Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-20 / 143. szám

a Képújság 1981. június 20. MvXm| 1/nrlei/orlÁc Közlekedünk, tavasszal, nyá­nyari KozieKeaes. ron( őssze!( té!en. Ki így( ki úgy. Van aki gyalogosan, de mind többen jármű volánja vagy kormá­nya mögé ülve, munkájukból következően vagy „maszek-alapon” ré­szesei a közutak mindennapi forgalmának. A nagy meleg, az éles nap­sütés és a sok látnivaló figyelemelterelő hatása ismert. Éppen ezért nyáron fokozott gondosságra van szükség járművezetők, gyalogosok részéről egyaránt. A tavalyi | csúcsforgalom tapasztalatai A nyár beköszöntével egyre több dolgozó választja magá­nak a hétvégi pihenés kellemes eltöltéséhez az üdülőket. Ez egyben azt is eredményezi, hogy az üdülő- és pihenőhe­lyek felé vezető utakon ugrás­szerűen megnő a közúti forga­lom, ami magában rejti a na­gyobb baleseti veszélyt is. Eh­hez hozzájárul, hogy az iskolai szünidő alatt mind több gyer­mekkel találkozhatunk közútja­inkon, akik kerékpárral és se­gédmotoros kerékpárral igye­keznek az üdülők felé. Az elkö­vetkezendő hónapokban a mo­torkerékpárosok közlekedésben való részvételének növekedésé­vel is számolni kell. A közlekedési balesetek meg­előzése és csökkentése érdeké­ben álljon itt néhány olyan számadat, amely a balesetek alakulását mutatja az dlmúlt év nyári hónapjaiban. 1980-ban a nyári hónapok (június, július, augusztus) során 195 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt me­gyénk területén. Az egész évi balesetek 32 százaléka a három nyári hónap folyamán követke­zett be. A balesetek közül 17 volt halálos kimenetelű, 92 sú­lyos sérüléses, míg további 86 végződött könnyű sérüléssel. Az elszenvedett balesetek során 17 fő meghalt, 103-an súlyos, 172 személy pedig 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szen­vedett. A baleseti okokat vizsgálva újra csak azt kell megállapíta­nunk, ami állandóan visszatérő esemény, hogy a legtöbb bal­eset a relatív gyorshajtás ered­ményeként következett be. De igen magas az elsőbbségi, ka­nyarodási szabályok durva megsértéséből bekövetkezett balesetek száma is. A legtöbb balesetet tavaly nyáron a személygépkocsi-veze­tők, valamint az egy nyomon haladó járművek vezetői okoz­ták. Motorkerékpárral, segédmo­toros kerékpárral és kerékpárral összesen 79 személyi sérüléses közúti közlekedési balesetet okoztak. Külön kell említeni a nyári hónapokban ittas állapotban elkövetett baleseteket. A há­rom hónap alatt 46 esetben volt kimutatható az elkövető ki- sebb-nagyobb fokú alkoholos befolyásoltsága a baleset idő­pontjában. Ez egyben azt is je­lenti, hogy minden negyedik balesetet okbzó személy ittas volt. Az előzőek alapján egyértel­műen megállapítható, hogy a nyári forgalom milyen veszélye­ket rejt magában a közlekedés­ben részt vevők számára. A bal­eseti veszélyhelyzetek növeke­déséhez nagy mértékben hozzá­járul a nyári szeszélyes időjá­rás is. A nyári csúcsforgalom idősza­kában a közlekedés valameny- nyi résztvevője részéről nagyobb körültekintésre, óvatosságra, a szabályok következetes betartá­sára van szükség ahhoz, hogy a balesetek számában ne kö­vetkezzen be nagymértékű emelkedés. A forgalmi szabá­lyok maradéktalan betartása, egymás kölcsönös tiszteletben tartása és segítése elengedhe­tetlen követelmény. A nyári gyermekbalesetek megelőzése, illetve csökkentése érdekében pedig az szükséges, hogy a felnőttek elsősorban példamutatásukkal nyújtsanak segítséget és neveljék a gyer­mekkorúnkat a helyes közleke­désre. Bízva abban, hogy megyénk közlekedési baleseti helyzete a nyári időszakban tovább javul, minden közlekedésben részt ve-- vő embernek JÓ UTAT, BAL­ESETMENTES KÖZLEKEDÉST ÉS KELLEMES NYÁRI PIHENÉST KÍVÁNUNK! így közlekedtünk A személy- és a teherszállítás Jól látható, milyen hanyagság miatt következett be q súlyos szerencsétlenség május 25-én Mözs határában. Ék • | rr • r r Az időjárás és a forgalombiztonság Májusban megyénk közútjain a balesetek száma ismét emel­kedett. A múlt év azonos idő­szakához képest kettővel több, összesen ötvenöt közlekedési szerencsétlenség történt. Igaz, hogy ezek közül a tavalyi há­rommal szemben most csak egy volt halálos kimenetelű, a könnyű sérüléssel végződöttek száma is csökkent kilenccel, a súlyos sérüléseseké viszont nagymértékben, tizenhárom­mal emelkedett. Egy ember meghalt, harmincegy súlyosan és negyvenegy könnyebben megsérült. A szerencsétlenül járt közlekedők aránya így csaknem tizenegy százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A múlt hónapban tovább emel­kedett az ittas vezetők okoz­ta balesetek számaránya is. Minden negyedik okozónál bi­zonyítható volt az alkoholos befolyásoltság. Tolna megye e téren már országos viszonylat­ban is élen jár, anélkül, hogy „eredményével" dics’kedhetne is. A legtöbb ittasan előidézett baleset a szekszárdi, a tamási és a paksi járásban fordult elő.' A balesetek okait és okozóit tekintve változatlanul a gyors­hajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása szerepelt az első helyeken, amelyeknek elköve­tőit zömmel a személyautók és a motorkerékpárok vezetői kö­zött lehetett találni. De a kö­zelmúltban néhányszor tanúi lehettünk olyan közúti baleset­nek is, amelyeknek kiváltó oka a szabálytalan személy- és te­herszállítás volt. Május 25-én például Mözs határában egy mezőgazdasági vontató egytengelyes pótkocsi­ján öntözőcsöveket, s azokon ülve, három személyt is szállí­tottak. Útközben a pótkocsi vonóhorga eltörött, s az e miatt előre csúszó csőszállít­mány az utasokat a pótkocsi elejéhez szorította. Közülük kettő súlyosan, egyikük- köny- nyebben megsérült. A vontató vezetője ezúttal megfeledkezett azon rendelkezésről, mely sze­rint teherautó, vagy pótkocsi rakfelületén — egyéb szabá­lyok mellett — csak akkor sza­bad személyt szállítani, ha a rakfelületen a szállított szemé­lyek számára megfelelően rög­zített és biztonságos ülőhely van és ha a rakomány a szál­lított személyeket nem veszé­lyezteti. De szabálytalan személy- és teherszállítás gyakran tapasz­talható személyszállító jármű­veken is, ezért a nyári csúcs- forgalom kezdetén— a teljes­ség igénye nélkül — néhány fontosabb rendelkezésre emlé­keztetünk. Személyautóban csak annyi személy szállítható a vezetővel együtt, amennyit a forgalmi engedélyiben feltün­tettek. Két, tíz éven aluli gyer­mek egy személynek számít. A vezető melletti első ülésen azonban csak egy, hat évesnél idősebb gyermek szállítható, már csak azért is, mert két személyt nem (gyermekeket sem) lehet egy biztonsági öv­vel becsatolni. Az első ülésen hat éven aluli gyermek még ölben, vagy külön, gyermek­ülésen sem szállítható. A hat éven felüli is csak akkor, ha testmérete elég ahoz, hogy az övből ki ne csúszhassék. Mo­torkerékpár pótülésén korától függetlenül csak egy olyan sze­mély szállítható, becsatolt bu­kósisakkal, aki saját biztonsá­gára ügyéin! képes, s akinek a lába a lábtartókat eléri. Se­gédmotoros kerékpáron sze­mély nem szállítható. Lakóko­csiban menet közben senki nem tartózkodhat. Gépkocsikban és motorke rékpá rokon személyen­ként tíz kg rakmány is vihe­tő, de ha a szállított szemé­lyek száma kevesebb a meg­engedettnél, a rakomány súlya annyiszor 68 kilogrammal pó­tolható, ahány személy hiány­zik. Zárt kocsiszekrényű jármű tetején rakományt csak akkor szabad elhelyezni, ha tetőcso­magtartó van felszerelve. A rakomány a járművön nem nyúlhat túl, motorkerékpárok esetében sem, mégis, számta­lan motorkerékpárossal talál­kozhatunk, akiknek horgászbot­jai méterekre meredeznek az úttest fölé, amelyek esetleg mellettük elhaladó járműbe akadva balesetek előidézői le­hetnek. Kerékpárokon és se­gédmotoros kerékpárokon elő­re vagy hátra, legfeljebb egy méterre kinyúló tárgyat szabad szállítani. A személygépkocsi csomag­tartófedelének lezárhatósága — ha más szabályt nem sért — nem követelmény és a te­herszállítás az ülések kiszere­lésével is megengedett. A személy- és teherszállítás­ra vonatkozó szabályok nem alacsonyabb értékűek a KRESZ egyéb rendelkezéseinél, meg­szegésüknek súlyos baleset le­het az ára. PIACSEK GYÖRGY Az időjárás alakulása egy­általán nem közömbös a for­galom biztonságában. Egyrészt az útviszonyok megváltoznak az időjárás hatására, megvál­toztatja az a látási távolságot (például csökkenti a köd, a zápor stb.), és ugyanennyire fontos az időjárási frontok ha­tása. Például (KSH-adat) 1979-ben derült időben, lakott területen a baleseték 56, nem lakott te­rületen 52 százaléka fordult elő. Borult időben ez 29, illet­ve 27 százalék volt. Ködben 2, illetve négy százalék volt az arány. Esőben már valamivel magasabb, nyolc, illetve kilenc százalék. A derült időben tör­tént balesetek magasabb ará­nyait indokolja, hogy a derült napok száma hazánkban ma­gas, körülbelül 70 százalék. Fizikai környezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme a légkör, amelyhez szervezetünk állandóan alkalmazkodni kény­telen. Az, hogy szervezetünk mekkora változást tud kiegyen­líteni, attól függ, hogy meny­nyire jó az alkalmazkodóké­pessége. Ha az alkalmazkodó­képesség csökken (betegség, öregség stb.), az időjárás vál­tozásai komoly, nemegyszer súlyos következményekkel jár­nak. A mai felfogás szerint az összes klimatikus hatás ener­giahatás. Ennek megfelelően pedig a szervezet, a vegetatív idegrendszer szabályozásán ke­resztül e hatásokat kiegyensú­lyozni igyekszik. Jól megkülön­böztethetők a különféle időjá­rási frontoknak megfelelő ér­zékenységű emberek: vannak, akik a hideg- és vannak, akik a melegfront betörésekor kép­telenek a megváltozott körül­ményekhez alkalmazkodni. A gépjárművezetők alig har­minc százaléka mentes e hatás alól, sokan pedig kifejezetten fokozott érzékenységgel rea­gálnak. Kritikusak a frontbetö­rést megelőző és az azt követő egy-két órás időszakok. Erre a tpnyre tehát az érzékenyebb veíetőlk figyelmét fel kell hívni. Erre a figyelemfelhívásra ná­lunk is akad már példa. Né­hány jelentősebb Volán-pálya­udvaron már ott látható a képünkön is bemutatott tábla. Kívánatos, -őt, szükséges len­ne, hogy más nagyobb üze­meknél, vállalatoknál is — ahol sok járművet tartanak forgalomban, tehát sok jármű­vezetőt alkalmaznak — hasonló táblákat helyezzenek el. De ugyanez nem elképzelhetetlen a nagyobb forgalmú parkoló­helyéken sem. X Melegfrontra | "Érzékeny gk. vezetők ma , . , . különös óvatossággal vezessenek Látástávolság 200m felett! Útfelület nedves ' A Volán-pályaudvarokon — például Pakson is — ilyen táblák figyelmeztetik a gépkocsivezetőket. Nem elrettentés - figyelmeztetés Két képet mutatunk be alább. Szép időben, nyáridőben ké­szült mind a kettő. Olyankor, amikor a jó idő kicsalja az utakra a járművezetőket, a hi­vatásosok pedig mennek, mert kötelez a munka. Ha szép az idő, jobb a közérzet. Talán ép­pen emiatt csökken a kötelező éberség és könnyebben meg­történik a baj, veszélybe kerül az emberélet. Ne kutassuk, ki volt a hibás. A következmény a fontos: sérült egy ember. meg­Egymásnak ütközött két teherautó. Az egyik bikákat szállított. A következmény: tetemes kár ér­te a népgazdaságot. SIMON LÁSZLÓ rendőr hadnagy

Next

/
Thumbnails
Contents