Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-14 / 163. szám
1981. július 14. NÉPÚJSÁG 3 Archív felvétel egy kiállításról. Az idei zöldségféle is ilyen jó minőségű. A lakásépítés lehetőségei és feltételei (X.) Átalakítás, bővítés Állagmegóvás, kölcsönnel Nem állok lesben a duna- löldvári piacon, itt nyílt.lapokkal kell játszani. De azért gyorsan körülnézek, mielőtt megszólítanék bárkit is a hajnali, kora reggeli üzletkötések szereplői közül. Semmi kétség, ide magán- kereskedők jönnek —• vásárolni. Az értesülés igaz. Ott sorakozik tízegynéhány kisteherautó, mikrobuszhoz hasonló kocsi és kombi típusú személyautó. Ügy hallottam, négy órakor kezdődik az adokveszek. Kora reggel a dunaföldvári piac már tele van áruval, szerdán és szombaton, vagyis piaci napokon. A vevő kevesebb. A magánkereskedők a vásárlók az első órában. Tehát körülnézek. Az egyik kisteherautó mellett rekeszek magasodnak, több soron, tele gyönyörű paprikával és pöra- dicsommal. Az előbb történt az átadás. Odamegyek. Barátságosan fogad a földvári ember, aki eladó volt. A kereskedő otthagyta az árut, nézelődik a piactéri szín alatt, a magántermelők asztalainál. A nevét is megírhatom nyugodtan, mondja Kiss Ferenc. — Egy talpon állva átadtam a paprikát, a paradicsomot, rakodni sem kellett. Otthon lemértem a ládákkal együtt, a kereskedő átveszi így, ahogy van. Ismerjük egymást, megbízunk egymásban. Ez nekem nagyon előnyös, mert biztos, hogy el tudok adni mindent, rendesen, most visszamegyek a standomhoz és ott árusítok. Annyit mindig hagyok, hogy a közönségnek is legyen mit eladni. — Más is így van ezzel? — Tessék megnézni! Rengeteg az árusító ember. Jut a Balatonnak- is, Földvárnak is. — Tehát nem Budapestre viszik innen a zöldségfélét a kiskereskedők? — Mind a Balatonhoz hordja. Ezek iparengedélyes kereskedők, ott van boltjuk. Évek óta jönnek hozzánk, jó a kapcsolat. — Mennyivel adnak többet a zöldségért, gyümölcsért, mint az áfész? — Sokkal. Az áfész nem is vesz meg mindent. Megtörtént hogy szerződött áru a nyakunkon maradt. Szóval régebben így volt, most már jobb a helyzet, ezek a kereskedők kisegítik a népet. A termelőkedv is helyreállt. A földvári nép szorgalmas, termel a piacra, hát legyen piac. — Maga sok zöldségfélét termel? — Négyszáz négyzetméter fóliás kertészeten dolgozom, otthon, a háznál. Nyugdíjas vagyok április 1-től, az Alkotmány Tsz-ből. Vannak ezek a jó szakkönyvek, vettem hármat. Megtanulja az ember a modern kertészkedést. — Drága a fólia, a rrtűtrá- gya, a növényvédő szer. Azért megéri a vesződséget? — Drága a fólia, de nekem már a retek a háromszorosát kihozta. A retek után jól megtrágyázza az ember a földet, mehet bele a paprika. — Mivel fűtött? — Semmivel. A trágya vastagon van, az melegíti a talajt, »a fólia meg védi a növényt. Tíz év óta fóliázok. Ócska árut nem hozok a phacra, de mások se hozzák, ami nem eladni való. Odamegyek Kiss Ferenccel a ' standjához. Renkívül szép, húsos, kemény cecei paprikát kínál 30 forintért és ugyancsak szépet lecsónak 20 forintért. A paradicsomja is hibátlan. Tehát nem az történt, hogy a balatoni kereskedő lefölözte a javát, itt meg olyan van, ami éppen marad. Első osztályú ez is. Megnyugodva búcsúzom, újra végigjárom a piacot. Minden van. Rántani való csirke, tyúk, idei nagy kacsa, friss uborka, zöldbab, fejes saláta (!), sőt még borsó is akad. Paprika, paradicsom nagy mennyiségben, és a gyümölcs is rengeteg. Őszi- és sárgabarack, borízű alma, rétesalma, pamukalma, meggy legalább kétféle, dió, napraforgómag, sok újkrumpli és sok virág. Közben fölállítgatták sátraikat a ruhások. Egy vásárra való sátorsor. Kötöttholmi, annyi, hogy Dunát lehetne rekeszteni, kendők, nadrágok, papucsok, bazárjátékok és kocátok, ami csak elkél. Visszamegyek a kisterhautó- hoz. A középkorú férfi szívesen vázolja a helyzetet, miután megmondom, ki vagyok és érdekel ez a földvári felvásárlás. — A Balaton északi partján nem lenne jó a zöldségkínálat, ha mi nem foglalkoznánk a kereskedelemmel. Én magam régebben agronómus voltam, tehát termeltem, most meg eladok. — Miért kell ilyen messzire jönni áruért? A déli part közelében, a somogyi homokon nem termelnek fölöslegesen sokat? — Termelnek ott is a piacra, de néhány év óta az a helyzet, hogy a termelők fölfedezték: az a legjobb üzlet ha maguk el is adják az árujukat. Tehát ott nincs lehetőségünk a beszerzésre. Dunaföldvár nekem 150 kilométerre van, de idejövök, mert itt termelnek az emberek, és még éppen elfogadható a költség. A kocsizás, a benzin, stb. — Otthon mindent sokkal drágábban el tud adni. mint amennyiért földváron megveszi? — A hasznunk nem száz- és kétszázszázalékos, hanem körülbelül harminc. Szóval átlagosan. Nézze, itt ez a hatalmas, gyönyörű barack. Megvettem húszért, el tudom adni harmincért. De a zöldbabon semmit nem keresek. Csak azért vettem ót, mert tartani akarom a kapcsolatot. A tojáson se nagy a haszon, de viszek, mert kell a boltban. Mindenesetre a dunaföldváriak örülnek, hogy idejövünk hetenként kétszes úgy tapasztalom. Érkezik egy asszony, tojásos tálcákat fog a karjában. De a szomszéd autó felé tart. Beszélgető partnerem hangosan üdvözli : — Csókolom, aranyos! Mért akar elkerülni? Az aszony mentegetőzik. — Sietek, nem is néztem körül. Idejön. — ötven tojás. Magának adom. — Egyötven. — Azt mondták, egyhatva- nért veszik. A kereskedő hallgat néhány másodpercig. — Rendben. Átveszi a tojást, berakja a kocsiba, fizet. Váltanak még néhány barátságos szót, az asszony elsiet. A kereskedőhöz negyvenes, magas, vékony férfi jön. — Rétesalmám van. — Mekkora? Milyen színű? Az eladó odalép a paradicsomos rekeszekhez, kézbe vesz egy szép paradicsomot. — Ekkorák. A színe jó piros. Elmennek a várakozó almához. Újra körbejárom a piacot. Már vannak vevők, de változatlanul bőséges a kínálat. A sárga rántani való csirke talált gazdára leghamarabb. Kapós a sárgabarack is. Veszek másfél kiló csodaszép héjas diót („lakodalomból maradt"), meg egy olyan csokor kardvirágot, hogy nem győzöm eleget nézni (megkérdezhettem volna a nénitől, milyen kertben nevelte), aztán így fölfegyverkezve megszemlélem Dunaföldvár központjában a négy zöldség-gyümölcs boltot. Négy is van egy nagyközség centrumában! A tanácsház mögötti részen, az áfész-boltban most is szinte minden kapható, mint általában. Paprikából harminc-, húsz- és tízforintos. A téren, a gyógyszertár és az olcsó büfé előtt magánkereskedő pavilonja. Jó áru, jó áron. De jót kínál ötven méterrel arrább az a magánkereskedő asszony is, aki éppen ma (július 11-énf szombaton) nyitott és abban bízik, keres annyit, mintha elmenne vállalathoz dolgozni. — Nekem csak a megélhetés kell. Termelünk mi magunk is zöldségfélét, így talán érdemes lesz fönntartani az üzletet. Nekem ez jobb lenne, mert... Elmondja a családi körülményeket, a helyzetét. Szerény, csöndes modorú. Az árukészlete nem hatalmas, de szép, amit behozott. Vele éppen szemben a Virágzó Tsz zöldségboltja. Bemegyek. Sorbaállhatnék, annyi a vevő a kis helyiségben. Valakinek heqyespaprikát számol az eladó. Negyvenet. Nézegetem a barackokat, melyik lehet a leg- ízletesebb. Visszasietek a piacra. Fél nyolc. Most fordul ki a kereskedő kisteherkocsija az útra. Mosolyogva int. A kocsi nincs tele. A piac még most kezd nagy lenni, talán jó piac lesz: elkel minden. Az eddigiekből is kitűnt, hogy az állam nagy gondot fordít a lakásépítési terveik megvalósításával arra, hogy a lakosság életkörülményeit éviről évre javítsa. Említettük már, hogy politikai és kormányhatározatok szólnak a már meglévő lakások állagmegóvásának megszervezéséről, a korszerűsítésről. >A lakások 43 százaléka az elmúlt húsz év alatt épült, sőt a vidéki városok lakásainak több mint fele. Az elmúlt húsz év alatt nagymértékben javult a lakások minőségét meghatározó közműellátottság és felszerelés. Az elért eredmények ellenére nem kevés azonban a már meglevő lakások aránya és száma, amelyek a megnövekedett igényekhez képest elavultak, szűknek bizonyulnak, de még lehetséges, sőt szükséges és indokolt a felújításuk, korszerűsítésük, bővítésük. Ily módon pedig ezekből a régi lakásokból is teljes értékű, jól használható, kényelmes és korszerű lakások nyerhetők. Fontos népgazdasági és egyéni érdek tehát a lakóházak állagának megóvása, a meglevő lakásállomány korszerűsítése, bővítése, akár toldalék, akár ráépités keretében. Éppen ezért minden ilyen törekvést hitellel is támogatnak, sőt az üdülők lakás céljára való átalakítását is segítik-hitellel. Tatarozási és helyreállítási kölcsön igényelhető mindazon munkák elvégzésire, amelyek a ház, illetve a lakás állagának megóvását szolgálják. Ide tartoznak az épület külső felújítási munkái, a tető javítása, cseréje, elavult ablakok, ajtók cseréje. Ugyancsak igényelhető ilyen hitel a lakáson belüli, szükségessé vált munkák elvégzéséhez. Ilyen például a padlózat cseréje, pótlása, vakolatok javítása, az ezzel összefüggő mázolási munkák, a fürdőszoba elavult felszerelésének cseréje stb. FELÚJÍTÁS Lakóházak, lakások felújításához általában a költségek 75 százalékáig nyújt az OTP hitelt, városokban és a már említett kiemelt településeken legfeljebb száz-, egyéb településeken pedig kilencvenezer forint felső határ mellett. A kamat mértéke nagyon kedvező, mert ezekben az esetekben a felvett hitel évi két százalékkal kamatozik. Az ilyen kölcsönöket nemcsak a lakóházak tulajdonosai, hanem a lakások bérlői is igénybe vehetik. Sőt, mint korábban említettük már, az állami lakások bérlői is kérhetnek kölcsönt lakásuk felújítására. Természetesen az utóbbiak csak azokra a költségekre, amelyek mint bérlőket terhelik, vagy amelyek lelakhatók, tehát amelyeket a felmerüléskor nem az ingatlan- kezelő szerv visel. A lakásszövetkezetek, társas, házak részére kötelező a fel- újításialap-képzés. Amennyiben a kötelezően előírt ilyen alapnál magasabb mértékű, vagy legalább a kötelező mértéket elérő alapképzés történt, akkor a kölcsön Összegét és a törlesztési időt az átlagosnál ked vezőbben állapítják meg, Am, ha a szövetkezet, vagy társasház nem tett ejeget a kötelező felújításié lap-képzésnek, akkor a közös tulajdonban lévő épületrészek felújításához csak szigorúbb feltételekkel juthatnak - évi 6 százalékos kamat mellett - kölcsönhöz. Talán nem is kell példával, igazolnunk, hogy az évi két- és hatszázalékos kölcsön terhe között milyen jelentős különbség van százezer forint hitel esetében! KORSZERŰSÍTÉS A korszerűsítési, közművesí- tési kölcsön a meglevő lakások komfortfokozatának növelését célozza. Olyan munkákra azonban, amelyek a lakások szokásos festésével, mázolásával, illetve- tapétázásával kapcsolatosak, nem nyújtható kölcsön. Korszerűsítési, közművesítési kölcsönök a költségek hetvenöt százalékáig, legfeljebb hetvenezer forint összegben nyújthatók. A lejárat általában öt, kivételesen és indokolt esetben tíz évig terjedhet. A takarékpénztár csak egy jogcímen engedélyezhet hitelt. Ez azt jelenti, hogy nem lehet egy-lakásra egyidejűleg tatarozásra és korszerűsítésre külön- külön kölcsönt igényelni. Ha többféle munkát kívánnak elvégezni, azok a hitelfeltételek alkalmazhatók, amelyek az elvégzendő munkák nagyobb részére jellemzőek. Az állami lakások bérlői és a személyi tulajdonban levő lakások bérlői, tulajdonosai a felújítási kölcsönök kedvezőbb feltételével vehetnek igénybe kölcsönt fürdőszoba kialakítására. Erre a kedvezményre akkor kerülhet sor, ha a lakóház felépítésekor fürdőszobát nem alakítottak ki, illetve azt nem tervezték. MEGOSZTÁS, ÁTALAKÍTÁS Sok lehetőség van a lakásállomány bővítésére a nagy lakások megosztásával, a lakások bővítésével, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításával, sőt az üdülők lakáshasználatra való átalakításával is. Műszaki megosztásra, bővítésre, nem lakás célját szolgáló helyiség átalakítására a városokban és kiemelt helységekben a költségek hetvenöt százalékáig, legfeljebb száz-, egyéb településeken pedig kilencvenezer forint hitelt lehet felvenni, évi háromszázalékos kamat mellett, tizenöt évi lejáratra. Az állami tulajdonban levő lakások bérlői hasonló feltételekkel kaphatnak ilyen kölcsönt, azzal az eltéréssel, hogy a kamat évi két százalék. Az új feltételek szerint a lakások bővítésére, toldaléképítésre, valamint a nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására a munkáltatók kamatmentes 'kölcsönt is nyújthatnak. Nem történt még említés arról, hogy a városok vonzáskörzetében, az úgynevezett vegyes építési övezetben levő üdülők lakássá történő átalakításához is lehet kölcsönt igénybe venni, ha a rendeletben előírt feltételek megvannak. Az üdülőépület tulajdonosa részére kölcsön csak akkor nyújtható, ha a városi, tanácsi bérlakásának bérletéről, vagy nagykorú egyeneságbeli rokona, vagy a lakásügyi hatóság javára lemond. LAKÁS CÉLJÁRA Amennyiben személyi tulajdonú lakása van városban, akkor azt kell elidegenítenie, vagyis eladnia, ajándékoznia stb. Feltétel még továbbá az is, hogy kölcsön csak olyan üdülőépülethez nyújtható, amelynek állandó lakás céljára történő használatát az építésügyi hatóság engedélyezi, a tulajdonos pedig vállalja, hogy abba állandó jelleggel beköltözik. Az üdülők lakáscélú hasznosítására a költségek hetvenöt százalékáig, legfeljebb hetvenezer forint kölcsön igényelhető, ötévi lejáratra. A törlesztési idő indokolt esetben a szociális és jövedelmi viszonyoktól függően tíz év is lehet. Mint a fentiekből kitűnik, a meglevő lakások bővítését, felújítását, korszerűsítését is széleskörűen támogatja államunk és kedvező hitelfeltételek segítik az ilyen törekvéseket. Bizonyára az olvasó is egyetért azzal, hogy a toldaléképítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés, de sokszor csak a meglevő lakás felújítása és korszerűsítése is megoldhatja sok család lakásproblémáját. E lehetőségek ismertetésével célunk éppen az volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet a lakásépítés ezen formáira. A plazmikus beton / A Budapesten épülő Marx téri felüljáró 8 darab zártvégű betonelemét speciális módszerrel, úgynevezett plazmikus vágással nyitja meg a dunavarsányi téesz építőrészlegének betonvágó brigádja. így válik lehetővé, hogy a felüljáróelemek réseiben a szakemberek a szükséges korrekciót elvégezzék. Az eljárás lényege: a művelethez a vasrúdban magasnyomású oxigént vezetnek, izzítják a vasat, s a keletkezett több ezer Celsius fokos hőtől a beton plazmaállapotba kerül. GEMENCI JÓZSEF Hajnali felvásárlás Dunafoldvárról a Balatonhoz
