Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-17 / 166. szám
1981. július 17. KÉPÚJSÁG 3 Az egyik kötött tartúsú istálló, az épületeket a gazdaság tervezte és kivitelezte 'Kihaltnak tűnik a telep, ember sehol, az állatok pedig behúzódtak az árnyékba. Tizenegy óra van és harminc fok, valamint egyetlen lakóépület, amit megközelítünk, nem lévén más választás. Az udvaron találjuk Juhász Tibornét, a férje, Juhász Tibor a telepvezető helyettese. Ezek tisztázása után elindulunk a férj és telepvezető keresésére. A Dalmandi Állami Gazdaság mászlonyi telepén valamikor voltak régebbi, építésű gazdasági épületek és cselédlakások. Ezeket felszámolták, helyettük korszerű szolgálati lakásokat építettek, illetve vetlek a közeli Újfalunak nevezett részen. Az itt dolgozók közül is laknak ott néhányon. A telep fejlesztését 1973-ban kezdték és az idén elkészült három istállóval együtt most tíz van, de még négyszáz férőhely építését tervezik. Járunk a tágas és egyszerű megoldásokkal épített istállók között, míg ráakadunk Juhász Tiborra, aki éppen az állományt szemlélte. Most fejeztük be az oltást, és a dolgozók elmentek, majd délután kezdődik a második, felvonás — mondja. Körbenézzük a telepet. Az épületek — kettő kivételével — szabadta rtásosak. Az alom- szolima szétterítését végzik csak kézzel, minden más gépesített. A trágyát egy tolólapos MTZ tolja ki a betonpadozatról és markoló rakja pótkocsira. A hízómaiihákkal csak silókukoricát és abrakot etetnek, mindkettőt gép adagolja, összesen hat állatgondozó van a telepen. 'Hízómarhákról , lévén szó, csak bikák vannak a karámokban, pontosan ezerhatszázhet- venhárom. Ez bizony soknak tűnik a gondozókhoz viszonyítva, persze a takarmányosokat és még az éjjeliőrt is beszámolva összesen harminchármon dolgoznak a telepen. A gazdaság saját szaporulata évente hat-lhétszáz bika, a többit más gazdaságokból hozzák. így került ide egy falka hereford bika is, mintegy kísérletképpen. Ezzel kapcsolatban mondja a telepvezető: — Próbaképpen van itt ez a csoport, mert nem intenzív hizlalásra, hanem rideg tartásra tenyésztették ki. Emellett apró termetűek, zömök formákkal és négyszázötven kiló körül készülnek el, utána már csak faggyút termelnek, viszont az átvétel alsó kategóriája négyszáznyolcvan kilós élősúly. Vagyis a jelenlegi felvásárlás az embereknek, akik ezt a technológiát betartják. * A mérlegelésekkor két számot figyelnek árgus szemekkel. Az egyik, hogy minél kevesebb takarmányból produkáljanak a bikák egy kiló súlygyarapodást, a másik, hogy ez .minél kevesebbe kerüljön. így jelenleg1 tizenhét forint húsz fillérből állítanak elő egy kiló súlygyarapodást. Bizonyárai még ennél kevesebből is lehet, de a hústermelő gazdaságok zömében csak ennél magasabb számokat tudnak mondani — ennyit a dalmandi színvonalról. A karámok közt sétálva némelyik bika kissé barátságtalan gesztusokkal üdvözöl bennünket, úgy mint bőgés, fújtatás és kifejezetten dühös tekintet. Láthatóan nem szeretik az idegeneket. — Veszélyes üzem vagyunk, hiába, ezek fickók — így a telepvezető, aki nyolc éve van itt a telepen, de azóta a fentiek ellenére még csak egy baleset fordult elő. Az illető karbantartó megúszta két bordatöréssel. . . Egyébként alapszabály, hogy mindig csak két dolgozó mehet be együtt a karámba, az állatok közé. Mozgatáskor, szállításkor különösen vigyáznak, így aztán ez a veszélyes üzem mégsem' olyan veszélyes. A gondozók zöme már elég régóta csinálja ezt a munkát ahhoz, ogy kiismerje a bikák természetét, mely állítólag békés. Békésen esznek és gazdaságosan híznak, de azért igyekeztünk elkerülni a karámok közeléből. STEINER Fotó: K. nem kedvez ennek a fajtának. A .zöme az állománynak Hols- tein-'fríz bika. Ezekkel elég jó eredményt produkálunk. Tavaly huszonötmillió volt a telep termelési értéke, s négymilliós vállalati eredményből két és fél millió nyereséget mi hoztunk. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy egyáltalán nem jellemző az ágazat nyeresége, ha más gazdaságokat is megnézünk. — Nagyon kevés technológiai, vagy szakmai hibát kell ahhoz elkövetni, hogy a marhahizlalás veszteségessé váljon - mondja a telepvezető. * 'Mielőtt kijöttünk volna a telepre, beszélgettünk Vas Istvánnal, a .gazdaság igazgatójával. Mint a vele történő találkozások esetében annyiszor, •most sem úsztak meg néhány táblázat és számsor áttekintése nélkül. Mindenesetre segített a húsipar úgymond közgazdasági hátterének megértésében. Kiderült például, hogy a jelenlegi technológia mellett — ami Dalmandon is van — a sertéshizlalás során a kukorica- termesztés nyeresége, tehát a szántóföldi eredmény eltűnik a disznók gyomrában és a termelés költségei, valamint a bevétel nagyjából azonos szám, magyarán nem ez az ágazat hozza a milliós nyereségeket a gazdaságnak. A marhahizlalásnál már más a kép. A száz forint termelési költségre jutó jövedelem itt országosan az állami gazdaságoknál 3,57 forint, a tsz-eknél 4,53' forint, Dalmandé ennek többszöröse. Az igazgató ezt a sajátosan kialakított technológiának tulajdonítja, és persze azoknak BikaHizlalas Déli etetés A telepvezető és a hereford csapat Barátságos bikaportré Teljes készültség Csendes hétvége Sokan vannak a vigyázok. Éjjel-nappal készenlétben állnak, hogy életünket, mindennapjainkat megóvják a káros, kellemet, len, rendkívüli eseményektől. Közülük a rendőröket mindennap látjuk, a mentőautó szirénája is - sajnos - megszokott zaja életünknek. Egy közeli hét végén olyan ügyeletet látogattam meg, amiről ritkán hallunk, noha kapcsolódik valamennyiünk létéhez. Ott jártam, ahol azt vigyázzák, hogy a megyét behálózó több ezer kilométeres vezetékrendszerben rendben száguldoznak-e az elektronok, a fénnyé, hanggá, meleggé, mechanikai mozgássá átalakuló villamos energia eljut-e minden fogyasztóhoz. Az ügyelet - vagy ahogy hi. vatalosan nevezik, az üzemirányító központ — a DÉDÁSZ Szekszárdi üzemigazgatóságá. nak földszintjén van. Közepes nagyságú szóiba, egyik falát speciális térkép borítja. Ezen nincsenek folyók, utak, talán nem is minden részlete léptékhelyes, de színes csíkokkal rajta van a megye összes távvezetékének vonala. Seregnyi kis szám, meg elfordítható vonaldarabkák. Ezek a hatalmas kapcsolókat mutatják, egyben jelzik azt is, hogy áram folyik-e át rajtuk. A térképfallal szemben a sarokban íróasztal, telefonnal. De az asztal mellett ülőnek háttal egy kisébb telefonközpont, mellette rádió adó-vevő, és a mag. nó, ami a telefonbeszélgetése, két rögzíti. Most — szombaton délelőtt — csend van. Reggel volt egy kapcsolás. Az építők csákánynyal belevágtak Szekszárdon egy húszezer voltos kábelba, azt kijavították, s kilenc óra tájban rákapcsolták az élő hálózatra. A kilenc óra tájban megfogalmazás csak az újságíró, ez esetben talán megbocsátható, pontatlansága. A naplóba ugyanis a több lépcsőből álló műveletnek — amit az üzemirányító URH-n, telefonon vezényelt — minden mozzanata percre pontosan bekerült. Mert itt néha a másodperceknek is. hallatlan szerepűik van. Ha például egy hálózatot csak másod, percekkel a kikapcsolás előtt kezdenének javítani... De most teljes a csend ... A kábel, bár 24 órán át még nem erről látják el a körzetét, feszültség alatt van, s úgy tűnik, a csákányütés nyomán keletkezett zárlat megszűnt. Alszegi István, az ügyeletes üzemirányító nyugodtan magyarázhat. Arról, hogy a kábelhibát két szakember javítja, együtt, s addig nem hagyhatják abba a munkát, míg el nem készültek. Mert a legkisebb szennyeződés is később kábelrobbanást okozhat, s a javításért személy szerint ők felelősek. Csörren a telefon. A paksi kirendeltség jelentkezik.- Számokat diktál, hogy mekkora a tér. helés, milyen a transzformátorban a hűtőolaj hőmérséklete, s még egy csomó, a hálózat működésére vonatkozó adatot. Alszegi István mindezt a naplóba jegyzi. Közben forog a magnó orsója. ,,A védelem’ egyszer megszólalt" — mondja a paksi kollega. Ez azt jelenti, hogy valami zárlat keletkezett a távvezetéken, ami miatt az automatika kikapcsolta a hálózatot, de néhány tizedmásodpercen belül vissza is kapcsolta, mivel akkorra már megszűnt a rendellenesség. Csak a műszerek regisztrálták, hogy mi történt. Talán egy madár, vagy a vezetékre esett faág okozta a zavart. A fogyasztók ebből legfeljebb annyit észlelhettek, hogy „kacsintottak” egyet a lámpák. Beszélnek az időjárásról is. De nem úgy, mint az angolok. Ez nem holmi udvariassági cse. vegés. Megtudom, hogy azt is jezik egymásnak, ha valahol vihar van. A befutó jelzésekből lehet következtetni a viharfront haladási irányára, s a többi, más megyei kollégát időben értesítik, hogy készüljenek a lehetséges üzemzavarra. * Ilyenekről Leimszieder Lajos- „ sál beszélgetünk többet, aki délután hatkor váltotta fel társát. Ö a „tűzkeresztségen" a szekszárdi Skála trafójának zárlataikor esett át. Pár nappal előtte került erre a posztra, s egyből egy akkora üzemzavar elhárítását kellett irányítania, amekkorára a megyeszékhelyen még nem volt példa. (Akkor megírtuk, hogy a porhó bejutva a trafóház szellőzőrésein, megolvadt, benedvesített mindent, s a kábelvégződéseknél keletkezett ívek szétégették a csatlakozásokat. Nem sokkal ezután a megyei tanács mellett is hasonló zárlat keletkezett a trafóállomásban.) Bizony, akkor észnél kellett lenni. A hóviharban, fagyban dolgoztak a riasztott szerelők, az üzemirányítóban rádión, telefonokon jöt- tek-mentek az utasítások, jelentések. Az ügyeleti naplóban kilenc oldal megtelt az intézkedések leírásával. S iftemza. varral kezdődött neki az'új év is. Szilveszterkor szolgálatban volt, s a gongütés után húsz perccel a berendezések jelezték, hogy a decsi vonalon valami baj van. Riasztotta a készen létet. Szerencsére az újévet az utcán köszöntő decsiek látták, hol szikrázott a vezeték. Telefonon beszóltak, így a szerelőknek nem kellett az egész hálózatot átvizsgálni, húsz percen belül kicserélték az átívelt nagyfeszültségű biztosítót. Leimszieder Lajos mostani tizenkét órája teljes nyugalomban telik el. Mindössze egyetlen oldalt kell teleírnia. A beérkezett üzemi adatokat sorolja fel. * Vasárnap hajnalban Fülöp Bálintnak adja át a posztot. Vele együtt a kényelmetlen széket, amin az ügyeletesnek, ha csak nem sétál néha a szobában, huszonnégy órát kell ülni. Amikor ez eszembe jut, elkezdem kényelmi szempontból szemügyre venni a szobát. A sarokban van egy tévé. A falon polc, ahol a rádió szokott lenni, most éppen javítják. Aztán, nincfs tovább. Hogy heverő nincs, azt én is természetesnek tartom, bár jól tudom, seregnyi ügyeletén, éjjeliőrök szobájában van, és bizony, jókat szundikál-’ nak rajta. De ez más. Itt minden pillanatban ébernek kell lenni. Ám, hogy a szék helyett egy forgófotelt nem tettek, mái azért is, mert a sokkapcsolós telefon a szék háta mögött, a rádió, adó-vevő a magnó pedig oldalt van, ezt nem értem. És, lévén most jó meleg, a hűtőszekrényt is természetesnek tartanám. Fülöp Bálint már megszokta így. Ahogy az ügyeletet, a szobában eltöltött tizenkettő, meg huszonnégy órákat is. Pedig azok ritkán voltak ilyen csendesek, mint a mostani. Tíz év emlékeiből lehetne mazsolázni. Csak egyet említ, mikor a hatos út tolnai elágazásánál a vihai kidöntötte a százezer voltos távvezeték oszlopát. Este tizenegy yan, mikor eh köszönök. Én megyek aludni. Ű majd hétfőn reggel. És szerdán jön újra, de akkor „csak" tizenkét órát tölt itt. * Ezúttal a kétszer tizenkettő és a huszonnégy óra alatt minden a legnagyobb rendben volt. Napközben sütött a nap, éjjel sem voltak felhők. Egy fia villám sem veszélyeztette a vezetékeket. Nem párásodtak be a szigetelők, amitől ív keletkezhet. Szabad szombat és vasárnap lévén, az építők is pihentek. Gépeikkel nem haraptak bele egy kábelba sem... Hogy szombaton délután Dunaszent- györgynél egy kombájn „learatott” egy villanyoszlopot? A vezetékek nem szakadtak el, áramszünet nem volt, a tolnai kirendeltség gyorsan helyrehozta a hibát, szóval, „szóra sem érdemes hiba keletkezett". Nyugodt, izgalom, gond és idegességmentes ügyeletek voltak. Ritka az ilyen. SZEPESI LÁSZLÓ Exportfejlesztő beruházások Szerződés készül az Interin- vest és a Villányi Borgazdasági Kombinát között: a 90 millió forintos megállapodás olyan beruházást tesz lehetővé, amely nek segítségével a jelenleginél 16 ezer hektoliterrel több bort állít majd elő a kombinát. A külkereskedelmi vállalatok fejlesztési alapjainak koncentrálására még 1980 szeptemberében alakították meg az Interin- vest Külkereskedelmi Fejlesztési Betéti Társulást; a jelenleg 45 betétest számláló új intézmény elsőrendű célja az volt, hogy vállalkozásai révén fokozódjék a magyar vállalatok exportképessége. A társulás — melynek alaptőkéje közel másfél milliárd forint — ebben az évben kezdte meg exportfejlesztő tevékenységét. A Szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalattal és Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalattal már megkötötték a szerződést 90, illetve 20 millió forint értékben. Ebből az összegből a szobi vállalatnál nagy kapacitású gyümölcssűrítményt készítő üzemet létesítenek, a sárvári baromfifeldolgozóban pedig jelentősen bővítik a hűtőház befogadóképességét. Mindkét vállalatnál ugrásszerű növekedésre számítanak a beruházás folyamon. Az Intervest hamarosan a Richards Finomposztógyárral is szerződésre lép — ennek értelmében a Vállalat 50 millió forintot kap beruházásaira. Az előzetes számítások szerint az Intervest által támogatott beruházásokkal több millió dollárral megnövekszik az elkövetkező években az érintett vállalatok exportteljesítménye.
