Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

XXXI. évfolyam, 158. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. július 8., szerda. Mai számunkból MAGYAR-GÖRÖG KAPCSOLATOK (2. old.) LESZ JÓ VIZ PUSZTAHENCSÉN! (3. old.) HÚSZ ÉVIG VOLT PARTTITKAR (3. old.) ÖNTÖZÉS (5. old.) EGY LEVÉL - EGY PIAC - ÉS TÖBB VÉLEMÉNY (4. old.) A növekedés új stratégiája Szervezeteik, nemzetközi intézmények próbáját a világ­politika viharos időszakai jelentük. Elmondható ez a szo­cialista államok gazdaságii együttműködési szervezetéről, a Kölcsönös Gazdásági Segítség Tanácsáról is. A KGST szó­fiai ülésszakára július elején olyan időszakban került sor, amikor a nemzetközi helyzet sok tekintetben bonyolultab­bá vált, mint az elmúlt negyedszázadban bármikor. Az enyhülés mellett a nemzetközi életben jelen vonnak a fe­szültség tényezői is; befolyásos erők dolgoznak azért, hogy az emberiséget visszavessék a hidegháború korszakába. Ilyen körülmények között kellett a KGST-országok magas rangú képviselőinek mérleget készíteni és körvonalazni a fejlődés irányait a nyölcvánas évekre. Ami a mérleget Illett: bebizonyosodott, hogy a jelen­legi helyzetben a tagországok jelentős részben éppen a kölcsönös együttműködésnek köszönhetik azt, hogy enyhí­teni tudták a tőkés világpiac káros hatásait. A KGST tag­államainak gazdasági fejlődéséhez, népgazdaságuk szer­kezete korszerűsítéséhez nagymértékben [járultak hozzá a gazdasági és tudóményols-'műszaiki kapcsolatok, a jelentős volumenű áruszállítások, amelyek a komplex program meg­valósítása alapján fejlődtek. E komplex program létreho­zásában is, végrehajtásában is kulcsszerepet játszott a Szovjetunió, amely egyszersmind döntő mértékben járul hozzá a többi iKGST-ország fűtőanyag- és nyersanyag- ellátásához. Bár a közösség országainak lakossága csak a föld lakosságának eg/tizede, a KGST tagálla mai a világ villamosenergia-, kőolaj-, acél-, kőszéntermelésének 20—30 százalékát adják. Mindez azt is jelenti, hogy a dinamikus fejlődés hatalmas eszközöket biztosít egy új periódus bo­nyolultabb feladatainak megoldásához. E feladótok azért összetettebbék, mert gazdaságilag lehetetlenné vált a szocialista országök számára az, hogy a rendelkezésre álló fűtő- és a nyersanyagok korábbi nö­vekedési ütemével, a munkaerő és az anyagi erőforrások korábban megszokott bőségével számoljanak. A KGST- ülésszak felszólalói is feltárták a növekedés új stratégiá­jának közös vonósát, amelyet a testvérpártok kongresszu­sán fogalmaztak meg. A fő cél: a már létrehozott poten­ciált jobban kihasználni és megnövelni a végterméket, anélkül, hogy lényegesen növekednének a munkaerő és az anyagi erőforrások. Ez csak akkor képzelhető el, ha a nyolcvanas évék a szocialista országük intenzív termelési és tudományos-műszaki együttműködésének periódusává válnak. A tanácskozáson a magyar miniszterein ők is teljes egyetértését fejtette ki e stratégiával, s kifejtette mindazt, ami ezzel kapcsolatiban különösen lényeges. Először: alapvető fontosságú feladatnak tartjuk, hogy hosszú távra és biztonságosan megoldjuk a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagellátást, új energiafajták és nyers­anyagforrások felkutatásával segítsük elő jövő fejlődésünk megalapozását. [Másodszor: a szakosítás és kooperáció el­mélyítésével, az egyes országok adottságaira építve és kö­zös murikéval lehetővé kell tennünk, hogy meggy őrs üljön a feldolgozóipari termelés korszerűsítése. Harmadszor: ha­laszthatatlannak tartjuk a mezőgazdáság! és az élelmiszer­ipari termelés nagyobb mértékű növelésének megalapozá­sát. Ehhez meg kell erősítenünk a mezőgazdaság fejlesz­tését szolgáló tudományos — főként a biológiai — ku-" totóba Zist, és korszerű ipari hátteret, azaz nagyobb ter­melékenységű mezőgazdasági gépeket, több és jobb mi­nőségű [kémiai anyagot kell biztosítanunk. [Mindehhez nem új intézményekre, hanem a meglévő szervezetek még eredményesebb munkájára van szükség, (gy a többi közt arra is, hogy komplexen fejlesszék a köz- gazdasági, az ár-, valamint a pénzügyi viszonyokat. Nö­velni kel'l^ közös valutánk, a transzferábilis ruibel, valamint a hitelműveletek szerepét, mert ez is fontos feltétele a gazdasági együttműködés bővítésének. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddiginél nagydbb figyelmet kell for­dítani a döntési folyamat rövidítésére, a már elhatározott és az új feladatok gyorsabb megoldására, a vállalatok és Intézményeik közvetlen ka'posolata'ínak fejlesztésére is. Minden tanácskozás mércéje csüik az lehet, hogy út­mutatásait műként ültetik át a gyakorlatba. Az már most megállapítható, hogy a KGST XXXV. ülésszaka teljes mér­tékben tükrözte a szocialista államok közötti új típusú egyenrangú együttműködést. Ez a tanácskozás ismét de­monstrálta, hogy a szocialista országok konstruktív célok­ra összpontosítják erőiket. Arra törekszenek, hogy minél jobb feltéteteket teremtsenek az alkotó munkához, lakos­ságuk életszínvonalának emeléséhez. Ezért is tovább küz­denek a különiböző társadalmi rendszerű állaimok kölcsö­nös előnyökre épített együttműködésének fejlesztéséért. A szocializmus már több mint három évtizede világ- rendszer. Ez idő alatt minden testvérországban sók tapasz­talatot halmoztak fel a gazdaság tervszerű irányítási rend­szerének tökéletesítése terén. A kollektív tapasztalat ta­nulmányozása és felhasználása az egész közösség társa­dalmi-gazdasági haladását meggyorsító anyagi erővé vál­hat. A tanácskozáson nagy erőivel jutott kifejezésre az a szemlélet — ami a testvérpártok kongresszusait, így az SZKP XXVI. kongresszusát is jellemezte —, hogy tbnúW kell egymástól, hogy együtt kell gondolkodni a nemzetközi tapasztaltatok általánosításának megbízható rendszeréről, minden értékes információ széles körű elterjesztéséről. Ez o megközelítési mód a XXXV. ülésszakon egyszersmind hozzájárult a továbblépés „alapozásához”, ahhoz, hogy előkészítsék a KGST-országok legfelsőbb párt és állami szintű gazdaságii tanácskozását is. Teljes ülés volt a madridi találkozón Európa népei eredményt várnak lomerősítő intézkedések terüle­Két felszólaló volt az euró­pai biztonság és együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó mad­ridi találkozó keddi teljes ülé­sén. Or. Franz Geska nagykö­vet, az osztrák küldöttség ve­zetője általános politika! jelle­gű felszólalásálban hangsú­lyozta, hogy a bonyolult nem­zetközi helyzetiben a madridi találkozónak feltétlenül sikere­sen, érdemi megállapodással kell befejeződnie. Vitáiba szállt azokkal a nem hivatalosan hangoztatott nyugati vélemé­nyékkel, amelyek szerint „jobb időikre várva”, későbbre kelle­ne halasztónta a megegyezést a függőben lévő kérdésekről. iLeonyíd Tljicsov külügymi­niszter-helyettes, a szovjet kül­döttség vezetője hasonlóképpen Ülésezik az Kedden délelőtt Moszkvában megnyílt az OSZSZSZK Legfel­sőbb Tanácsának harmadik azt hangsúlyozta, hogy Európa népei eredményt várnak a madridi találkozótól, mert a helsinki záróókmányiban megfo­galmazott célok megvalósítása nem teljes európai katonai enyhülési és leszerelési konfe­rencia összehívása nélkül. — Nem érthetünk tehát egyet azokkal — jelentette ki —, akik a helsinki záróok­mányból csók egyes, általuk kiemelt tételéket vesznek fi­gyelembe és másodlagosnak tekintik a katonai biztonság va­lójában közös érdékű kérdés- csoportját. Amennyiben ez az egyoldalú megközelítés érvény­re jutna, megbontaná az össz­európai folyamat szükséges egyensúlyát. A szovjet küldött­ség vezetője érintette a bizo­ülésszaka. A legnagyobb szö­vetségi köztársaság parlament­jének képviselői nagy tapssal ti érvényessége kiterjesztésének kérdését és utalt rá, hogy ez az egyik fő megoldatlan prob­léma. Mint ismeretes, a Szovjet­unió késznek nyilatkozott ezek- nék az intézkedéseknek az ér­vényességi hatályát egész euró­pai területére kiterjeszteni, ha a NATO-országök is megfele­lően kiterjesztik az intézkedé­sek érvényességének övezetét. Miután nyugati részről mind ez ideig nem adtaik választ a szovjet kezdeményezésre, a ta­lálkozó ebben a kérdésben holtponton van. A madridi találkozó legkö­zelebbi teljes ülését pénteken tartják. üdvözölték az elnökségben he­lyet foglaló párt- és állami vezetőket. Jóváhagyták a ta­nácsülés napirendjét, amelyen a következő kérdések szerepel­nek: az OSZSZSZK tanácsainak feladatai a XXVI. kongresszus határozatainak fényében; tör­vényjavaslat megvitatása a he­lyi bíróságok tagjainak és a népi ülnököknek választási és visszahívási rendjéről, valamint az OSZSZSZK perrendtartásá­ról; az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége által ho­zott rendetetek jóváhagyása. Az első napirendi pontról Mihail Szolomenoev, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, az OSZSZSZK Miniszter- tanácsának elnöke tartott be­számolót. Lázár György fogadta Sadok Ben Jomaat iLázőr György, a Miniszter­tanács elnöke kedden a Parla­mentben fogadta Sadok Ben Jomaa tunéziai szállítási és közlekedési minisztert. Az esz­mecserén részt vett Pu'llaí Ár­pád közlekedés- és posltaügyi miniszter és Ahmed Ghezal, a Tunéziai Köztársaság budapesti nagykövete is. A szíriai pártküldöttség Szolnok megyében Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására hazánk­ban tartózkodó Arab Újjászü­letés (Booth) Szocialista Pártjá­nak küldöttsége Abdullah a'l- Abmar főtitkárhelyettes vezeté­sével kedden Szolnok megyébe látogatott. A delegációt útjára elkísérte Nagy Gábor, az MSZMP külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Jelen volt Sad- dilk Saddiknli, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. A vendégeket a megyei pártbizottság székházában Andrilkó Miklós első titkár fo­gadta és tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági helyze­téről.) A küldöttség Szolnokról Mart­fűre utazott. A Tisza Cipőgyár művelődési központjában Za­gyi Sándor vezérigazgató- helyettes tartott ismertetőt az ország legnagyobb cipőipari válla tatá ról1, amely hatezer munkást foglalkoztat és évi 12 millió pár cipőt gyárt. A ven­dégeknek [bemutatta a gyár egyes termélő egységéit és mintatermét. 'Ebéd után a delegáció Abódiszalőkra utazott, s meg­tekintette a Leniín Tsz magas nyomású mezőgazdasági öntö­zőrendszerét. A látogatás Kis­körén ért véget. Ott a delegá­ció tagjai Hegedűs Lajosnak, a KözéptisZavidéki Vízügyi Igaz­gatóság vezetőjének kalauzo­lásával megismerkedtek a duzzasztóval és az erőművel, valamint a tározó tóval. OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Szalma, nem minden mennyiségben Dunaújváros várja a szállítmányokat Volt idő, amikor a szalma tűzrevaló volt, a kemencéket fűtötték vele a falusi emberek ínségesebb időkben. Aztán ta­lálkoztam ezzel a sokáig hulla­déknak tartott melléktermékkel akkor is, amikor lokomobilokat fűtöttek, de úgy gondolom, legrangosabb helyre akkor ke­rült, amikor a rozsszalmával, azaz a zsúppal házak, csűrök, fészerek tetejét fedték be. S végül: amikor még nem volt annyi műtrágya, szervestrágya­ként kiváló talajerő-utánpótló volt. Most meg?,Itt van szomszéd­ságunkban o Papíripari Válla­lat szalmacellulóz gyára I Éhes gépei tonnaszám nyelik a szal­mát, és jó minőségű árut, főleg csomagolóanyagot gyártanak. Van-e elegendő szalma? Két éve nem volt. Olyannyira nem, hogy egy hónapig is alig-alig forogtak a gyár gépei. Azóta rendezték a szalma körüli hely­zetet: korszerű bálázó- és ka­zalrakó gépeket vásároltak, emelték a felvásárlási árat is. Tehát szabad útja van a szal­mának Dunaújváros felé. Kocsis Sándor, a TSZKER Tol­na megyei Igazgatóságának osztályvezetője így beszél erről: — Az idei szalmatermés nem mondható a legjobbnak. A bú­zának rövid a szára. A gyorsan járó kombájnok, mert a szem sincs annyi, mint tavaly volt, szinte derékban vágják le a termést, s így a szalma is érték­telenebb, törekesebb. A duna­újvárosi gyár indulásakor az áfészék szállították a bálákat, általában hatvan kiló körüli volt egy-egy, és stabil préssel készültek. Később beérkeztek a mobil prések, ezek 12-20 kilós bálákat tudtak gyártani, ám ez nem felelt meg a gyár új technológiájának. A szalma két­séges termést Ígért, hiszen sok minden befolyásolta a gabona mennyiségét, minőségét, szár­magasságát. — A TSZKER az elmúlt évek­ben szállítója ' volt a gyárnak, idén azonban alakult egy tár­saság, a szekszárdi növényter- termesztési rendszer égisze alaltt. A szalma ára szezon ele­jén olcsóbb, 1095 forint ton­nánként, míg április körül 2250 forint. Tehát megéri a szalmá­val foglalkozni. Tavaly mi ösz- szesen 4300 tonna szalmát küld­Sok helyen elégetik az ér­tékes szalmát tünk a papírgyárnak. Idén 4000 tonna várható. A Papíripari Vállalat, a KSZE és a gyárhoz közeli tizenkét ter­melőgazdaság társulást hozott létre, a szekszárdi rendszer gesztorságával. A betakarítás, szállítás korszerűsítését elvégez­ték Hesston gyártmányú báló­zógépekkel, rakodókkal látták el a gazdaságokat. Most nyolc­száz kiló körüli súlyú bálákat készítenek, ezt tudja fogadni a gyár. Nem minden gazdaság rendelkezik azonban ilyen nagy gépekkel. A hagyományos kis- bálákat is készítik, ilyenekkel látják el a háztáji üzemeket, és így könnyebben tudják tárolni is. Ám az a gyakorlat, hogy igen sok helyen — különféle okokra hivatkozva — felgyújtják a tar­lót, elégetik a szalmát, holott összegyűjtve, kazalozva trágyá­nak - almozással - is lehetne használni, vagy úgy mint a szekszárdi termelőszövetkezet: megengedi tagjainak, hogy ré­sziből gyűjtsék.-Pj­Az ülésterem a Kremlben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents