Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-17 / 166. szám

A ^EPÜJSÄG 1981. július 17. A nyár és az egészség A nyár fokozott tisztaságot követel ételben, italban és még o személyes testápolásban is. A saláta, a gyümölcs gondos mosás nélkül nem fogyasztha­tó máskor sem', de nyáron kü­lönösen nem. Az étel meleg­ben erjed, buggyan, romlik. Felhasználása tilos, mert emész­tési zavart, hasmenést okozhat. A romlott étel még felfőzve sem fogyasztható, mert az eset­leg benne keletkezett toxinokat a forralás nem pusztítja el. Hasmenéssel járó nyári bélza­varok étrendjében a szénhidrát- szegény ételeken kívül a nagy mennyiségű frissen főzött, ouk- rozlatlan tea a legfontosabb, mert a nagy folyadékveszteség miatt könnyen folyadékszegény- nyé válik a szervezet. Folyadékveszteség a veríté­kező is, de akkor a szervezet sótartalmából is veszít. A sós keksz, vagy a sós tea fogyasz­tása ilyenkor az egyik legfon­tosabb egészségvédelmi tenni­való. A nyár egyik legjellemzőbb panaszát, a nyári könnyelmű­séget sem' lehet szó nélkül hagyni. A nyár — a legtöbb ember számára — még' min­dig. a munkahelyről, a ‘hivatal­ból, az elfoglaltságból való szabadságolást jelenti. Még kevesen tanulták meg, hogy a többi évszakban is kétheti va­laki az évi pihenőszaibadságát, és mivel a hosszabb nyári na­pok egyéb elfoglaltságokra könnyebben hasznosíthatók, a tavasz és az ősz, de még. a tél is alkalmasabb a pihenésre, mint a nyár. A szabadság: kikapcsolódás. A kötöttségek mindennemű fel­oldódása. Valami más, mint a munkába sorakozó hétköznap vagy a hétvége felszentelt pi­henője. Ilyenkor a szokatlan utáni vágy jó és rossz irány­ba tereli az embert. Az egyik rossz a szabadság, alatti ott­honi hajsza:: a nagytakarítás, az építkezés, az üdülőtelek ren­dezése, és a’ házi barkácsolás túlihajtása. Az igaz, hogy a munka ilyenkor más, mint amit a munkaihelyen végez valaki, de mégis munka, és ha örömöt okoz,, akkor is gyengít, fáraszt. A másik rossz ennek az ellen­kezője: az élvezeték, a szóra­kozás, az éjszakázás, a kaland- hajszolás, a gátlástalanság, a meg g o n do la t Ion só g- túl zá sba vitele. A jó: az egyetlen célra­vezető út, a testi és szellemi rehabilitáció, a tökéletes talp- raállítás, a: fizikai erő és szel­lemi ruganyosság visszaszerzé­se', amely — sajnos — a csa­ládok nyári tervei tervei között elég ritka, és még ritkább az ilyen tervek tökéletes teljesíté­se. Pedig a. nyár felmérhetet­len előnye, hasznai, várható eredménye, között ez a legfon­tosabb. Az évszakok változóak, de akármennyire is különböznek egymástól1, tartalmuk hasonló: előnyös és hátrányos is van bennük. I Az emberen áll, hogy min­dig azt válassza, ami előnyére válik. Buga doktor Ismerje meg önmagát! Megtegyem? Ne tegyem? önismereti játékunk a hatá­rozottság, a mérlegelés, a ma­gabiztosság, a habozás, a dön­tésképesség, az ingadozás kér­déseit tartalmazza. Vannak si­keres, de könnyelmű emberek. Van, akit habozása vagy ép­pen könnyelműsége gátol a si­ker elérésében. Vajon ön melyik típushoz tartozik? Ha őszintén válaszol kérdé­seinkre, majd elolvassa az így kapott pontszámok összegéhez tartozó értékelést, megismerheti önmagát. 7. Képes rögtönzött pohárkö­szöntőt vagy üdvözlő beszédet mondani? igen — nem. 8. Valaki az üzletben ön elé tolakszik! Szó nélkül hagyja? igen — nem. 9. Fenntartja nézeteit akkor is, ha mindenki más vélemé­nyen van? igen — nem. 10. Kifogásokat talál ki, ha be kell ismernie hibáját? igen — nem. 11. Tudja már pontosan, hogy mivel tölti a következő hétvé­get? igen — nem. 12. Könnyen tud új helyzetek­hez alkalmazkodni? igen — nem. 13. Voltak-e nehézségei az iskolában a matematikával? a) Nem voltak. b) Csak a nehezebb részek­nél. c) Igen, gyakran. ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZAT KÉRDÉSEK: 1. Mi a véleménye arról, hogy a fiataloknak tiltani kell a do­hányzást? a) Ez nem fontos kérdés. b) Esetenként igenis ragasz­kodni kell hozzá. c) Szigorúan tiltani kell. 2. Előfordul, hogy egy ABC- áruházban többet vásárol, mint amennyit előre elhatározott? a) Gyakran. b) Olykor. c) Ritkán vagy soha. 3. Tegyük fel, hogy elsajátítja a szőnyegszövés művészetét, örömet szerezne ez önnek? a) Igen, feltétlenül. b) Biztosan nem. c) Nem tudom. 4. Tegyük fel, hogy befizetett egy külföldi társasutazásra. Ek­kor megtudja, hogy abban az országban harcok törtek ki. Mit tesz? a) Máshová utazom. b) Érdeklődőm az események felől. c) Megmaradok a szándékom mellett. 5. Ha olyasmit akarna vásá­rolni, ami éPPen elfogyott, ak­kor hagyja, hogy az eladó rá­beszélje valami hasonló, de más áru megvételére? igen — nem. 6. Hagyja magát rábeszélni olyasmire is, amit önszántából nem tenne? igen — nem. A kérdés sorszáma: 12 3 A 114 B 2 3 2 C 5 5 3 igen nem 7-21 pont: ön túlságosan érzékeny és befolyásolható, ezért nem tud igazán következetes lenni. A hosszabb kitartást igénylő ter­veket ritkán sikerül megvalósí­tani. Túlságosan megfontolja, hogy érdemes-e figyelmeztetni embertársait helytelen cseleke­deteire, mert attól tart, hogy megsérti őket. Ingadozása, bi­zonytalansága miatt számolnia kell azzal, hogy elmulaszt egy- egy jó lehetőséget. Bizonytalan, sága főleg akikor fokozódik, amikor valaki önnel szemben határozottan lép fel. Próbálja meg végre elmondani vélemé­nyét, különösen akkor, ha igaza van. Lényegesen határozottabb- nak kell lennie! Meglátja, hogy határozott viselkedése elisme­rést, sőt tiszteletet kelt majd ba­rátaiban, kollégáiban, ismerő­seiben. 22—35. pont: Döntéseiben többnyire ösztö­neire támaszkodik, és ezért csak akkor válik ingadozóvá, ha so­kat tépelődik. Ilyen esetekben nyugodtan bízza rá magát ösz­töneire. Többnyire helyesen fog dönteni. Általában csak a szo­katlan helyzetek okoznak gon­dot önnek. A mindennapi élet­4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 1 4 3 3 5 2 3 0 4 0 4 0 2 3 0 4 0 2 0 3 0 0 ben igen következetes, de ha­bozni kezd, ha valami újjal ta­lálja szembe magát. Nem fe­lejti el eredeti elhatározását. Többnyire véghez viszi ezeket, csak akkor esik nehezére, ha szakítani kell jól megszokott te­vékenységével. Fellépése, ma­gatartása többnyire határozott, mindazonáltal figyelembe veszi mások véleményét is, és ha okos érvelést hall, hajlandó vál­toztatni álláspontján. 36-48 pont: A következetesség az ön szá­mára természetes, magától ér­tetődő dolog. Habozás nélkül, azonnal levonja az adott hely­zetből adódó következtetése­ket, és ennek megfelelően cse­lekszik. Minden feltett szándé­kát meg akarja valósítani, ne­hezen hagyja eltéríteni, magát. Csak a kényszer előtt hajlik meg. Egész életét a logika, a következetesség határozza meg. Ritkán hoz hibás döntéseket, de talán éppen ezért környezetére esetleg nyomasztóan hat. Min­den rábeszélés lepereg önről, nem hajlandó változtatni saját véleményén. Néha nem ártana egy kis könnyedség, mert félő, hogy eíőbb-utóbb elszigetelő­dik. ÉRTÉKELÉS Napozóruha 116 cm magas kislány részére Meleg nyári napokon mindig szükség van jól mosható, apró- mintás, vidám színű ruhácská­ra. S ha hűvösebbre fordul az idő, elfér alatta a trikó, vagy könnyű kis blúz. A bemutatott mérethez 90 cm széles anyag­ból 1,75 cm szükséges. A hát­rész 4 db apró gombbal zá­ródik. Munkamenet: Egy kocka 5 cm nagyságú. A szabásmintát átrajzoljuk, felnagyítjuk csoma- golópapírra. Az anyagra fekte­tésnél' a felsőrész, eleje szok­nyaminta a hajtáshoz, anyag­középre kerül. A vál If odorból 4 db-ot szabunk. Az oldal rá­hagyások 2—3 cm szélesség­gel készülnek, összeállításnál az eleje felsőrész oldalrészei­re fél cm széles hajtásokat, ie- varrásokat készítünk. Ezek, va­lamint a szoknya alsó szélén az 1 cm széles levarrt hajtá­sok a: méretváltozásnál (nő a gyerek), kiengedhetők, igazít­hatok. Az egyszínű anyaiból ké­szült vagy hordás közben meg­hibásodott ruhácskát hímzéssel, vagy apró horgolt virágnriotí- vumolkkal is díszíthetjük. CÉKLASALÁTA Hozzávalók: 6 személynek, 1 kg cékla, 4 evőkanál borecet, só, bors, 1 kávéskanál mustár, 1 csipet cukor, 8 evőkanál olaj, 2 csomag petrezselyem, 2 ge­rezd fokhagyma, 2 pohár jog­hurt, vagy 2 pohár tejföl. A céklát egy óra hosszat sós vízben főzzük. Hideg vízzel le­öblítjük és meghámozzuk. A cékla húsát kockákra darabol­juk. A borecethez sót, mustárt, cukrot teszünk és hagyjuk fel­oldódni, majd olajat keverünk hozzá. Frissen őrölt borssal fű­szerezzük. A még meleg céklá­hoz keverjük. Lefedjük és hideg helyre tesszük. A céklát 6 tá­nyérra elosztjuk és apróra vá­gott petrezselyemmel és fok­hagymával megszórjuk. A jog­hurtot, vagy tejfölt habosra ke­verjük és külön tálban a cékla mellé tálaljuk. (Fokhagyma he­lyett apróra vágott vöröshagy­madarabokkal is megszórhat­juk.) amíg a folyadék elpárolog. Le­hűtjük. BURGONYASALÁTA Hozzávalók: 1/2 kg főtt és há­mozott burgonya, 1 nagy fej hagyma, 1 csemegeuborka, 1 csomag mélyhűtött vegyes főze­lék, 4 dkg majonéz, 1,5 dl jog­hurt, 2 evőkanálnyi apróra vá­gott petrezselyem, 1 evőkanál ecet, cukor, só, bors. A burgonyát, hagymát és uborkát kockákra vágjuk és a párolt főzelékkel összekever­jük és egy tálba tesszük. Majo­nézből, joghurtból, petrezse­lyemmel, ecettel, cukorral, só­val, borssal öntetet készítünk és a tálra öntjük. KELKÁPOSZTA FÓLIÁBAN (2 személy részére) Hozzávalók: 1/2 kg kelká­poszta, só, köménymag, 30 dkg burgonya, 2,5 dl húsleves (le­veskockából), valamint 1 evő­kanál tejszín, 2 evőkanál fehér bor, 2 evőkanál liszt, 1/4 kg szafaládé, 1 kávéskanál olaj. TÖKSALÁTA Hozzávalók: 6 személynek, 1/2 kg. tök, (vagy 1 db sütő­tök), 1/2 kg alma, 25 dkg cukor, 0,5 dl ecet, 1 kávéskanál só, 3 kávéskanál mustármag. Az almát meghámozzuk és nagy kockákra vágjuk. A sütő­tököt szintén meghámozzuk és kockákra vágjuk. A tök- és al­madarabokat, ecetet, sót és mustármagot széles, nagy fa­zékba tesszük és kevés vizet öntünk hozzá. Addig főzzük, A kelkáposztát négy részre vágjuk és a torzsáját kivágjuk. Fűszerezzük. A burgonyát meg­hámozzuk és félbevágjuk, meg­sózzuk. A kelkáposztát és a burgonyát alufóliába tesszük és hozzáöntjük a húslevest, össze­zárjuk. Előmelegített sütőben 50 percig pároljuk. Az öntethez a tejszínt, fehér bort és 1,5 dl kelkáposztáiét egy edénybe öntjük. Felforraljuk és kevés liszttel besűrítjük. Fűszerezzük. Közben a szafaládét felszeletel­jük és forró olajban megsütjük. A kelkáposztához és burgonyá­hoz tálaljuk. Az elemes bútorok segítséget nyújtanak a lakószobák beren­dezésének kialakításával az egyéni igények kielégítésére. 1977-ben született a RÉKA bú­torcsalád. Induláskor 40 elem­ből állt, azóta bővült ún. hidas elemekkel, amelynek segítségé­vel a fekvőhely feletti, eddig ki­használatlan falfelület most be­építhető, valamint a könyves­polccsaláddal, mely bővítette a választékot. A könyvespolc ele­mei között megtalálhatók a nyitott és zárt füstszínű üveg­ajtós elemek, amelyek hátlappal és anélkül is készülnek. Az utóbbiak térelválasztónak is fel­használhatok. Aki új lakását be akarja bú­torozni, mérje fel önmaga és a vele együtt élők igényeit. A családtagok foglalkozása meg­határozza a bútorok típusait. Az összes elemet most nem tud­juk ismertetni, így csak a RÉ­KA rendszerét mondjuk el. Az „A" jelű elemek szélessé­ge: 600 mm, mélysége: 438 mm, magassága 1943, illetve 663 mm, A ,,B” jelű elemek szélessé­ge: 850 mm, mélysége és ma­gassága megegyezik az előzőé­vel. A könyvespolc szélessége és magassági. mérete megegyezik az „A” és „B” jelű elemekkel, mélységük 310 mm. Az elemek között van lenyit­ható ágy, lenyitható asztal, füstszínű üvegajtó, faajtó, fió­kos és nyitott részek. Felületke­zelése: kőris és tölgy műanyag furnérutánzattal. \Ü~l r. i —;— • • ■ 1»! f tí-iil í Ili IrH _L +W&4-­-MIM- 19«° ♦ h 1—J A RÉKA a Budapesti Bútoripari Vállalat egyik legsikerültebb terméke

Next

/
Thumbnails
Contents