokáik már el is felejtették a munkák és szerszámok nevét, aim ükkel — még nem is olyan régen, de- ne­künk már hajdanán — dolgoztaik. Or. Köp pán József tudósítónk szerdán mu­tatta be a cséplés egykori 'szerszámát, az em­berkínzó járgányos malslilnát és az aratásihoz, csépiéihez kapcsolódó szokásokat. Ma már úgy mondjuk, hogy népszokásokat. Vízhordó fiú Nagyüzemi aratás Régi és új hagyomány A fejlett, nagyüzemi szocialista mezőgazda­ságiban szinte észrevétlenül zajlik az aratás, ásók a maréknyi ember és sók gép vesz részt benne, de nagy baj lenne, ha ezért nem érez­nénk át ennek ai munkának a jelentőségét. Az ember eltöprengi, hogy eleink mennyire széppé, emberivé tudták tenni még ezt az embertelenül nehéz- munkát is. Volt 'közben Az aratás alatt is zavartalanul folyik a barackszüret játék, beszélgetés, pihenés is. Néhai sajnáljuk ezeknek a szokásoknak, emberi kapcsolatok - nalk a foivieSzéslét ar falusi ember életéből. Per­sze, valamely népszokást mesterségesen fenn­tartani nem lehet, nem is volna' helyes, de a tudományos megőrzés köttellesS’égünik. Vannak azért olyan, szökősök, amelyek a folfclárfeszfciivállolkooi kívül is megőrizhetők. A régi szókáisiból mai hagyományt is lehet te­remteni. ftt van például az aratóból. Valami­kor minden, valamirevaló faluiban megtartot­ták az aratás végén, vagy a cséplés befejez- tekor. Most már nincs. Ha1 megtartottuk a farsalngi bálókat, utánozzuk és rendezünk An- nai-lbálókat, miért ne lehetne aratóból is? Vagy aratóünmep, a ma- lehetséges módokon felélevenítve o régi szokásokat. A feladatot bárki vállölllhötjai, ebben a kérdésben senki sem eleve „Illetékes”. A gazda lehelt a ter­melőszövetkezet, a művelődési ház, a nép­front, vagy éppen a KISZ. Elbúcsúztunk — szerencsére — a régi ara­tások nehéz munkáitól', elbúcsúzhatunk az idei aratástól is, die' őrizzük meg a szép ha­gyományókat I Biztonság Az időben végzett betakarítás is hozzátar­tozik ahhoz, almi szocialista, rendszerünk ta­lán legnagyobb vívmánya1, és ez a biztonság, a létbiztonság, Olyannyira hozzátartozik ez ma mór életünkhöz, hogy nagyon sokain a fiatalők közül nem is sejtik, milyen lehetett a létbizonytaltonság. Magáim is nemrégen jöt­tem rá', milyen nagy dolog', hogy minden hó­nap második naipjáin. fizetés van. Egyszerű természetes tény, ami valamikor sem egysze­rű, sem. természetes nem volt, mert munka, sem mindig volt. Gyakorta. keveselljük a. pénzt, ami a borítékban van és éppen ezért niem gondolunk arra, hogy ez még nem minden. Ezen felül vannaik a társadalmi juttatások, a családi pótlék, a: gyezmékgomldozósli segély, a táppénz, az állalmi hozzájárulás egyés cikkek áraihoz, stb. Senkii nincsen cslaík magára utal­va, mert mindenki részesül a közös forint Okiból is. Jó lenne, ha mindenki ebben a tudatiban járulna: is hozzá munkájával o közös pénz megteremtéséihez. TKM - TKS Olyannyira biztonságiban élűnk, hogy jut idő és pénz szórakozásra', kikapcsolódásra, játékra. Lehet, hogy valamikor a jövőben nép­rajztudósok fogjóik elemezni., miféle népszo­kás is vélt a húszadik század végén az a TKM, ami nem más, mint a Tájak, kórok, mú­zeumok elnevezésű ismeretterjesztő turisztikai játék. A héten adtunk hírt róla; hogy meg­jelent az első olyan füzete, amely Tolna, me­gyével foglóillkoizik, És itt van mindjárt o TKS, almi remélhetőleg halgyamóonyá válik és tör­hetik rajta a fejüket a néprajzosok, hogy mi is vélt ez? Ma remélhetően, nagyon sok Tol­na. megyei fiattal tudjál, hogy ez a megyei KISZ-bizottság sport, művelődési és turisztikai játéka1, ami a tengernyi pályázatot, sportver­senyt és vetélkedőt foglalja egy keretbe.. A héten az amatőr kerékpárosok pedáloztak el o BaiWtonrai. Ha megkezdődik a tanítás, és ez nem Is lesz ölyarn sokárai, a diáikok teljes energiával bekapcsolódhatnak a tanulás mel­lét! a. játékba: is. IHAROS! IBOLYA

Next

/
Thumbnails
Contents