Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

1981. július 4. NÉPÚJSÁG 3 Magasabb bértárolási díj Szervezett gabonaszállítás A lakásépítés lehetőségei és feltételei (IV.) Felkészülés az építésre Nagyobb teherhez több támogatás Az őszi árpa aratása lassan a befejezéséhez érkezik a -me­gyében ; az első tételt az el­múlt hét péntekén vették át Nagydorogon. Az árpa mellett a megye üzemeinek többségé­ben megkezdték a kenyérga­bona arötását. A termények átvétele a Tolna megyei Ga­bona-forgalmi és Malomipari Vállalat feladata. A gabona betakarítása és felvásárlása a mezőgazdaság és a gabona- ipar számára minden évben igen fontos munka. Különösen elmondható ez erre az évre, amely a VI. ötéves tervidőszak kezdő éve, s mint ilyen, az egész tervidőszak feladatainak teljesítése szempontjából nagy jelentőségű. A becslések szerint a kalá­szos gabonatermés mennyisége idén a területkiesésék miatt nem éri el a tervezett, szintet. A gabonaipar a népgazdasági terv előirányzatainak figyelem­be vételével készült -fel az 1981. évi kalászos gabonater­més felvásárlására, és felvá­sárlási munkájában — együtt­működve a mezőgazdasági üze­mekkel — arra törekszik, hogy a felvásárlás zökkenőmentes legyen. FELVÁSÁRLÁS - SZERZŐDÉSSEL A Tolna megyei Gabona-for­galmi és Malomipari Vállalat a kenyérgabona 90—92 száza­lékára kötött szerződést. A kombá-jnállomá-ny teljesítmé­nyének növekedése, valamint a kalászosok szokásosnál alai csonyabb szárnagysága az idén — természetesen száraz időjá­rás esetén — gyorsíthatja a betakarítás ütemét. A gabona­ipar műszaki -felkészülésénél elsődleges szempontnak tartják az olyan átvevő kapaoitás ki­alakítását, amely szervezetten kapcsolódik a’ betakarításhoz, és segíti annak folyamatossá­gát. Ebben az évben az ország­ban 1050, Tolna megyében pe­dig 39 átvevőhélyen veszik át a gabonát. Az átvevőhelyeken a megyében összesen 66 átve­vővonal fogadja a gabonát, melyek kapacitása 12 órás mű­szakra számítva napi'16 ezer tonna. Ez a fejlesztési munka eredményéként 2 százalékkal több, mint az 1980. évi. A te­rületi szóródásokra, a raktárak földrajzi elhelyezkedésére és nem utolsó sorban az időjárá­si tényezőkre tekintettel szá­mítani lehet arra, hogy az át­vevővonalak terhelésében he­lyenként és esetenként arány­talanságok is előfordulhatnak, amelyek helyi feszültségeket eredményezhetnek. Ezek meg­előzése, . illetve csökkentése ér­dekében nélkülözhetetlen a szállítások szervezése a közös megegyezéssel kialakított szál­lítási ütemtervek, átadás-átvé­teli megállapodások, időpontok betartása, az üzemek és az átvevőhélyek állandó együtt­működése. A műszaki felkészülés során tekintettél voltak a várható időjárási körülményekre. Ezért fokozott gondot fordítottak a szárítógépek megfelelő üzem- készültségére, a többműszakos üzemelés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására, a műszaki hibaelhárító szolgálat meg sze rve Zés é re. RAKTÁROZÁS A raktározási gondok eny­hítése érdekében kiemelt fel­adatnak tekintették az ideig­lenes tárolóik kaiibanta-rtását, felújítását, és új tárolók építé­sét. Tolna megyében egy év alatt 22 ezer tonna befogadó­képességű új raktárterület üzembe helyezésére került sor. A paksi fémsiló építése idén fejeződött be, itt hatezer ton­na gabonát tudnak fogadni. A könnyűszerkezetes raktártér országosan huszonötezer tonna gabona befogadására képes — ebből tizenhét ezer tonna Tol­na megye könnyűszerkezetes raktártere. A raktározási helyzet az új gabona fogadásának időszaká­ban a fejlesztések ellenére sem -lesz lényegesen kedve­zőbb, mint völt egy évvél ko­rábban. Ezért változatlanul szükség van a mezőgazdasági bértárolások igénybevételére. Ebben az évben mintegy negy­A ven százalékkal emelik a bér- tárolási díjakat. Honorálni kí­vánják a hosszabb időtartalmú bértárolásokat, mégpedig úgy, hogy a 13 hetet meghaladó bértárolás esetén a 14. héttől kezdődően magasabb tárolási díjat térítenek. MINŐSÍTÉS A gabona átvételének fon­tos fázisa az áru minőségi át­ad á s- átvétel e. M eghatá rozó jellegű ez a mezőgazdaság ár­bevétele, illetve a gabona tá­rolása, és felhasználása szem­pontjából. Kiemelten foglalkoz­tak idén az átvevők a raktáro­sok szakmai felkészítésével, ok­tatásával, s nemcsak a gabo­naiparban, hanem a mezőgaz­dasági üzemekben is. A gabo­nák minőségi feltételeiben vál­tozás nem történt. Az előíráso­kat — hatósági áras termé­kekről lévén szó — az árren­delet, illetve a szabványok tar­talmazzák. Az átvételi minősí­tést ezek figyelembe vételével végzik mindenütt és minden esetben közösen a szállító me­zőgazdasági üzemek megbízott­jával. Idén már másodszor veszik át a búzát hármas minőségi csoportosításban — javító mi­nőségű búza, malmi búza, és takarmány búza. Ennek a gya­korlata már kialakult, a minő­séget Tolna megyében öt la­boratóriumban vizsgálják. A gabonaátvevőhelyek nyit­va tartását mindenütt a mező- gazdasági üzemek átadási igényeihez igazítják. Ahol fel­merül annak igénye — és ezt előre bejelentik —, a gabonát éjjel és munkaszüneti napokon is fogadják az átvevőhelyen. Célszerű, hogy a mezőgazda- sági üzemek éljenek ezzel a lehetőséggel, hisz jelentősen enyhítheti a nappali órák eset­leges átvételi torlódását, ha a mezőgazdasági üzemek éjjel és munkaszüneti napokon is ad­nak át gabonát. Az új gabona felhasználá­sáig is az országban nyugodt, kiegyensúlyozott és zavartalan az ellátás. A kenyérgabona- és lisztellátás mellett nagy gon­dot fordítanak arra is, hogy mindig legyen elegendő takar­mány. Mint arról már korábban hírt adtunk, az eddig hagyo­mányos termékek — liszt, rizs, hántolt borsó — mellett a ter­mékek választékát bővítik ár­pagyönggyel, kukorica- és szó- jaliszttel. A választék tovább bővül, és több üzletben beve­zették a borsói!szt, az étkezé­si búzakorpa, búzacsíra árusí­tását. A bolthálózat növelését országosan tervezik. A múlt hónap végétől Tolna megyében Szekszárdon, a Rákóczi utcai szakboltban is kaphatók ma­lomipari étkezési termékek. D. VARGA M. Cikksorozatunk bevezetőjében már említettük, hogy a lakás­építésnek két fő formáját külön­böztetjük meg. Az egyik az ál­lami lakásépítés, amelyet koráb­ban részletesen ismertettünk, a másik a magánlakás-építés. Mi­előtt azonban a magánlakás­építés különböző formáit és azok változó pénzügyi feltéte­leit részleteznénk, indokolt, hogy számba vegyük az anyagi felkészülés mértékét, előfeltéte­leit és a különböző támogatá­sok, kedvezmények lehetőségeit. SAJAT ERŐ A lakásépítkezések és -érté­kesítések hiteltámogatásánál, továbbá az egyéb építési hitel­igények elbírálásánál alapvető rendező elv az, hogy ezek a hi­telek a saját megtakarítás ki­egészítését szolgálják, a külön­böző lakás- és építéspolitikai célokhoz kapcsolódó feltétel- rendszer szerint. Röviden fogalmazva tehát, a hitelek igénybevételéhez saját erő szükséges. Ennek mértéke építési módok és építkezési he­lyek szerint különböző, figye­lembe véve a lakosság teher­bíró képességét. Cél a saját megtakarítások lehetséges mér- . tékű bevonása. Nem támogathatók hitellel az olyan építkezések, amelyeknél a saját megtakarítás teljes mér­tékben nem áll rendelkezésre, illetve, ha az építkezést nem reá­lis építési költség alapján kí­vánják megvalósítani. A párt és kormány különös gondossággal törekszik a lakos­ság lakáshelyzetének állandó javítására és az intézkedései is ezt a célt szolgálják. A munká­sok és alacsony jövedelmű dol­gozók, nagycsaládosok lakás­igényeinek többségét -- a lehe­tőségekhez képest — elsősorban az állami bér- és tanácsi érté- kesítésű lakásokból elégíti ki. Erről már korábban szó volt. Mindezek mellett figyelem­mel kísérik a lakosság teher­bíró képességének alakulását, és ha szükséges, a pénzügyi és hitelfeltételek változtatásával gondoskodnak arról, hogy a növekedő lakásárak ellenére a lakosság terhe csak a teherbíró képességével arányosan növe­kedjék. Ezt szolgálják a mostani vál­toztatások-is. Ez egyben viszont azt is jelzi, hogy minden lakás­hoz jutási formánál jelentős anyagi terheket kell vállalni mindazoknak, akik lakásproblé­májuk megoldására vállalkoz­nak. „Fehér áruk” olcsóbban Az élelmiszer- és vegyicikk- kereskedelemben új foga­lommal ismerkedhetnek a vá­sárlók. Különféle tartós élelmi­szerek, konzervek, édesáruk, száraztészták, háztartási vegyi­cikkek úgynevezett fehér áru­ként kerülnek forgalomba. A fehér termékek lényege, hogy olcsóbbak a hasonló, azo­nos minőségű cikkeknél. Első­sorban a lehető legegyszerűbb csomagolás — például a kar­ton helyett fólia, a fémdoboz helyett üveg, az import helyett hazai anyagok alkalmazása — a sima, a cifraságmentes külső teszi lehetővé az árcsökkentést. Az első fehér áruk — külföl­di tapasztalatok alapján — születtek. Az érintett kereske­delmi és ipari vállalatok meg­egyeztek abban, hogy a hasz­nálati értékben, minőségben teljesen azonos termékekből olcsóbbat is gyártanak. A ,,fehéráru” elnevezés a megkülönböztetésre szolgál, az ilyen cikkek egyszerű fekete­betűs, sima fehér címkéje — rajta egy malacperselyes rajz­zal — maga is az olcsóbb árat jelzi. A cél az, hogy miután egy- egy adott termékből „fehéráru” és hagyományos is készül, s ezek együtt találhatók majd az üzletekben, a vásárlókat kül­sőleg is egyértelműen tájékoz­tassák az olcsóbb árakról. A VI. ötéves tervidőszakban tervezett 370—390 ezer lakásból állami eszközökből — takarékos költséggazdálkodással — 115- 120 ezer lakást kell építeni/ Te­hát 255-270 ezer lakás állami támogatással, magánerőből épül. Ennek pedig előfeltétele az anyagi felkészülés. A jogos lakásigények kielé­gítésének tehát előfeltétele az, hogy mindenki anyagi áldozatot is vállalva, megfelelő erőfeszíté­seket tegyen jogos igényének kielégítése érdekében. Azaz céltudatosan, tervszerűen taka­rékoskodjék az anyagi feltéte­lek megteremtése érdekében. IFJÚSÁGI BETÉT Ezt célozza a szintén január 1-től életbe lépett új szabályo­zás, amely az ifjúsági takarék- betét kedvezményeit bővítette*. A pénzügyminisztériumi ren­delet szerint az ifjúsági betét kedvezményezettje lehet minden olyan állampolgár, aki 35. élet­évét még nem töltötte be. Te­hát megszűnt az alsó korhatár, a felső pedig 35 évre módosult. A havonta fizethető összeg is módosult, s megszűnt az eddigi maximális 800 forintos felső ha­tár. A betét összege tehát a takarékosság időtartama alatt bármilyen, százzal osztható ösz- szegre felemelhető. További kedvezmény, hogy az ötéves takarékossági időszak eltelte után a megállapodás - az eddigi öt év helyett — hatá­rozatlan időre meghosszabbít­ható és mindaddig, amíg a be­tét meg nem szűnik, a megta­karítás után évi ötszázalékos kamatot és egy százalék pré­miumot térít oz OTP. A külön kölcsön felhasználási köre is bővült. Az eddigieken kívül most már igénybe vehető toldaléképítésre, emeletráépí­tésre, tetőtér-beépítésre, továb­bá nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő át­alakításához is. A külön kölcsön felvételére az eddigi két év he­lyett három éven belül van le­hetőség. A külön kölcsön maxi­mális öszege is emelkedett. Új lakás épíése, vagy állami szervtől történő vásárlás esetén 70, egyéb esetekben 60 ezer fo­rint. MEGTAKARITÁSQK ÉS TÁMOGATÁSOK A fiatalok anyagi felkészülé­sének tehát szervezett formája Pénteken délelőtt a megyei tűzoltóparancsnokság meghívá­sára több mezőgazdasági, ipa­ri üzem és ipari szövetkezet vezetője tett látogatást Szek­szárdon, a megyei parancsnok­ságon. A megyei pártbizottság képviseletében megjelent Má­tyás István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, és ott volt Barsi Mihály, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­je. A megjelenteket Márton Pál alezredes, megyei parancs­nok tájékoztatta a tűzoltóság munkájáról, felkészültségéről, technikai felszereltségéről. El­mondta: az utóbbi években nemcsak a tűzoltóság munkája fejlődött, hanem a gazdasági vezetők szemlélete is. Ma mór a gazdasági vezetők döntő többsége is nagy gondot for­dít a tűzkárok megelőzésére. Ennek és a tűzoltóság egyre jobb felkészültségének köszön­hetőek azok az eredmények, amelyek országosan is jó he­lyezést biztosítanak a Tolna megyei tűzoltóknak. Márton Pál köszönetét mon­dott a megjelenteknek azért a munkáért, amit több évtizeden keresztül a tűzvédelem érdeké­ben kifejtettek, majd kitünteté­van, az ifjúsági takarékbetét. Viszont joggal vetődik fel a kér­dés, hogy mit csináljanak azok, akik elmúltak harmincöt éve­sek? Nos, a különböző lakás- építési formák hiteltámogatásá­nak és kedvezményes feltételei­nek az igénybevételéhez a saját megtakarítás legkisebb mérté­ke — éppen az arányos teher­viselés érdekében — meghatá­rozott. Ennek biztosítására pe­dig tervszerű családi gazdálko­dás mellett takarékosság szük­séges. Az új szabályozó rend viszont számos kedvezmény olyan igénybevételére nyújt lehetősé­get, amely saját megtakarítás­ként vehető igénybe lakásépítés vagy -vásárlás esetén. Ilyen pél­dául, amit az állami bérlakás­nál említettünk, hogy ha valaki* lemond az igényének meg nem felelő bérleti jogáról, akkor a lakás használatbavételi díjának háromszorosát kapja. Ugyanígy azok részére, akik bérlakásra jogosultak, de vállal­ják a telepszerű, többszintes lakás vásárlásával járó terhe­ket, és részükre a tanácsok ta­karékpénztári beruházásban épített Ipkást juttatnak, akkor azt függetlenül a foglalkozásuk­tól, az állami vállalatok munká­sainak kedvezményeivel vásá­rolhatják meg. Ennek azonban előfeltétele a legalább 20 szá­zalékos munkáltatói támogatás. ARANYOS TEHERVISELÉS Az állami bérlakások, a ta­nácsi értékesítésű lakások mel­lett tehát a magánlakás-építés és az ide számító OTP-beruhá- zásban épülő lakások vásárlá­sához is szükséges a kiterjedt állami támogatás és hitelnyúj­tás mellett az anyagi felkészü­lés. Az arányos teherviselés te­hát már az előfeltételeknél ér­vényesül. Emellett az állami kedvezmé­nyeken és támogatásokon túl­menően az építési formáktól függően érvényesül a tervszerű differenciálás a különböző hi­telek visszafizetési feltételeinél is. Ezt a törekvést szolgálják a munkáltatói kölcsönök nyújtásá­ra irányuló szabályozások is. seket és jutalmakat adott át. A belügyminiszter a Tűzbizton­sági Érem arany fokozatát ado­mányozta: Lakos Józsefnek, a pálfai Egyetértés Tsz, Heimann Ferencnek, a szekszárdi Arany­fürt Tsz, Pálinkás Istvánnak, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnökének, Dósa Tibornak, a Dunaföldvári Ken­dergyár igazgatójának. Feren- czi János, a dunaföldvári Vi­rágzó Tsz elnöke és Tolnai Jó­zsef, a Tolna megyei Gabona­forgalmi Vállalat főmérnöke a Tűzbiztonsági Érem ezüst foko­zatát vette át az ünnepségen. Eszteri József, a szekszárdi Aranyfürt és Vámosi János, a dunaföldvári Virágzó Tsz tűz­védelmi felügyelője pénzjuta­lomban részesült. A megjelentek közül többen elmondták: jó az együttműkö­dés a tűzoltósággal. Ennek még jobbá tétele mindkét fél érdeke, hisz a közösen végzett megelőző munka nagy értéke­ket menthet meg a pusztulás­tól. A vendégek megtekintették a felszereléseket, a tűzoltó-lak­tanyát, a próbariadót. A látot­takról nagy elismeréssel nyilat­koztak. P Folyamatosan szállítják a búzát az Aranyfürt Termelőszövet­kezet vontatói a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat szekszárdi telepére. Megyei tűzoltó-parancsnokság Kitüntetés és látogatás

Next

/
Thumbnails
Contents