Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

2 Képújság 1981. július 4. A salvadori felkelők akciói A rakétatelepítések ügye Wischnewski sajtóértekezlete a moszkvai tárgyalásokról Leonyid Brezsnyevnek az eu­rópai közép-hatótávolságú ra­kéták telepítésére vonatkozó keddi javaslata „nemcsak sza­vakban, hanem tartalmában is" új elemeket tartalmaz a februárban előterjesztett szov­jet kezdeményezéshez képest — jelentette ki Hans-Jürgen Wischnewski, a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) elnök- helyettese azon a nemzetközi sajtóértekezleten, amelyet Moszkvából való hazatérése után pénteken tartbtt Bonn­ban. A szovjet vezetés most kizá­rólag a közép-hatótávolságú rakéták telepítésének (s nem gyártásának vagy a telepítés előkészítésének) beszüntetését javasolta a szovjet—amerikai tárgyalások megkezdése érde­kében. Az új, módosított javas­latot a Szovjetunió azzal a szándékkal tette meg — mon­dotta Wischnewski —, hogy „pozitívan befolyásolja" a szovjet—amerikai tárgyalások­kal kapcsolatos fejleményeket. Most az Egyesült Államokon a sor — folytatta az SPD el­nökhelyettese —, hogy részlete­sen megvizsgálja, elemezze és tisztázza a szovjet javaslat tar­talmát. Hans-Jürgen Wischnewski a sajtókonferencián Wischnewski szerint a terve­zett tárgyalások szempontjából az egyik legsúlyosabb problé­ma az, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió egymás­tól eltérően más és más fegy­vereket sorol a közép-hatótá­volságú fegyverek kategóriájá­ba. Wischnewski értékelése sze­rint Willy Brandt moszkvai út­jára „megfelelő időpontban" került sor, a látogatás mindkét fél számára ,,fontos informá­ciókkal” szolgált. Az SPD el­nökhelyettese éles szavakkal utasította vissza az ellenzéki uniópártok Brandt-ellenes tá­madásait. A tárgyalások eredményéről Willy Brandt előbb Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lárt, hétfőn pedig Genscher külügyminisztert tájékoztatja. Ezzel egyidejűleg, még a hét végén, részletes tájékoztatást kapnak a moszkvai megbeszé­lésekről az NSZK legfontosabb NATO-szövetségesei is. A nyugatnémet ellenzék vál­tozatlanul bírálja a szociál­demokrata politikusok moszk­vai útját. Helmut Kohl, a ke­reszténydemokrata unió elnöke elítélte az SPD-t, amiért egyre nagyobb csoportjai fordulnak szembe a NATO továbbfegy- verkezésével. Kohl „aggodal­mát” fejezte ki, hogy emiatt kétség támadhat az Egyesült Államokban az NSZK szövetsé­gi hűsége iránt. Friedrich Zim­mermann, a parlament keresz­tényszocialista tartományi cso­portjának elnöke Szerint a szo­ciáldemokrata párt lebecsüli a „szovjet veszélyt” és egyre na­gyobb mértékben az „Amerika- ellenesség” irányába halad. Súlyos harcok robbantak ki csütörtökön Salvador északi körzeteiben kormánycsapatok és partizánegységek között. A hadügyminisztérium beje­lentette, hogy két nap óta he­ves összecsapások folynak Cha- latenango megyében, a hon- durasi határ közelében és a felszabadítási front erői körül­zártak 300 kormánykatonát. San Vicente megyében a fel­kelők csütörtökön egy vízi erő­mű ellen intéztek támadást és a megye székvárosát több órán át megfosztották az áramszol­gáltatástól. Feltűnést keltett az a jelen­tés, hogy a Farabundo Mart’ Nemzeti Felszabadítási Front harcosai akciót hajtottak végre magában a fővárosban is. Ayutepeque külvárosában a partizánok egy csoportja tá­madta meg a nemzeti gárda ottani laktanyáját, míg egy má­sik gerillaosztag ugyanebben a külvárosban hivatalokat rob­bantott fel. Csütörtökön bejelentették azt is, hogy az elmúlt huszonnégy órában az ország városaiban 23 tetemre bukkantak, vala­mennyiükön a kínzások nyomai­val. Az orvosi egyetem diákjai közölték, hogy a hadsereg ala­kulatai szállták meg a felső- oktatási intézményt, s annak valamennyi helyiségét feldúlták. A lengyel szejm támogatja a szovjet békefelhívást Irán július 24-én Július 24-én tartják Iránban az elnökválasztást és a parla­menti pótválasztásokat is — je­lentette be Mahdavi Kani bel­ügyminiszter. Mint elmondotta, az új el­nök megválasztásán kívül 51 parlamenti képviselő személyé­ről is döntenek. 27 képviselői hely az Iszlám Köztársasági Párt székházában június 28-án elkövetett pokolgépes merény­let következtében üresedett meg, 24 mandátum sorsa pe­dig függőben maradt, mert legutóbb több választókerület­ben elhalasztották a választást, vagy érvénytelenítették annak eredményét. trón ismételten elutasította Irak felhívását, hogy a rámá­don mohamedán böjti hónap­ra rendeljenek el tűzszünetet a szembenálló csapatok között. A teheráni. külügyminisztérium szóvivője kijelentette: „Irán nem egyezik bele semmilyen tűz­szünetbe addig, amíg területé­ről ki nem űzi az ellenséget” — mondotta. Pénteken reggel kilenc óra­kor ismét összeült a lengyel parlament. A képviselők foly­tatták a vitát a csütörtöki ülé­sen elhangzott törvényterveze­tekről, amelyek tárgya: az idei népgazdasági és költségvetési terv módosítása, a gazdasági válságból való kiút. összesen 23 képviselő szólalt fel, s több­ségük egyetértett a csütörtö­kön elhangzott referátumokkal. Ezután a törvénytervezeteket — a korábbi gyakorlatnak megfe­lelően — az illetékes szejm- bizottságokhoz továbbították. Ezután a szejm egyhangúlag határozatot fogadott el válasz­ként arra a felhívásra, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa intézett a világ parlament­jeihez és népeihez. A határo­zatban a lengyel parlament ,,határozott támogatásáról biztosítja a felhívást, amelyet úgy értékel, mint újabb bizo­nyítékot a népek érdekét szol­gáló szovjet békepolitika kö­vetkezetességére”. A doku­mentum emlékeztet arra, hogy a fasizmus elleni harcban a szovjet nép hozta a legnagyobb áldozatokat, s jelentette a leg­főbb erőt. „Ennek köszönhe­tően jöttek létre az új európai erőviszonyok, amelyek a máso­dik világháború óta tartó béke alapját jelentik." A lengyel tör­vényhozás állást foglalt a mad­ridi találkozó mielőbbi, ered­ményes befejezése mellett, majd megújította azt a javas­latot, hogy Varsóban rendez­zék meg az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferenciát. A határozat végezetül rá­mutat: Lengyelország kül­politikája változatlanul a szo­cialista országok egységének és együttműködésének érdekeit, az európai béke stabilizálását, a leszerelést szolgálja. A határozat egyhangú elfo­gadása után a szejm rátért a következő napitendi pontra, amelynek tárgya több, gazda­sági jellegű minisztérium össze­vonása az erőforrások jobb koordinálása végett. összevonás útján a követke­ző új minisztérium jöttek létre: mezőgazdasági és élelmiszer­gazdasági, bányaügyi és ener­getikai, kohászati és gépipari, vegyipari és könnyűipari mi­nisztérium. Szétválasztották az eddigi külkereskedelmi és ten­gergazdasági minisztériumot. Helyette külkereskedelmi mi­nisztérium jött létre, valamint Központi Tengergazdasági Hi­vatal, amelynek élén miniszter áll. A szejm megszavazta a banktörvény módosítását is, ez­után a törvényhozás ötödik és hatodik napirendi pontként egyhangúlag elfogadta, hogy alapítsanak kitüntetést az 1939- es honvédő harcokban, vala­mint az 1944-es varsói felke­lésben részt vettek számára. Wojciech Jaruzelski minisz­terelnök a kormány nevében személyi változtatásokat ter­jesztett elő a minisztertanács összetételében: ezek túlnyo­mó többsége az átszervezéssel kapcsolatos. Az indítványt a szejm — minden tisztségvise­lőről külön-külön szavazva — elfogadta. Az ellenszavazatok legnagyobb száma 51, a tartóz­kodásoké 56 volt. A lengyel ^ormánynak összességében hat uj tagja van: Wladyslaw Baka, Stanislaw Bejger, Jan Knapik, Stanislaw Majewski, Jerzy Naw- rocki és Czeslaw Piotrowski — valamennyien a LEMP tagjai. Az AESZ-csúcs után Lázár György beszéde (Folytatás az 1. oldalról) erőfeszítésünk ellenére hosszabb időre van szükség. A helyzet ilyen alakulása nemcsak a szubjektív szándékokon múlik, a tapasztalatok szerint ahhoz, hogy egy olyan adottságokkal rendelkező ország, mint Ma­gyarország, a gyökeresen meg­változott világgazdasági hely­zethez alkalmazkodni tudjon, el­kerülhetetlennek látszik a kül­ső erőforrások bevonása. ' A kormány elnöke meggyőző­dését fejezte ki, hogy a nem­zeti gazdaságok növekedési ütemének mérséklődése mellett is megvan a reális lehetőség arra, hogy az egymás közötti áruforgalomban a jelenleg elő­irányzottnál gyorsabb fejlődést érjünk el. Lázár György az együttműkö­dés továbbfejlesztésének egyik fontos feladatául azt jelölte meg, hogy fel kell kutatni az eddig egyeztetett áruforgalom további kölcsönös növelésének lehetőségeit. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a korszerű és magas minőségű-termékek elő­állításában - jelentősebb anya­gi befektetés nélkül - számot­tevő haladást érhetnénk el, ha jobban kihasználnánk meglévő szellemi és anyagi lehetősége­inket. A Minisztertanács elnöke alá­húzta, hogy a KGST-országok együttműködése bővítésének legnagyobb tartaléka a szocia­lista integráció fejlesztésének meggyorsítása. A legfontosabb feladatot abban jelölte meg, hogy erőfeszítéseinket — az energia- és nyersanyagkiterme­lő ágazatok nélkülözhetetlen fejlesztése mellett - még in­kább azokra a területekre össz­pontosítsuk, ahol egy-egy or­szág kedvező adottságaira ala­pozva, a szakosítás és kooperá­ció fejlesztése viszonylag rövid idő alatt lehetővé teszi a kor­szerű termékek részarányának növelését, a kölcsönös szükség­letek magas színvonalú kielégí­tését. Felszólalása végén — utalva az integráció elmélyítése terén jelentkező új feladatokra — szükségesnek minősítette az együttműködés közgazdasági és szervezeti feltételeinek további tökéletesítését. A KGST-országok együttmű­ködésének fontosságát méltatta csütörtöki beszédében a kubai küldöttség vezetője, Carlos Ra­fael Rodriguez, az államtanács és a kormány elnökhelyettese is. A többi között a szocialista országok együttműködésének is nagy szerepe volt például ab­ban, hogy az elmúlt öt évben Kuba ipari termelése megnöve­kedett, a beruházások jelentő­sen emelkedhettek. Ugyancsak segítséget nyújtott a KGST ah­hoz, hogy Kubában bővítsék a főzelékfélék és a citrusfélék ter­mesztését. „A szocializmus az egyetlen olyan út, amelyen jár­va a népek gyorsan leküzdhetik az elmaradottságot” — hangoz­tatta a kubai küldöttség veze­tője. Ilié Verdet román kormányfő az eredményekről szólva azt is aláhúzta, hogy számos területen tovább kell szélesíteni az együtt­működést. így például sürgette azt, hogy a geológiai kutatá­sok terén a közös munka kiszé­lesítésével segítsék elő a fűtő­anyag- és energiaigények tel­jesebb kielégítését. — A KGST- tagállamok ipari potenciáljának jobb kihasználását segítik elő a két- és többoldalú megállapo­dások, amelyeket úgy kell to­vábbfejleszteni, hogy az egyes ágazatokban biztosítsák az ipa­ri kapacitás teljes kihasználá­sát — hangoztatta Verdet. Mél­tatta a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének célkitűzéseit is. Lubomír Strougal csehszlovák kormányfő a szocialista gazda­sági integráció eredményeiről szólva kiemelte: A csehszlovák gazdaság számára az együtt­működés a Szovjetunióval és a KGST többi országával a fejlő­dés egyik legfontosabb összete­vője. Tovább kell szélesíteni a szakosítás és a kooperáció te­rületeit, olyan hosszú távú programokat kell közösen ki­dolgozni, amelyek egész ágaza­tok hosszú távú fejlődését irá­nyozzák elő. Közösen kidolgo­zott prognózisok és technikai koncepció alapján ugyancsak közösen kell kialakítaniok a KGST tagállamainak a tudo­mányos-műszaki fejlesztés fő irányvonalait és meg kell hatá­rozni ennek eszközeit, hogy ha­tékonyan lehessen felhasználni a legújabb tudományos és mű­szaki eredményeket a termelés fellendítésére. Grisa Filipov bolgár miniszter- elnök - ugyancsak csütörtöki felszólalásában — a szocialista nemzetközi munkamegosztás, az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok előnyeiről szólva aláhúzta: Az együttműködésben a jelenlegi legfontosabb feladat az, hogy a gazdasági integrá­ció eszközeivel elősegítsék a tu­dományos-műszaki fejlődés eredményeinek gyors alkalma­zását, a nemzeti gazdaságok szerkezetének korszerűsítését, bővítsék az egymás közötti kap­csolatokat, s ezzel segítsék elő az életszínvonal emelését vala­mennyi tagállamiban. A bolgár kormányfő azt. mondotta, hogy egységes technikai-tudományos programra van szükség, amely a célprogramokkal együtt segí­ti mind a tudományos feladatok megoldását, mind pedig a ter­melés és az értékesítés kérdé­seinek megoldását is. A KGST- államoknak — hangoztatta a bolgár kormányfő — egységes stratégiát és politikát kell ki­dolgozniuk a fő gazdasági, műszaki-tudományos, valamint szociálpolitikai problémák meg­oldására. Filipov a tervezési együttműködés továbbfejleszté­sének kérdéseivel is foglalko­zott beszédében. PANORÁMA Három fontos lépés mm Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) Nairobiban lezajlott csúcsértekezlete három jelentős problémát mozdított el a holt­pontról: a nyugat-szaharait, a csádit és a namíbiait. A leg­látványosabb lépést Marokkó tette, amikor bejelentette, hogy hajlandó népszavazás alá bo­csátani a nyugat-szaharai te­rületek jövő sorsát. Rabat ed­dig azt hirdette, hogy az álta­la megszállt volt spanyol gyar­matot „marokkói tartomány­nak” tekinti, amely véglegesen hazatért az „anyaország” kebe­lébe — függetlenül attól, hogy a nyugat-szaharai nemzeti fel­szabadító front, a Polisario si­keres harcai nyomán már több mint öt éve megalakult a Sza­harái Arab Demokratikus Köz­társaság. Az Afrikai Egység­szervezetben történő tényleges tagfelvétel csak adminisztratív eljárás kérdése lenne — ezt ed­dig Marokkó azzal a fenyege­téssel akadályozta meg, hogy a Szaharai Köztársaság felvé­tele esetén kilép az egység­szervezetből. A marokkói uralkodó most, korábbi álláspontját megvál­toztatva, elfogadta a népsza­vazás elvét, de valójában ez­zel csak törvényesíteni kívánná a foszfátban gazdag szaharai ország bekebelezését. A Poli­sario közölte: a marokkói el­képzelés elfogadhatatlan szá­mára, mivel a népszavazás gyakorlatilag marokkói ellenőr­zés alatt zajlana le. Igaz, hogy szó volt afrikai, illetve ENSZ- ellenőrzésről is, de a jelenlegi közigazgatás, tehát Marokkó felügyelete alatt. Tisztázatlan maradt az is, kiket tekintsenek szaharai lakosoknak? Régóta folyik ugyanis a marokkói ál­lampolgárok betelepítése a Nyugat-Szahara ún. „hasznos háromszögének” területére, a foszfátbányák, az oázis- és kikötővárosok körzetébe. Ezek a lakosok a marokkói erőd­vonal mögött, a marokkói köz- igazgatás jelenlétében nyilván ' nem a szaharai függetlenség mellett szavaznának. Másfelől II. Hasszán király úgy vélte, hogy azok a szaharai lakosok, akik a marokkói megszállók elől a szomszédos Algériába menekültek és ott jelenleg tá­borokban élnek, „algériaiak­ká váltak" — vagyis nem ve­hetnének részt a népszavazás­ban. Ilyen helyzetben a rabati „békejavaslat” tehát nem hoz­hat megoldást. Az algériai, a madagaszkári és több más ál­lamfő méltán hangsúlyozta: az önrendelkezési jog gyakorlásá­nak előfeltétele minden meg­szálló marokkói haderő kivo­nása a volt spanyol gyarmat területéről. A csúcsértekezlet által kiküldött ad hoc bizottság csak akkor végezhet eredmé­nyes munkát, ha a népszava­zást megelőzi a tűzszünet és a megszálló erők kivonása. A másik jelentős kérdés, amelyről határozat született: Csád jövője. A csúcstalálkozón a polgárháború sújtotta or­szág ideiglenes nemzeti egy- ségkormányót elismerték és tá­mogatásukról biztosították. Fel­hívták Afrika államait, tartóz­kodjanak mindenféle beavatko­zástól Csád belügyeibe, nyújt­sanak pénzügyi és anyagi tá­mogatást az ország gazdasá­gának, közigazgatásának és hadseregének újjászervezésé­hez. Anélkül, hogy megnevez­ték volna Líbiát, felszólították csapatai kivonására (ezeket a csapatokat a jelenlegi nemzeti egységkormány hívta segítsé­gül a szakadárok leküzdésé­hez.) Az AESZ azt is szorgal­mazta, hogy a líbiai erőket fo­kozatosan váltsák fel békefenn­tartó erőkkel. A harmadik fontos kérdéskör Namíbia volt. Ennek az afri­kai országnak függetlensége mellett őz ENSZ már évekkel ezelőtt síkraszállt, de megvaló­sítását a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság mindeddig meggá­tolta. Mint az afrikai állam­fők egyöntetűen rámutattak, a Pretoria ellen hozott szank­cióknak mindeddig azért nem lehetett érvényt szerezni, mert az Egyesült Államok, Anglia és néhány más tőkés ország ré­szint az ENSZ-ben vétójával, részint pedig hadianyag­szállításaival ezt megakadá­lyozta. Az AESZ ezért azt ja­vasolta, hogy szeptemberben hívják össze az ENSZ rendkí­vüli közgyűlését a namíbiai kérdés megvitatására. RUDNYÁNSZKY ISTVÁN BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke az Amerikai Egye­sült Államok nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban üdvözölte Ronald Reagan elnököt. * Hazája nemzeti ünnepe al­kalmából Harry Earl Bergold, az Amerikai Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete pénteken fogadást adott rezidenciáján. Részt vett a fogadáson Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Soós Gábor mezőgazdaság és élelmezésügyi államtitkár, Szarka Károly külügyminiszter­helyettes. Jelen volt a buda­pesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. * Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken találkozott Patrick Clancy-vel, az Ausztrál Szocia­lista Párt elnökével, aki részt vett a Szakszervezeti Világszö­vetség Főtanácsának budapesti ülésén. * Július 11-én ünnepük Mongó­liában a népi forradalom győ­zelmének 60. évfordulóját, az ország újkori történelmének korszakos jelentőségű mérföld­kövét. Ez alkalommal tartott sajtótájékoztatót pénteken a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövetségén Badam- tarin Baldo nagykövet. SZÉKESFEHÉRVÁR Korom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pén­teken Fejér megyébe látogatott. Székesfehérváron Takács Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára és Závodi Imre, a megyei tanács elnöke tájékoztatta Fe­jér megye életéről, fejlődéséről. Ezt követően Korom Mihály Szabadegyházára utazott. A vi­lágviszonylatban is korszerűnek számító izocukor- és szeszgyár­ban tett látogatás után a prog­ram következő állomása Mező­falva volt. Délután. Korom Mi­hály Székesfehérváron közigaz­gatási aktívaüiésen időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents