Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

1981. június 17. rtÉPÜJSÁG 3 Munkavédelmi séta az MSV tolnai gyárában Repedt lépcsőfok és veiejtékcsökkeotő per Nem botlottam meg a kü­szöbben, mert feltűnően sárga csíkokat festették rá. — Szóltam annak idején, hogy erre a folyosóra ne te­gyenek küszöböt az ajtónál, de ha már megcsinálták, fessék is be — mondja a Magyar Se­lyemipari Vállalat tolnai gyá­rában Illés István munkavédel­mi felelős, s megtudom tőle: az idén eddig 12 üzemi bal­esetet jegyzőkönyveztek, de szerencsére egyik sem volt sú­lyos, netán csonkulásos. — Tavaly hány baleset tör­tént? — 1980-ban egy egész év alatt nem volt annyi nyilván­tartva, mint az idei év első öt hónapjában. . . _ ? j — Január 1-től az is üzemi balesetnek számít, ami munká­ba menet, vagy munkából jö­vet éri a dolgozót — hangzik a ki nem mondott kérdésre a válasz. — Itt, a gyárban a le­eső tárgyak okozzák a legtöbb bajt, konkrétabban kéz- és láb- ujjzúzódást. — Mik „szoktak" leesni? — Például vaskeretszállítás közben a keret az egyik dolgo­zó lábára esett, de legutóbb egy férfi esett le a létráról. — Hogyan? — Eltört alatta a második létrafok, ami már korábban meg volt repedve. El is ren­deltük nyomban az összes lét­ra felülvizsgálását. Ez a bal­eset is elkerülhető lett volna, hiszen felhívták az egyik ille­tékes dolgozónk figyelmét a megrepedt létrafokra, de ő másnapra halasztotta a javí­tást. így lett a beleset — és a belőle levonható tanulság. A közlekedőfolyosón kiválóan értjük egymás szavát, azonban a cérnázógépekhez érve fel kell emelni hangunkat. Nagy a zaj. — Hány decibel erősségű? — Alatta van a 80-nak, ami a kritikus határ. De nem le­becsülendő ez sem, s mégis akad dolgozó, aki a saját fele­lősségére hallásvédő vatta nél­kül végzi munkáját. E vattát egyébként a bejárat mellett találjuk, s ki-ki elhelyezi azt a fülében. — A saját felelősség men­tesíti a gyárat az esetleges hal­láskárosodás miatti kártérítés­től? — Igen — válaszolja a mun­kavédelmi felelős, majd —mi­után biztosít róla, hogy ez csak viszonylagosan nagy zaj, más­hol ennél erősebb —, átevezve más munkavédelmi területre, elmondja, hogy 2—3 évvel ez­előtt sokkal rosszabb körülmé­nyek közöt dolgoztak itt. De azután megérkeztek az új gé­pek. — Tökéletesek, biztonságosak ezek? — A régi gépek több cson­kulásos balesetet okoztak, de az újak — kisebb átalakítá­sokkal — megfelelnek a biz­tonságtechnikai előírásoknak. Például az erősáramú főkap­csoló nem volt befedve. Azóta védőburkolatot kapott, akár­csak több gép is. Az utóbbi mondatot már szin­te kiáltja Illés István, mert köz­ben a fonalterjedelmesítő-csar- nokba érünk.- Mekkora itt a zajszint? — Az átlag megközelíti a 92 decibelt. — Tehát van, ahol ennél ki­sebb, s van, ahol nagyobb? A kommunikáció itt talán leg­egyszerűbb jelét használva igenlően bólint egyet, s mutat­ja a hangelnyelő falat, amely biztosan sokat elnyel a zajból, de semmiképpen sem eleget. Feltűnően kevés munkást lá­tunk az egyébként jó helyi vi­lágítással ellátott gépeknél. Hi- hetően modernnek tűnnek a gé­pek. Ha valahol szakad a szál, ott kigyullad egy lámpa, s ak­kor kell csak beavatkozni ebbe a munkafolyamatba. Berenkei Alfrédné itt dolgo­zik, folyamatos, 6-|-2-es munka­rendben. — Jó ez a hallásvédő vatta? — kérdezem tőle. — Megszokás kérdése a hasz­nálata, de nem a legkényelme­sebb ... Viszket tőle a fülem - mondja, majd hozzáteszi: in­kább elviseli ezt a kellemetlen­séget, minthogy halláskároso­dást szenvedjen.- Nincs jobb védekezés a zaj ellen?- De van, azaz mégsincs — hangzik a válasz, s Illés István röviden összefoglalja: a hasz­nálatban lévő Bilson-vattóból 3—4—5 párat elhasznál naponta egy-egy dolgozó (az olajos munkát végzők többet), de a jobb és tisztítható EAR füldu­góból csak 50 párat kaptak ki­próbálásra. Ez utóbbiból ren­deltek is, ám azóta — egy éve- nem kaptak. Járjuk a gyárat, ahol klíma- berendezés is van, ennek elle­nére a magasabb munkahelye­ken 40-45 fokos a meleg, s Illés István elmondja, hogy nem jár rosszul az, aki munkavédelmi újításokon töri a fejét. Két mun­katársa — az ő segítségével — fűtőtestkiemelő kocsit szerkesz­tett, s erre 11 ezer forint újítási díjat kaptak. Korábban ugyanis az ötmázsás fűtőtesteket merev­kocsikkal mozgatták. Megtudom kísérőmtől: hasonló újítás ki­sebb jutalommal járt volna, ha nem munkavédelmi jellegű. Szántó János arról híres, hogy nem verejtékezik annyira a nagy melegben, mint mások.- Miért? — üzemorvosunktól kísérlet­képpen olyan verejtékezéscsök­kentő port kapok, mint egyes sportolók — mondja. — így könnyebb a munkavégzés, s ke­vesebb folyadékot, védőitalt igényel a szervezetem a gyár­ban. Persze, gyáron kívül a sör­igényem továbbra is változat­lan ... Bekukkantunk a festődébe is:- Van védőkesztyűnk, csiz­mánk, kötényünk, így nem okoz­Hallásvédő vattáért nyúl Berenkei Alfrédné A jó helyi világítás csökkenti a balesetveszélyt nak bajt a különféle vegyi anya­gok - mondják. A Textilipari Dolgozók Szakszervezete a leg­utóbbi minősítéskor itt sem ta­lált semmiféle munkavédelmi kifogást. Az üzemorvosi rendelő jól felszerelt. Elégedett vele dr. Bo- ross György is, aki néhány hó­napja került ide, s mint mond­ja, kellemesen csalódott.- Naponta 20-22 embert vizsgálok meg - tájékoztat. — A dolgozók 80-85 százaléka nő, s erre külön ügyelni kell. Az árurakodást éppen ezért kizá­rólag csak férfiak végzik, ők emelik a néha malomkőnyi csé- véket is. Az üvegszövödében az üvegpor nem szilikózisveszélyes, de okozhat allergiás megbete­gedéseket. Az ilyen tünettel je­lentkezők más munkahelyre ke­rülnek a gyáron belül. A reha­bilitációs részlegben meg csak ülőmunkát végeznek azok, akik­nek az egészségi állapota mást nem tesz lehetővé. A vállalati munkavédelmi szabályzat sze­rint a művezetők rendszeresen időszaki orvosi vizsgálatra kül­dik a dolgozókat. De visszatér­ve a nőkre: külön ügyelünk ar­ra, hogy ne szenvedjenek egész­ségkárosodást, figyelembe véve speciális körülményeiket is. Ha valamilyen panaszuk van, azon­nal a gyár más munkahelyére kerülnek. — Hogyan válik be a verej­tékcsökkentési kísérlet? — Eddig nagyon jól, s tervez­zük, hogy nemcsak Szántó Já­nos, hanem mások is — akiknek szükségük van rá — kapnak majd kétszer naponta e porból, amelynek semmilyen káros mel­lékhatása nincs. A gyári séta végén összeg- zem magamban a látottakat- hallottakat: megvallom, a ta­pasztaltaknál rosszabbra számí­tottam, habár van még tenni­való, javítanivaló a munkavé­delemben az MSV Tolnai Gyá­rában is. De egy biztos: jó leh­ne, ha minden gyárunk már ilyen volna ... VITASZEK ZOLTÁN Fotó: Czakó Sándor. Ellenőrzés nélkül nem megy Vajon mi az oka annak, hogy az emberek egyre érzé­kenyebben reagálnak kisebb-nagyobb közösségüket sújtó sérelmekre? Persze az önmagától követelő ember joggal kérheti számon másoktól a lélektelen bürokratizmust, a társadalmi tulajdon megkárosítását, a hatalommal való visszaélést. És méltán tarthatja kivetnivalónak a munka nélkül szerzett jövedelmeket. Ha kevesek fogalmazzák is meg önmaguknak, sokan érzékelik, hogy a gazdasági hely­zet javítása nem megy a társadalom ellenőrzése nélkül. Igen, mintha múlóban lennének az ellenőrzéssel kapcso­latos korábbi félreértések, miszerint igenis mindent, a leg­apróbb részletekig ellenőrizni kell. Aligha szükséges bi­zonygatni, hogy ez a fajta eljárás az alkotószellem rová­sára megy. A másik véglet szerint a belső ellenőrzés képes felügyelni a közélet és a vállalati gazdaság tisztaságára; az ellenőrzés külső formáira igazán nincs szükség. Talán vitatkozni sem érdemes ezen. Anélkül, hogy csorbítanánk a belső ellenőrzés szerepét, tekintélyét, hadd tegyük hozzá, hogy a kívülről jövők — ez a dolog természete — más op­tikán keresztül vizsgálják a számukra idegen környezetet. Feltárhatnak olyasmit is, amit a belső ellenőrzés netán soha nem vesz észre, mert természetes jelenségeknek tart­ja. És lehet ez jó, terjesztendő gyakorlat is, hiszen az el­lenőrzésnek soha nem a bűnösök kutatása az elsődleges célja, hanem a jelenségek magyarázatának kutatása, az okok keresése, értékelése. Az állami ellenőrzésen belül nagy szerepet vállal az előbbi feladatokban a népi ellenőrzés alig néhány száz függetlenített munkatársa és több tízezres társadalmi mun­kása. Aki évek óta figyelemmel kíséri tevékenységüket, ta­pasztalhatja, hogy milyen változatos munkamódszerekkel dolgoznak, ám az eszköztár gazdagítása nélkül aligha nö­vekedett volna meg az elmúlt években a népi ellenőrzés­nek a társadalmi-gazdasági folyamatokra gyakorolt hatá­sa. Márpedig ennek vagyunk tanúi, és ezt többek között elősegítette az is, hogy együttműködnek a párt-, az állami, a társadalmi és a tanácsi szervek, ennélfogva több figye­lem jut az ellenőrzésre. A népi ellenőrzés jelentős szerepet vállal az állami ellen­őrzések központi és területi koordinálásában. A közös mun­ka nem volt eredménytelen. Csökkent az indokolatlan pár­huzamosság, az átfedés, a terven felüli vizsgálatok száma. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tavaly öt jelentést terjesztett a Minisztertanács elé, további vizsgálatait más állami irányító szervek hasznosították. Feltétlenül emelj a népi ellenőrzés rangját, hogy munkájával segíti a kormányt, területi bizottságai pedig a döntések előkészítésében, meghozatalában a helyi államigazgatásnak nyújtanak se­gítséget. Tavaly „csak" 19 központi témavizsgálatra került sor, de azok mindegyike nagy horderejű volt. És tegyük hozzá — hatásos. Mert például a lakossági áruellátás im­már országos méretű ismételt figyelemmel kísérése nyomán kiadott kezdeményezések meghozták a javulást: csökkent a hiánycikkek száma, jobb lett az ellátás. Tagadhatatlan az is, hogy például az iskolai oktatás feltételeinek vizsgálata szerte az országban mozgósítóén hatott; ahogy néhány éve lehettünk tanúi az óvodaépítés­ben mutatott társadalmi összefogásnak, hasonlóan kezd ki- böntakozni egy iskolát segítő akció is. Szólhatunk a tömeg- étkeztetés helyzetét megmozgató országos vizsgálatról, és hogy vegyünk példát a gazdaság szférájából is, a népi ellenőrzés folyamatosnak mondható vizsgálatai nyomán ja­vulás tapasztalható a vállalatok energia-, anyag- és üzem­anyag-gazdálkodásában. Sokoldalúan bizonyítható persze, hogy az eddigi eredmények főként a kiugróan pazarló, gondatlan felhasználás visszaszorulásából, tehát jórészt az egyszer fellelhető tartalék kiaknázásából származik. Ezek a tartalékok kimerülőben vannak, s így a népi ellenőrzésnek más, új utakat-módokat kell majd ajánlania ott, ahpl nincs előrelépés. F. Gy. Szövetkezeti ipar kiváló termékei Kiemelkedő sikerrel zárult a kiváló áruk fórumának idei OKISZ-pályázata, amelyre 36 szövetkezet 108 termékével ne­vezett. Közülük 26 üzem 72 gyártmánya bizonyult minden tekintetben kiválónak, s nyerte el a fórum megkülönböztető háromszögletű emblémájának viselési jogát. Az erről szóló okleveleket kedden Rév Lajos, az OKISZ elnöke adta át az érintett szö­vetkezetek vezetőinek. Ezenkí­vül a Kiváló Áruk Fórumán tar­tósan, évek óta jól szereplő szombathelyi LAKMETALL Ipari Szövetkezet — most is hat ter­méke nyert elismerést — va­lamint a hódmezővásárhelyi Elektrofém Ipari Szövetkezet megkapta az OKISZ kitüntető serlegét is. Többségében először pályá­zó szövetkezetek új termékei kaptak kiváló minősítést. Ki­emelkedően szépnek és — természetesen — kiválónak mi­# nősítették a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet kétfé­le méretekben készült króm­vázas dohányzóasztalát. A Hatvani Házi és Kézműipari Szövetkezet hétféle csecsemő­ruházati cikke, a Szegedi Me- dikémia Ipari Szövetkezet hat­féle terméke, a Politechnika ötféle játéka viselheti ezután a kiváló minősítő jelet. A ke­reskedelem tárolási gondját enyhíti a Kisbéri Építő- és Szakipari Szövetkezet jó meg­oldású, kivitelben is tetszetős, összecsukható és könnyen szál­lítható, huzalrácsos konténer­családja. A zsűri változatlanul kifogásolta egyes termékek cél­szerűtlen és korszerűtlen cso­magolását. Az idei és a korábbi évek­ben kitüntetett kiváló szövetke­zeti termékeket — szám sze­rint több mint 300-at — külön kiállításon is bemutatják a kö­zönségnek a Nagymező utcai mintateremben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents