Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-20 / 143. szám

1981. június 20. NÉPÚJSÁG 3 A népfront életéből Közös tanácsú községek Olvasótáborok Ahol az összevonás összefogást is jelentett Megbeszéléssorozat kezdő­dött csütörtökön a megye ösz- szes népfröntbizottságának tit­kára, illetve elnöke számára. Járásonként, városkörzetenként szervezték meg az értekezlete­ket. A bizottságok vezetői rész­letes tájékoztatót kapnak az aktuális feladatokról, ezen be­lül — és ez a legfontosabb —, a társadalmi munka szervezé­séről. A megyei tanács irány­elveket dolgozott ki arról,'hogy melyek legyenek a legfonto­sabb célok, amelyekhez igény­lik a tanácsok a lakosság se­gítségét. . Természetesen ezek általános megyei célkitűzések, amelyekhez minden községben más és más helyi feladatok kapcsolódhatnak. Köztudomású, hogy most ér­tékelték az elmúlt évi társa­dalmi munkát, a legjobbak megkapták a versenyben elért eredményeik alapján a fejlesz­tési támogatást. Közben már el is kezdődtek a következő év akciói. A megyei célkitűzések közül a legfontosabb az álta­lános iskolai tantermek szá­mának növelése. Ha annyira eredményes lesz az összefogás, mint az óvodai helyek bővíté­sénél, jelentősen enyhülnek az általános iskolai gondok a megyében, pontosabban a vá­rosokban. * Több szerv, szervezet és in­tézmény összefogásával mű­flz FDJ-delegáció programja A Karl-Marx-Stadt megyei FDJ-delegáoió csütörtökön Dombóváron és Bonyhádon járt, ismerkedett városainkkal és az ott folyó KISZ-munkával. A küldöttséget — Dietmar Roessnert, az FDJ megyei if­júmunkás titkárát és Andreas Salzwedelt, a glachaui területi FDJ-bizottság titkárát — a me­gyei pártbizottságon fogadta dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára és eszme­cserét folytattak aktuális ifjú­ságpolitikai kérdésekről. Dél­után a dombon KISZ-táborban értékelték a delegáció tagjai és a megyei KISZ-bizottság ve­zetői Karl-Marx-Stadt és Tolna megye együttműködésének if­júságpolitikai vonatkozásait. Sötétvölgyi sétával ért véget vendégeink pénteki és egyben Tolna megyei programja. Ma, budapesti városnézés után el­ködnek általános iskolások szá­mára az olvasótáborok. A koordinátor szerepét az olvasó­tábor-mozgalomban a népfront látja el. A gyerekek táboroz­tatásában, a tanári felügyelet biztosításában kulcsszerepe az iskoláknak, illetve az úttörő- mozgalomnak van. A progra­mok szakmai részét a könyv­tárak állítják össze a művelő­dési házak közreműködésével. Az előadók egy részét a nép­front kéri fel, és .anyagilag is hozzájárulnak a táborok fenn­tartásához éppúgy, mint a megyei tanács, illetve az Ál­lami Ifjúsági Bizottság. Az idén három olvasótábor lesz Tolna megyében. Az úttö­rők honismereti tábora hétfőn kezdődik 'Sötétvölgyben, 90— 100 gyerek részvételével. A tá­bort tulajdonképpen lehetne néprajzinak vagy népművésze­tinek is nevezni, mert a szűkén vett helytörténeti témákat a népművészet különféle ágainak megismerése, sőt, gyakorlása egészíti ki. Több szekcióban tanulnak, szórakoznak a gye­rekek. Lesz hímző, fafaragó és környezetvédelmi szekció is. Szerepel a programban kirán­dulás, filmvetítés és házi ki­állítás, a szokásos úttörőtábori programokon kívül. . Előadást tart a gyerekeknek Sebestyén Ádám, dr. Andrásíalvi Berta­lan, Rosner Gyula. Megismer­Az idén a korábbi éveknél bőségesebb halhozamra számí­tanak a halászati szövetkeze­tek, gazdaságok. A termelői érdekeltség növekedése nyo­mán ismét gazdaságos ágazat­tá vált a halászat. A kedvező piaci lehetőségek kihasználásá­ra mindenütt növelik a terme­lés színvonalát, időben rende­lik meg a tenyészanyagot, tervszerűbbé vált a takarmá­nyozás, fokozott gonddal lát­ják el a halegészségügyi fel­adatokat. Mindezek eredmé­nyeként becslések szerint a szeptemberben kezdődő sze­zonban a tavalyinál mintegy 15 százalékkal több halat fog­hatnak ki. a tavakból, ami há­rom-négy ezer tonna többletet jelent. Néhány gazdaságban nagy­arányú fejlesztést valósítanak meg a haltartás további nö­velésére. Erre azért is szükség van, mert az elmúlt években gyakran elhanyagolták a ha­lastavakat, sok közülük felisza- posodott, leromlottak a gátak, kedhetnek a gyerekek Fábián Ágostonná mesemondóval, és vendégük lesz a kakasdi páva­kor. A német nemzetiségi olvasó­táborra július végén kerül sor Váralján. Az olvasótábor célja, az elmúlt évihez hasonlóan, a nemzetiségi hagyományok be­mutatása, érzelmi és gondo­lati feldolgozása, így a nem­zetiségi tudat elmélyítése. A programok egy része a tábo­ron belül lesz, de megismer­kednek a gyerekek a környező községekben — Váralján, Nagymányokon és Óbányán — az élő nemzetiségi hagyomá­nyokkal úgy, hogy az ezeket ápoló családokhoz látogatnak. Ebben a táborban is száz gyereknek jut hely. Lesz ripor­ter-, nyelvjárással foglalkozó, ének-zene, irodalmi és nép­tánccsoport, de megismerked­hetnek a gyerekek jellegzete­sen német tárgyak, játékok, ké­szítésével is. Bizonnyal érdekes lesz ismét megtanulni az is­mert lábbeli, a pacsker készí­tését. Augusztus végén kezdődik Sötétvölgyben a magyar nyel­vű olvasótábor, itt előadást tart Megay László és Janikovsziky Éva író, valamint Zombori Ot­tó csillagász és a Móra Kiadó több munkatársa. visszaestek a hozamok. A helyzet javítására jelenleg a többi között a Hortobágyi és a Dalmandi Állami Gazdaság a tavak rekonstrukcióját vég­zi, mélyítik a medret, megerő­sítik a gátakat. Máshol — mint Biharugrán, Nagyhörcsök- pusztán, Szegeden • — az idén már korszerűsített tavakban tartják a halat, gépesítették a lehalászást. Ezeken a helyeken a halastórendszert úgynevezett halággyal kötötték össze, ide úsztatják a piacra kerülő állo­mányt, s a hagyományos háló helyett gépi terelő — óriás fémfésű — hajtja a kiemelő­höz a pontyot. Ódörögd-pusz- tán a pisztrángtelepet bővítet­ték, s így ezer mázsával nö­velték a termelést ebből az ínyencségnek számító halfajból. A haltermelés ' mintegy 50 százaléka exportra kerül. Igen keresett a magyar édes vizi hal a külpiacon, elsősorban NSZK- beli, olasz és osztrák cégek vásárolják. „A bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács 1970 júniusában alakult meg három tanács - a bátaszéki, az alsónyék-pörbölyi és a várdombi — egyesülésével. Az első időszakban a volt ön­álló'tanácsok tagjai és a lakos­ság egy része féltek attól, hogy a társközségi viszony hátrányos lesz rájuk. Akadtak olyan véle­mények is, hogy az összevonás a kisebb települések elsorvasz­tását jelenti.” Az idézet egy nemrégiben készült hivatalos beszámolóból való, s természetesen folytatá­sa is van, de mielőtt erre rá­térnénk, adjuk át a szót e té­makör alapos ismerőjének, Haj­nal Adómnak Várdombon: — 1958 óta folyamatosan ta­nácstag vagyok, s 1961-től 70-ig várdombi vb-tag is voltam. A közös tanács végrehajtó bizott­ságában 1976 óta tevékenyke­dem. — Milyen emlékei vannak a jelenlegi társközségek egyesü­léséről? — Az akkori önálló tanácsunk 51 százaléka szavazta meg az egyesülést, tehát éppenhogy ... Hatottak olyan elméletek, mint például: „megnövekszik Báta- szék pénztárcája az egyesülés­sel". De azután a várdombiak az idő múlásával tapasztalhat­ták: sok előnye van annak, ha a közös - és így összesen több - pénzt mindig oda lehet cso­portosítani, ahol a legjobban szükséges. Megtudjuk Hajnal Ádámtól, mi minden épült ez idő alatt Várdombon: tornaterem, napkö­zis konyha étkezővel, orvosi rendelő, gózcseretelep, autó­buszvárók, s folytatja a sort a kútfúrással, a víz- és villanyhá­lózat-bővítéssel, a járda- és út­építéssel, csupán megemlítve azt, hogy mintegy 2 millió fo­rintba került a házhelykialakí­tás. — Sajnos, nem mindenki veszi kellően észre a fejlődést, s nem értékelik eléggé az eredménye­ket — mondja Hajnal Ádám. — Mások meg olykor indokolatla­nul követelődznek, de mégis' azok vannak túlsúlyban, akik nemcsak kérnek vagy igényel­nek valamit, hanem társadal­mi munkájukkal is segítik Vár­domb szebbé tételét. — Sok választója felkeresi önt? — Hivatalosan hetente egy­szer van Várdombon úgyneve- zelt igazgatási nap, de tényle­gesen naponta reggeltől estig bárki felkereshet közügyben. S meg is teszik ezt, különben na­gyon rossz lenne. * Nem feledve az írásunk ele­jén elkezdett idézet folytatását, előbb felkeressük Nagy Feren­cet, a bátaszéki közös tanács vb-titkárát, akitől megtudjuk, hogy az egyes tanácstagok jól ismerik a körzetükben lakók gondjait, eredményeit, igényeit. — Egymás körzetéről milyen információkkal rendelkeznek? — Az 52 tanácstagból 36 bá­taszéki, 10 alsónyéki, illetve pörbölyi s 6 várdombi. A tanács­ülések előtt csoportértekezlete— két tartanak, s megbeszélik az előző testületi ülés óta eltelt idő változásait, tennivalóit. Ép­pen a legutóbbi tanácsülésen javasolta Zsigmond Béláné bá­taszéki, tanácstag: közös falu- szemléken kellene meggyőződ­ni arról, hogy mit lehetne az elkövetkező öt évben megvaló­sítani. így könnyebben és reá­lisabban tudják eldönteni: hol Sürgetőbb, hol szükségesebb például egy út megépítése. Ez­után a feladatok rangsorolása bizonyára még helyesebbé vá­lik. * Más javaslatok, interpelláci­ók (az idézet megígért folyta­tását megelőzően): Horváth Barnabás (Bátaszék) felajánlotta körzete lakói nevé­ben, hogy a Nyéki utca végén lévő beépítetlen területen tár­sadalmi munkában játszóteret hoznak létre, csupán e hely Bognár Jenő Nagy Ferenc Töttös Aranka „planírozását” kérik. A válasz: június végére rendelkezésükre áll az elsimított terület. Salgó Sándomé (Várdomb): Úgynevezett intézményes sze­métszállítást igényelnek. A vá­lasz: A közös tanács a közel­jövőben kuka-gépkocsit vásá-.’ rol, s ez Várdombra is kijár majd. Bíró Istvánná (Alsónyék) meg­kérdezte választói nevében, hogy mikor kezdődik el telepü­lésükön az OTP-lakások építé­se, s mikorra várható elkészü­lésük. A válasz: Az idén hozzá­fognak 24 OTP-lakás építésé­hez, amelyeket előreláthatólag 1982 őszén, vagy 1983 tavaszán adnak át. Töttös Aranka alsónyéki ta­nácstag a végrehajtó bizottság tagja is — két héttel több mint egy esztendeje. Ö a tanácsülé­sen a szociális segélyekről kér­dezett. — Milyen a társközségi fiatal tanácstag kapcsolata a válasz­tókkal? — Szerintem jó, kiegészítve annyival, hogy az én esetemben nerpcsak társközségről, hanem ezen belül külterületről is szó van. Ugyanis Csikómajor és Nyéki-puszta távol esik a lakó­helyemtől, de személyesen is­merek mindenkit, s ez csökken­ti a távolságot. Tíz éve dolgo­zom' a feúzakalász téeszben, s a munkakapcsolatok is segítik a közéleti tevékenységet. Hajnal Ádám- Milyen eredményeket ho­zott az eltelt egy év, s mit te­kint most fontos feladatnak?- Többek között sikerült elér­ni, hogy ősztől nem egyetlen és zsúfolt autóbusz viszi majd a gyerekeket iskolába Alsónyék­ről Bátaszékre, és az óvoda ma már nem 8 órakor nyit Alsónyé­ken, hanem korábban, s így a szülők nincsenek munkahelyi késésekre kényszerítve. A fő fel­adatnak pedig azt tartom, hogy a társadalmi munka szervezése minél sikeresebb legyen, minél több család segítsen a torna­terem-építésnél Bátaszéken.- Bátaszéken?- Igen. Az alsónyéki szülők gyerekei is az ottani tornater­met használják majd. * Nem akarunk visszaélni az olvasó türelmével, de az ígért idézetfolytatás előtt egy rövid epizód „erejéig” mégis hadd vegyük továbbra is igénybe azt. Hogy ne szakadjon meg a gon­dolati fonal, amelyet Töttös Aranka kezdett gombolyítani a tornaterem-építés megemlítése­kor. Sokat várnak ettől Bátaszé­ken és a társközségekben, s nemcsak a létesítmény elkészü­lésének ténye miatt, hanem azért is, mert építésekor jelen­tős társadalmi munkára számí­tanak. Bognár Jenővel, a Hazafias Népfront helyi elnökével erről beszélgetve ér utói a vb-titkár telefonja: öt év alatt 209-ről 612 forintra nőtt ugyan az egy la­kosra jutó átlagos társadalmi munka értéke a közös tanács településein, de lesz ez még több is . . .- Jövőre kezdjük el a nagy­méretű tornaterem építését - mondja Bognár Jenő —, s 17—18 millióba kerül majd. Igaz, csak 12 millió forint áll rendelkezés­re, de a különbségre fedezetet jelentenek a gazdálkodó szer­vek, a kollektívák, a lakossági társadalmi munkával együtt. Felmértük az önerőből megva­lósítható tennivalókat, s meg­kaptuk rájuk a felajánlásokat azt követően, hogy még Decsre is elmentünk megnézni: miként csinálták ők. Nem mondja ki a szót: „ösz- szefogás”, de benne rejlik mon­dataiban. S ez a szó vezet el tágabb értelemben az írásunk elején elkezdett idézet folyta­tásához is: „Az elmúlt tíz év bebizonyí­totta a közös tanács előnyeit, meggyőzte a kételkedőket. A társközségek az elsorvadás he­lyett dinamikusan fejlődő tele­pülésekké váltak; az alapellá­tás mindenütt a mai követel­ményeknek megfelelő színvona­lú. Ezeken az összefogott tele­püléseken új lakótelepek épül­tek és épülnek, amelyek kiala­kítása több millió forintba ke­rült. Várdomb új orvosi rende­lőt és lakást is kapott, s ezt a volt önálló várdombi tanács csak úgy tudta volna létrehoz­ni, ha másra nem költve 25 évig gyűjtötte volna a fejlesz­tési alap összegét.” VITASZEK ZOLTÁN Fotó: Kapfinger András. utaznak hazánkból. Feketeszén a Mecsekből A Mecseki Szénbányák külfejtési üzemében évente mintegy 380 ezer tonna jó minőségű feketeszenet termelnek a pécsi hőerőmű számára. A külszíni fejtésen nagy teljesítményű gépek dolgoznak. Korszerűsödő halastavak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents