Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-17 / 140. szám
A^fepÜJSÄG 1981. június 17. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mi számít bele a nyugdíjba? Hamar Árpádtól, Értényből érkezett a levél: „1980. február 1 -töl nyugdíjas vagyok. A tamási Kop-Ka ÁFÉSZ-nél dolgoztam, mint italboltvezető. A másik szakmám hentes és mészáros. A nagykónyi Községi Közös Tanáccsal van munkaszerződésem 1969-től. E szerint ,a nevezettet alkalomszerűen foglalkoztatjuk’. A vágási és a kimérési díjból a tanács 13 százalék SZTK-t von le, ami a munka- szerződésben szerepel. Amikor az italboltban a munkámat elvégeztem, a kényszervágásokat és a húskiméréseket a szabad időmben csináltam. Ha a nyugdíjba ez nem számítható be, akkor miért kellett fizetnem a 13 százalékot? Ez nekem nem másodállás, hanem alkalom- szerű munka. Kérhetem-e a 13 százalék visszafizetését akkor, ha a nyugdíjba azt a keresetemet nem számolják be?” Panaszosunk' levelét a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz továbbítottuk, ahonnan az alábbi választ adták: „Igazgatóságunk az olvasó öregségi nyugdíját 1980. február 1-től havi 2497 Ft összegben állapította meg italbolt- vezetőként elért keresete alapján. A nyugdíjazást követően több ízben levélben tájékoztattuk, hogy a kényszervágóhíd vezetőjeként végzett munkáért kapott bért a nyugdíj összegének megállapításánál figyelembe venni nem lehet. Az Igazgatóság a 17/1975. MT. sz. rendelet 78. §. (1) bekezdése alapján járt el. E rendelkezés szerint az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál a mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyából származó keresetet időarányosan figyeT elefonszámunk: 12-284 lembe kell venni, ha az igénylőt főfoglalkozásában a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőre alkalmazták. E jogszabály alapján a kényszervágóhíd vezetőjeként kapott bért beszámítani nem lehet, mert főfog Ia Ikozásában ita Iboltvezető- ként munkakörére megállapított törvényes munkaidőt ledolgozta. Az 1975. évi II. törvény 10. §. (1) bekezdése alapján a biztosítás kiterjed a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végző személyre. A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 1. §. a) pontja szerint pedig az alkalmi fizikai munkát végző személyre. A hivatkozott rendelet 226. §. (2) bekezdése szerint az a biztosított, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó munkabére, munkadíja és egyéb pénzbeni és természetbeni juttatása után nyugdíjjárulékot köteles fizetni, ha mindegyik jogviszonyában fizikai munkát végez. Attól függetlenül, hogy azokat öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe lehet-e venni. A biztosítási jogviszony alapján levont és befizetett nyugdíjjárulék összegeket visszafizetni nem lehet." Filléres ügy? Dezső Józsefné szekszárdi olvasónk küldte a levelet: „Május 4-én, reggel autóbusszal utaztam Újberekből Várdombra. A viteldij ára két forint, amelyet én egy darab 1 forintossal, és öt darab húsz- filléressel fizettem ki. Erre a buszvezető durván rámszólt, hogy a csicserit (a filléreket becézte így) legközelebb vigyem oda, ahol kaptam. Azt szeretném kérdezni, hogy a buszjáratokon a fillérek nem számítanak pénznek, csak a forintok?” A levelet a 11. számú Volán Vállalathoz továbbítottuk, ahonnan Piegl Ferenc igazgató így válaszolt: „A panaszbeadvánnyal teljes mértékben egyetértettünk, dolgozónk helytelen magatartásáért Szabó Dezsőnétől elnézést kértünk. Tájékoztatásképpen közlöm, hogy gépkocsivezetőnket fegyelmi büntetésben részesítettük. Bízunk benne, hogy a megérdemelt büntetés után gépjárművezetőnk is változtat magatartásán, és a jövőben elfogadható módon végzi feladatát.” Feltételes autóbusz-megálló özvegy Hollósy Lajosnétól, Cikóról kaptuk a levelet: „Köszönetét mondok azért, hogy levelem nyomán Cikónál, a Bonyhád feliratú táblánál 1981. március 2-a óta méltányossági megállót létesített a Volán. Kérésünk, hogy ameny- nyiben lehetséges, minden olyan esetben álljon meg az autóbusz, amikor fel-, illetve leszálló utasok lennének az útjelző táblánál.” A 11. számú Volán Vállalat igazgatója, Piegl Ferenc válaszolt: „A bonyhádi Városi Tanács V. B. műszaki osztályával közösen a helyszínen megvizsgáltuk annak lehetőségét, hogy milyen módon lehetne létesíteni egy feltételes megállót. A városi tanács nyilatkozata alapján a terepviszonyokat is figyelembe véve nagy költséggel lehetne a megállót kialakítani, erre viszont jelenleg a városi tanácsnak nincs anyagi fedezete. Erről özv. Hollósy Lajosnét tájékoztattuk, és a városi tanáccsal közösen egy későbbi időpontban újból foglalkozunk a közérdekű javaslattal.” Felsőnyéki munkalehetőség Cseke Károlyné több felső- nyéki asszony nevében írta a levelet: „Mindnyájan túl vagyunk a gyes-en, ideális lenne számunkra, ha az Orion tamási gyáregysége a jelenleginél több asszonynak tudna munka- lehetőséget biztosítani Felsőnyéken. Itt van egy kihelyezett részleg, ahol jelenleg nyolc asszony dolgozik, fél nyolctól délután négy óráig. Amíg a gyerekek óvodában vannak, mi is nyugodtan dolgozhatnánk itt helyben. Van-e erre lehetőség?” Varga László, az Orion tamási gyáregységének vezetője válaszolt a levélre: „üzemünk három községben nyújt munkalehetőséget hatvankét bedolgozónak. A lét- számarányok még a munka beindításakor, 1978-ban alakultak ki. A jelenlegi technológiánk nem teszi lehetővé további munkák kiadását, a cingőz és a speciális gépek használata az üzemi körülményeket igényli. Ugyanakkor a KÖJÁL rendszabályai és a munkavédelmi előírások sem engedik azt, hogy egy meghatározott munkaterületre az eddigi létszám három-négyszeresének a foglalkoztatását biztosítsuk. A felsorolt tények ellenére, lehetőségeink szerint az egyedi, kirívó szociális problémákat mindig igyekeztünk megoldani. Sajnos, olvasójuk kérésnek belátható időn belül nem tudunk eleget tenni.” Ml VÁLASZOLUNK Szőllősi Ilona kövesdi olvasónk telefonált szerkesztőségünkbe, hogy a kis pusztában vízözöni állapotok vannak, ugyan kimennénk-e és körülnéznénk-e? Megtörtént. A kevésbé tájékozottak kedvéért közöljük, hogy Kövesd Bátaszék közigazgatásához tartozik, a vázkerámia művek-tőszomszédságában van és minden arra predesztinálná, hogy az ipar itt egy hangulatos, szép fekvésű, kertes-szőlős munkáskolóniához jusson. A kövesdi házak nem versenyezhetnek ugyan a rózsadombiakkal és mert lejtő van épp elég, az is kétségtelen, hogy Szőllősi Ilonának igaza volt. A lerohanó csapadék sok portán fölös mennyiségű gondot okozott. Nyolcvanöt házszám van Kö- vesden, ami hozzávetőleg 200 személy ittlaktát jelenti. Portánként 300 forint községfejlesztést fizetnek, mely fejlesztés elég sajátos alapelvek szerint történik. Schmidt Istvánná tanácstag a megmondhatója annak, hogy a vázkerámia által az útjaikra szállított törmeléket, melynek elvben kétségtelenül jó szolgálatot kellene tennie, a helyiek megkérdezése nélkül, ötletszerűen borítják ki a teherautók, mintha csak mielőbb szabadulni akarnának terhűktől. Ebből az a különös helyzet következik, hogy az út valóban sármentes lesz, de mert a törmelék többnyire féltéglányi, a víz utat talál mellette, és meglehet, hogy nagyobb kárt okoz, mint okozna nélküle. Eső után — ahelyiek kívánságának megfelelően — ajánljuk a KÖJÁL figyelmébe a helyi kutakat, mert nagy a valószínűsége annak, hogy abban az egyetlen egyben is változott a víz minősége, aligha előnyére. A 200 lakosnak egyetlen „JÓ IVÓVÍZ" táblával ellátott kútja van. Egyelőre.-s. -n. fotó: gk. é Ä Nézzék az utcánkat! - mondja Gál Andrásné A hivatásos tiszt- helyettesképzés alatt /•artí:V{v szerzett szakképzett- jjviä:':'-:’ ségnek szakmunkás- képesítésként, illető- leg szakmai gyakorlatként történő elismeréséről szóló korábbi jogszabályt módosítja a művelődési miniszternek és a honvédelmi miniszternek a Magyar Közlöny idei 32. számában megjelent 8/1981. (VI. 3.) MM—HM számú rendeleté, amelyhez csatolt jegyzék felsorolja azokat a katonai szakokat, amelyekben a hivatásos tiszthelyettesképzés szakmunkásképesítésnek elismerhető, és azokat, amelyekben a hivatásos tiszthelyettesképzés időtartamát szakmai gyakorlatként kell elfogadni. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszternek az egyes épületszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 16/1981. (VI. 3.) ÉVM számú rendelete, amely kimondja, hogy az épületek és épületszerkezetek tartós használatra rendelt dolgok, a rendelet melléklete pedig tételesen felsorolja azokat az épületszerkezeteket, amelyeknek kötelező alkalmassági ideje, tehát a Polgári Törvény- könyvben szabályozott, a három évet meghaladó szavatossági igény érvényesítési jogvesztő határidő öt, illetve 10 év. A rendelet kihirdetése napján (1981. június 3-án) hatályba lépett, rendelkezéseit azonban már 1981. március 1-től alkalmazni kell. A SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 21. számában, de az OKISZ Értesítő idei 10. számában is megjelent a Munkaügyi Minisztérium közleménye az üzemanyag-megtakarítás anyagi ösztönzéséről és elszámolásáról. A közlemény a munkáltató vezetőjének feladatává teszi, hogy szabályozza a gép- járművezetők elszámoltatását, a munkáltató vezetője jelöli ki a gépjárművezetők elszámoltatásáért, ellenőrzéséért felelős személyt, ennek érdekében gondoskodik olyan elszámolási rendszerről, amelyből a teljesítmények és a felhasználás gépjárművezetőnként összesítve megállapítható. Az elszámolás alapbizonylata a menetlevél, ebből kell megállapítani az igazolt és elfogadott teljesítményekhez kapcsolódó üzemanyag-felhasználást. Kihangsúlyozandó, hogy a megtakarítás címén a gépjárművezetőnek kifizetett összeg nem minősül munkabérnek, nem számít bele a munkajogi átlagkeresetbe, sem a nyugdíj vagy egyéb járulék alapját képező bármely juttatásba. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közlemény közzétételét követő 60 napon belül a munkáltatónak az üzemanyag-megtakarítás anyagi ösztönzésével és elszámolásával kapcsolatban a közleményben foglaltak szerint kell eljárni. Ugyanebben az értesítőben számában olvashatók az Állami Ifjúsági Bizottság irányelvei az ifjúsági törvény végrehajtását szolgáló intézkedési tervek elkészítéséről, s az irányelvekből idézendőnek tartjuk, hogy „amennyiben valamely lényeges szempont azt indokolttá teszi, munkahelyi és oktatási intézményi szinten, a fiatalok többségének kezdeményezésére, az illetékes KISZ- és szakszervezeti (szövetkezeti) szervek javaslatára bármikor rendkívüli ifjúsági parlamenteket kell összehívni." Ugyanebben az Értesítőben jelent meg az építésügyi ágazati i rá n y e I v az ötnapos munkahétre való áttérésről. Az irányelv kihangsúlyozza, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos vállalati intézkedési programot a dolgozókkal meg kell vitatni, a megvitatás során elhangzott, a helyszínen meg nem válaszolható javaslatok elbírálásáról a munkáltatónak a dolgozókat 15 napon belül írásban tájékoztatni kell stb. A magunk részéről mégis az irányelvnek a követelményekkel kapcsolatos rendelkezését idézzük: „...a munkahelyen töltött időt a korábbinál jobban ki kell használni, csökkenteni kell a veszteségeket, a rövidebb munkaidő feltételeit jobb munkával kell megteremteni." DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Sok új tankönyv Már az iskolák rendelkezésére áll a következő tanévben szükséges 1200-féle tankönyv, munkafüzet zöme. Miként Pet- ró András, a Tankönyvkiadó igazgatója elmondta: az ez évben készülő 488-féle tankönyv közül 320-féle már megjelent, a többi - néhány kivételével — július végéig hagyja el a nyomdát. A szeptemberi tanévkezdésig összesen 28 millió könyvet juttat el a tanulókhoz, a pedagógusokhoz a Könyvértékesítő Vállalat. Az idei kiadványok közül 161-féle az új nevelésioktatási terveknek megfelelő új tankönyv. Többek között ilyen az általános iskolák felső tagozatosainak történelem-, földrajz-, irodalom-, matematika-, énekkönyve, a nemzetiségi iskolák tanulóinak, valamint a gimnáziumok III. és a szakközépiskolák IV. osztályosainak tankönyveinek zöme. Újdonság — mind az általános, mind a középiskolások számára — a színes, több száz ábrával illusztrált biológiai album és biológiai atlasz is. Ebben az évben több új könyvet adnak ki, mint a magyar tankönyvkiadás történetében bármelyik esztendőben. Jövőre még több, 200-féle új tankönyv lát napvilágot. A nyolcéves tankönyvprogram teljesítésének kezdete, 1978 óta évről évre több új tankönyvet jelentettek meg. Jövőre „tetőzik” ezek kiadása, a következő három évben pedig fokozatosan csökken. Az 1985-86-os tanévben már minden új tankönyv forgalomban lesz. A budapesti Athenaeum, a Zrínyi, az Egyetemi, a Kossuth Nyomda, úgyszintén a dabasi, a debreceni, a pécsi, a szegedi, a veszprémi, a szombathelyi, a nyíregyházi és tíz másik nyomda dolgozói nem kis erőfeszítést tesznek azért, hogy a tankönyvek idejében elkészüljenek. Megkezdődött a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége XI. közgyűlése Kedden az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének székházában megkezdődött a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsé- nek XI. közgyűlése. A kétnapos tanácskozáson képző- és iparművészetünk valamennyi szakágazatának képviselői — több mint 500 festő, szobrász, grafikus, iparművész és képzőművészeti író, restaurátor — vitatják meg a több mint 1200 tagot számláló szövetség utóbbi négy évben végzett munkájának tapasztalatait, eredményeit, gondjait és feladatait. A közgyűlést, amelyen megjelent Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Pozsgay Imre művelődési miniszter és ott voltak kulturális intézményeink — a Művészeti Dolgozók Szak- szervezete, a Művészeti Alap, a kiállítási intézmények és a társ-művészeti szövetségek — vezető képviselői is. Soós László grafikus, a tanácskozás soros elnöke nyitotta meg. A résztvevők megszavazták a közgyűlés munkabizottságai tagjainak névsorát, majd Kiss István Kossuth-díjas szobrász- művész, a szövetség elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a köz- k gyűlés elé terjesztett írásos dokumentumokhoz, majd megkezdődött a beszámoló feletti vita. Kövesdi panaszok
