Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
1981. június 28. Képújság 9 Kiadói együttműködés A szép kiállítású kiadványairól, színes albumairól híres lengyel művészeti vállalat, az Arkady, az idén is sok újdonsággal lepi meg olvasótáborát. A magyar Akadémiai Kiadóval közösen „A jelenkor építőművészete ' és építőművészei” címmel sorozatot jelentet meg, amelynek két kötetét már az idén kiadják. Az egyik W. Lysiak monográfiája, Frank L. Wright-ról, a másik J. Bonty- nak a Ludwig Mies van der Rohe munkásságát bemutató műve. A lengyel művészeti kiadó tovább folytatja egyik régebbi vállalkozását, az építészeti kisenciklopédiát. A sorozat újabb kötetei Mongólia és Finnország építészeti sajátosságait ismertetik. Egy másik, négy nyelvű Arka- dy-sorozat 1981-es kötetei a lengyelországi román, reneszánsz és klasszicista stílus remekműveivel és a varsói múzeumokkal ismertetik meg a kö zönséget. A lengyel vállalat szoros kiadói kapcsolatban áll több külföldi céggel, köztük a berlini Henschel és a budapesti Corvina Kiadóval. Gazdaságos beton Új összetételű betonfödémek sorozatgyártását kezdte meg a jaroszlavi vasbeton-szerkezet- gyártó kombinát. A korábbi betonszerkezetekhez képest az új panelek tömege 25—30 százalékkal csökkent, kevesebb a fémfelhasználás is. Beindították a külső falburkolatokra szolgáló panelek gyártását is. Ezek alkalmazása 15 százalékkal csökkenti a cementfelhasználást, csökkenti a munkaráfordítást is. Konstanca Kutatják a tenger titkait A román sajtó jelentette, hogy megkezdték az első hazai batiszkáf, a Scafos nevű búvárhajó próbáit. A búvárhajót a konstancai Román Tengerkutató Intézet munkatársai tervezték. A búvárhajóval két utas - a kormányos és egy kutató — nyolc órán keresztül dolgozhat kétszáz méter mélységig. A hajóval tanulmányozhatják a kontinentális talapzatot, geológiai, archeológiái és hidrotechnikai vizsgálatokat folytathatnak, nemkülönben kutathatják a tenger alatti élővilág életét. Az intézet munkájáról dr. Marian Traian Gomolu biológus így számol be: — Számunkra a tenger óriási, természetes laboratórium, rengeteg rejtély, kuriózum birodalma. Állandóan változik, egyik napról a másikra változik a hőmérséklet, a hullámverés, a sótartalom, a szín, az áttetszőség, az áramlatok erőssége, mindez pedig kihatással van a vizi élővilágra: megjelennek és eltűnnek bizonyos növény- és állatfajták. Ez az óceánokra általában érvényes. De sokat lehet beszélni a Fekete-tenger olyan sajátosságairól is, amelyek csak itt találhatók meg. Egyik fő jellegzetessége, hogy csak kétszáz méter mélységig van élet benne. A rendhagyó jelenség egyik oka, hogy a Földközi-tenger medencéjétől elválasztó küszöb a Boszporusznál csak kétszáz méter mély, ezért a mélyebb vizréte- gek nem közlekednek a két tenger között. A másik ok a Fekete-tenger vize úgynevezett miohalin típusú, tehát csak kissé sós: a felszínen 17,5 ezrelék (a Világóceán átlaga 34,4, a Földközi-tengeré - az erős párolgás miatt - még ennél is magasabb), a mélyben is csak 22,5 ezrelék, így nem következik be a rétegeknek az a függőleges irányú, állandó cserélődése, amely az óceánt szellőzteti, friss oxigént szállítva több ezer méter mélységbe is a halaknak, általában az élővilágnak. A kis sótartalom oka a Fekete-tengerbe ömlő Duna higító hatása. Ha lecsökken a sótartalom, kész katasztrófa a plankton, a vízben lebegő szervezetek számára. Mindezek a fizikai-kémiai sajátosságok a Fekete-tenger élővilágát is szegényebbé teszik. Ezt még tovább rontja szennyező hatásával a Duna. Hogy néhány példával érzékeltessem az arányokat: a Földközi-tengerben ötszáz, a Fekete-tengerben százötven halfaj él, ebből is értékes csak huszonöt, főként a szardella és a spratt..- A szakemberek azonban nem nyugszanak bele a Fekete-tenger élővilágának szegénységébe, Ez a szegénység különben is csak viszonylagos: még azt a keveset sem használjuk ki. Például a vízben felgyülemlő, szinte korlátlan mennyiségű biomasszát jó minőségű trágyaként lehetne felhasználni, úgyszintén a halállományból is a jelenleginek a többszörösét lehetne értékesíteni.-i. -n. Népi hímzések A színpompás bolgár népviseletek századok óta a nép ízlésének, esztétikai érzékének tanúi. Ezek a hímzett csipkés ruhaneműk ma jelentős helyet foglalnak el a bolgár exportlistán. A Népművészek Szövetsége, a Bolgár Művészeti Alap és a népművészeti szakszövetkezetek gazdag választékot kínálnak ebből a külföldön egyre inkább keresett áruból. A bolgár népművészet a mai művészet ihletője is. Szamokovi és szófiai népi hímzések eler meit felhasználva bővítette például az elmúlt években mintaválasztékát az egyik francia textilgyár. .Kőpillangók Meglepő lepkegyűjteménnyel bővült a vlagyivosztoki Ásványtani Múzeum. A története is szokatlan. A tengermellékről ritka szépségű achátokat küldtek ide. Amikor a köveket gyémántfűrésszel szétfűrészelték, kiderült, hogy a plasztikájuk rendkívül hasonlít a távolkeleti tajgán honos nagyméretű lepkék szárnyaira. A kőmetsző mester művészi pontossággal kifűrészelte a „repülővirág" szárnyait. A múzeumban ma már különböző achátlepkék láthatók. Lazacfarm az NDK-ban Elkészült a nureki vízerőmű Az NDK haliparában és halászatában a lazacfélék jelentős szerepet töltenek be. A nemes lazac húsa rózsaszín, íze kitűnő. Sajnos a világtengereken megritkult a lazac, amelyet Ízletes húsa miatt halásznak. A nemes lazac hossza 60—200 cm között változik, súlya 2-25 kg-ig terjedhet, ritkábban eléri a 40 kg-ot is. A lazac tengeri állatnak tekinthető, csak ívni jár a folyókba. Vándorlása az év minden hónapjában látható, de a főidőszak az év első hónapjaira esik. Mikor a folyamok jégpáncélja felolvad, csapatokban jelennek meg a folyami torkolatnál, s azután márciusban, áprilisban megindulnak felfelé a folyamokon. Vándorlásuk során még a vízesésekkel is megküzdenek. Ősszel ívnak, majd ívás után tavasszal a kimerült lazacok visszafelé sodródnak a folyamokban a tenger irányába. A lazac színe változik tehát; a fiatal állat és az ívó állat, valamint az öregek más-más színezetűek. A lazac mesterséges tenyésztése elég kényes feladat, de Európában a második világháború óta az angolok, és a franciák szép eredményeket értek el e téren. A lazac húsát az NDK-ban igen kedvelik; frissen, füstölve, s olajos konzerv alakjában is fogyasztják. Fegyver és munka A szüntelen provokációk miatt fegyverrel a hátukon dolgoznak a rizsföldeken a kambodzsai parasztok. Munkájuk eredményeként az országban félmillió hektárral nagyobb területen ültettek rizst, mint korábban. Tádzsikisztánban, a Vahs folyón tizenöt hónappal a kitűzött határidő előtt üzembe helyezték a 2,7 millió kilowatt teljesítményű nureki vízerőművet. 300 méter magas gátjának építéséhez több mint 50 millió köbméter földet mozgattak meg. Az erőmű már több tíz milliárd kWó energiát adott a népgazdaságnak. A termelt villamosenergia fő felhasználói a dél-tadzsik színesfémkohászati üzemek és a vegyipar. A gát felett 10,5 milliárd köbméteres víztároló is épült. Ilyen módon több mint félmillió hektár földterület öntözése vált lehetővé. A nureki vízerőmű berendezései műszakilag rendkívül magas szintűek. Itt helyeztek üzembe elsőként olyan hidro- aggregátot, amelynek álló- és forgórésze egyaránt vízhűtéses. Biztonságosabb az üzemeltetése és acél-, valamint színesfém megtakarítást tesz lehetővé. Óriási falként magasodik a nureki vízerőmű 300 méteres gátja Faluszövetségek a kényelmesebb életért A Csináld velünk mozgalom hazájában, az NDK-ban sok nagyszerű kezdeményezés született már. Ezek egyike a faluszövetség megszervezése ott, ahol öbb közeli kis település ereje külön-külön nem lenne képes a lakosság életkörülményeinek gyors megváltoztatására. így van ez a Felső-Harzban is, ahol Benneckensteinben és a környékén kialakult kis falvakban több mint tízezer ember él. Van tehát a kommunális ellátás terén bőven tennivaló. Ez a vidék kedvelt kirándulóhely is, amelyet télen, nyáron ezrével keresnek fel a turisták A Benneckenstein központtal megalakult faluszövetség sorra vette a megoldandó feladatokat- Elsőnek az egészségügyi ellátás megjavítását vették tervbe, hiszen a legközelebbi város, ahová az itt lakók vagy az üdülők orvosi ellátásért fordulhattak, 35 kilométernyire van innen. Ezért elhatározták egy korszerű rendelőintézet létesítését. Néhány évi takarékoskodással össze is gyűlt a szükséges 500 000 márka, így hitelre sem volt szükségük. „A pénzzel önmagában azonban még nem tudtunk volna mit kezdeni — mondja erre az időszakra emlékezve Heinz Lamprecht Benneckenstein polgármestere —, hiszen nincs a közelben nagyobb építővállalat, amely a munkát elvállaltá volna. üzemek azonban bőven vannak a faluközösség körzetében, s ezek készséggel bocsátották rendelkezésünkre munkaidő után a szükséges gépeket, berendezéseket, sőt a szakembereket is A közös fáradozások eredményeként — három évi munka után — ma már áll a központi rendelőintézet, ahol tíz szakorvos tevékenykedik. A járóbeteg-rendelést biztosító általános orvosok ellátják a háziorvosi szolgálatot is. A belgyógyászok minden szükséges műszert megkaptak: van itt EKG- készülék, laboratórium, Röntgen-berendezés. A szülész orvosnő a terhestanácsadásról is gondoskodik, a legkisebbek egészségére pedig gyermekszakorvos vigyáz. A konstancai kikötő, ahonnan Románia több mint száztíz országgal tart kereskedelmi kapcsolatot. Az épülő új kikötő nagyobb hajók fogadására is alkalmas lesz.
