Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-17 / 140. szám
1981. június 17. wEPÜJSÄG 5 Frey József vulkanizál Futózott köpenyek A növényvédő szerek veszélyei A növényvédő szerek használata a kiskerttulajdonosok körében igen elterjedt. De a vegyszerek nemcsak hasznosak, hanem veszélyesek is. Már a beszerzésnél gondoljunk arra, hogy a hosszú ideig tárolt szerek a hatékonyságukból veszítenek, tehát feleslegesen nagy mennyiséget ne vásároljunk. Amennyiben valamely vegyszerből mégis maradna, mindig légmentesen zárjuk le. Tüntessük fel az új csomagoláson is a szer nevét és a felhasználhatóság időpontját. Kulccsal lezárt és csakis a növényvédő szerek tárolására használatos helyen tartsunk vegyszereket. Gondosan ügyelni kell arra, hogy illetéktelenek — és főleg gyerekek — ne juthassanak a szerekhez. Tizennyolc éven aluli fiatal, terhes vagy szoptatós anya mérgező szerekkel nem dolgozhat. Permetlé készítése, illetve a permetezés ideje alatt a dohányzás tilos, továbbá a vegyszeres munka kezdése előtt és befejezése után néhány óráig — szeszes italt nem fogyaszthat az a személy, aki a vegyszerekkel dolgozik. Védőruhát, védőkalapot, gumikesztyűt, gumicsizmát és védőálarcot — a rövid ideig tartó munkához is kötelező viselni. Erős szélben a permetezési és porozási munka tilos! A permetezés befejezése után a permetezést végző szeméi« — bő vízben mosakodjon meg és azonnal váltson ruhát. Baleset a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat. Az öntözés Az öntözésnek a növénytermesztésre gyakorolt hatása közismert. A víz nélkülözhetetlen a növények számára, mert a talajban lévő táplálékot csak oldott állapotban tudják felvenni. A víz tehát oldószere, de egyben szállítóeszköze is a felvett tápanyagoknak. A víz a párologtatáshoz is szükséges. Alkotóelemei: a hidrogén és az oxigén: mindkettő nélkülözhetetlen növényi tápanyag. Víz nélkül nincs növényi élet, s ha hiányzik, akkor mesterségesen kell pótolni. Amennyiben lehetséges, akkor már a telepítésnél gondolni kell a növények különböző vízigényességére. Az azonos igényűeket — lehetőség szerint — egymás közelébe ültessük. Az öntözéssel mindenkor az esőt pótoljuk, hiszen az nélkülözhetetlen a növények fejlődése szempontjából. A növények vízigénye több tényező füagvénye. Meghatározó jellegű azonban a talaj és az éghajlat is. Az öntözésnél általános szempont, hogy 1 liter víz egy négyzetméteren 1 milliméternyi öntözésnek felel meg. Ahhoz, hogy az öntözővíz a növény számára optimális mennyiségű legyen — mérni kell. A víz mérésének legegyszerűbb módja az, hogy a szórófejből kilépő vizet — egységnyi ideig — pl. 5 percig nagyobb edényben felfogjuk — és ezután megmérjük. Nagyon lényeges az öntözővíz hőmérséklete. Nyári öntözésnél 16—18 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletű vízzel már nem lehet a növény károsodása nélkül locsolni. Legszerencsésebb megoldás — amennyiben módunkban áll — egy nagyobb tartályban öntözővizet tartalékolni, amelyet a nap felmelegít, illetve melegen tart. Nyári időszakban nagyobb a növények vízigénye es vízfelhasználása. Ilyenkor legalább heti öt alkalommal szükséges a locsolás. Szélsőséges, meleg időben — hetente legalább egyszer — a fákat is meg kell öntözni. Azonnal orvosi segítséget kell hívni, de elsősegélynyújtásról is gondoskodni kell. A mérgezési elsősegélynyújtás alapelvei: a gyors, szakszerű és határozott eljárás. Azonnal meg kell szüntetni az életveszélyes állapotot — a méregbehatást és a méregfelszívódást. A kórelőzmény megállapításához tudni kell, hogy az illető milyen szerrel dolgozott és milyen mérvű lehet a mérgezés. Amennyiben a rosszullét oka a méreg belégzése, akkor a beteget friss levegőn — lehűléstől védve — le kell fektetni. A vegyszer a bőrre kerülve gyulladást okozhat — ezért bő szappanos vízzel 10—15 percig öblítsük azt a helyet, ahova a vegyszer került a sérültön. Szembe kerülve szintén komoly veszélyt jelent a vegyszer. Ez esetben a szemrés feltárása után legalább 10—15 percen keresztül öblítsük tiszta vízzel a sérült szemet. Előfordulhat a méreg lenyelése is. A tilos esetek kivételével ilyenkor 2—3 pohár tiszta vagy aktivált szenes vizet itassunk a beteqgel. Tanácsos azután a garat ingerlése és hánytatás. A mérgezési elsősegélynyújtás csakis orvosi ellátás biztosításával tekinthető megnyugtatóan befejezettnek. A mérgezést okozó szer címkéjét és •— ha lehetséges — a vegyszerből egy kis mintát is mutassuk meg az orvosnak. A beteggel semmi körülmények között ne itassunk alkoholt vagy szeszes italt. K. K. jelentősége A szórófejes öntözésnél legyünk figyelemmel arra, közvetlenül a növény tövére ne irányítsuk a vízsugarat, hanem az a magasból hulljon alá — mintha eső esne. A növények számára a túl- öntözés majdnem olyan káros, mintha egyáltalán nem öntöznénk. Ilyen esetben a lágy részek megnyúlnak, a növekedés sokkal gyorsabb. Amennyiben már az érés időszakában van a növény, akkor a termés is felrepedezik, és vízízű lesz. öntözésnél nagyon helytelen, ha csupán „locsdlgatunk”. A víznek a gyökerekig kell leérnie. Nagy melegben a talaj 20—30 centiméter mélységig kiszárad. Ilyenkor, ha a víz csak a talaj felszínét éri, akkor hamarosan elpárolog és az egész munka értelmetlen volt. Amennyiben elegendő öntözővíz áll rendelkezésünkre, akkor a sorok közé húzzunk barázdát és árasszuk el, vagy a kis virágágyak szélét húzzuk fel és így árasszuk el. Víztakarékosság esetén karóval vagy ültetőfával a növény köré fúrjunk lyukakat és abba öntsünk vizet,, azután porha- nyós földdel fedjük be. A víz így lehúzódik a gyökerekig és feleslegesen nem párolog el. Nagy szárazságban minden növényt öntözni kell. Legvíz- igényesebbek a paprika- és a káposztafélék. A burgonya főként a gumóképződés időszakában kapott csapadékot hálálja meg. A zöldségfélék csak szárazság esetén igénylik az öntözést. Az uborka nagyon kedveli a páradús környezetet, ezért célszerű esőszerű öntözést alkalmazni. A dinnyefélék szárazságtűrők. Az állandó helyre vetett salátát, ha száraz á talaj — a vetés után azonnal öntözni kell: majd ezt követően a ritkítás utáni öntözés a leghatásosabb. Közvetlenül a fejesedés előtt már ne öntözzünk, mert akkor a salátalevelek lazák lesznek. A hagymafélék rossz vízfelvevők, de a vizet nagyon takarékosan használják fel. KALOCSAY KLÁRI Fut a futózás Az alapanyag a nyersgumi — A lábmosást estére ne feledje - bök a kormos arcú férfi a cipőm felé. Ezt először tréfának vettem, mert általában le szoktam csutakolni a „futómű- veimet”. Meg aztán attól, hogy negyedórát itt toporgok a műhelyben, még nem fogok úgy kinézni, mint a kéményseprő. Ezt gondoltam akkor, estére azonban a lábmosásra is sort kerítvén, igazat kellett adnom az intelemnek. Az a fajta korom, amivel Jordati János dolgozik, hasonlatos az influenzához: az ember észre sem veszi és már nyakig benne van.- Adatokat? Hát kérem, azt lehet — mondja rágyújtás közben Frey József, a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet nagymá- nyoki gumirészlegének vezetője. Kis üzem, kis tételek. Az autógumik futózását nyolc éve csinálják. Egy műszak alatt húsz gumit futóznak újra. — Volt amikor két műszakban csináltuk, a sok megrendelés így kívánta, mostanában csökkent a mennyiség, így hárman csináljuk az autógumikat. Hogy mi az oka a csökkenésnek? Hát kérem, egyrészt az üzletekben jobb az ellátás autógumiból, nagyobb a választék. Másrészt tavasszal az országban jó néhány új futóüzemet indítottak be, jelentős a konkurrencia. de még mindig van munka, hiszen Zalaegerszegen és Pécsett is van felvevőhelyünk és jó néhányon postán küldik a lefutott gumit — még Nyíregyházáról is — ide Nagymányokra. Általában hét-tíz nap alatt befejezzük a vállalást. A reklamáció elenyésző, általában elégedettek a megrendelők a munkánkkal — mondja a részlegvezető, aki 1945-ben lett segéd a szakmában a bonyhádi Bálint gumisnál. Akkoriban kevés volt az autó és apróbb javításokból éltek a gumisok. Azóta változott a helyzet, annyi autó lett, hogy kevésnek bizonyult a gumi, így a régieket is fel kell újítani. * Ezen a ponton a jelen kis dolgozat szerzője némi bűntudattal bevallja, hogy ő már három éve — imigyen teljesen illegálisan — futózott gumikkal járt. A lefutott köpenyeket Sa- farikovóban — Csehszlovákia - futóztatta újra, egy, a nagymá- nyokinál lényegesen nagyobb üzemben, ahol már akkor is mindenféle köpeny felújításával foglalkoztak, többek között traktorgumikat (!) is futóztak. A tarifa autódnál százöt korona, ami cirka százhatvan forint, hatvan forinttal olcsóbb tehát a legkisebb tarifájú nagymányo- kinál. Egyébként mindkét helyen Barum-mintázattal vulkanizálnak és húsz-huszonötezer kilométert lehet a futózott gumival menni. Visszamegyünk a hengerszék mellé, ahol Jordáti János készíti a gumit. A gépet nemrég újították fel. Harminc éve hozták ide.- Egyébként idősebb masina, mint mi ketten — mondja Jordati. És amíg a hengerek csattogva gyömöszölik a nyersgumit, tempós mozdulatokkal mérni kezdi az adalékanyagokat egy bádogdobozba. A kis mérleg számlapját letörli a kesztyűvel, mert ugye az mindig kormos. A keverés pontos re- ceptúra szerint: a nyersgumi és Buna (műgumi) mellé a következő anyagokat keverik: korom, kaolin, horgany F, gyorsító. Aztán kénpor, öregedésgátló, stearin, orsóolaj. Mindezt a kivénhedt hengerszék gyúrja össze Jordati János irányításával, aki hat éve csinálja ezt. Akkor jött ide, elunva a bejárást a mázai textilgyárba, ahol segédművezető volt. Azóta itt lakik a telepen, szolgálati lakásban és küzd a korommal. Ottjártunkkor egy köjálos szakember (hölgy) érdeklődött a munkakörülmények iránt. Ebben a környezetben — velünk együtt — feltűnően tisztának tűnt és precízeket kérdezett. Válaszoltak is neki, de ettől még nemigen változnak a dolgok. Jordati János naponta egy órát fordít tisztálkodásra és háromnaponként elhasznál egy doboz Uitra-pasztát — a jelzett kormot csak ez viszi le. Van egyébként védőital is: szóda, ballonban. — Van-e valamilyen ártalom — kérdeztük Jordati Jánost, a köjálos szakember (hölgy) ténykedésén felbuzdulva.- Ezeket az anyagokat az emberi szervezet nem veszi be. Legalábbis az enyém nemigen, úgyhogy mindig kiköpöm — íme az egyszerűnek látszó magyarázat. * A részleg másik terméke a gumisarok. Ebből évente háromszázezret gyártanak, cipőjavító szövetkezet számára. Gré- czi Oszkár az elektromos fűtésű (plusz 150 Celsius-fok) prés előtt dolgozik. És persze izzad, mert negyven fok lehet a benti levegő. Az ablakot télen sem érdemes kinyitni, mert akkor lehűl a gép és kisebb a teljesítmény. Kimegyünk a napra, ahol harminc fok lehet és beülünk Trabant típusú gépjárművembe, ahol ismét negyven fok van. Indítás után azonban megnyugtató, hogy jól fut a futózott gumi. steiner-kapfinger Síkporozás
