Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
1981. július. 8. ^PÜJSÄG 3 Lesz jó víz Pesztaliencsén! A lakásépítés lehetőségei és feltételei (VI.) Segít a munkáltató o ipuisztahencsén, a Lenin utcában lakó Bakonyi János élesen végigmér bennünket, miközben portája felé közeledünk. „Emberevő” kutyája neki mérgesedve ugrik a kerítésnek. A bemutatkozás és az érdeklődés elhessenti a gazda homlokát összeráncoló bizalmatlanságot, parancsszóra a kutya is helyére ódalog. A szőlőlugasok sarkában lévő kúthoz megyünk. — Jó vize van? — Ennek, az! — válaszol a szűkszavú embereik tömörségével! Bakonyi János. — Ezt a kuittat még 1914-lben ásták. Én is ebbő'l ittam, a családom is. Ettől a víztől nem lett senki beteg. A kút szája fölé hajolok, lenn öt-lhat méterre van a víz. Mondám is Bakonyi Jánosnak a métert, erre ő kijavít, a kút feneke legalább tizenkét méterre van. Kérdezem, hogy ki tisztítja. A fia, négyévenként. Megkérjük, húzzon fel nekünk egy vödörrel. Ízleljük a pusztahencse! vizet. Milyen? Éppenséggel nem zavaros, nem is bűzös, ám aki először kortyol belőle, mégis érez rajta valami Sajátságos ízt. Aki mindennap ezt issza, annak ez fel se tűnik. — Mi is betársultunk azért a vízmű építésébe anyagilag — mondja Bakonyi János. —> Fiaim is ajánlották, mi sé akartunk kimaradni a sorból. o Pusztahencse régóta vajúdik vízgondjávál. Az ezeregyszáz lakosú község vize közegészségügyileg ivóvíznek alkalmatlan. Három mélyfúró;tú kút kivételével ásott kutak biztosítják a vízellátást. Volt-e megbetegedés a víztől? Erre a kérdésre a községben és a nagydorogi Nagyközségi Közös Tanácson egyaránt nemleges válaszokat kaptam. A helyzet mégsem megnyugtató. A szülőknek megtiltották, hogy az újszülöttek az ásott kutak vizét igyák, azzal főzzék a tápszert, abban fürdessenek. Sokan a székhelyközségből szállítják a vizet a csecsemőknek. Mindezek tették sürgőssé a vízműépítést. A helyi vízműtársulat megalakulásának gondolata először éppen tíz éve, 1971-ben vetődött fel. Az eltelt évtized alatt sok minden történt, ami végül elvezetett a megoldáshoz. o A nagydorogi áfész 10. számú pusztaihencsei presszó- falatozójából időnként nemcsak szeszes Itallal kezűkben jönnek ki az emberek, hanem vízzel is. — Az udvaron van egy mély- furatú kút — mutat az udvarra vezető ajtó felé az egység vezetője, Szűsz János —, lehet vagy húsz méter mély. Puszta- hencsén két ilyen kút van, az egyik a miénk, a másik a szó- dásé. S van még egy a külterületen. A mi kutunkhoz járnak leggyakrabban vízért ü kismamáik. — Ellenőrzik a kutat? — Természetesen. A KÖJÁL ellenőrzi — igazítja meg vízhatlan kötényét Szűsz János. — Nemrégiben is éppen megvizsgálták. Ihtatának nyilvánították. A presszóban nyoloan-tízen föl yad ékkai fogta latosk od nak. Csak éppen másmilyennel, mint a kismamák. A forgalom alakulásáról is kérdezem az Bakonyi János vizet húz fel a kútból Makó István először nem irta alá a vizműtársulati belépést. Végül meggondolta magát, s már fizeti is a részleteket. egységvezetőt, de óvatosan kitér a válasz elől. Azért abbain megegyezünk, hogy nincs oka panaszra. — Én is támogattam a víz- műtársúlat megalakítását. Nem léptem be a tagok sorába, de én is részt vállaltam anyagilag. Már fizetni is kezdtem a részleteket. Ennyit kell vállalni a községért. — Voltak olyanok, akik másként vélekedtek — mondom.. — Voltak. Egyes kispénzű öregek.. . Azon idegeskedtek, hogy az összeget hogyan tudják kifizetni. A fiatalok mind támogatták a tervet. Aki itt Pusztabencsén akar megállapodni, az tudja, hogy mit jelent az egészséges víz a falunak. Ha van rendes víz, már csak egy lépés a fürdőszoba. A nagydorogi Nagyközségi Közös Tanács a kispénzű öregeikre is gondolt. Mi késletette a vízmű megvalósítását az eltelt évek alatt? Erről először Heidecker Pétert, a nagydorogi Nagyközségi Tanács elnökét kérdezem. — Pusztahencse elhúzódó település — mondja a tanácselnök. — Széttagoltsága nagyon megnövelte volna a vízmű költségeit. Itt a 70-es években több mélyifuratú kutat is fúrtak. Azonban a belőlük nyert vizet csak úgy lehetett volna felhasználni, ha a vízműhöz egy vas- és magántalb- nító berendezést is építenek. Ez a nagy költség miatt megoldhatatlan volt, nem tudta volna anyagilag vállalni sem a tanács, sem a falu lakossága. Az objektív körülményektől a szubjektív se választható el. Erről is érdeklődöm. Heidecker Péter egy éve van a tanács élén. A szubjektív körülményekre ezt mondja: — Talán még többet kellett volna foglalkozni a témával. Volt olyan is, amikor szinte úgy kellett rábeszélni a pusztahen- cseieket a vízműre. A falugyűléseken sok minden elhangzott. Előfordult olyan szélsőséges hozzáállás is, hogy az a község lebecsülése, ha egy falu nem a saját Vizét issza. Végül is rengeteg erőbedobással sikerült.1 Egy momentum még ide kívánkozik. A televízióban sugárzott riportfilm, amelyben a pusztaihencsei vízről is szó esett. — Milyen út vezetett el a megoldáshoz? — A vízműépítés terve folyamatos munka volt/ Nem a Ziportíillmnek köszönhető a víz. A igaz, hogy Pusztahencsére irányította a figyelmet és meggyorsította a munkát. A község .lakosaitól sem volt már idegen az anyagi áldozatvállalás. e Hegyi Ferenc, a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője is hangsúlyozta, hogy időbe került, amíg a több változat közül kiválasztották a legjobb megoldást. A pusztaihencsei vízmű építése szerepelt a megyei tanács V. ötéves tervében. Mivel a község vize nem iható, így született meg az a döntés, hogy a tengelici víztárolóból kapjon Pusztahencse vizet. Q Tengelictől Pusztahencséig a távvezeték megyei tanácsi központi segítségből valósul meg. A vízmű költsége meghaladja a 9 millió forintot, melyhez a lakossági befizetéseken felül társult központi támogatás is. A pusztaihencsei vízműtársulat 1981. március 9-én megalakult. A háromszáztizenegy lakóházzal és telekkel rendelkező állampolgár közül 253 lett vizműtársulati tag, 254 egységgel. Ehhez járult még a jogi személyek érdekeltsége. Csak a nagydorogi tanács egymaga 60 egységet vett meg. A kilenc kilométer hosszú csatornaszakasz már kész. A községnek 23 közkifolyója és 24 tűzcsapja van. Hahn János szi kvíz készítőit, tanácstagot választották meg a vízműtó, rsulat elnökévé. Egyébként ő a kezdeti lépésektől kezdve részt vett a munkában. A vízműtársulat elnöke éppen úton van. Lovas kocsijával indult a szódát széthordani. A bakról szólítjuk le beszélgetni. — Ha a korábban fúrt mély- furatú kutak vize jó lett volna, akikor már legalább hat éve megalakulhatott volna a társulat, lett volna vízmű, talán már rég el is felejtettük volna az egészet. Ehhez az új megoldáshoz azonban mindenképpen a megyei tanács segítségére volt szükség. A falu és a tanács képtelen lett volna saját erőből ezt megvalósítani. Hahn János a pusztahencsei dam’bol dali ra mutat: — Látja azt a tájékozódási pontot? Oda kerül égy 2x100 köbméteres víZtárdló és egy összekötő vezeték. Nemsokára kezdik az építését. A kivitelezői 'szerződés a pusztaihencsei vízmű elkészítésének határidejét 1982. június 30-i határidővel állapította meg. SZŰCS LÁSZLÓ JANOS Fotó: Czakó Sándor Az átfogó, és a lakásépítést, valamint a -gazdálkodást, beleértve a lakások cseréjét is, segí» tő rendelkezések a lakásépítés munkáltatói támogatásának feltételeit is módosították. Ugyanis mindezek a célok azt is indokolták, hogy felülvizsgálatra kerüljön, megfelelő módosításokkal bővüljön a munkáltatók lakásépítési támogatásának lehetősége is. Sokan jutottak eddig is munkáltatói támogatással lakáshoz. Ennek előnye a bővülő lakásépítés mellett az is, hogy kedvezően segíti - a munkáltatók tervszerűbb munkaerő-gazdálkodását, a munkahelyi törzsgárda kialakítását. Ezen túlmenően a személyi tulajdonba kerülő lakások építési és vásárlási kölcsörvfeltéte- lei kedvezőbbek a munkáltatói támogatás mellett, mint az általános pénzügyi feltételekkel. Ebben a formában tehát olyanok is lakáshoz juthatnak, akik egyébként az általános pénzügyi feltételeknek nem tudnak megfelelni. Ez tette lehetővé, egyben ez is indokolta, hogy a munkáltatók lakásépítési támogatása a VI. ötéves tervben meghatározott cél érdekében bővüljön. TÖBB CÉLRA Ennek megfelelően a vállalatok lakásépítési alapjukból az új családi ház, korszerű, csoportos családi ház, és telepszerű, vagy egyedi társasház építésének munkáltatói támogatásán túlmenően támogathatják mindazokat az építési formákat, amelyek a lakásalap Bővítését eredményezik. Hozzájárulhatnak a költségekhez az állami lakóépületre történő emeletráépítésnél, tetőtér-beépítésnél, és támogathatják az állami bérlakások bővítését, toldaléképítését. Ugyancsak segíthetik a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását, tekintet nélkül arra, hogy a lakás tulajdonosa, vagy bérlője a kölcsönben részesített dolgozó. A lakásépítési alapból ezekre a célokra nyújtott munkáltatói kölcsön esetében az OTP- kölcsön feltételei nem változtak, és a dolgozó, tehát az építtető minimális előtörlesztése, saját ereje az építési költség 15 százaléka. Az is új rendelkezés, hogy a munkáltatók a lakásépítési alapjukból a munkáltatói támogatásra később kijelölésre kerülő dolgozójuk részére megelőlegezhetik — lakásonként legfeljebb 60 ezer forintig — a telekárnak, a telek használat. Az összevont taggyűlés fő napirendje már „lefutott”, a vállalati és gyáregységi tervteljesítés, gazdálkodás, az év hátralevő részében megvalósítandó feladatokról tanácskoztak, amikor az „egyebek” közt egy téma szerepelt: Baka István, a pártvezetőség titkára jelentette be, hogy nyugdíjba vonul, ezért kéri funkciója alóli felmentését. Kereken húsz éve, hogy először szólt mint párttitkár a tagsághoz. Akkor az újonnan megválasztott vezetőség nevében mondott köszönetét a bizalomért és tett ígéretet a jó munkára. Most köszönettel kezdte, hogy húsz éven keresztül segítette a párttagság a vezetőséget. Mindig sikerült — hol könnyebben, hol nehezebben — kialakítani az egységes állásfoglalást, előrevinni a termelést, a gazdálkodást, nevelni a tagságot és a teljes üzemi kollektívát. Akkor tizenhat párttag előtt beszélt Baka István, most hetvenen hallgatták el- fogódott szavait. Mindössze hatan voltak távol — igazoltan — a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szekszárdi gyáregységének párttagjai közül. Újonnan megválasztott utódja — Tam Ferenc szerszámüzemi csoportvezető — eddigi üzemi KISZ-bizottsági titkár, pártbavételi díjának, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásnak, beruházási, tervezési költségeknek a lakásra jutó hányadát, ha a telepszerű, többszintes lakóház építtetője a munkáltató által szervezett közösség vagy lakásépítő szövetkezet. Ha a munkáltató által a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönök összege nem éri el a szociálpolitikai kedvezmény ösz- szegével csökkentett építési költség tíz százalékát, akkor a dolgozóval 15 évnél rövidebb törlesztési idővel is köthető megállapodás. SOK HELYRE Az állami támogatás és a kedvezményes pénzügyi feltétel az új rendelkezés szerint több településre terjed ki. A munkásakció kedvezményeit a kiemelt településeken történő építkezésekhez lehel igénybe venni. Ezeken a településeken a munkásakció kedvezménye azonban kizárólag a telepszerű, többszintes társasházépítés, vagy vásárlás esetén alkalmazható, ha az egyéb feltételek együttesen fennállnak. Ennek megfelelően a jövőben tehát állami támogatást az egyedi tár- sasházlakás építéséhez nem nyújtanak. A munkáltató a lakásépítési alapból dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér-, valamint szolgálati lakásokat, tehát a tulajdonába kerülő lakásokat is építtethet. E formában építhet otthonházakat is, illetve ezek építéséhez is hozzájárulhat. Új lehetőség az is, hogy azok, akik jövedelmi, és vagyoni helyzetük alapján jogosultak állami bérlakásra, de a tanács - a névjegyzékbe történt felvétel ellenére - ezt a jogos lakásigényt nem tudja kielégíteni, kérhetik részükre OTP-be- ruházásban épült lakás kiutalását. Ebben az esetben, ha a kedvezményekkel csökkentett lakásár 20 százalékának megfelelő munkáltatói kölcsönben részesülnek, a takarékpénztár az adás-vételi szerződést az állami vállalati munkások lakás- vásárlására vonatkozó kedvezményes pénzügyi feltételekkel köti meg. Tehát, aki bérlakásigényéről lemond, és munkáltatója támogatósával vállalja OTP-beruhá- zósú lakás tanácsi kijelöléssel történő megvásárlását, függetlenül a foglalkozásától, a munkáslakás-akció kedvezményeiben részesülhet. „Csaknem mindenkinek Pista bácsi vagyok." vezetőségi tag — több mint egy évtizede kezdte ipari tanulóként az üzemben, majd a határőrségnél lett párttag. Munkahelyétől kértek információt felvétele előtt. Baka István párttitkár nyugodt lelkiismerettel és örömmel javasolta. Baka István munkaviszonya 1936. május 5-től folyamatos. A negyvenöt évből csaknem huszonnégyet itt töltött el. Az „elődnél", a Szekszárdi Vasipari Vállalat autójavító üzeménél kezdte 1,957-ben technikusként, majd művezető, később telepvezető lett, hatvankilenctől a TÁRSADALMI ALAP Sok felépült ház, sőt egész házsorok, lakótelepek bizonyítják, hogy a házépítés családi, munkatársi, baráti, közösségi összefogást igényelt már a múltban is. Nem véletlenül magyarázza az értelmező szótár a kaláka szót a házépítés elvégzésének önkéntes segítőtársakból összeállt munkaközösséggel, az ebben végzett ingyenes munkával. Hagyománya van tehát a kalákában végzett házépítésnek. A városias, telepszerű, többszintes lakások építésénél azonban egyre kevesebb lehetőség van az ilyen jellegű támogatásra. Ugyanakkor viszont különösen a kiemelt településeken ahol a munkáslakás-épltést külön állami kedvezmények is segítik, változatlanul szükség lenne különösen a nagycsaládosok és fiatalok esetében a munkahelyi kollektívák segítségére. Ezért merült fel már korábban olyan igény, hogy a munkatársi, elvtársi segítőkészség valamilyen más, az eddigiektől eltérő formája alakuljon ki. Ennek az igénynek az alapján öt éve született tárcaközi rendelet hozta létre a társadalmi lakásépítési alap képzésének lehetőségét. Ezt a lehetőséget az új rendelkezések is fenntartják: tehát a társadalmi munkából származó összegekből lakásépítési alap képezhető. A társadalmi munkából származó alap szélesebb körű fel- használást tesz lehetővé, mint a vállalati alapokból képzett. így a társadalmi alapból segíteni lehet - elsősorban a több- gyermekes és a fiatal - munkáscsaládok hiányzó, de lefizetendő saját anyagi erejének előteremtését. Ebből az alapból tehát nyújtható kölcsön, valamint vissza nem térítendő támogatás, illetve egy-egy építtetőnek mindkét megoldással lehet segíteni az építkezésnél. NAGYOBB LEHETŐSÉG A munkáltatói lakásépítési alap - beleértve a társadalmi munkából származó lakásépítési □ lapot is - felhasználási körének bővülése tehát minden olyan törekvést támogat, amely a jogos lakásigény kielégítését célozza. Egyben alkalmas arra is, hogy a lakáshiány mérséklése céljából ösztönözze mindazon lakásépítési formák keresését, amelyek a meglévő lehetőségek jobb, célszerűbb felhasználását segítik. Ide tartoznak a tetőtérbeépítések, emeletráépítések, toldaléképítkezések, a nem lakás célját szolgáló helyiségek átalakításai is. vállalati szolgáltatás vezetője, hetvenöttől — akkor már a BHG-nál — a gyár szociálügyi csoportvezetője, egy év múlva osztályvezető-helyettes ötvenkilencben lett szakszervezeti bizottsági titkár, hatvanegyben pedig párttitkár. Huszonegy évig aktív, ma tartalékállományú munkásőr. Kitüntetések sora tanúskodik kiemelkedő munkájáról. — Legszebb élményem — mondja —, amikor 1977. november 7-én megkaptam a Munka Érdemrend bronz fokozatát. A legnehezebb feladat előtt akkor álltam, amikor átvett bennünket a BHG és a lakatosipari munkáról a műszeriparira kellett áttérni. Baka Istvánt a felszabadulás harmincadik évfordulóján tüntették ki a „Kiváló Pártmunkáért" emlékplakettel, most pedig Berecz Frigyes vezérigazgató, a Központi Bizottság tagja nyújtotta át az ipari miniszter által adományozott „Kiváló Munkáért” kitüntetést. — Kitüntetésnek tartom azt is, hogy itt a gyárban mindenkinek Pista bácsi vagyok ... Pista bácsi sohasem a hivatalos munkakezdéskor érkezett a gyárba, ott volt néha már ötkor- negyed hatkor is, végigjárta az üzemeket, szót váltott az emberekkel. Ma nyugdíjas. De nem szakad el a gyártól, a vállalat, betegellenőrként foglalkoztatja. És segítségére, tanácsaira mindig számit a pártvezetőség is. J. Húsz évig volt párttitkár
