Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 155. szám. ARA: 1,40 Ft L 1981. július 4., szombat. Mai számunkból AZ AESZ-CSÚCS UTÁN (2. old.) A LAKÁSÉPÍTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI (3. old.) POLGÁRI VÉDELEM (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT SZERVEZETT GABONASZALLÍTAS (3. old.) Havannában tartják a X. szakszervezeti világkongresszust A KGST XXXV. ülésszaka folytatta munkáját Az ülésterem Teljes üléssel folytatódott pénteken délelőtt a szófiai Nemzeti Művelődési Palotában a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának XXXV. üléssza­ka. A délelőtti ülés napirendjén a tervezési együttműködési bi­zottság beszámolója szerepelt az 1981—1985. évi népgazdasá­gi tervek összehangolásáról és az 1981—1985. évi sokoldalú in­tegrációs intézkedések egyezte­tett tervéről. A beszámolót Emí­lián Dobrescu, a bizottság el­nöke terjesztette elő. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának ülésszakán az első napon felszólalt vala­mennyi küldöttség vezetője. Ezen a napon beszédet mon­dott Lázár György, hazánk mi­niszterelnöke és Nyikolaj Tyiho- nov szovjet kormányfő. Bár a felszólalások alapvető­en a szocialista gazdasági együttműködés jelenével és jö­vőjével foglalkoztak, érintették a nemzetközi politika egyes kérdéseit is. A küldöttségveze­tők rámutattak arra, hogy a bo­nyolultabbá vált nemzetközi helyzetben - aminek fő oka az imperialista államok enyhü­lésellenes, a fegyverkezési ver­seny megnövelésére irányuló politikája — a szocialista orszá­gok, a haladó államok, a béke­szerető erők összefogása az ed­diginél is nagyobb szerepet tölt be. Valamennyi felszólalás tá­mogatásáról biztosította a Szov­jetuniónak a nyolcvanas évekre kidolgozott békeprogramját, azokat a javaslatokat, amelye­ket Leonyid Brezsnyev terjesztett elő az SZKP XXVI. kongresszu­sán. Több küldöttségvezető, így elsősorban Zsambin Batmönh mongol kormányfő és Vo Nyűgén Giap, vietnami minisz­terelnök-helyettes, szólt azokról a veszélyekről is, amelyeket Ázsia és az egész világ békéje számára jelent az amerikai im­perializmus és a pekingi veze­tés mind szorosabb kapcsolata, amely már a katonai enyütt- működésre is kiterjed. Több 'felszólalás utalt arra, hogy Lengyelországban súlyos helyzet alakult ki. Szólt erről a mongol és a vietnami küldött­ség vezetője, támogatásukról biztosítva a lengyel kommunis­tákat, a LEMP-et abban a mun­kájában, amelyet a helyzet nor­malizálása és a gazdasági problémák megoldása érdeké­ben fejt ki. Ugyanakkor a kormányfők fel­szólalásai túlnyomóan a gazda­sági kérdésekkel, a KGST kere­tei között eddig kialakult együtt­működéssel, a további felada­tokkal, a nyolcvanas évekre szó­ló gazdasági stratégia kidolgo­zásával foglalkoztak. Kivétel nélkül eredményesnek minősí­tették a szocialista gazdasági integráció komplex programja megvalósításának első évtize­dét. Willy Stoph, az NDK minisz­terelnöke ugyancsak az inten- zifikálásban jelölte meg a köve­tendő utat, s aláhúzta, az együttműködés fejlesztésének fontosságát. Az NDK, amely külkereskedelmi forgalmának több mint kétharmadát a KGST- országokkal valósítja meg, a jelenlegi ötéves tervidőszakra például több mint százmilliárd rubel értékű kölcsönös áruszál­lításról állapodott meg a többi tagállammal, s ezen belül mind nagyobb szerepet kapnak a szakosított termékek. A KGST tervezési együttmű­ködési bizottságának beszámo­lóját előterjesztve E. Dobrescu a többi között megállapította, hogy a KGST-tagállamok öt év­re, esetenként hosszabb távra is egyeztették gazdasági és tu- désük fő irányait, meghatároz­ták az ötéves kereskedelmi szerződések alapját képező köl­csönös áruszállításokat, meg­hosszabbították és kibővítették több két- és sokoldalú megálla­podást és újakat is kötöttek. A dományos-műszaki együttműkö- népgazdasági tervek egyezteté­Az ülés vitájában felszólaltak a tagállamok küldöttségvezetői, köztük Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. Beszédének középpontjában az 1981-1985. évekre szóló nép- gazdasági tervek koordinálása állt. Megállapította, hogy a tervek összehangolása fontos hozzájárulás az országokban fo­lyó szocialista gazdasági építő­munka megalapozásához és je­lentős mértékben segíti az együttműködési célprogramok­ban előirányzott közös intézke­dések megvalósítását. Külön ki­se megteremtette az alapvető feltételeket a tervező munkához és a gazdaságok szilárd fejlő­déséhez. Ugyancsak előterjesz­tették az ülésen az 1981-1985. évi sokoldalú integrációs intéz­kedések egyeztetett tervét. A terv a többi között előirányozza a szakosítás továbbfejlesztését olyan területeken, mint a szá­mítástechnikai eszközök, az atomerőművi berendezések, a számjegyvezérlésű szerszámgé­pek, valamint más gépek, be­rendezések és ipari termékek gyártásában. emelte, hogy a magyar népgaz­daság nyersanyag- és energia­behozatalában a jövőben is meghatározó szerepet töltenek be a Szovjetunió szállításai. A Minisztertanács elnöke is­mertette, hogy 1981-1985-ben a magyar népgazdaságban mi­lyen erőfeszítéseket tesznek az ország külgazdasági egyensú­lyának helyreállítása érdeké­ben. Rámutatott arra, hogy a külkereskedelmi forgalom és a fizetési kapcsolatok teljesebb kiegyensúlyozásához minden (Folytatás a 2. oldalon.) Budapesten pénteken véget ért a Szakszervezeti Világszö­vetség Főtanácsának ülése, amelyen az elmúlt három nap során a X. szakszervezeti világ- kongresszus előkészületeiről, ezzel összefüggésben a szak- szervezeti mozgalom helyzeté­ről és feladatairól tárgyaltak. Elhatározták, hogy a X. szak- szervezeti világkongresszust 1982. februárjában tartják Ha­vannában. Dokumentumot fo­gadtak el a béke megvédésé­ről, a dolgozók jogainak kiví­vását szolgáló szakszervezeti séges fellépésének szükséges­ségéről. Szolidaritásukat fe­jezték ki az arab népek, Na­míbia, Salvador népének igaz­ságos harca iránt. Az SZVSZ főtanácsa levélben tájékoztatja feladatokról, a dolgozók egy- a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsát arról, hogy egyetért a Szovjetunió békekezdeményezé­seivel. Zárszavában Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke elmondta, hogy felszólalásukban több mint ötvenen fejtették ki véle­ményüket korunk legégetőbb problémáiról: a béke megőrzé­séről, a fegyverzet csökkenté­séről, a dolgozók megélhetését, szociális biztonságát érintő szerteágazó kérdésekről. Rész­letkérdésekben természetesen eltérnek az itt képviselt földré­szek, országok problémái, s ezek is hangot kaptak az ülé­sen. A szakszervezeti mozgalom ereje éppen abban rejlik, hogy a dolgozók nagy tömegeinek mindennapi gondjaival foglal­koznak, és azok megoldásáért küzdenek. Elkötelezett emberek érett, felelősségteljes vitájának fóru­Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere pénteken Moszkvából a LEMP KB és a lengyel minisztertanács meghívására rövid baráti láto­gatásra Varsóba utazott. A varsói repülőtéren a leg­magasabb szintű párt- és álla­ma volt a főtanács ülése, amely jó feltételeket teremtett a szakszervezeti világkongresszus előkészítéséhez, a szakszerveze­ti munka még hatásosabb mód­szereinek megválasztásához. Gáspár Sándor emlékeztetett a hidegháború első esztendei­re, amikor szakadás követke­zett be a Szakszervezeti Világ- szövetség milánói ülésén. Ak­kor sokan vélekedtek úgy, hogy ezzel a világszövetség akció­képtelenné válik. A világszövet­ség azonban az egész világra ható tömegmozgalom, s maga is igyekszik megújulni, hogy tevékenysége még eredménye­sebb legyen. Az imperializmus szeretné el­hitetni — mondotta —■ hogy a Szovjetunió veszélyezteti a bé­két. Pedig minden józanul gon­dolkodó ember tudja, hogy a Szovjetunió kezdettől a béke szilárd támasza. A nemzetközi helyzet élező­dése az egész világ dolgozóit sújtja, a szakszervezeti mozga­lom egyesített ereje azonban alkalmas arra, hogy ezt a fo­lyamatot megállítsa, és a világ ismét az enyhülés útjára lép­jen. Ennek a feladatnak a je- qyében jobbítja munkáját és készül fel a szakszervezetek X. kongresszusára a Szakszerveze­ti Világszövetség — mondotta zárszavában az SZVSZ elnöke. Az ülés után Gáspár Sándor sajtótájékoztatón ismertette a tanácskozás fő dokumentu­mait. Ibrahim Zakaria, az SZVSZ ügyvezető főtitkára a havannai világkongresszus je­lentőségéről és előkészületei­ről beszélt. mi vezetők, közöttük Jozef Czy- rek külügyminiszter, továbbá Stefan Olszowski és Kazimierz Barcikowski, a LEMP KB PB tagjai, a központi bizottság tit­kárai fogadták a szovjet ven­déget. (MTI) Lázár György felszólalása Gromiko Varsóba utazott Tájékoztató a bíróságon és ügyészségen Alig vitatható, hogy a megye egyik legfontosabb testületé a bíróké és ügyészeké. Tegnap délután előbb dr. Adrián Zsigmond rendőr ezredes, megyei főkapitány tartott előadást a megyei bíróságon a közrend és közbiztonság helyzetéről. Ezt követte a megyei pártbizottság ejső titkárának tájékoztatója az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről a megyei főügyész­ség kollégiumi termében. K. Papp József beszámolójában kitért a jogászok korábban írásban feltett kérdéseire is. A délutáni órákban lezajlott, nagy közönséget vonzott tájékoztatón részt vett dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára is. Nemzetközi szövetkezeti nap Megyei ünnepség Tamásiban Július első vasárnapja — nemzetközi szövetkezeti nap. A szövetkezetekben az e na­pokban tartott különböző fóru­mókon megemlékeznek a szö­vetkezeti mozgalom nemzetközi tevékenységéről. A megyei ün­nepséget tegnap délután, Ta­másiban, a pártszékház nagy­termében rendezte meg a há­rom szövetkezeti ágazat me­gyéi koordinációs bizottsága. Serfőző Antal, a községi pártbizottság titkára köszöntöt­te a résztvevőket — szövetke­zeti dolgozókat és vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló Császár Józsefet, a me­gyei tanács általános elnökhe­lyettesét, Király József járási pártbizottsági titkárt és a há­rom megyei szövetség vezetőit, majd Lakos József TESZÖV-el- nök, a megyei koordinációs bi­zottság soros elnöke mondott ünnepi beszédet. — Július elején.— mondta — a magyar szövetkezeti moz­galom is, a világ mintegy het­ven országának szövetkezeti tagságával együtt megemléke- zik a szövetkezeti mozgalom egész földkerekséget átfogó eszméjéről. — Szólt a fejlétt tőkés országok szövetkezeti mozgalmáról, amely a mano- pól i um ókkal, nag yvál lalaitak ­kai folytatott kíméletlen gazda­sági harcban is egyre erősö­dik, a volt gyarmati országok szövetkezőiről, ahol egyre több helyütt van meg a lehetősége annak, hogy a szövetkezetek szocialista típusúvá alakulja­nak át. — A szövetkezés, amely már a kezdeti időszakban is magában hordta a dolgozó emberek gazdasági és társa­dalmi felemelkedésiének szán­dékát, a munkás-paraszt hata­lom, a proletárdiktatúra viszo­nyai között teljesedett ki. A továbbiakban rövid átte­kintést adott a magyar szövet­kezeti mozgalom fejlődéséről: e mozgalom a XIX. század vé­gén, a nyugat-európai orszá­gokénál csaknem fél évszázad­dal később alakult ki, de ma nyugodtan mondhatjuk, hogy a világ élvonalába tartozunk. A magyar szövetkezetek — a lenini elvek alapján — a nép- gazdasági érdekekkel és tár­sadalmi célokkal összhangban szolgálják tagjaik általános anyagi és szellemi felemelke­dését, a szocialista életszemlé­let kialakítását, a szebb, a gazdagabb életforma megte­remtését. A továbbiakban a .három szövetkezeti ágazat — a me­zőgazdasági, az ipari és a fo­gyasztási — Tolna megyei eredményeivel foglalkozott, méltatva gazdasági fejlődé­süket, társadalompolitikai te­vékenységüket, amelyben külö­nösen a tagság művelődésének segítése folyik eredményesen. Fejlődött a megye szövetkeze­teiben a szocialista munkaver­seny, tovább emelkedett a dolgozók jövedelme. A továb­bi feladatokról szólva a ter­melékenység emelését, a haté­konyság fokozását emelte ki. — Szövetkezeti tagságunk el­fogadta és magáévá tette pártunk következetes szövetke­zetpolitikáját és ez biztosíték arra, hogy az elkövetkezendő években is megfelel a szocia­lista társadalmunk által tá­masztott egyre magasabb szin­tű követelményeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents