Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-24 / 172. szám
MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 172. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1981. július 24., péntek Mai számunkból BOLDOG VENDÉGSÉGBEN (4. old.) A NYÁRI ÉTKEZÉSRŐL (4. old.) KOCSIRA ÁGYAM, KOCSIRA LÁDÁM (5. old.) MŰVELŐDÉSI HAZAK -GYÁRON (5. old.) Anyagmozgatás Az anyagmozgatók országa vagyunk. Ezt egy közgazdász mondta, közgazdász társaságban, ahol anyagmozgatásról beszélni kiváló társalgási téma. Aki anyagmozgatásról beszél, egy egész iparról beszél, hiszen ez idő tájt talán nincs is fizikai dolgozó, aki valamiképpen ne kényszerülne anyagmozgatásia. Tessék csak benézni egy gyárkapun, műhelyablakon. Emberek sokasága rakodik, emel, hord, pakol, görget, hengerget, huzigál valamit, raktártól a műhelyig, műhelyajtótól a gépig, egyik géptől a másikig, csomagolótói a teherautóig. Irdatlan kacskaringós úton vándorol az alap- és segédanyag, félkész és késztermék az üzemben; anyagmozgatók és álanyagmozgatók hada igyekszik egyengetni a girbegörbe utat. Nem sok eredménnyel. Álanyagmozgatók hada? A statisztikák szerint az iparban minden hatodik fizikai dolgozó foglalkozik közvetlenül, úgymond főállásban anyagmozgatással, megint más statisztikák kilencszózezer anyagmozgatóról beszélnek. De bármit is állítanak a statisztikák, nincs olyan nagy szám, aminél ne lehetne nagyobbat mondani. Az álanyagmozgatók miatt: a másodállásban, szívességből, vagy lelkesedésből, de mindenképp szükséghelyzetben anyagot mozgatók miatt. A szakmunkás, aki maga hordja gépéhez az alkatrészt, a raktáros, aki maga pakolja föl a targoncára az anyagot, a segédművezető, aki maga is beáll csomagot dobálni, ha megérkezett a teherautó. De ha csak a gépmunkásokai figyeljük, akkor is: egy nemrégiben készült felmérés szerint a gépek mellett dolgozó munkásoknak több mint 46 százaléka végez anyagmozgatást. Magától értetődő természetességgel, mintegy feloldandó a gépies munka monotonitását. Mindez annak ellenére, hogy az utóbbi években megszaporodtak a kézi munkát helyettesítő anyagmozgató gépek, targoncák, emelők, szalagok, konvejorpályák. Ebből az is következhetne, hogy csökkent az anyagmozgatásra fordí- I tott munkaidő. De az élőmunka-ráfordítás nem csökkent, éppen ellenkezőleg: öt esztendő alatt hét százalékkal nőtt! Valami baj van az anyagmozgatás körül, s ez a baj nemcsak abból származik, hogy kevés a korszerű gép, akadozik az alkatrész-utánpótlás, hiányzik a targoncák megfelelő szervizhálózata. S még csak nem is csupán abból, hogy alacsony a megvásárolt gépek kihasználtsági foka, bár eiZ is épp elég baj, növeli a kézi anyagmozgatás iránti igényt. Már az anyagmozgatás helyének, szerepének értékelésénél kezdődnek a bajok, amikor egy vállalat vezetése eldönti, vagy épp nem dönti el az anyagmozgatás fejlesztését, gépesítését. Az elmúlt évek munkaerőhiánya emberközpontú gondolkodást alakított ki anyagmozgatás-ügyben, de ezúttal ezt ne a szó jó értelmében értsük. Az emberközpontúság ezúttal a gépi anyagmozgatás munkaerő-megtakarító hatására értendő, amely egyenlőségjelet tesz a korszerűsítés és a munkaerő-megtakarítás közé. Pedig a kettő nem ugyanaz. Ma már ugyanis egy targonca, egy emelő, egy csomagolósor, konvejorpálya beállítása elsősorban a technológia egészére hat, mégpedig úgy, hogy csökkenti az átfutási időt, mintegy jó nagyot tágítva az ide-odarakodás szűk kereszt- metszetén. Korszerű anyagmozgatás: hatékonyságnövelés. S csak ezután jön sok egyéb hatás mellett az élőmunkamegtakarítás. Ez a megközelítés, szemlélet, úgy tűnik, nagyon fontos. Mert ha csupán a munkaerő csökkenését várják el az anyagmozgatás fejlesztésétől, ha csak ez a vezérelv érvényesül, akkor megtörténhet az a különben elég gyakori eset, hogy a vállalat jelentős élőmunkát takarított meg, az össz- üzemi tevékenység termelékenysége mégsem nőtt semmit. Hiányzik továbbra is a szinkron. Mint egy OMFB-tanulmány kifejti: csak akkor várható jelentős ráfordítás-megtakarítás, ha az anyagmozgatás termelékenysége nagyobb mértékben nő, mint az alaptechnológia termelékenysége, ha az elmaradott színvonalú anyagmozgatás gyorsabban fejlődik, mint a technológia. Ez már valamiféle rendszerszemléletű gondolkodást sejtet, ami nélkül ma meg sem lehet mozdulnia egy vezetőnek az üzemben. Legalábbis nem szabadna. Az anyagmozgatás azt a helyet foglalja el a gyárban, mint a korábbi években mostohán kezelt infrastruktúra az iparban. Aminek meg is kellett fizetni az árát. Az anyag- mozgatás elhanyagolása, helytelen értékelése magát a termelési folyamatot béníthatja meg. Szakemberek úgy is fogalmaznak, hogy az anyagmozgatás a vállalati rendszer egyik alrendszere. S hogy ma cudarul állunk az anyag- mozgatással, az komoly következményekkel fenyeget. Nem egy közgazdász állítja a nemzetközi termelékenységi mutatók összehasonlítása alapján, hogy hazánkban az ipari össztermelékenységet elsősorban a kisegítő tevékenységek alacsony termelékenysége rontja. MEGYESI GUSZTÁV 111. magya r—szovjet ifjúsági ba rátságfeszti vá I Vendégeink Szekszárdon és Pakson A politikai delegáció zánkai látogatása Csütörtökön, a kora reggeli órákban Zánkára indultak a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál, 100—100 tagú ■magyar és szovjet politikai delegációjának tagjai, ahol egész napos program várta őket. Az úttörőváros bejáratánál íehéringes, pirosnyakkendős, zászlócskákat lengető, éljenző úttörők sorfala között vonult be a két küldöttség, élükön Fejti Györggyel, a KISZ KB első titkárával, és Dmitrij Filipovval, a lenini Komszomol KB titkárával. A delegáció vezetőségét Varga László, az úttörőszövetség főtitkára köszöntötte és tájékoztatta a gyermekszervezet munkájáról. Kiemelte: az úttörőszövetség 35 éves tevékenysége során a gyermekek kedvelt, a társadalom elismert szervezete lett. i Nádházi Lajos, az úttörőváros vezetője bemutatta a tábor életét, a jelenleg ott üdülő 3 ezer ifjú képzőművész és víziúttörő programijait. Elimondta egyebek között, hogy évente hat turnusban 15 ezer gyermek tölthet el itt hosszabb-rövidebb időt. ,A vendégek megtekintették az úttörőmozgalom történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit őrző úttörőmúzeumot, a 40 ezer kötetes könyvtárat, a félezer nézőt befogadó színháztermet, s a 800 fős lelátóval kialakított, fedett sportcsarnokot. Dmitrij Fílipov örömmel fedezte fel a gyenmekalkotások gallériájában, hogy a kisdiákok legsikerültebb festményei, rajzai között Zánkán nyaralt szovjet pionírok alkotásai is szerepelnek. Az 1-es számú táborhelyen népviseletbe öltözött táncosok és zenészek bakonyi táncokkal szórakoztatták őket. Ezután Dmitrij Fi'lipov meleg szavakkal köszönte ,meg a gyermekeknek a szíves fogadtatást és átadta neki a 30 milliós szovjet pionírszervezet forró üdvözletét. 'A „hivatalos" program az úttörőváros barátságparkjában zárult: az úttörők népes seregének jelenlétében a' magyar— szovjet ifjúsági barátságfesztivál résztvevőinek látogatása emléklére Fetji György és Dmitrij Filipov elültetett egy nyírfát és egy platánfát. A népes fesztiválküldöttség délutáni programja a sport, a fürdés, a vitorlázás, a pihenés jegyében telt. * A III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál- díszvendégei, Mihail Mihailovics Vasziliev és Mészáros István, mindketten, a Szocialista Munka Hősei, tegnap délelőtt látogatást tettek a Szekszárd melletti sötétvölgyi parkerdőben, ahol az úttörőtábor életével ismerkedtek. Délután Pakson többek között megnézték a munkásművelődési központot, az ifjúsági és úttörőházat, valamint az atomerőmű lakótelepét. Ezt követően baráti találkozón vettek részt a Lékai János KISZ-építőbrigád klubjában, az építkezésen dolgozó szovjet szakértők, a Kom- szomol-szervezet és a KlSZ-szer- vezetek képviselőivel. Az ünnepélyes búcsúztatást követően a díszvendégek elutaztak megyénkből. * A Tambov megyei delegáció tagjai tegnap délelőtt a szekszárdi műszergyárban jártak, ahol Horváth Endre igazgató tájékoztatta őket a gyár munkájáról, majd számtalan kérdésre válaszolt a tájékoztatón és az azt követő gyárlátogatás során. Délután a delegáció Paksra utazott, ahol először a konzervgyárba látogattak, majd a vá- rossüll ismerkedtek. Ezután következett az egyik legérdekesebb program, aimit nagy várakozás előzött meg. Kisebb csoportokban családokhoz mentek vendégségbe, a tambo- viak, hogy bepillantást nyerjenek a vendéglátók mindennapjaiba,, személyes ismeretséget is kössenek a magyar fiatalokkal. Az építkezésen igen sokan dolgoznak, akik tanulmányaikat a Szovjetunióban fejezték be, közülük kerültek ki a házigazdák. Este baráti találkozóra1, klubestre került sor a város és az é p ítke zé s i f j ú k oim rn u n i s t ó i na k részvételével. Domb óvár, Csava ripari Vál I a I at létszám, nőtt a termelés Csökkent a Az idei év termelésének alapjait még a múlt évben lerakták. A január 5-i induláskor már tudtak szállítani, zökkenő- mentesen kezdték az évet. Volt megfelelő mennyiségű raktárkészletük alapanyagból és félkésztermékből is. Az első hat hónap az üzemben folyamatos termeléssel telt el, így természetes, hogy az árbevételüket 110,7 százalékra teljesítették. Persze lehet tervet „teljesíteni” eladhatatlan áruból és gazdaságtalan munkával is. A csavariparinál nem így történt. A kötőelem-termelést is közel tíz százalékkal teljesítették túl. Számokban: facsavarból 178 millió, csavaranyából 38 millió, szegecsből pedig 144 millió darabot értékesítettek. A jelentős túlteljesítés mellett nem lépték túl a költségeket és a lényeg, hogy a gyár eredménye 6,8 millió forint lett. Mindezt úgy teljesítették, hogy közel harminccal csökkent a létszám. A második félévben azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megtartják a termelés jelenlegi előnyét, azaz éves szinten jelentősen túlteljesítik a tervet. A VI. ötéves tervidőszakban többek között a kisméretű csavaranyából a szükséglet teljes hazai kielégítését tervezik, ez melést évi 70 millióról, 180 millió darabra emelik. Facsavarból pedig a jelenlegi 380 millió helyett 520 millió darab gyártását irányozták elő. Ezt a célt kevés beruházással, műszaki fejlesztéssel es a termelékenység növelésével akarják elérni. H. J. pedig annyit jelent, hogy a terAz automata gépeken milliószámra készül a facsavar, a szegecs és a csavaranya A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a kormány elnöke tájékoztatást adott Georgisz Raliisznak, a Görög Közársaság miniszterelnökének meghívására Görögországban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítésére tett eddigi intézkedésiekről és meghatározta a további tennivalókat. Ennek keretében külön felhívta az irányító szervezetek vezetőit, hogy nyújtsanak hathatós segítséget a trösztök és a nagyvállalatok belső irányítási és érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztéséhez. A Minisztertanács megvitatta a testnevelés és sport fejlesztésének érdekében elhatározott tennivalók végrehajtásának helyzetét. Megállapította, hogy a tárgyi feltételek és a szervező munka javításában elért figyelmet érdemlő eredmények ellenére továbbra is jelentősek a kihasználható tartalékok. A kormány külön fontosságot tulajdonít annak, hogy az illetékesek további intézkedéseket tegyenek az iskolai testnevelés, és a tömegsport feltételeinek gyorsabb ütemű javítására. A Minisztertanács tudomásul vette a Gazdasági Bizottság tájékoztatóját, amely számot ad a VI. ötéves terv időszakára készült energiagazdálkodási program megvalósításának kezdeti tapasztalatairól. A kormány elfogadta az Országos Környezet- és Természet- védelmi Tanács elnökének jelentését a tanács legutóbbi üléséről, ahol megtárgyalták a Balaton környezetvédelmét szolgáló és a VI. ötéves terv időszakára szóló intézkedési tervet. (MTI) Nicaragua Törvény a földreformról A nicaraguai államtanács jóváhagyta az agrárreformról szóló törvénytervezetet. A törvénytervezetet a kormányzó tanács dolgozta ki a legjelentősebb tömegszervezetek képviselőinek bevonásával. Salvador Mayorga mezőgazdasági miniszterhelyettes a parlament szerepét betöltő államtanács ülésén hangsúlyozta: az agrárreform-törvénynek mindenekelőtt az a célja, hogy felszámolja a nicaraguai parasztság óriási tömegeinek nyomorát és választ adjon a parasztság történelmi igényére: az általa megművelt földhöz való jogra. Az agrártörvény első cikkelye egyértelműen leszögezi mindazok földhöz való jogát, akik termelésre alkalmas területeket termelékenyen és hatékonyan művelnek meg. Az agrárreform első szakaszában hat megyében a 300 hektárnál nagyobb, parlagon maradt vagy rosszul megművelt területeknek minősítendő birtokokat, mjg az ország többi megyéjében á hatszáz hektárnál nagyobb területű birtokokat sajátítják ki. Az agrárreform értelmében a haszonbérbe kiadott földek automatikusan a bérlők tulajdonaivá válnak. Ez az intézkedés Nicaraguában nem kevesebb mint 50 000 parasztcsaládot érint. Úgyszólván minden érdekelte a vendégeket a szekszárdi mű- szerqyárban
