Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-24 / 172. szám
2 (tDéPÜJSÁG 1981. július 24. Izrael folytatja támadásait Libanonban Választás Iránban Csütörtök esti kommentárunk. Elnökválasztást és részletes parlamenti választást tartanak ma a nyugtalan Iránban. Csupán ezen a héten három olyan gyilkossági kísérletről érkezett jelentés Teheránból, amelynek célja minden bizonnyal a péntekre kitűzött választás megzavarása volt. Hétfőn magát az egyik elnökjelöltet, Aszgarolladi-Moszalmant, az Iszlám Köztársasági Párt vezető alakját sebesítették meg. Szerdán a kormány tagjának, Segerf Naghainak, a közoktatási minisztérium államtitkárának az életére törtek ismeretlen merénylők, csütörtökön pedig az iráni parlament, a medzslisz egyik képviselőjére lőttek rá. Vajon mi az oka a közép-keleti országot megbénító nyugha- tatlanságnak, a terrornak? Kik a felelősök az elmúlt másfél esztendőben elkövetett 48 robbantásért? Ezekre a kérdésekre a hiteles válasz mindmáig várat magára. Ugyanakkor igazat lehet adni az iráni hivatalos szerveknek, amelyek leszögezik: azok a kis csoportok — jobbára névtelen terrorszervezetek —, amelyek idáig magukra vállalták az iráni merényletek elkövetését, köztük a 74 áldozatot követelő Iszlám Köztársasági Párt székháznak felrobbantását, a főbűnösöket próbálják rejtegetni. Hogy Valójában kik is a főbűnösök, ezzel kapcsolatban több variáció is létezik Iránban. A legerősebben az a hivatalos személyiségektől származó értesülés tartja magát, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálata és annak iráni ügynökei állnak a színfalak mögött. A medzslisz elnöke, Rafszandzsani például nemrégiben közölte, hogy a CIA egységfrontba tömörítette az Iránban fellelhető összes ellenzéki csoportokat — a szélsőjobbtól az ultrabalig, amelyeknek egyetlen közös céljuk a fennálló államrend megdöntése. Baniszadr eltávolított iráni elnök június 12.-e óta ismeretlen helyen tartózkodik, s nem hajlandó „nyilvánosan felelni elkövetett bűneiért”. Sőt, július első napjaiban rejtekhelyén találkozott az AP tudósítójával, s az interjúban felhívta az iráni népet, hogy szálljon szembe a jelenlegi rezsimmel. A mai elnökválasztás egyik zavaró elemének tartják egyébként Baniszadr legutóbbi levelét is, amelyet Hamburgban élő iráni emigránsok hoztak nyilvánosságra. A levélben az önmagát Irán választott elnökének nevező Baniszadr megbízza az iszlám ellenzéki Modzsahedin Khalk vezetőjét, hogy alakítsa meg az „ellenzéki tanácsot". Ez a testület — írja Baniszadr — törvényhozó szervként működne a „szabad választások" megtartásáig. A mai elnökválasztás fő esélyesévé —különösen az Aszga- rolladi-Moszalman elleni merénylet után — Radzsai miniszter- elnök lépett elő. Esélyeit növeli, hogy bár jómaga formálisan nem tagja az Iszlám Köztársasági Pártnak, élvezi az uralkodó iráni politikai párt bizalmát. Teheráni megfigyelők a kérdést nem is úgy teszik fel, hogy megválasztják-e elnökké Radzsait. Hanem így, és ez sokkal fontosabb: képes lesz-e a belső ellenzék elszigetelésére, s a rég óhajtott nemzeti megbékélés megteremtésére? SERES ATTILA Sok a kérdőjel Agca pere körül A BT újabb ülése A Biztonsági Tanács kedd esti tűzszüneti felhívása ellenére Izrael szerdán is folytatta Libanon elleni fegyveres akcióit. A palesztin katonai parancsnokság, valamint a bejrúti rádió közlése szerint bombatámadás érte a dél-libanoni Zahrani folyó mellett épített olajfinomítóhoz tartozó csővezetéket, amelyen a Libanon gazdasága számára nélkülözhetetlen szaúd- aráibiai olaj jut el az országba. Bombázták az izraeliek a Tyr és Szidon városok között a korábbi támadásokban lerombolt hidak helyén felépített ideiglenes átkelőhelyeket is. A bejrúti rádió az akció szemtanúit idézte, akik elmondották, hogy a légitámadás idején a két hevenyészett híd zsúfolva volt a déli körzetekből éppen az izraeli bombázások elől gépkocsival és gyalog menekülő libanoniakkal. A támadásnak legkevesebb húsz halálos és ötven sebesült áldozata van. Csütörtökre virradóra izraeli helikopterekről lőttek dél-libanoni célpontokat - jelentette egy palesztin katonai szóvivő. Ezekre az akciókra hívta fel a figyelmet Waldheim ENSZ-fő- titkár, amikor tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot arról, hogy hatástalan maradt a tűzszüneti felhívás. Waldheitn ismertette a Dél-Libanonban ideiglenesen állomásozó ENSZ-erők (UNIFIL) szóvivőjének azt n jelentését is, hogy a Mardzsajun-Kfar Kela határmenti körzetben, amely a Haddad-féle jobboldali szepa- ratisták kezében van, az izraeliek nagyszámú tüzérségi löveget telepítettek és na^y létszámú csapatokat vontak össze. „Az izraeliek jelenléte a körzetben tömeges" - állapította meg a jelentés. Waldheim megerősítette, hogy a PFSZ kész a tűzszünetre, amennyiben Izrael is amellett dönt. Izrael ENSZ-képviselőjé- vel szerdán folytatott megbeszéléseiről Waldheim annyit tudott elmondani, hogy Jehuda Blum nagykövet felhívta a figyelmét Begin miniszterelnök nyilatkozatára, amely szerint kész tárgyalni a libanoni kormánnyal az Izrael és Libanon közötti békekapcsolatok létesítéséről, de szó sem lehet arról, hogy a tárgyalásokba bevonják a palesztinokat. A nagykövet - az izrael által kiprovbkált palesztin akciókra utalva - hozzátette: kormánya fenntartja magának a jogot, hogy „bármilyen eszközökkel megvédje az izreeli állampolgárokat". Izrael, a Biztonsági Tanács tűzszüneti felhívását figyelmen kívül hagyva, csütörtökön is folytatta Libanon elleni fegyveres akcióit. Mint a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet egyik közleménye hírül adta, a palesztin erők csütörtökre virradóra meghiúsították az izraelieknek azt a kísérletét, hogy a dél-libanoni Kantara, illetve Humin El-Tahta közelében helikopterekről de- szant alakulatokat dobjanak le. A nap folyafmán az izraeli naszádod Tyr kikötővárostól délre tűz alá vettek egy palesztin menekülttábort. Az izraeli tüzérség a határ közelében lévő palesztin állásokat ágyúzta, míg a palesztin rakétaegységek észak-izraeli célpontokat lőttek. Begin nginiszterelnök irodája csütörtökön közleményben utasította viasza Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter előző napi szemrehányásait, amelyek szerint „az izraeli mérséklet hiánya torpedózza meg Washington közel-keleti béketörekvéseit". A közlemény tagadta, hogy a bagdadi atomreaktor elleni júniusi és a Bejrút elleni múltheti izraeli bombatámadás juttatta volna zátonyra Habib amerikai különmegbízott közvetítői ténykedését.. Reagan elnök rövid sajtóértekezletén egyetlen bíráló megjegyzést sem tett Beginre, és nem is válaszolt azokra a kérdésekre sem, nam veszi-e fontolóra a Begin-kormányzathoz fűződő kapcsolatok lazítását. Csak annyit mondott, a maga részéről „a fegyveres akciók beszüntetését óhajtja mindkét fél részéről. Megoldást akarunk, s a dolgok folyamatban vannak" - mondotta Reagan a Habib-misszióra utalva. PANORÁMA BUDAPEST Az ENSZ Namíbia-tanácsá- nak küldöttsége, amelyet a Legwaila Joseph Manson Leg- waila, Botswana állandó ENSZ- képviselője vezetett, július 19- 23. között látogatást tett Magyarországon. A delegációt fogadta Péter János, az ország- gyűlés alelnöke és Nagy János kül ügyminisztériumi államtitkár. A küldöttség megbeszélést folytatott Hollai Imre külügyminiszter-helyettessel és találkozott a Magyar Szolidaritási Bizottság, valamint a magyar ENSZ-tár- saság tagjaival. A küldöttség kifejezte elismerését azért a határozott és következetes támogatásért, amelyet a Magyar Népköztársaság nyújt a nemzetközi fórumokon Namíbia függetlenségének elnyeréséhez. SZÓFIA Mély részvéttel kísérték csütörtökön Szófiában utolsó útjára Ljudmila Zsivkovát, a BKP KB Politikai Bizottságának kedden rövid betegség után elhunyt tagját, a kulturális bizottság elnökét. Az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány képviseletében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vett részt a temetésen. BECS Csütörtökön Bécsben megtartották a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások 24. fordulójának plenáris záróülését, amelyen felszólalt a szovjet és az amerikai küldöttség vezetője. OSLO Norvégia nem vesz részt a NATO „Óceán Venture ’81" fedőnevű haditengerészeti gyakorlatának az Atlanti-óceán déli térségében rendezendő manőverein - jelentette be Thor- vald Stoltenberg norvég hadügyminiszter. A kormány nem kivgn részt venni olyan hadgyakorlatokon, amelyek túllépik a NATO politikai és katonai „felelősségi szférájának" határait, és mert olyan országok is részt vesznek benne - mint például Uruguay -, amelyek nem tagjai az Észak-atlanti Szövetségnek. MOSZKVA Július 25-30. között hivatalos, baráti látogatásra szovjet hadiflotta-egység látogat Líbiába. A hajók a flotta egyik ellentengernagyának parancsnoksága alatt érkeznek Tripoli kikötőjébe. A csütörtöki olasz lapok elégedetlenül fogadták a II. János Pál pápa merénylője elleni perben hozott ítéletet. Agca legszigorúbb megbüntetésével természetesen egyetértettek, de kifogásolták, hogy a per kimerült Agca elítélésében és a merénylet hátterére nem fordítottak figyelmet. „Az igazság az, hogy olyan per volt ez, amelyről egyszerűen nem érteni, milyen sötét érdekek akadályozhatták meg, hogy a vizsgálat olyan méreteket öltsön, amilyet az ügy megérdemelt volna" — írta a Cor- riere Della Sera. A lap szerénynek és túlságosan retorikusnak minősítette a köztársasági főügyészhelyettes érvelését az „eltorzult lelkű" Agcáról, aki „sorsszerűén” emelte fegyverét a pápára. Kétségbe vonta az ügyész szavait, miszerint ennél többet nem tehettek. Nem valami bátor magatartásra utal, hogy azt állította, a merénylő „a semmiből jött”. A La Repubblica Aytulnak, a Milliyet török lap új főszerkesztőjének véleményét idézte. A perre Rómába érkezett újságíró annak az Ipekcinek az utóda, akit Agca 1979-ben meggyilkolt szociáldemokrata nézetei miatt. „A kézre, nem az agyra sújtottak le. Együtt dolgoztam Ipekcivel és természetesen örülök, hogy gyilkosa elnyerte büntetését. De ezzel nem oldottak meg semmit. Hiszen utána egy másik kezet mozgat majd az agytröszt” — mondta. Rosszindulatú kampány Az elmúlt napokban, miközben a magyar és a görög kormány elnökei a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének szellemében a két ország javát szolgáló együttműködésről tárgyaltak Athénban, a görög sajtó egy része és bizonyos nyugati hírközlő szervek széles körű kampányt folytattak a Magyar Népköztársaság ellen dr. Szabó Kálmánnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem görög nyelv- és irodalomtanszéke egyetemi docensének görögországi balesetével kapcsolatban. Szabó Kálmánt, aki június 26- tól egy nemzetközi tudományos konferencián Görögországban tartózkodott, a magyar nagy- követség felkérte a kormányfői találkozó tolmácsolási és fordítási feladatainak ellátására. Július 13-án az athéni magyar nagykövetségen véletlen, súlyos baleset érte őt, amelynek következtében — a nagykövetség intézkedésére — kórházba került. Az eset kapcsán a görög sajtó egyes orgánumai és a nyugati hírközlő szervek példátlan méretű kampányba kezdtek, többek között azt hiresztelték, hogy Szabó Kálmán politikai menedékjogot kért. Szabó a magyar és görög hivatalos személyek jelenlétében a leghatározottabban kijelentette: soha sem állt szándékában végleg elhagyni a Magyar Népköztársaságot, és ezen elhatározásában még a bizonyos görög szervekre hivatkozó emberek fondorlatos nyomása és megfélemlítése sem rendítette meg. Szabó Kálmán július 21-én hazatért Magyarországra. Azok a manőverek, amelyekkel a balesetet embertelen módon, politikai célokra, a két ország viszonyának megrontására akarták felhasználni, kudarcot vallottak. A kommunisták és a béke Zaglagyin cikke a Pravdában A kommunista pártok 'különlegesen nagy szerepet-----------------------------------------!----------------- töltenek be a békéért vívott h ardban. összefogásuk, egységes fellépésük, kapcsolatuk a békéért küzdő többi erőivel reális lehetőséget nyújt arra, hogy a nyolcvanas években megoldják a termonukleáris háború veszélyének kiküszöbölését. Erre a következtetésre jut a neves szovjet külpolitikai szakértő, Vagyiim Zaglagyin, az SZP KB nemzetközi osztállyá vezetőjének első helyettese a Pravda csütörtöki számában megejelent terjedelmes cikkében'. A szovjet politikus külön aláhúzza: az ilyen összefogás nem jelenti azt, hogy az egyes országok kommunista pártjai számára „szabványosítanák" a politikát, valamiféle nemzetközi szervezetet kényszerítenének rájuk. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a, kommunisták legyenek tisztában a fennálló veszéllyel, mutassák meg, hogy felelősnek érzik magukat az emberiség jelenéért és jövőjéért — megőrizve minden egyes kommunista párt önállóságát, függetlenségét és egyenjogúságát. Zaglagyin rámutat cikkében arra, hogy a munkásosztálynak ma reális lehetősége van a katasztrófa megakadályozására'. Egyrészt a világban jelentősen megnőtt a kommunista pártok ereje1, befolyása — csupán a nem szocialista országokban az elmúlt évtizedben háromról ötmillióra! nőtt a kommunisták száma. Megváltozott a szociáldemokrácia álláspontja is: számos szocialista és szociáldemokrata párt foglal állást a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megszüntetése mellett, s igen fontos, hogy a Szocialista Internacionálé a békéért vívott küzdelem érdekében egyes vonatkozásokban hajlandó együttműködni a kommunistákkal. Ugyancsak a munkásosztály erejét növeli a békéért vívott küzdelemben, hogy a szakszervezeti szövetségek — nemcsak a1 Szak- szervezeti Világszövetség, hanem a Szabad Szakszervezetek Nem-' zetközi Szövetsége és a Munka Világszövetsége is — állást foglalnak a béke, az enyhülés mellett, a fegyverkezési verseny ellen. „IMindez együttvéve reális lehetőséget nyújt arra,, hogy a munkásmozgalom áthatolhatatlan akadály legyen a háború erőinek útijában” — hangoztatja a szovjet politikus. A cikk aláhúzza ;^°9V 0 háborús veszély ellen vívott -------------------------------------harc sikerének legfőbb feltétele a szocialista közösség ereje. A békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért folyó küzdelem további kiszélesítésének legfőbb útja m indenekelőtt a világszocialiizmus megerősítése. Éppen ezért nem szolgálják ezeket a célokat az olyan kijelentések egyesek részéről, amelyek nem objektív mádon bírálják a szocializmust, vitatják történelmi vívmányait. „Bármilyen motívumok vezessék is ezeket az elvtársakat, a, gyakorlatibán az imperialista propaganda malmára hajtják a vizet” — írja Zaglagyin'. Még ennél is negatívabb az olyan próbálkozás, amellyel egyes demokratikus erők megpróbálnak egyenlőségjelet tenni a szocializmus és az imperializmus, a, Varsói Szerződés és a NATO politikája közé. A szovjet szerző szerint ez helytelen és igazságtalan módszer, elleplezi azt, hogy a háborús veszély reális forrása az imperializmus, félrevezeti a néptömegeket és gyengíti kapacitásukat a- békéért vívott küzdelemben. Zaglagyin a békéért vívott küzdelem fontos elemének tekinti a forradalmi szolidaritást a szabadságukért, függgetíensé- gükért küzdő Országokkal, népekkel is. Vitába száll az olyan nézetekkel, amelyek szerint a kommunistáknak fel kellene adni ezt a támogatást, a forradalmi-demokratikus országoknak nyújtott segítséget. Az ilyen maga,tartás kárt okozna a társadalmi haladásért vívott küzdelemnek. A mai körülmények között növelni kell a harcot az ellenforradalom exportja, az imperialista beavatkozási kísérletek ellen — hangoztatja a cikk. A SZOVict Politikus cikkének jelentős részét szenteli a ---------------1------—------------------kommunista pártok összefogása, kérdéseinek. „A gyakorlat bebizonyította, hogy a kommunista1 pártok együttműködése, együttes aktív fellépése az imperializmus és a militarizmus ellen folyó küzdelemben a béke megszilárdításának fontos tényezője” — állapítja meg. Vitába száll a,z olyan nézetekkel, amelyek szerint nincs szükség a kommunista, pártok tevékenységének koordinálására, például, a kollektív találkozókra, a kommunista mozgalom egységes fellépésére. Megállapítja, hogy az ilyen összehangolás korántsem, jelenti az egyes pártok tevékenységének szabványosítását,, valamilyen szervezet létrehozását — amelyre egyébként senki sem hívott fel —, vagy a pártok népük iránti felelősségének csökkentését. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a testvérpártok együttműködése nem szükséges, vagy nem lehetséges. „A nukleáris háború veszélye független a sokféle nemzeti sajátosságtól. Az ilyen háború megakad ályozása minden nép érdekében áll. Az enyhülés folytatása, a fegyverkezési verseny megakadályozását szolgáló intézkedések megvalósítása minden kommunista, párt saját nemzeti politikájának feltétlenül szükséges eleme. S ennek megállapítása nem jelent felhívást a,rra, hogy szabványosítsák, vagy egységesítsék a kommunisták politikáját. Éppígy nem, jelenti a testvérpártok valamiféle szervezetiének létrehozását az, ha a kommunisták együttesen vitatják meg a háború és a béke kérdéseit, kialakítják együttes akcióikat” — hangoztatja Vagyim Zaglagyin. Ugyancsak nem, jelent az ilyen, összefogás elzárkózást az elől, hogy a kommunisták együttműködjenek minden, a békéért küzdő, háborúellenes erővel. A Pravda cikke rámutat: éppen a hetvenes években, amikor a kommunista pártok nem egyszer tartottak tanácskozást az őket érdeklő kérdések megoldására, sikerült kiszélesíteniük együttműködésüket a békéért vívott küzdelemben más politikai erőkkel, s éppen a szocialista1 országok kommunista pártjai, amelyek nyíltan és következetesen foglalnak állást a, kommunisták akcióinak koordinálása, mellett, s meg is valósítják ezt mind egymás között, mind pedig más pártokkal, értek el nagy sikereket az együttműködés fejlesztésében más politikai erőkkel, mindenekelőtt a szociáldemokratákkal. A kommunista pártok valóban a minden nép békéjéért vívott küzdelem következetes harcosaiként lépnek fel — írja Vagyim Zaglagyin. A társadalmi élet dialektikája, ma olyan, hogy a világ fejlődésének adott szakaszában a lehető legszorosabban összekapcsol,ódnak a1 békéért és a, társadalmi haladásért vívott harc kérdései. A kommunisták ereje ahban van, hogy felismerik --------------------------------------------— ezt a dialektikus kapcsolatot, számolnak az ebből, származó követelményekkel, s politikájukban visszatükrözik azt — hangoztatja a, Pravdában megjelent cikk, utalva az SZKP XXV. kongresszusának megállapítására: a, kommunisták következetes békeharca az imperializmus agresszív politikája1 ellen, a1 népeket nukleáris katasztrófával fenyegető fegyverkezési hajszával szemben nagy egyesítő erő, a kommunista, világmozgalom, további összefogásának, tekintélye növekedésének hatalmas tényezője. A legfontosabb az, hogy a marxizmus,—leninizmus tanításával felvértezett kommunisták mindenkinél mélyébben és mindenkinél helyesebben látják a világban végbemenő folyamatok lényegét és távlatait, helyes következtetéseket vonnak le ezekből az országuk munkásosztályd, dolgozói érdekeiért, a demokráciáért, a békéért, a szocializmusért folytatott harcuk számára. „Ez jelenti a győzelem biztosítéklát abban a küzdelemben, amelyet az egész emberiség vív a tartós békéért, saját jövőjéért” — hangoztatja cikkében Vagyiim Zaglagyin.
