Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

2 NÉPÚJSÁG 1981. június 21. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A francia választások első fordulója baloldali több­séget, s nagyarányú szocialista előretörést jelez. — A Paíme- bizottság befejezi moszkvai tanácskozásait. — Az afrikai kül­ügyminiszterek értekezlete. Kedd: Nothamb belga külügyminiszter moszkvai tárgyalá­sai. — A Fülöp-szígeteken az elnökválasztás meghosszabbítja Marcos mandátumát. — A japán kormányfő folytatja nyugat­európai körútját. 2. Milyen körülmények között született meg a (Biztonsági Ta­nács határozata? Napokon át tárgyalt a Biztonsági Tanács a Tammuz atom­erőműre ledobott izraeli bombák ügyéről, s még nagyobb volt az aktivitás a színfalak mögött, a nemhivatalos konzultációk során. így született meg az a hétpontos határozat, amely ma­gán viseli a kompromisszumos alkudozás jegyeit. Szerda: Haig amerikai külügyminiszter pekingi megbeszélé­sei, az amerikai diplomácia vezetője a kínai fővárosban a ro­mán külügyminiszterrel is találkozott. — Reagan első sajtóér­tekezlete a merénylet után. Csütörtök: Leonyid Brezsnyev magas kitüntetésben részesíti Romes Chandrát, a BVT elnökét. — A lengyel kormány a kri­tikus gazdasági helyzetről tárgyal, és intézkedéseket helyez ki­látásba a rend megerősítése érdekében. — Az ASEAN ma- ni Iái értekezlete elutasítja az indokínai államok békekezdemé­nyezéseit. — A genfi leszerelési bizottság ülése. Péntek: A Biztonsági Tanács hétpontos határozatban ítéli el Izrael támadását a Tammuz atomerőmű ellen. — Fokozódó fe­szültség Salvadorban. Szombat: Iránban folytatódik a belpolitikai harc, a parla­ment a Baniszadr elnök elleni vádak megvitatását tűzi napi­rendjére. — Az OPEC miniszteri konferenciája az ecuadori fő­városban. A hét 3 kérdése 1. Milyen új fejlemények történtek ki héten a kelet—nyugati kapcsolatokban? Egy elszalasztott lehetőség évfordulójáról írhattak a héten a kommentátorok. Két esztendővel ezelőtt, Becsben aláírták a má­sodik SALT-megállapodást, amelyet hét esztendőn keresztül há­rom amerikai kormányzat készített elő, ám végül is maga Wa­shington futtatott zátonyra. A hivatalos amerikai megnyilatkozások változatlanul nem sok okot adnak a túlzott bizakodásra. Reagan elnök, aki az emlékezetes merénylet óta most először tartott sajtóértekezle­tet, a fegyverkezés fokozásának szükségességéről beszélt. Wein­berger hadügyminiszter az eddigi „másfél háborús" amerikai doktrínát (miszerint az Egyesült Államoknak fel kell készülni rá, hogy egyszerre vívjon egy nukleáris összecsapást, s egy helyi háborút) két háborúra bővítette, mivel megintcsak a fegyverke­zési hajszát kívánja' éleszteni. Madridban, Genfben és Bécsben — a héten mindhárom tárgyalási fórumon tartottak rutinjelle­gű üléseket — az amerikai küldöttek különösképpen negatív álláspontra helyezkedtek. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a kelet—nyugati viszony, s ezen belül a kiemelkedően fontos szovjet—amerikai kapcso­latrendszer „kemény magvát" ma mindenekelőtt a katonai eny­hülés 'kérdései képezik. Csak a fegyverkezési hajsza korlátozá­sával és szabályozásával (majd a fokozatos leszerelési intéz­kedésekkel) lehet megakadályozni a nemzetközi helyzet to­vábbi romlását, a feszültség mértéktelen növekedését. Moszk­vában ezért tesznek új és új erőfeszítéseket az ésszerű párbe­széd fokozására, reális tárgyalási alapot képező javaslatok elő­terjesztésére. Moszkvában befejezte munkáját a nemzetközi biztonság és le­szerelés kérdéseivel foglalkozó ún. Palme-bizottság. Képünkön: Egon Bahr nyuganémet szociáldemokrata politikus és Georgij Arbatov szovjet akadémikus a záró sajtóértekezleten. (Képtávirónkon érkezett.) A héten a szovjet fővárosban járt annak az atlanti ország­nak, Belgiumnak a külügyminisztere, ahol a NATO központja működik, s beható tárgyalások folytak többek között az euró- rakéták kérdéséről. Ugyancsak Moszkvában ülésezett a tekin­télyes nemzetközi Palme-bizottság, amelynek névadó elnökét Leonyid Brezsnyev is fogadta. A szovjet államfő a SALT-folya- mat folytatásának szükségességéről szólt, s ezzel — bizonyos véleménykülönbségek ellenére — alapjában a bizottság tag­jai is egyetértettek. Terítékre került a rakétaelhárító-rendsze- rek kérdése is, jövőre lejár ugyanis az első SALT-mégállapo- dásban rögzített, majd tovább módosított egyezség: mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államaik csupán egy-egy ilyen ellenrakéta-övezetet épít ki. Ha megszűnne ez a korlátozás, a fegyverkezési verseny új, rendkívül veszélyes és költséges ága bontakozna ki 'az ellenrakéták, azután az elíen-ellenrafcéták területén, s ez szinte a1 végletekig folytatható. A moszkvai eszmecseréik bebizonyították, hogy kölcsönösen lépni kell a viták tárgyalásos rendezése érdekében, s erre adó­dik lehetőség. A Szovjetunió kész az építő jellegű megbeszélé­sekre. Hasonló nézeteiket vall több NATO-batalom és befolyá­sos nyugati személyiségek növekvő köre — eredményes tár­gyalások azonban nehezen képzelhetők el az Egyesült Államok részvétele nélkül. Elsősorban Washington felelőssége tehát, hogy ne szaporodjék az elszalasztott alkalmaik száma... Franciaországban ma tartják a rendkívüli parlamenti választá­sok második fordulóját. Képünkön: Gaston Deferre belügymi­niszter az első forduló eredményeit elemzi - mögötte a francia választási kerületek eloszlását jelző térkép részlete. (Képtávirónkon érkezett.) A döntés egyértelműen elítéli az izraeli katonai támadást, támogatja Irak jóvátétel! igényét, elismeri Bagdad jogát az atomerőmű békés felhasználására, viszont felszólítja' Izraelt: helyezze nukleáris berendezéseit a Nemzetközi Atomerő ügy­nökség ellenőrzése alá. A határozat gyengesége, hogy nem ír elő kötelező büntető szankciókat, pedig a' Biztonsági Tanács az az egyedüli ENSZ-testülét, amelynek erre felhatalmazása van. Tlymódon igen éles elvi állásfoglalás született, de gyakorlati kötelezettségek nélkül. Washington ugyanis a szankciók meg- vétózásával fenyegetett, s ezért folytak az előzetes, egyeztető tár­gyalások. Az Egyesült Államok ezzel együtt kínos választás elé került: a Begin-lkormány még ezt az amerikai magatartást is nehezményezi, az arab államok — köztük a középen vagy attól jobbra elhelyezkedők is — kevésnek tartják. A hírek szerint az amerikaiak még ennyit sem akartak vállalni, de az Izraelt tá­mogató washingtoni nyilatkozatok rendkívül negatív arab vissz­hangja nyomán a szóbeli elítélésről nem' mondhattak le. Közben továbbra sem megoldott a libanoni krízis. Az elnöki különmegbízott, Habib láthatólag bedobta' a törülközőt, és csak a június 30-i izraeli választások után számít újabb közvetítés­re. Kérdéses azonban, vajon Washington magatartása, a Biz­tonsági Tanácsban mérsékletre inti, avagy inkább biztatja-e szövetségesét? 3. Hogyan piákul pz iráni belpolitikai fielyzet? Lehet, hogy az elnök megkezdi rendes évi száműzetését? — ironizált egy tudósító a teheráni híreik, a Baniszadr-rejtély nyo­mán. Nehéz lenne bármit is előrejelezní, hiszen a jelentések változatlanul ellentmondóak, és igazában egyetlen bizonyos­sága van: a súlyos belső harc. Ügy tűnik véget ért Iránban egy kényes egyensúlyi helyzet az- úgynevezett iszlám fundamentalisták, (a vallásos konzervatív erők), valamint a nemzeti burzsoázia és szövetségesei között. Khomeini imám, aki egyszerre volt a mérleg nyelve, de korlát­lan tekintélyű döntőbíró is, az iszlám csoportosulások javára látszik dönteni, noha nem tudni, azok győzelme teljes vagy részleges lesz-e. (A gyakorlati kérdés, hogy melyik erő bizto­síthatja inkább az iráni fordulat következetes véghezvitelét, ne­hezen válaszolható meg, ugyanis a front mindkét oldalán ta­pasztalhatók pozitív és negatív jelenségek.) A Német Demokratikus Köztársaságban megválasztották a népi kamara (parlament) képviselőit és megújították a helyi taná­csokat. Képünkön: Erich Honecker, a Német Szocialista Egy­ségpárt KB főtitkára adja le szavazatát. (Képtávírónkon érkezett.) A hírek, érthetően, Banizsadr személyére összpontosítanak, de igazából olyan problémák kerülhetnek előtérbe, mint Irán jövendő bel- és külpolitikája; az öbölháború további sorsa; a belpolitikai erőközpontok, így a hadsereg várható mozgása. Egyelőre több kérdőjellel, mint hiteles válasszal . . . RÉTI ERVIN Az Országos Béketanács elnökségének nyilatkozata Negyven esztendővel ezelőtt, 1941. június 22-én indult meg a Szovjetunió ellen a hitlerista hadigépezet, - olvashatjuk töb­bek között a nyilatkozatban. Ez az évforduló arra figyel­meztet napjainkban mindenkit, akinek drága a béke, az embe­riség létérdeke, hogy négy év­tizeddel ezelőtt a fasizmust a nemzetközi monopoltőke leg­szélsőségesebb körei szabadí­tották a világra, s hasonló kö­rök ma is aktívak és újból em­beriségellenes terveket melen­getnek. Korunkban, amelyben egyszerre hatnak az enyhülés és a feszültség elemei, a fegyver­kezési hajsza fokozódásának veszélye fenyegeti az emberi­séget. Az imperializmus, a re­akció, igénybe véve a különbö­ző neofasiszta áramlatokat és a nemzetközi terrorizmust is fel­használva, széles fronton tá­madja az enyhülés vívmányait és mindazoknak az erőknek az összefogását, amelyek az eny­hülési folyamat továbbfolytatá­sáért, a társadalmi haladásért és a demokráciáért, az ENSZ alapokmányának és a helsinki záróokmánynak a szellemében küzdenek. Ebben a helyzetben a ma­gyar békemozgalom, minden becsületes, békeszerető honfi­társunk nevében cselekvő támo­gatásáról és szolidaritásáról biztosítja a fegyverkezési haj­sza megállításáért, kontinensünk és a világ biztonságáért, a bé­kéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti függetlenségért' küzdő erőket. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy a nukleáris vi­lágháború elkerülhető. Még nem késő, a világ békeszerető tíz- és százmillióival együtt, meggátolhatjuk az új nukleáris tömegpusztító eszközök telepí­tését, különösen kontinensünk szívében, ahonnan már két pusztító világháború indult el. A magyar békemozgalom tel­jes szívvel támogatja a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán elfogadott béke­programot, mert ez felel meg a világ népei érdekeinek. Úgy teljesítjük valamennyien közös feladatainkat, hogy né­pünk javára felépüljön a szo­cializmus és szilárd legyen q béke! — fejeződik be az Orszá­gos Béketanács nyilatkozata. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek esti ülésén további hat hónapra, december 19-ig meg­hosszabbította a világszervezet Dél-Libanonban állomásozó bé­kefenntartó erőinek (UNIFIL) mandátumát, amely pénteken éjfélkor járt le. Az EHSZ-erök — mint emlékezetes — 1978 már­ciusa óta teljesítenek szolgála­tot a térségben. A Szovjetunió állandó ENSZ- képviselete jegyzékben ítélte el azt a tervet, hogy az ENSZ égi­sze alatt konferenciát rendezze­nek a „kambodzsai problémá­ról''. A „nemzetközi értekezlet" megtartása beavatkozást jelen­tene a Kambodzsai Népköztár­saság belügyeibe — hangoztat­ja a jegzék —, majd felhívja a figyelmet arra, hogy a konfe­rencia megtartása nem hogy használna, hanem épp ellenke­zőleg, ártana annak a párbe­szédnek, amely az utóbbi idő­ben bontakozott ki az indokínai országok és az ASEAN-államok között a térségben kialakult helyzet normalizálásának lehe­tőségeiről. PÁRIZS Miguel D’Escoto Brockmann nicaraguai külügyminiszter pén­teken Párizsba érkezett és még aznap megbeszélést folytatott Pierre Beregovoyjal, az elnöki hivatal főtitkárával. D’Escoto Brockmann találkozott Lionel Jpspinnal, a szocialista párt el­ső titkárával is, majd rövid idő­re fogadta őt Mitterrand elnök, akinek Nicaraguába szóló meg­hívást adott át. BEJRUT Dél-Libanonban ismét súlyos­bodott a helyzet. A bejrúti tör­vényes kormánnyal szembehe­lyezkedő és az Izraellel együtt­működő Szaad Haddad őrnagy miliciái tüzérségi tűz alá vették a déli országrész legjelentősebb városát, Szidont. A támadás kö­vetkeztében több polgári sze­mély meghalt, illetve megsebe­sült. A Kelet-Libanonban fekvő Zahle körzetében pénteken éj­szaka a szíriai békefenntartó erők és a szélsőjobboldali mili- cisták között lezajlott tüzérségi párbajnak is legkevesebb két halálos és 26 sebesült áldozata volt. HAVANNA Ellenforradalmi összeeskü­vést lepleztek le Grenadában. Mint a biztonsági szervek rá­dióban beolvasott közleménye hírül adja, az összeesküvést elő­készítő csoport 26 beszervezett ügynökből állt. Illegális pártot hoztak létre és ennek a pártnak a nevében ellenforradalmi röp­lapokat terjesztettek. A csoport szoros kapcsolatokat tartott fenn az^Egyesült Államok bar­badosi nagykövetségével és rajta keresztül a CIA amerikai kémszervezettel. STRASBOURG Az Európa-parlament nagy szótöbbséggel — 93 szavazat­tal mindössze egy ellenében — határozatot fogadott el, amely a tagállamok egységes fellépé­sét követeli az amerikai kor­mány pénzügyi politikájával szemben. Az Egyesült Államok kormányának inflációcsökkentő intézkedései ugyanis — első­sorban az államilag ösztönzött magas kamatlábak — erősítik a dollár helyzetét a közös pia­ci tagállamok valutáival szem­ben és súlyos pénzügyi, gazda­sági gondokat okoznak a nyu­gat-európai országoknak. FORT WAYNE Adócsalás miatt 30 napi el­zárásra és 10 ezer dollár pénz- büntetésre ítélték az Egyesült Államokban Earl Butz, volt mezőgazdasági minisztert. A jelenlegi kormányzat agrárpoli­tikájának kidolgozásában is részt vevő politikus ellen az volt a vád, hogy 1978-ban 148 ezer dollárt letagadott jövedel­méből és így 74 ezer dollárral kevsebb adót fizetett. BELGRAD Frank Carlucci, az Egyesült Államok hadügyminiszter-he­lyettese háromnapos látogatá­sának befejeztével szombaton elutazott Belgrádból. Nikola Ljubicsics hadseregtábornokkal, a jugoszláv nemzetvédelmi mi­niszterrel és Dzsemil Sarac ve­zérezredessel, nemzetvédelmi miniszterhelyettessel, illetve Mi- lorad Pesics külügyminiszter­helyettessel tárgyalt. RÓMA Olaszországban vasárnap és hétfőn részleges helyhatósági választásokat tartanak. Többek között megújítják Szicília tarto­mányi és Róma közigazgatási szerveinek mandátumát, össze-' sen csaknem kilencmillió állam­polgárt várnak az urnákhoz. Szicília szigetén a szavazás csak vasárnap tart, másutt hét­főn 14.00 óráig. SZOMBATHELY Szombaton ülést tartott Szombathelyen a Hazafias Népfront Vas megyei Bizottsá­ga, amelyen részt vett s felszó­lalt Sarlós István, az MSZMP Politikai bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A tanács­kozás napirendjén a népfront hetedikykongresszusából adódó megyei feladatok megvitatása szerepelt.

Next

/
Thumbnails
Contents