Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

a Képújság 1981. július 19. Milyen lesz a szovjet falu öt év múlva? Az Urickijröl elnevezett kolhoz állattenyésztő komplexuma a gomeli területen — Belorusziá­ban. termelés A felmérések szerint Viet­namban parlagon hever a föld­terület körülbelül egyharmada. E terűiét egy részét — első­sorban a Központi fennsíkon — soha. sem művelték meg, a többi o háborús pusztítások, bom'bázások következtében maradt ímegmnűveletilen. Az adatok szedőt az országban megművelt csaknem hétmillió hektárból 4,6 millió hektárnyi területet foglalnak el a rizs- ültetvények, a többin zöldség­es gyümölcsféleségeket, vala­mint ipari növényeket termesz­tenek. A csaknem 13,5 millió hektáron elterülő őserdőkben száimtálam értékes fafajta nő: ezek nagy részét exportálják. Az élelmiszertermelés növelé­se érdekében komoly erőfeszí­téseket tes znek a mezőgazda- sági terület növelésére. Az el­múlt öt év során közel 1,3 mil­lió errtber költözött a hegyvi­dékre. önfeláldozó munkájuk révén ez idő alatt 667 ezer hektárnyi, ekét' soha nem lá­tott területet mű véltek meg. A 'Központi fennsíkon 40 új álla­mi gazdaság, 300 szövetkezel és közel 2,5 ezer termelőibrigád alakult; a köztársaság térképén 240 új helységnév jelent meg. iNem kevésbé hősies erőfe­szítésekre van szükség Vietnam déli részén, athol a háború kö­vetkeztében óriási területek maradták parlagon. Csak az ellmiúlllt évben 230 ezer hektár­ral növelték a déli tartomá­nyokban a szójabab-, o kávé-, a tea-, o cukornád- és a földi- 'mogyoró-ültetvények területét. Dinamikusan növekszik a szö­vetkezetekben és egyéni gaz­daságokban a baromfi- és ál­latállomány. 2000-ben bolygónk lakossá­gának a fele városokban fog élni. Az urbanizáció világfolya­matában a Szovjetunió sem je­lent kivételt: a városlakók rész­aránya a lakosság összlétszá- mában 63 százalékos. Ma az ország falvaiban csaknem 100 millió ember él, de várható, hogy a közeljövőben ez a szám erősen lecsökken. Az egyik ok: a munka termelékenységének a növekedése. A XI. ötéves terv­időszakban (1981—1985) a me­zőgazdasági munka termelé­kenysége a kolhozokban és a szovhozokban 22—24 százalék­kal növekszik. AZ IPAROSÍTÁS iranya Az egész mezőgazdasági ter­melés hatékonyabbá tételének fő útja — a komplex gépesítés és a kemizálás, valamint a nagyarányú meliorációs munká­latok. A kolhozokban és a szovho­zokban ma 150-féle foglalko­zást és szakmát képviselő dol­gozókra van szükség. A gép­kezelők száma jelenleg megha­ladja a 4,5 milliót. Ebben V. Meszjac, a Szovjetunió mező- gazdasági minisztere napjaink mezőgazdaságának egyik meg­különböztető sajátosságát lát­ja. A falvakban százezrek sajá­tították el a gépi fejés, a gép­kezelő, a gépbeállító, az elekt­rotechnikus, a talajjavító és az építő szakmáját. VAROS ÉS FALU: AZ ÉLETSZÍNVONAL KIEGYENLÍTÉSE Az utóbbi 15 évben a szov­jet falu szociális fejlesztésére fordított öszegek 56 milliárd ru­belt tettek ki. Ez több^ mint há­romnegyed része annak az ösz- szegnek, amelyet a szovjet ál­lam fennállása óta erre b cél­ra fordítottak. 1965 óta a fal­vakban csaknem minden má­sodik családnak javultak a la­káskörülményei. Több mint 500 millió négyzetméter alapterü­letű lakás épült, vagyis több mint a Szovjetunió valamennyi városának lakásállománya volt 1940-ben. A Szovjetunióban a mező- gazdaság teljes villamosítása tíz évvel ezelőtt befejeződött. 1980-ban a villamosenergia-fo- gyasztás falun 110 milliárd ki­lowattórát tett ki. Az utóbbi években a mező- gazdaságban számos villamosí­tott termelési folyamat jelent meg. Köztük a növendégálla- tok és baromfiak istállójának a melegítése, a víz melegítése üzemi szükségletek céljaira, az állatok ultraibolya és infra­vörös-sugarakkal történő besu­gárzása. Gyorsütemű a villa­mos energia-felhasználás a fa­lu szociális szükségleteinek és a közszolgáltatásoknak a kielégí­tésére. Falun a villamosenergia­mennyiség 25 százalékát ilyen célra használják fel. Mindez csökkenti a városi és a falusi életkörülmények közti különbsé­get. A falusi otthonokban egy­re több lesz a televízió- és a rádiókészülék, a mosógép, a hűtőgép. P. Paszkarnak, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnöké­nek a véleménye szerint a falu szociális fejlesztésének fő irá­nyai közé sorolható a mező- gazdasági munkának az ipari munka válfajává történő átala­kítása, az agráripari integráció fejlesztésének, a városok és a falvak közötti közlekedési kap­csolatok javítása, a falusi és a városi lakosság jövedelmének, fogyasztási szerkezetének és színvonalának kiegyenlítése, a kereskedelem és a szolgáltatá­sok, valamint a lakás- és köz­séggazdálkodás fejlesztése. Amíg 1965-ben a szövetkezeti agrárszektorban dolgozó kol­hozparaszt jövedelme a munká­sok jövedelmének 75 százalékát tette ki, 1980-ban már a 90 százalékát. A háztáji gazdaság­ból származó jövedelem figye­lembevételével azonban — ilyen háztáji gazdálkodással minden család foglalkozik — a kolhozdolgozók és az ipari munkások jövedelme kiegyenlí­tődik. OLEG LAJNE Kambodzsa „A khmer nemzet halála”, „Kambodzsa kipusztul” — ilyen és hasonló aggódó kijelentéseik­ből talán minden napra jutott még két évvel ezelőtt. Mára azonban ez a fajta aggódás to­vatűnt, s azok, akik akkoriban még a khmerek túlélési esélyeit latolgatták, most egy kambod­zsai családtervezési program lehetőségeit mérlegelik, önma­gában ez is érzékelteti, hogy a sokat szenvedett indokínai or­szág az elmúlt két év alatt a semmiből a valamibe jutott, Kiépül az egészségügyi háló­zat hogy elérte a stabilitásnak azt a szintjét, amely már a jövőről való gondolkodásra ösztönöz. Először 1979 szeptemberében láthattam a kambodzsai fővá­rost, Phnom Penh-t és környé­két. Délkelet-Ázsia egykori gyöngyszeme tudatosan pusztu­lásra ítélt fantomváros volt. Cse­kély számú lakója sem kívánt mást, mint a puszta túlélést. Az akkoriban már működő kórhá­zába nem meggyógyulni, ha­nem meghalni mentek az em­berek. A rá egy évre visszatérő a szemének is alig akart hinni: Phnom Penh emberekkel volt teli, lakosainak számát félmil­lióra becsülték. Benépesültek a vidéki városok, a falvak, a rizs­földeken férfiak, asszonyok haj­longtak. A megdöntött Pol Pót rendszer idején kényszermunká­ra ítélt emberek lassan regene­rálódtak, visszatért munkaked­vük is. A Pol Pot-i lidércnyomás mi­értjeire egyszer válaszolni kell majd, miként arra is, hányán vesztették életüket ezekben az években. A manapság Kam­bodzsát járónak azonban egy dolog mindenképpen szembe­tűnik: a demográfiai robbanás, amelyet szakértők a második világháború utáni Európáéhoz hasonlítanak. E szakértők sze­rint ha a jelenlegi irányzat vál­tozatlan marad, akkor Kam­bodzsa rövid időn belül elérheti az 1970. évi lélekszámát. Jelenleg az ország lakosságá­nak számát 5,7 millióra becsü­lik. Nincsenek pontos adatok hány ember életét követelte az 1970-től 75-ig tartó polgárhá­ború, majd a Pol Pot-rezsim négyéves uralma, a valóságos népirtás. Egyes becslések sze­rint a pol potisták áldozatainak számát teszik hárommillióra, mások szerint ennyi áldozata volt az elmúlt évtizednek. Ám már a jövőbe tekintve: a kambodzsai egészségügyi mi­nisztérium becslése szerint az országban tavaly 4,8 százalék volt a születési arányszám, amely a legmagasabb a vilá­gon. A magyarázat — Ang Sa­run igazgatóasszony szerint — nagyon is egyszerű: 1979 janu­árját, a Pol Pot-rezsim megdön­tését követően az addig szerte­szórt családok ismét egyesültek, felújult a nagy családnak, mint ' a jövő biztosítékának hagyomá­nya és természetesen lezárult az a korszak is, amikor a pol- potisták az ellenőrzést a férfiak és nők szexuális kapcsolataira is kiterjesztették. Ezzel egyidő­ben az új kambodzsai kormány­zat — nemzetközi támogatással — rendkívül nagy erőfeszítéseket tett egy országos egészségügyi hálózat kialakítására, Kambod­zsában ma minden tartomány­ban működik kórház, a fővá­rosban négy is, létrehozták a körzeti, falusi rendelőintézetek hálózatát. Ez jelentősen hozzá­járult a halálozási arqnyszám csökkenéséhez. (A fővárosi kór­házakban az 1979-es 40 száza­lékról 7 százalékra szorították vissza.) Az országban több százezren kaptak kolera elleni védőoltást, és mozgó csoporto­kat hoztak létre a malária elle­ni harcra. 'Ha még nem is a mai álla­potokra értve, de már a jövőre gondolva mondhatta Ang Sarun asszony: „Természetesen több emberre van szükségünk, de terveznünk kell a jövőt. És min­den bizonnyal szükségünk lesz majd családtervezési program­ra is”. A kambodzsai egészség- ügyi és szociális kérdések ter­vezőinek a jövőben sajátos gon­dot is akozhat a házasságon kívül születő gyermekek sorsa. Ennek legfőbb oka: a pol-potis- ta népirtás miatt a felnőtt la­kosságnak több mint a 60 szá­zaléka nő. ' ZALAI ISTVÁN Novovoronyezs A reaktorépítés új szakasza Á szovjet energetika történe­tében különösen fontos szerepet játszik a novovoronyezsi atom­erőmű. Már majdnem 17 éve, hogy felépült itt az első, az atomenergia békés (elhaszná­lását szolgáló erőmű. Itt szület­tek meg az első 400 MW telje­sítményű energetikai egységek, amelyekre alapozva ma már a Szovjetunióban és számos szo­cialista országban - Bulgáriá­ban, Magyarországon, az NDK- ban és Csehszlovákiában — épülnek atomerőművek. A novo- voronyezsiek legújabb eredmé­nye a víz—víz típusú, 1000 MW (1 millió kW) teljesítményű re­aktor. Ez a reaktorépítés új sza­kaszát nyitotta meg az atom- energetika elkövetkező tízéves fejlesztési időszakában. A berendezés műszakilag és biztonságtechnikailag megfelel a legkorszerűbb követelmények­nek. A KGST-tagországok szak­emberei is közreműködtek az 1000 MW teljesítményű beren­dezés kifejlesztésében. Az aktív zóna hőmérséklet-ingadozásá­nak kisméretű érzékelőit NDK- beli, lengyel és román kutatók együttműködésével sikerült ki­dolgozni. Közös munka eredmé­nye a reaktorok úgynevezett zajdiagnosztikai módszere a reaktorhoz fémburkolatának vizsgálata. A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN IS Az atomenergetikai berende­zések gyártásában a tagorszá­gok részvételét a KGST fennál­lása óta a legjelentősebb és legátfogóbb egyezmény szabá­lyozza, amelynek aláírására 1979-ben került sor. Ez az egyezmény magában foglalja az egyes országok szakosodását, a kooperációs feladatok megol­dását és az atomerőművek fel­szereléséhez szükséges beren­dezések kölcsönös szállítását. A cirkulációs szivattyúkat és csővezetékeket a Szovjetunió­ban és Csehszlovákiában ké­szítik, a magyar vállalatok a re­aktort hűtő víz tisztítóberende­zéseit, a lengyelek a hőcserélő berendezéseket, a 'bolgár válla­latok pedig a biológiai védő- rendszer részeit gyártják. Az NDK-'ban és Romániában a többi közt a speciális csőcsat­lakozókat és szivattyúkat állít­ják elő. A szocialista országokban a „milliós" reaktorok széleskörű alkalmazására' 1985 után kerül sor. Novovoronyezsben speciális kiképző-gyakorló műszaki köz­pont létesült. Az Idén már üzembe helyezik a „milliós” re­aktorok kezelését megismertető technikai kiképzőközpontot is. Évente 2400 különböző nemze­tiségű szakembert képeznek majd ki az új oktatóközpont­ban. Mindez része a szovjet atomenergetikai szakemberek által, a 'KGST-országok hosszú távú energetikai fejlesztésében vállalt kötelezettségeknek. B. BUSZIGIN Az NDK-ban 1957-ben szer­vezték meg a mezőgazdasági repülőgépes szolgálatot. Azóta ennek széles körű hálózata ala­kult ki: májusban és júniusban százával szállnak fel a szolgá­lat repülőgépei a- csehszlovák gyártmányú Z—37, a lengyel PZL—106—A típusú gépek, va­lamiint a szovjet Ka—26-os he­likoptereik. Tavaly kereken 4,5 millió hektárnyi területen, azaz az ország mezőgardOlságilag hasz­nosítható földterületének 70 százalékán végezték el — naipi tízórás műszakokban — a so­ros feladatokat, vagyis e ha­talmas földterületet mintegy a levegőből „művelték meg”. A növényvédelemben, a mű- trágyasirőrás'ban egy-egy repü­lőgép piilátáija a földi teljesít­ménynél ötiszörte hatékonyabb munkát végez. A Középhegység szinte hozzáférhetetlen rétjein különösen jó szolgálatot tesz­nek ai mezőgazdasági helikop­tereik, amikor megteremtik az intenzív állattenyésztés korsze­rű feltételeit, hozzájárulnak ah­hoz, hogy több szálas és zöld­takarmány teremjen a, hegyvi­déken. Az erdőtüzek leküzdésé­nél is felbecsülhetetlen munkát végeznek. A mezőgazdasági repülőgép- szolgáJfat, az AGRAFLUG az NDK légiforgalmi vállalata, az INTERFLUG része, ennek köz­pontjából irányítják, e légi jár- művek karbantartására pedig Magdeborg'ban, Lipcsében és Anklámban üzemeltetnek spe­ciális javítóműhelyeket. A me­zőgazdasági pilótákat ugyan­csak Lipcsében képezik ki; s oda járnak továbbképzésre is. A pi'lófaijelllöltiek számára 12 hónapos intenzív tanfolyamat is rendeznék. Az AGRAFLUG tagja a KGST polgári légiközlekedési állandó bizottságának, együttműködési szerződések fűzik Bulgária, Ma­gyarország, Vietntaim, Kuba, Lengyelország, Mongólia, Q Szovjetunió és Csehszlovákia hasonló légiiszolgálbfaihoz. Az együttműködés kenetében a, kölcsönös' segítség szép példáit nyújtják — többek között — a szovjet és teng ye!1 pilóták, ami­kor csúcsídősíalkba'n az NDK segítségére sietnek a gabona un útra g yázásánál. KNDK Bambuszligetek A bambusz valaha a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak csak egyes hegyvidé­kein — így a gyönyörű tájairól, szikláiról, természetadta kép­ződményeiről méltán híres Kumgangszan-hegységben, a Szamil-tó partján — díszlett, Ma már az ország majd min­den részén találhatók bam­buszligetek. Hogy mi minden készülhet ebből a hajlékony, szépszínű anyagból, arra ügyeskezű nép­művészetednek megannyi pél­dát, Koszong lakói húsz évvel ezelőtt telepítették a helység határában bambuszligetüket, s a termésfeldolgozás ma a he­lyi szövetkezet tagjainak bizto­sít folyamatos munkát. Bambuszból készítik a köny- nyű, művészi díszítésű asztalo­kat, székeket, táskákat, asztal­terítőket, alátéteket, kalapokat, de dísztárgyak egész sorát is: írókészleteket, áttört mintájú tartókat, dobozokat, lámpata- lapzatokqt. A népművészek termékei mind nagyobb mennyiségben válnak a koreai otthonok szebb­nél szebb díszévé. Egy nép újraéled Mezőgazdasági repülőgép-szolgálat

Next

/
Thumbnails
Contents