Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-12 / 136. szám
1981. június 12. Képújság 3 Beruházok Nem volt boldogabb ember Vörös Lászlónál, amikor átadták a dombóvári kórházat 1970. januárjában. Hideg volt, az ünnepségre érkezők előtt lánctalpas hóekék tisztították az utót, s mi, akik krónikásai voltunk az eseménynek, osztoztunk a beruházási vállalat műszaki ellenőrének örömében — a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta kiváló munkájáért, amelyet a beruházás folyamán végzett. Erre emlékeztettem a forró júlfíus eleji napon Ordas József igazgatót. A beruházói munkáról beszéltünk, arról, hogyan, s miként becsülik meg őket, mennyi a gondjuk? Amikor a szekszárdi főiskolát építették, gyakorta találkoztam Perczer József műszaki ellenőrrel. Nyakig volt munkával akkor is, most is, amikor az igazgatói irodában leülünk, még két társa a partnerünk: Ratinland György és Halmai Lajos. Hatvanöt a vállalati létszám. Mind nagy tapasztalattal rendelkeznek, sok-sok év gyakorlata, küzdelme átl mögöttük. — Mindenekelőtt arról érdemes munkánkkal kapcsolatban először szólni, hogy nagyon fontos a kivitelezővel a kapcsolat. Én például jól együtt tudok működni a nagy vállalatokkal, a kis szövetkezetekkel is, de legszívesebben az állami építőkkel dolgozom — mondja Ratinland György. Tizenhárom év alatt azt tapasztalta, hogy a szerződéses fegyelmet nagyon komolyan veszik a TÁÉV-nél. — Amikor elkezdünk egy munkát, összeülünk és vitatkozunk, a legjobb megoldást keressük. Persze a tervezőket is bevonjuk a munkába. Részt vettem a dombóvári Láng nagy üzemcsarnokának építésében, a bonyhádi cipőgyári bővítésnél, a szekszárdi gyógyszertári központnál, az akkori ZIM bonyhádi gyáregységénél, a dombóvári művelődési háznál... Sorolni is alig tudom. A személyes kapcsolat fontos. Büki László, a TÁÉV főépítésvezetője és Vinczellér Károly dombóvári építésvezető nemcsak szakmai vonatkozásban érzi közeli barátnak a műszaki ellenőrt, hanem igaz segítőnek is. A műszaki napló története egy beruházásnak, az ellenőr, a „lebonyolító" minden észrevételét beírja. Perczer József műszaki ellenőr 1963-tól, a vállalat alakulásától vesz részt Tolna megye gazdagításában. Melyik volt az a beruházás, amelyet nagyon szeretett és... — Sok munkát adott. A szekszárdi főiskola. Ez általános iskolának készült. Már majdnem készen voltunk, akkor kaptuk a feladatot a megyei vezetéstől, hogy főiskolát csináljunk az általános iskolából. Lőrincz Gyula tervező barátommal összedugtuk a fejünket. Az épület ugyebár adott volt, no, csináljunk belőle valami újat, mást. Amikor a terv elkészült, szinte művezetőként dolgoztunk ott. Az átalakítás kétmillió forint többletköltséget jelentett. Ezt az épületet azért is nagyon kedveltem, mert tudtam, hogy Halmai János milyen nagy jelentőségű lesz, ha működik. Hiszen innen pedagógusok kerülnek ki, a megyének egy új kulturális-műve- lődési-oktatási objektuma lett. A TOTÉV három hónap alatt elvégezte az átalakítást. Resch Ferenc volt a kivitelezők főembere. — Minden reggel találkoztam a Feri bácsival. Mindennap egyeztettük a tervet, a kivitelezést. Nagyon szorított bennünket az idő. A fiatal műszaki ellenőrt próbára tette, vizsgázott ezen az építkezésen. És a tizennyolc év alatt.? — Minden beruházás izgalmas feladat. Legyen az ipari objektum, kórház, vagy óvoda. — Miért lehet ezt a szakmát, a beruházói munkát szeretni? — Talán elcsépelt, közhely, amit mondok: jó érzés a kulcsátadásnál a harmadik sorban ballagni és látni az embereken az elégedettséget, hogy gazdagabbak lettünk egy épülettel, amely kultúrának, családnak, üzemnek és másnak ad otthont. Megkapjuk a tervet, a szűz területet. És meg kell valósítanunk, amit a tervező kigondolt, lerajzolt. A beruházói munka sok irányú. Az előkészítés itt az irodában történik, de az első karó leverésekor mára helyszínen vagyunk. És még az is jó érzéssel tölt el, hogy munkámat benne érzem például Tamási fejlődésében. Az én területem főleg ez a szép község, amely előbb-utóbb város lesz. Most minden épület, beruházás ennek szellemében valósul ott meg. Halmai Lajos vall így mesterségéről, hivatásáról: — Valóban több mint mesterség, hivatás ez. Hiszen a szerteágazó munka — tehát pénzügyi előkészítés, a terv kimunkálása, a kivitelezés, és végül az üzembe helyezés folyamat, amely alkotói felelősséggel hatja át az embert. A műszaki ellenőrök történeteket mondanak el, amikor elakadt a beruházás szekere, amikor stopot rendeltek el, amikor megváltoztattak folyamatban lévő munkát, amikor mindenki ünnepel, s ők még mindig a jegyzőkönyveket készítik. Most, az építők hetében, az építők napján összegezzük a Ratinland György V '• * 1 Ordas József Tolna megyei Beruházási Vállalat munkáját. Ordas József igazgató több mint harminc éve foglalkozik Tolna megyében a beruházásokkal. A Tolna megyei Beruházási Vállalat (TOLNABER) a megyei tanács vállalata. Megbízás alapján látja el a megyében megvalósuló célcsoportos és telepszerű több szintes lakások, szociális, kulturális, egészségügyi, kommunális létesítmények, ipari üzemek és egyéb beruházások többségének beruházói teendőit. A vállalat 1964 óta jelentősen fejlődött. Egyidejű megbízásainak száma 200—250 beruházás és 450—500 költségvetési felújítás és karbantartás megvalósítása, illetve ellenőrzése. A megbízások teljes előirányzata több milliárd forint, melyből a megépített létesítmények és elvégzett felújítások éves összege megközelíti az 1 milliárd forintot. A vállalat tevékenysége a beruházói elhatározásoktól, az előkészítéstől, a megvalósuláson át a szavatossági igények érvényesítéséig terjed — mondja az igazgató. Másfél órát ültünk a műszaki ellenőrökkel, s vallomásukat hallgattuk szép hivatásukról. Amikor felkelünk és ismét Vörös Lászlót említem, derűsen beszélnek róla, hiszen túl a hatvanadik évén, már a második évet „húzza rá” — nem tud megválni a munkától. S mi sem. Felkerekedünk, kimegyünk a városba, jó sétát teszünk. Nézzük a kórházat, a lakóépületeket, ellátunk az iparnegyedig... Minden épület, minden létesítmény — a „kormánykiemelt" beruházások kivételével — innen, a szekszárdi Be- zerédj utcai irodaházból gyökerezik. PÁLKOVÁCS JENŐ KAPFINGER ANDRAS Tamási Állami Gazdaság Élet- és munkakaralmények (TUDÓSÍTÓNKTÓL) □lést tartott a tamási Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testületnek Tolnai István, a Tamási Állami Gazdaság igazgatója számolt be a gazdaság dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, egészségügyi, szociális és kulturális helyzetéről. A vb megállapította, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményei az elmúlt időszakban a gazdaság eredményeinek növekedésével arányosan javultak. A szociálpolitikai munka vezetői tevékenység szerves részévé vált, szorosan illeszkedik a gazdálkodás egészébe. Az elmúlt időszakban 36 millió forintot fordítottak szociális-kulturális célokra. Jelentős előrelépés történt a telepített munkahelyek szociálishelyiség-ellátásában, korszerűsödött a munkásszállítás. A dolgozók üzemi étkez* tetését két, korszerűen felszerelt Pécsi ipari vásár Megkezdődött a 8. pécsi ipari N vásár több mint háromszáz díjazásra nevezett termékének zsűrizése. A július 10-én nyíló ipari seregszemlére kétszáz hazai vállalatot, szövetkezetét várnak a mecsekaljai városba, többségében a Oél-dunántúlról, de az ország más tájairól is. Először állít ki Pécsett a Magyar Édesipar, a Budalakk, az ÉVIG gyár. A szomszédos Jugoszláviából bútort, konfekciót, kozmetikai cikkeket és élelmiszereket mutatnak be az ottani vállalatok, olyan termékeket, amelyeket a határmenti árucsere- forgalomra is ajánlanak. Jellemzője lesz az idei vásárnak, hogy sok cég árusít is. A Dunai Vasmű és az AGROKER például közös pavilonban sorakoztatja fel a háztáji termelést segítő kisgépeket. Sok látnivaló várja o családiház-építőket. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ tervkollekció-ajánlásán kívül tanácsadó szolgálatot is tart. A sportcsarnokban, ahol a korábbi vásárokon csak bútort állítottak ki, most lakásépítési anyagokat is bemutatnak. A látogatókat egyéb látványosságok is várják a kiállítás tíz napja alatt. Két helyszínen zajlanak divatbemutatók, ebben az időben rendezik Pécsett a szövetkezeti nemzetközi néptáncfesztivált, s a baranyai fúvószenekarok naponta adnak koncertet. üzemi konyha biztosítja. Az elmúlt ötéves terv során 25 új szolgálati lakást építettek, 33-at komfortosítottük. A háztáji állattartás segítése céljából minden szolgálati lakáshoz építettek disznó- és baromfiólakat. Évente 25—30 dolgozó vesz részt '■— gazdasági költségen — külföldi tanulmány-, illetve ju- talomúton, de emelkedik évről évre a gazdaság által támogatott, kedvezményes üdülésben résztvevők száma is. A gazdaság minden évben nagy erőfeszítéseket tesz a: dolgozók általános és szakmai műveltségének növelésére. Az emlúlt időszakban 52-en végezték el az általános iskola 8 osztályát, 38-an a szakmunkás- tanfolyamot. Országos és területi beiskolázású tanfolyamon 73-an szereztek betanított munkás, 42-en második szakmát adó végzettséget. Speciális tanfolyamokon 78-an, ismeretfelújító Tegnap Szekszárdon Egyed Mihály elnökletével, ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. Az ülésen részt vett dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára. A napirendben elsőként meghallgatták és megvitatták Deli Sándor SZMT-titkár előterjesztésében az V. ötéves vállalati tervek szociálpolitikai tervfejezeteinek teljesítéséről szóló témát, valamint a javaslatokat a VI. ötéves szociálpolitikai tervek készítéséhez. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongreszMegkezdődött a csúcsszezon a konzervgyárakban, teljes kapacitással termelnek a zöldborsó-, a cseresznye-, a szamóca - és az egresfeldolgozó vonalak. Az első meggyszállítmányok tartósításához is hozzáláttak. Az üzemekben három műszakban termelnék és így a mezőgazda- sági üzemekből folyamatosan érkező nyersanyagszállítmányokkal tartják a „lépést", ösz- szességében naponta átlagosan mintegy 2500 tonna zöldséget és gyümölcsöt dolgoznak fel. A cseresznyeszemek az elmúlt napok esőzései után meg- dúzzadtak, ezért elsősorban dzsem készülhet ebből a gyümölcsből. Ennek megfelelően állították be a feldolgozó vonatanfolyamon pedig 208-an vettek részt. Ezeken túl a vezető beosztású dolgozók közül ketten szakmérnöki, 8-an technikusi, 6-an beosztásuknak megfelelő középfokú szaktanfolyami végzettséget szereztek. 54 fő vett részt beosztásának megfelelő vezetőtovábbképző és 68 a speciális szaktanfolyamon. Részben a gazdaság, részben pedig a járás szakember-utánpótlásának biztosítása érdékében ipari műhelyt tartanak fenn. A gazdasági vezetés az elmúlt öt évben nagy erőfeszítéseket tett a munkakörülmények és a munkaegészségügy javítása érdekében. A vb-ülés második felében Gyürky László, a költségvetési üzem vezetője számolt be a köztisztasági munkákról és a parkok fenntartásának helyzetéről. ÉKES LÁSZLÓ szusa határozatából adódó feladattervét Horváth Géza SZMT- titkár terjesztette a tanácsülés elé. A két tanácsülés között végzett munkáról Horváth József vezető titkár adott jelentést. A vitában számosán felszólaltak, kiteljesítve a beszámolókat. Kedves színfoltja volt a tanácsülésnek, amikor Horváth József vezető titkár köszöntötte 60. születésnapja alkalmával az SZMT mostani elnökét, Egyed Mihályt, aki sok éven át töltötte be a vezető titkári posztot. lakat a nagykőrösi, a kecskeméti és a paksi konzervgyárban. A szamóca — szintén az esők miatt — sokszor sáros, a megfelelő minőség biztosítására ezért többszöri mosást iktattak a technológiába. A konzervipar az idén mintegy 300 millió forintot fordít mpszaki fejlesztésre. Az új, nagyobb, teljesítményű gépek többsége azonban csak jövőre válthatja fel a régebbi berendezéseket. Néhány egység azért már az idén munkába áll. Az uborkaszezont a szigetvári, a nagyatádi és a paksi gyárak már korszerű töltőgépekkel várhatják, s a szilva befőttek is nagyobb teljesítményű gépekkel készülhetnek. Ülést tartott az SZMT Nagyüzem a konzervgyárakban Anhldrit Perkupáról Az Országos Érc- és Ásványbányák perkupái üzemében anhidritet bányásznak. Ezt lignitporral elkeverve a szikes talajok javítására használják. Évente 45 ezer tonna lignites anhidritet adnak át a mezőgazdaságnak.
