Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

4 "KÉPÚJSÁG 1981. június 24. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hol lehet Az utóbbi időben egyre több járművet készítenek az emberek. A járművek elkészülnek, de so­kan tanácstalanok; nem tud­ják, hol lehet levizsgáztatni ezeket a járműveket, amelyeket főleg a háztájiban szállításra használnának. Volt olyan ol­vasónk, aki a kérdéséhez ké­pet is mellékelt. Azt kérdezte, hogy a képen látható járművet, amely irányjelzővel, kézi- és lábfékkel rendelkezik, le lehet-e Kaphat-e járadékot? Ifjú Tippel Györgyné, Nagy­székely, Pincehelyi u. 45. szám alatti olvasónk irta: „1968-tól 1976-ig a budapesti pamut­fonóban dolgoztam és sajnos a hallásom teljesen elromlott, már csak nagyothalló készü­lékkel hallok. Kérdésem: ennyi idő után jár-e, ha igen, hol kell kérni a járadékot?” Földesi Józsefné, a Társada­lombiztosítási Igazgatóság nyugellátási osztályvezetője vá­laszolt a kérdésre: T elefonszámunk: 12-284 levizsgáztatni? vizsgáztatni és hol? Fényképről ezt eldönteni nem lehet. Ezt csak a KPM Autófelügyelet Tol­na megyei Közlekedésfelügyele­te tudja elbírálni. Kérjük azon olvasóinkat, akik hasonló kér­déssel fordultak hozzánk, ke­ressék fel Szekszárdon, a Pol­lack Mihály utca 6. szám alatt a KPM Autófelügyelet Tolna megyei Közlekedésfelügyeletet, ahol kérdésükre részletes vá­laszt kaphatnak. — Az 1975. évi II. törvény 77. § (2) bek. szerint foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán kelet­kezett. Amennyiben a volt munkáltatója igazolja', hogy a zajszint a 18 152—79 számú Magyar Szabvány előírásában meghatározott szintet megha­ladja és az ezen a munkahe­lyen dolgozó 1966. július else­jét követően legalább öt éven keresztül zajártalomnak volt kitéve, zaj okozta halláskároso­dás címén baleseti járadékra, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra lehet jogosult. Ehhez igazgatóságunkhoz kérelmet kell benyújtani egy erre rend­szeresített nyomtatványon. Közműfejlesztési hozzájárulás Szakályból, a Bem utca lakói­tól kaptuk a levelet, amelyre sürgős választ kértek. Kérdé­sük lényege: Szakályban, az említett utcában, hosszú éve­kig az iszap a közútra, illetve a vasútra került. A tanács, a MÁV és a KPM felszólítására, ezek anyagi hozzájárulásával is, megépíttetett egy vízelvezető csatornát. Az utcában lakók­nak az építés kezdetekor azt mondták: két nap társadalmi munkát kérnek tőlük. Most, két év után pedig kaptak egy fel­szólítást, hogy közműfejlesztésre fizessenek be háromezer fo­rintot. Nem is. az bántja őket, hogy fizetni kell, hanem az, hogy ilyen sokat és főleg ak­kor, amikor a tanács a KPM- től és a MAV-tól is kapott hoz­zájárulást. Szabó Zsolt, a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közleke­dési és vízügyi osztályának he­lyettes vezetője válaszolt a kérdésre.- Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter és a pénz­ügyminiszter közös rendelete értelmében az útépítés költsé­geinek egy részét az érintett telkek tulajdonosaira át kell hárítani. A fizetendő térítés nagyságát - a rendeletben megszabott határokon belül - a tanács szabja meg. A szaká- lyi tanács a Bem utca kiépíté­sénél a hozzájárulás összegét 3000 forintban állapította meg. Ez lényegesen elmarad a felső határtól. A már említett rende­let értelmében az útépítéskor végzett társadalmi munka érté­kével ezt az összeget csökken­teni lehet. A két napi munká­ért a tanács 400 forinttal csök­kentette ezt. Tehát nem 3000, hanem 2600 forintot kell fizet­nie annak, aki két napot dol­gozott. — Az út- és közműfejlesztési hozzájárulás kivetése a tanács­nak kötelessége, ez alól fel­mentést senkinek sem adhat. A lelek tulajdonosának kérelmére — vagyoni és szociális körülmé­nyeit figyelembe véve — a ta­nács engedélyezheti a hozzájá­rulás részletekben történő meg­fizetését. Különösen méltányos esetben meghatározott időre szóló kamatmentes haladék is adható. — A vizsgálat során megálla­pítottuk, hogy a szakályi közsé­gi tanács a közműfejlesztési hozzájárulás kivetésekor jog­szerűen járt el. A Bem utcában teknőszelvényű út épült és nem vízelvezető csatorna. A rásegítő járat nem indokolt Pesti Gyula, Sióagárd, Kossuth u. 75. szám alatti ol­vasónk It&rdezte: miért szüntet­ték meg a Sióagárdról reggel öt órakor induló két autóbuszjá­rat közül az egyiket? Az uta­sok most zsúfolt buszon, ké­nyelmetlen körülmények között utaznak. Piegl Ferenc, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatója megvizs­gáltatta az ügyet és a következő­ket válaszolta szerkesztősé­günknek. „A Sióagárd—Szek­szárd viszonylatban közlekedő járat igénybevétele az időjárás kedvezőbbre fordulásával olyan mértékben lecsökkent, hogy a rásegítő járat közleked­tetése feleslegessé vált. Több napon keresztül végeztünk utas­számlálást. Ennek eredménye: az utaslétszám 72—78 között mozgott. A vonalon Ik. 266 típusú autóbusz közlekedik. Ennyi ennek a busznak a meg­engedett terhelése. Az utas­számban alapvető változás - májusban is végeztünk utas­számlálást — nem volt. A ráse­gítő járatot ezért nem tartjuk indokoltnak.” Ml VÁLASZOLUNK Egyes épületszerkeze­JÉ* fék kötelező alkal­4% mássági idejéről szól az építésügyi és vá­JP rosfejlesztési minisz­■---------- tér 16/1981. (VI. 3.) É VM számú rendelete, amely­nek hatálya a lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épü­leteket, igazgatási és irodaépü­leteket, szociális, egészség­védelmi, művelődési és oktatá­si épületeket, valamint ellátó- és szolgáltatóépületeket alkotó szerkezetekre és berendezések­re terjed ki. A Magyar Közlöny idei 32. számában megjelent jogszabály kimondja, hogy az épületek és az épületszerkeze­tek tartós használatra rendelt dolgok, melléklete pedig fel­tünteti az épületszerkezetek kö­telező alkalmassági idejét, az­az a három évet meghaladó szavatossági igényérvényesítési lehetőség határidejét, amely egyes épületszerkezetek eseté­ben 10, más szerkezetek eseté­ben 5 év. A rendelet kihirdeté­se napján — 1981. évi június hó 3. napján — hatályba lé­pett, rendelkezéseit azonban már 1981. március 1-től alkal­mazni kell. A művelődési miniszter és a honvédelmi miniszter 8/1981. (VI. 3.) MM—HM számú együt­tes rendelete módosítja a hi­vatásos tiszthelyettesképzés alatt szerzett szakképzettségnek szakmunkás-képesítésként, ille­tőleg szakmai gyakorlatként történő elismeréséről szóló ko­rábbi jogszabályt, s az együttes rendelet mellékletei feltüntetik azokat a katonai szakokat, amelyekben a hivatásos tiszt­helyettesképzés szakmunkás­képesítésnek elismerhe- t ő, illetőleg amelyekben a hi­vatásos tiszthelyettesképzés idő­tartamát szakmai gyakorlatként kell elfogadni. (Magyar Közlöny f. évi 32. száma.) Az OKISZ Értesítő idei 10. és a SZÖVOSZ Tájékoztató 21. szá­mában is megjelent a Munka­ügyi Minisztérium közle­ménye az üzemanyag-megta­karítás anyagi ösztönzéséről és elszámolásáról. A közlemény szerint a munkáltató vezetője jelöli ki a gépjárművezetők el­számoltatásáért, ellenőrzéséért felelős személyt, ennek érdeké­ben gondoskodik olyan elszá­molási rendszerről, amelyből a teljesítmények és a felhaszná­lás gépjárművezetőnként össze­sítve megállapítható. Kihang­súlyozandó, hogy a gépjármű- vezető részére történő vissza­térítés a megtakarítás 100 szá­zalékáig terjedhet, de a meg­takarítás címén a gépjármű- vezetőnek kifizetett összeg nem minősül munkabérnek, nem számít bele a munkajogi átlag- keresetbe, sem a nyugdíj vagy egyéb járulék alapját képező bármely juttatásba. Bútoripari termékek alkat­részellátása tárgyában jelent meg közlemény a Keres­kedelmi Értesítő idei 17. szá­mában, s a közlemény szerint is a 200 Ft-nál magasabb fo­gyasztói áron, kötelező jótál­lással árusított bútoripari ter­mékek alkatrészellátásáról a gyártók a termék vásárlónak történt eladásától számított legalább 6, illetve 8 évig köte­lesek gondoskodni. Amennyi­ben ezen az időtartamon belül ilyen alkatrészekre fogyasztói igény merül fel, annak kielégí­tését a gyártó vállalat nem ta­gadhatja meg. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő f. évi 11. szá­mában jelent meg a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium irányelve az öt­napos munkahétre történő át­téréshez. Az irányelv rögzíti az általános feltételeket és köve­telményeket, a bérezési, szer­vezési feladatokat, eligazítást ad a munkarend elkészítéséhez, a munkaidőbeosztás megszer­vezéséhez, rendelkezik az átté­réshez kapcsolódó vállalati in­tézkedési program elkészítésé­ről, s e körben kimondja: „A gazdálkodó szerveknek az átté­rési program alapján .tájékoz­tatót’ kell készíteni és azt be kell nyújtani az illetékes me­gyei tanács elnökéhez. A tájé­koztatónak tartalmaznia kell az áruszállítással kapcsolatos fel­adatokat, a külső szervek mű­ködését érintő intézkedéseket, az új munkarendet, a munka­idő kezdését és befejezését, az érintett dolgozók létszámát és az ötnapos munkahét bevezeté­sének időpontját.” DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Népművészet Szécsényben Szécsényben, a Palóc Háziipari Szövetkezetnek közel hatszáz­harminc bedolgozó tagja van, akik különböző népművészeti termékeket készítenek évente kb. harmincmillió forint érték­ben. A termékek nagy részét a Népművészeti Vállalat és a -kiskereskedelmi vállalatok értékesítik, mintegy tíz százalékát pedig exportálják Már régóta akarok írni erről az asszonyról, azaz hogy nem is róla, hanem hírnevessé vált fiáról, mert fia történeti való­ság volt, míg ő... Legalábbis úgy, ahogyan én gondolom, in­kább csak legenda, vagy kép­zelgés lehetsz, Anna asszony, s nem is tudom, szabad-e, illik-e, hogy egy ellenőrizhetetlen pók­hálószál ürügyén részben ma­gaménak, az én városomból (az akkor még csak apró ha­lászfalucskából) származónak, penteleinek tartsam nagynevű fiadat, azt a jeles férfiút, aki pontosan négyszáz évvel ez­előtt éppúgy becsületet szerzett a magyar névnek a művelt Nyugaton, mint előtte és utána oly sok, nála jóval ismertebb ember. Nem tudom... De hát végül is le kell ír­nom, ami keveset tudok. Budai Parmenius István a ti­zenhatodik század második fe­lében született, az akkor török megszállás alatt lévő Budán, protestáns szülőktől. (S Íme, az említett pókhálószál: adataimat Richard Haklauyt nagy művé­ből — The Principal Naviga­tions, Voyages, Tralfiques and Discoveries of the English Na­tion, azaz Az angol nép leg­fontosabb hajóútjai, kereske­delmi és felfedező tevékenysé­ge — vettem; e mű 1904-es glasgow-i kiadásban hiába ke­restem Parmenius István apjá­nak nevét, anyjáról viszont megjegyzi a szerző, hogy a ne­ve: „Anne Pantalay" volt; le­hetséges, hogy ez ezt jelenti: „Penteley Anna"?) Parmenius Magyarországon kezdte tanulmányait, London­ban és Oxfordban fejezte be. Egyik oxfordi barátja, az emlí­tett mű szerzője, Richard Hak­lauyt bemutatta őt Gilbert Hun- phrey lovagnak, aki Erzsébet ki­rálynőtől 1578-ban engedélyt kapott arra, hogy Amerikában újabb területeket hódítson meg, az angol korona számára. Ilyen terület volt akkoriban Új- Foundland. Az expedíció, amelyben Parmenius, a tehet­séges magyar természettudós mint történet- vagy krónikairó vett részt, 1583. júniusában kelt útra Plymouth kikötőjéből.. Au­gusztus 6-án küldte első — s egyetlen — jelentését latin nyelven az egyik hazatérő ha­jóval St. John's Portból Par­menius. E jelentésben megírja, hogy a sziget terméketlen, la­kói nincsenek, ám különös, so­sem látott, lehér bundájú med­vék tanyáznak rajta. Valószinű- leg ő volt az első magyar, aki jegesmedvékkel találkozott. Humphrey kapitány kétheti ott-tartózkodás után kiadta a parancsot a hazatérésre. Egy hajót hátrahagyva a Squirrel (Mókus) nevű hajóra szállt; Parmenius zászlós hajón, a De- lighten (Gyönyörűség) utazott. Augusztus végén szörnyű vihar lepte meg az expedíciót, s a Delight megfeneklett Új-Skócia Cape-Sable nevű fokától délre. A legénység, Parmenius István­nal együtt a hullámokban lelte halálát. Nem sokkal szerencsé­sebb volt a Squirrel — az Azo- ri-szigeteknél az is a vihar mar­talékává vált. Csak a harmadik hajó, a Golden Hind (Arany Onő) menekült meg, s vetett horgonyt Falmouth kikötőjében, szeptember végén. E hajó ka­pitánya, Edward Haies így em­lékezik meg Parmenius István­ról, s haláláról. Erzsébet király­nőnek Írott jelentésében. „Nagy gonddal felszerelt és megra­kott zászlós hajónk elvesztése kemény csapás volt. Még na­gyobb veszteséget és fájdalmat jelentett a majd' százfőnyi le­génység halála, köztük egy nagy tudósé, egy magyar emberé, akit szülőhelye után Budainak hívtak. E férfiú nagy lelkesedés­sel és szolgálatkészséggel vett részt vállalkozásunkban, s mun­kája, az expedíció tetteinek és felfedezéseinek latin nyelvű megörökitése, örökös dicsőségé­re vált ennek az elegáns stí­lusú tudósnak, s nagy tehetsé­gű költőnek." Eddig tart Haies kapitány Parmeniusra vonatkozó jelenté­se, amit az erplitett rriű szerző­jén kívül újabb kori angol és amerikai történetírók is számon tartanak. Nem tudom, hogy a magyar történetírás mit tart és mennyit tud Parmeniusról, bi­zonyára sokkal többet, mint amennyihez én egy könyvtári óra révén hozzájutottam, de számomra ennyi is elég. S ezt a keveset hadd toldjam meg egy kis megbocsátható, lokál- patrióta ábrándozással, vala­hogyan így: Hej, Anna Pantalay, Pente­ley Anna, de jó volna tudni, hogyan kerültél ebből a kis Duna menti falucskából, amely­ről azonban még a hírneves Evlia Cselebi is megemlékezett, fel Budára? Játszottál-e kis­lánykorodban a Duna partján a száradni kiaggatott halász­hálók között? Láttad-e a türbé- vé átalakitott templomot, amit mi ma ráctemplomnak hívunk? Gázoltál-e nyaranta a Lebuki patak vizében? S fent, Budán mérted-e István fiad dicső­ségét? Egyáltalában: igaz voltál-e, Anna? A takarékosságról A takarékpénztár a lakosság pénzmegtakarítását gyűjti össze és kezeli. A takarékgyűjtésben részt vesznek a postahivatalok és ai takarékszövetkezetek is. Az utóbbi időben megnőtt a lakosság érdeklődése a jöve­delmi viszonyok, a pénzfolya­matok napi és jövőbeli kérdé­sei iránt. , É rd em e s - e takarékosk o d n i, lesz-e miből pénzt félretenni? Megőrzi-e értékét a takarékbe­tét? — kérdezik sokan. A vá­laszt a Házi Jogtanácsadó má­jusi számában olvashatjuk. A takarékpénztár — a kor­mányzat jóváhagyásával — több változtatást hajtott végre a betétágazatiban. A tartós be­tét tartja legjobban a pénz ér­tékét. A takaréklevél, az ifjú­sági betét kedvezőbb feltételei is nyilván sok embert elgondol­koztatnak. De vannak olyanok is, akik szerényebb lehetősége­ik miatt csak kisebb összegeket tehetnek hónapról hónapra fél­re. A betétgyűjtés mellett az OTP széles körű hitelezési te­vékenységet is folytat. Ismertet­ek az árukölcsönt, az olvasó elé tárják a mezőgazdasági hi­telezés megváltozott, az eddigi­nél kedvezőbb feltételeit. Ter­mészetesen részletesen foglal­koznak a lakáshoz jutás pénz­ügyi kérdéséivel is. A Házi Jogtanácsadó máju­si száma útbaigazítást ad a külföldre készülő — vagy a hozzánk érkező — turistáknak is.

Next

/
Thumbnails
Contents