Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

1981. június 2. Képújság 3 Az ifjúsági szövetség tettekre mozgósít a munkában, a tanulásban, a haza védelmében (Folytatás az 1. oldalról.)’' jöttek a kongresszusra és hoz­zászólásaikban ezeknek a meg­bízatásoknak tettek eleget. A szerkesztő bizottság — amely a határozat-tervezethez fűződő, általa is elfogadni in­dítványozott észrevételeket írás­ban szétosztotta a küldöttek között — nemcsak olyan javas­latokat vett figyelembe, ame­lyek célzottan és szövegszerűen a határozati javaslat módosítá­sára irányultak, hanem olya­nokat is, amelyek tartalma érintette a határozat-tervezet­ben foglaltakat, s belőlük bi­zottság alakított ki konkrét szö­vegmódosító indítványt. Voltak olyan javaslatok is, - jelentette Nagy Sándor, ame­lyek a határozati javaslat szö­vegét érintették ugyan, de sze­repeltetésüket a határozatban a bizottság nem tartotta indo­koltnak: vagy azért, mert az adott javaslat körültekintő vizs­gálatot, a szükséges feltételek megteremtését, s így későbbi döntést igényel, vagy azért, mert túlzottan aprólékos, mód­szertani jellegű, vagy pedig, mert nem látszik megvalósítha­tónak. Voltak olyan észrevéte­lek, javaslatok is, amelyek ter­mészetüknél fogva szintén nem illenek a határozatba, de ugyanakkor jól hasznosíthatók a kongresszusi határozat vég­rehajtását szolgáló feladatterv, intézkedési terv kidolgozásakor, illetve egy-egy feladat végre­hajtása, megvalósítása során. A szerkesztő bizottság gondosko­dót arról, hogy ezek se men­jenek veszendőbe, például be­illesztette az állami, társadal­mi szerveknek szóló ajánlások közé. Végül született néhány olyan javaslat is, amely érvé­nyes döntésekkel egybeeső tartalmú, ezért az újbóli meg­fogalmazás szükségtelen, illet­ve olyan, amely egy-egy spe­ciális helyzetben lévő szerveze­tet vagy a szervezetek egy szűk körét érinti és ezért egye­di elbírálást, döntést igényel. Azzal fejezte be a jelentést Nagy Sándor, hogy természete­sen a nagyszámú, összesen 332 szóbeli és írásban leadott hoz­zászólás tüzetes elemzése, fel­dolgozása, a KISZ munkájában történő hasznosítása az újon­nan megválasztott központi bi­zottság feladata lesz. A szerkesztő bizottság jelen­tésével kapcsolatban ezután többen kértek szót. Tassonyi Kadocsa, az OLAJ­TERV főmérnöke a KISZ fel­sőbb szerveibe delegálással- választással kapcsolatban azt észrevételezte, hogy az alap­szervezetnek mindig lehessen beleszólása a személyes meg­bízatásba. Szűcs Gusztáváé bu­dapesti általános iskolai tanár afelől érdeklődött: mi indokol­ja az egyetemi, főiskolai KISZ- szervezeteknek azt a többlet- jogosítványát, hogy intézmé­nyes keretek között véleményt mondhatnak a felsőoktatás egészéről, szervezeti és intéz­ményi kérdéseiről, tartalmáról, módszereiről, oktatóik munká­járól, hiszen hasonló írott le­hetőségről például a munkás- fiataloknál nincs szó. Szeren­csés Rudolf, Volán KlSZ-bizott- sági titkár annak a vélemény­nek adott hangot, hogy a ha­tározatban a KISZ hagyomá­nyos termelési mozgalmairól, akcióiról a szocialista munka­verseny szerves részeként szól­janak, ilyen értelemben szor­galmazzák továbbfejlesztésüket. A „Munkád mellé add a ne­ved!” és a „Dolgozz hibánla- nul!" munkarendszerkénti keze­lését javasolta beilleszteni a gazdasági egységek termelési és belső ellenőrzési rendszeré­be. Varga B. Sándor, a COM- PACK szervező mérnöke azt kér-' te, hogy az ifjúsági mozgalom sajátos módszereivel járuljon hozzá a mérnöki munka presz­tízsének hazai javításához, il­letve helyreállításához. Novotny Lajos,, a Tatabányai Szénbá­nyák vízügyi szakmunkása in­dítványozta, hogy kerüljön bele a határozatba: a KISZ sajátos eszközeivel vegyen részt a bá­nyászutánpótlás biztosításában, például a vájárképzési tan­anyag korszerűsítésének kezde­ményezésével, a szakma rang­jának és szépségeinek propa- qálásával. Császár István, az Ikarusz autószerelője végül in­dítványozta: a szervezeti sza­bályzat a KISZ-ben szükség szerinti, illetve kétévenkénti vá­lasztásokat írjon elő. Nagy Sándor mind a hat küldöttnek személyre szólóan válaszolt. Szervezett szempont­ból az érvényes szabályokkal nem vágna egybe a felsőbb szervbe delegálás említett for­mája: egyébként is az alap­szervezetek gyakorolhatják a visszahívás jogát. Az egyete­misták, főiskolások említett ér­dekvédelmi lehetőségét „plusz­ként" megadni azért indokolt, mert az ifjúság többi rétegé­nek, így a dolgozó fiataloknak is vannak a KISZ-en kívüli más érdekvédelmi-érdekképviseleti fórumai, s az ifjúsági törvény­ben meg más jogszabály sze­rint is, a felsőoktatásban részt vevőknek viszont csak az ifjú­sági szövetség látja el az ér­dekképviseletét. A KISZ sajáífos termelési mozgalmait helyes beilleszteni a szocialista mun­kaverseny egészébe; viszont a két említett mozgalmi munka­formát, illetőleg munkamód­szert nem lenne szerencsés ál­lami ellenőrzés alá vonni, hi­szen abban a pillanatban meg­Ezt követően Fejti György mondott vitazárót, megvonva a két és fél napos kongresszus mérlegét. — Valamennyién a tisztesség­gel elvégzett munka jó érzé­sével érkezhettünk a tanácsko­zás végére. Úgy vélem, kije­lenthetjük: a kongresszus ered­ményes munkát végzett. Min­den résztvevője arra töreke­dett, hogy nyílt elemzést, reá­lis számvetést készíthessünk a két kongresszus közötti időszak munkájáról: eredményeinkről, fogyatékosságainkról egyaránt, s hogy keressük a továbblépés lehetőségeit. E célokat - meg­ítélésem szerint — a kongresz- szus elérte - hangsúlyozta a KISZ Központi Bizottságának első titkára. - Igaz, minden ilyen tanácskozás munkájának értékét mindig az utána követ­kező időszak határozza meg, de azt már most jóleső érzés­sel állapíthatjuk meg, hogy rendkívül aktív, konstruktív lég­kör jellemezte a kongresszust. A plenáris, valamint a szekció­üléseken a küldöttek és meghí­vottak egyharmada mondott véleményt közös dolgainkról. A KISZ új központi bizottságának felelősségteljes feladata lesz, hogy valamennyi elhangzott, vagy írásban benyújtott javas­latot, észrevételt tanulmányoz­za, s a hasznosítható javasla­tokat foglalja feladattervbe. — Kongresszusunkat az egy­ség jellemezte — folytatta Fejti György. - Mindvégig kifejezés­re jutott: a küldöttek elfogad­ták az ifjúsági szövetség továb­bi programját, annak fő meg­állapításait. Most arra kell tö­rekednünk, hogy ugyanilyen egységben és közös akarattal lássunk hozzá a közösen ki­munkált feladatok végrehajtá­sához. A központi bizottság, de valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy az eddigi munkánk fogyatékosságait fel­számoljuk, gondjainkat meg­oldjuk. A kongresszus egyénei­men azt bizonyította: van erőnk ahhoz, hogy e nagy munkát el­végezzük; s hogy kellő erő és tettrekészség van KlSZ-szerve- zeteinkben és tagságunkban a továbblépésre. A valós ügyek­ről, hozzáértéssel, s a megoldás keresésének szándékával foly­tatott párbeszéd hűen tükrözte, hogy a fiatalok készek felelő­sen, felkészülten, előretekint­ve, a terheket is vállalva részt kérni a közös munkából. Meg­erősödve kerültünk ki a vitából. Ez igaz általában, s igaz a kü­lönböző rétegekre, így például az egyetemi ifjúságra is, akik körében — jól tudjuk — a kong­resszust előkészítő fórumokon a szokottnál is szenvedélyesebb, élesebb viták folytak a moz­galmi munkáról, annak fogya­tékosságairól. Az egyetemi-főis­kolai szekció munkája is arról győzött meg bennünket, hogy az egyetemi, főiskolai fiatalok­nak is megfelelő cselekvési te­rületük van közös céljaink va­lóra váltásához, a munka meg­javításához. szűnne a mozgalmi jellege, s így már nem az ifjúsági szövet­séggel kapcsolatos, sajátos for­mát jelentene. Sem a mérnö­kök, sem a bányászok — egy­általán bármilyen szakma vagy foglalkozás — presztízsvédel­mére nem egy kongresszusi ha­tározat szövege hivatott; a KISZ-nek ugyanis mindenféle szakmát érintő általánosabb feladatai vannak ilyen tekintet­ben. A szervezeti szabályzattal kapcsolatosan elhangzott kül- dötti észrevételre Nagy Sándor azt válaszolta: maradjon ér­vényben az a javaslat, amely szerint a kerületi küldöttgyűlé­seket szükség szerint, de leg­alább háromévenként össze kell hívni. A központi bizottság egyébként nagy létszámú, ösz- szetett felépítésű szervezetek esetében ettől eltérést engedé­lyezhet; a három évet egyéb­ként az indokolja, hot^ két kongresszus közötti ötéves cik­lust ne kelljen tört évekre fel­bontani. A kongresszus küldöttei tu­domásul vették a szerkesztő bi­zottság részéről előterjesztett jelentést és a szóbeli észrevé­telekre adott választ.- Az ifjúsági szövetség előtt a továbbiakban is sok, fontos feladat áll. A kongresszuson is kifejezésre jutott: szövetségünk azzal erősítheti tekintélyét, tár­sadalmi súlyát, befolyását, hogy ha részt kér és részt vállal va­lós feladatok megoldásából, ha a jövőben is cselekvő és nem valamiféle szemlélődő szerve­zetként tevékenykedik, ha tet­tekre mozgósít, mindenekelőtt a munkában, a tanulásban és a haza védelmében. Erről hangzottak el hozzászólások a munkásember magabiztosságá­val, s emlékezetes szavak a falusi értelmiség munkakedvé­ről, hivatásszeretetéről, az al­kotásban rejlő örömről. Sok szó esett arról, hogy egy kicsit másképpen kell dolgoznunk, a KISZ munkanormáit illetően is. Korábbi munkaformáinkat mai feladatainkhoz kell igazítani, s ez mindenekelőtt nagyobb he­lyi vállalkozókedvet igényel, na­gyobb érzékenységet a környe­zetünkben lévő problémák iránt, s nagyobb részvételt a helyi célok kitűzésében, az értékelés­ben, az elismerésben egyaránt. Másrészt a KISZ-nek nagyobb szerepet kell vállalnia a mű­szaki-technikai fejlesztésben, jobban építve a fiatalok tudá­sára, az átlagosnál nagyobb vállalkozókedvére. Szekcióülé­sen hangzott el például az a találó kritikai megállapítás, Fejti György vitazáró válasza után határozathozatal követke­zett. A kongresszus résztvevői — két ellenszavazattal — elfogad­ták a központi bizottság beszá­molóját, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, a KISZ X. kongresszusának hatá­rozatát, valamint a szervezeti szabályzat módosítására tett ja­vaslatot. Ezután a kongresszus zárt ülésen megválasztotta a 105 ta­gú központi bizottságot, vala­mint a 17 tagú központi pénz­ügyi ellenőrző bizottságot. Ezt követően a KISZ Köz­ponti Bizottsága és a Köz­ponti Pénzüqyi Ellenőrző Bi­zottsága első ülésén megválasz­totta a 17 tagú intézőbizottsá­got és a 11 taqú titkárságot. A központi bizottság első tit­kára — jelentették be a válasz­tást követő plenáris ülésen - ismét Fejti György. A központi bizottság titkárai: Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Rajtuk kívül a titkárság tagja lett még: Barabás Miklós, Sza­bó János, Szűcs Istvánná és dr. Tarcsi Gyula. Az intézőbizottság tagjai: dr. Bulla Miklós, Cseh Györgyi, Fej­ti György, Juhász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf Lász­lóné, Kis Imréné, dr. Nagy Sán­dor, Nyitrai István, Szabó János, hogy a szállítóvállalatokat már büntetik azért, ha a jár­művek üresjáratban fuvaroz­nak, viszont a fiatal diplomá­sokat még sok helyütt lehet „üresjáratban" foglalkoztatni. Takarékosabban 'kell gazdál­kodnunk energiával, anyaggal, munkaerővel egyaránt, el is hangzott ezzel kapcsolatos szá­mos jó ifjúsági kezdeményezés. Egyértelműen támogatták a küldöttek azt a beszámolóban is megfogalmazott igényt, hogy aktívabban, tudatosabban, el­kötelezettebben politizáljon az ifjúsági szövetség, határozottan kiállva pártunk politikája mel­lett, részt vállalva a politika alakításában és végrehajtásá­ban egyaránt. Ezt fogalmazták meg a hivatásos KISZ-vezető tapasztalatait, elkötelezettségét- tükröző felszólalók vagy a fia­tal művész felelősségtől át­hatott szép kongresszusi meg­nyilatkozása: házért hazát sen­ki ne cseréljen. Egyetértés ala­kult ki abban, hogy a KISZ a fiatalok törekvéseinek, vágyai­nak, öntevékenységének adjon tágabb teret. Ehhez kell iga­zítani munkastílusunkat, jövő­ben munkamódszereinket, mi több, az irányítás és a szerve­zeti élet különböző elemeit is jobban kell differenciálnunk. Nagy erőt jelent számunkra az, hogy terveink, törekvéseink valóra váltásában nem vagyunk egyedül, hogy élvezhetjük pár­tunk támogatását, bizalmát és megértését. Ezt tapasztalhattuk már a kongresszusi felkészülés időszakában is, s mindez kife­jezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felszólalásában megosztotta az ifjúság küldöt­teinek tanácskozásával gazdag tapasztalatait, az ifjúság ügye mellett az ország és a nagyvi­lág dolgairól is. Erről a helyről is biztosíthatjuk pártunk veze­tőit; azért fogunk dolgozni, hogy a KISZ a jövőben is be­töltse hivatását. Pártunk bízhat az ifjúságban, erejében, tettre- készségében. Mi is azt valljuk, — miként Kádár János elvtárs a KISZ kongresszusán megfogal­mazta, — hogy dolgozni kell és az eredmények nem fognak el­maradni. — Felbecsülhetetlen érték szá­munkra, hogy miközben a világ sok részében az embereknek gyötrelem jut osztályrészül, a mi ifjúságunk bizalommal te­kinthet a jövőbe, jól érezheti magát hazájában. A kongresz- szus azzal a jóleső érzéssel fe­jezheti be munkáját, hogy ifjú­sági szövetségünk továbbhalad azon az úton, amelyre hat év­tizede lépett, s amelynek foly­tatását e kongresszus kijelölte. Szabó Tibor, Széles Sándor, Szűcs Istvánná, dr. Tarcsi Gyu­la, Varga László és Veres And­rás. A központi bizottság tisztsé­gében megerősítette Szabó Já­nost, a Magyar Ifjúság főszer­kesztőiét. A KISZ X. kongresszusának tanácskozása a DlVSZ-induló eléneklésével, mozgalmi dalok­kal fejeződött be. * A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség újonnan megválasztott köz­ponti bizottsáqa és központi pénzüayi ellenőrző bizottsága a tanácskozást követően a Ma­gyar Néphadsereg Művelődési Házában fogadást adott. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Maróthy László, a budapesti pártbizottsáq első titkára és Óvári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a PolHikai Bizottsáq tagjai. A fo­gadáson Fejti Györqv, a KISZ Központi Bizottságának első tit­kára mondott pohárköszöntőt. * Vasárnap elutazott Budapest­ről Borisz Pasztuhov, a Lenini Komszomol Központi Bizottsá­gának első titkára, a KISZ X. kongresszusán részt vett szovjet küldöttség vezetője. Búcsúztatá­sánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Kovács Jenő, a KISZ KB titkára. A vitazáró Határozathozatal, a vezető szervek megválasztása fi KISZ X. kongresszusának határozatából A Kommunista ifjúsági Szövetség x- kon9­----------------------------------------------2-----------------------2- resszusán e lfogadott határozat az elkövetkező öt esztendőre szólóan szabja meg az ifjúsági szövetség teendőit azzal a céllal, hogy a KISZ jobban megfeleljen az ifjúság igényeinek, a kor, a társadalom szükségleteinek. A dokumentum kiemeli: az MSZMP XII. kongresszusa programot adott a társadalomnak, így az ifjúságnak és az ifjúsági szövetségnek is. Feladataink megoldása, vívmányaink megőrzése és gyarapítása nagyobb erőfeszítéseket és alkotó gondolkodást kíván, amely nem nél­külözheti a fiatalok tudását, kezdeményezőkészségét és len­dületét. A határozat felhívja a fiatalokat, hogy vállaljanak továbbra is jelentős részt a gazdaság intenzív fejlesztéséből. A KISZ fontos feladata, hogy következetesen képviselje és véd­je az ifjúság érdekelt, lépjen fel a fiatalok élet- és munka- körülményeinek javításáért: erősítse közösségformáló, eszmei és politikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílusát; adjon vonzó programot a KISZ-tagok, a fiatalok számára; állítson világos és reális követelményeket az qlapszervezetek és a tagság elé. A mozgalmi élet legyen demokratikusabb;7 rugalmasabb, ösztönözzön önállóságra, öntevékenységre. A KISZ legyen fogékony a társadalom, az ifjúság problémái iránt, következetesen vegye figyelembe az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő helyzetét, és igényeit. A következő évek­ben mindenekelőtt a fizikai dolgozó fiatalok és a tizenévesek körében igyekezzen hatásának növelésére. Ugyancsak az alap­vető célok közé sorolja a határozat, hogy a szövetség erősítse kapcsolatait a nemzetközi ifjúsági mozgalom haladó erőivel; tevékenyen vegyen részt a béke megőrzéséért vívott világ­méretű küzdelemben, mivel a béke népünk, ifjúságunk boldo­gulásának, céljai valóravóltásának alapvető feltétele. A KISZ-nek a gazdasági építőmunkában vállalt feladatairól szóló fejezet elsőrangú követelményként fogalmazza meg, hogy a következő években kerüljön a mozgalmi munka közép­pontjába a műszaki-technikai fejlődés meggyorsítása, az ésszerű takarékosság széles körű elterjesztése, a hatékonyabb gazdálkodási feltételek és formák kialakításában való rész­vétel. Szükséges, hogy a KISZ-szervezetek támogassák a fia­talok előremutató javaslatait, működjenek közre megvalósítá­sukban, kezdeményezően és aktív szervezőmunkával vegyenek részt az újítómozgalom fejlesztésében, a fiatalok újító javas­latainak ösztönzésében és hasznosításában. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fon­tos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuk­nak megfelelő munkakörben alkalmazzák, és elősegítsék gyors beilleszkedésüket — szögezi le a dokumentum. Ennek egyik feltétele, hogy javuljon az összhang a népgazdaság igényei és a szakemberképzés között, másrészt erre ösztönözzön a pályakezdők és a vállalatok érdekeltségi rendszere. A KISZ támogatja a munka termelékenységének növelésére irányuló törekvéseket: a szervezettség, a munkafegyelem javítását. Megköveteli tagjaitól, hogy becsülettel álljanak helyt a mun­kában. A fiatalok jelentős része ~ ° családalapítás,------------------------í-----------------------------az ónálló otthon gyor­sabb megteremtése, az ehhez szükséges jövedelem megszer­zése érdekében — munkaidején túl is kész munkát vállalni. A szövetség támogatja a kisebb közösségek vállalkozásán alapuló, a vállalatok, a szövetkezetek tevékenységi körét ki­egészítő, azzal összehangolt termelő-, szolgáltatómunkát. Ugyanakkor határozottan fel kell lépni a munka nélküli jö­vedelemszerzés, az ügyeskedés, a törvénytelen haszonszerzés ellen, azok ellen, akik munkaidőben pihenik ki magukat, vagy végzik el különmunTcajukat. A dokumentum feladatokat hatá­rozott meg a KISZ hagyományos termelési mozgalmainak, ak­cióinak fejlesztésére is, hangsúlyozva, hogy a gazdasági építő­munkában vállalt feladatok eredményes megvalósításának fon­tos feltétele, hogy a KISZ nagyobb befolyással rendelkezzen a termelésben és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok körében. A társadalom fejlődésének alapvető követelménye, vala­mennyi fiatal érdeke, hogy ismereteinek gyarapításával, te­hetsége kibontakoztatásával készüljön hivatására. Ezzel össze­függésben a dokumentum a KISZ-szervezetek feladataként fo­galmazta meg: ösztönözzék tagjaikat a képességeik szerinti legjobb tanulmányi, szakmai munkára, kísérjék figyelemmel az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulását, kezdeményez­zék és segítsék elő az iskolai demokrácia kibontakozását, az oktatási intézmények nyitottságát. Támogassák az új iránt fo­gékony, reális követelményeket támasztó, igényes pedagógu­sokat, oktatókat. Az ifjúsági szövetség részt vállal a közoktatási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalók ki­munkálásából és megvalósításából. A szövetség tagjainak csaknem fele tizenéves; igen fontos, hogy az ifjúsági mozgalom teret adjon törekvéseik megvalósí­tásához, hogy bizonyíthassák tehetségüket, kielégíthessék ér­deklődésüket, szélesíthessék látókörüket. A középfokú oktatási intézményekben a KISZ-szervezetek szerveződési formáit pedig a tanulók igényei, a célszerűség és a feltételek szerint kell ala­kítani; az iskolai KISZ-szervezetek — az irányító szervek segít­ségével — maguk döntsék el, milyen megoldásokat választa­nak. A tanulmányi mozgalom szervezésében is jobban kell igazodni a diákok igényeihez, elképzeléseihez. A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban a határozat megállapítja: szük­ség van arra, hogy a KISZ-szervezetek érdemben részt vehes­senek az oktatás korszerűsítésében, hogy intézményes keretek között véleményt mondhassanak a felsőoktatás egészéről, az oktatás szervezeti és intézményi kérdéseiről, tartalmáról, mód­szereiről, az oktatók munkájáról. A fiatalok érdekeinek képviseletével és védelmével kapcsolat­ban elhatározott feladatok között megkülönböztetett helyen szerepel az ifjúság önálló otthonhoz jutásának támogatása, további lehetőségek felkutatása. A KISZ javasolja a felsőokta­tási tanulmányi ösztöndíjrendszer felülvizsgálatát, valamint an­nak áttekintését, hogy milyen lehetőség van a családalapítás­sal és otthonteremtéssel kapcsolatos néhány társadalmi jutta­tás — például a gyermekgondozási segély — és jogosultság kiterjesztésére az egyetemi, főiskolai hallgatók körére. Az if­júsági szövetség törvényes joga és kötelessége, hogy képviselje és védje a fiatalok érdekeit. A jövőben nyíltabb, a KISZ-tagok, a fiatalok véleményére jobban építő munkával vesz részt min­den szinten az érdekek egyeztetésében, az ifjúságot érintő döntések meghozatalában és végrehajtásuk ellenőrzésében. A KISZ X. kongresszusának határozata részletesen taglalja a fiatalok tudatának szocialista szellemű formálásával a KISZ kommunista politikai, mozgalmi jellegének erősítésével a mű­velődés, a sport, a szórakozás lehetőségeinek, formáinak gaz­dagításával összefüggő legfontosabb feladatokat. A dokumentumban rögzített ™°z9°lmi V^n­• ______________________________2------------dók lényégét, az i fjúsági szövetség munkáját az elkövetkező években meghatá­rozó törekvéseket fejezi ki a módosított szervezeti szabályzat egyik pontja is, e szerint a KISZ kiemelt feladata, hogy az if­júság körében hirdesse és képviselje a párt politikáját, vállal­jon részt annak alakításában, dolgozzon megvalósításáért.

Next

/
Thumbnails
Contents