Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-03 / 128. szám
A^fepÜJSÄG 1981. június 3. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kerékpárgumiköpeny Pólfi Istvánná értényi olvasónktól kaptuk a levelet: „Sok helyre telefonáltam már, sokszor érdeklődtem, hogy hol kapható magyar gyártmányú kerékpárra 28-szor másfeles külső gumi. Sajnos, mindenhol elutasító választ kaptam: nincs." A Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályáról Sólyom Zoltán osztályvezető válaszolta: „Sajnos a kerékpár külső gumi már régóta hiánycikk. Gyártása folyamatos, de a rendelkezésre álló mennyiségből nem lehet az igényeket kielégíteni. Az üzletekbe érkező szállítmányok néhány nap alatt elfogynak. Kérjük szíveskedjen többször felkeresni a nagyobb járműboltokat. A megyeszékhelyen jelenleg 28-szor másfeles drótperemes kerékpárköpeny kapható.” (Telefonon mi is nyomába eredtünk a kerékpár külső guminak. A szekszárdi Skálában 28-szor másfelest tudnak adni, a szekszárdi járműboltban a magyar kerékpárok minden fajtájához — kivéve a kempingbiciklit — kapható. Azonban elmondták, hogy a 28-as, vászonperemes külső gumi már régóta hiánycikk.) Szolgálati lakás Egyik olvasónk tette fel a kérdéseket: „Férjem előző munkahelyén szolgálati lakást kaptunk. Ö ott nehéz fizikai munkát végzett, ezért állást változtatott. Három kiskorú gyermekünk eltartásáról kell gondoskodnunk, jelenlegi lakbérünk 108 forint. A lakásból kiköltözni nem tudunk, mert nincs hova. Az elmúlt év októberében igényeltünk Szekszár- don tanácsi bérlakást, melyre valószínűleg még éveket kell várni. Arra szeretnék választ kapni, hogy milyen mértékben emelheti fel férjem előző munkahelye a lakbért, illetve milyen szükséglakásba költöztetT elefonszámunk: 12-284 hét ki? Kényszerithet-e bennünket olyan helyre költözni, ahonnan nincs megfelelő autóbusz- járat?" A szolgálati lakással kapcsolatos kérdésekre dr. Deák Kon- rád válaszolt: Lakásügyi jogszabályaink szerint: „Szolgálati lakás esetében a lakásbérleti jogviszony megszűnik akkor is, ha a bérlőnek megszűnik a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya, illetve a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége.” Kimondják a lakásügyi jogszabályok azt is, hogy: „A szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult szerv a bérlő kijelölése során kikötheti, hogy ha a bérlő a vele fennálló munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, az elhelyezésére nem, vagy csak szükséglakásra tarthat igényt.” Ugyancsak a lakásügyi jogszabályok szerint: „A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy az ... akinek a szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jogviszonya azért szűnt meg, mert a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya (munkaköre) a bíróság büntető ítélete vagy fegyelmi határozata alapján, illetőleg a munkaügyi jogszabályok sértésével szűnt meg. Ezt a rendelkezést a vállalati bérlakásra is alkalmazni kell, ha a lakással rendelkező szerv a lakást a bérlő számára csupán a vele fennálló munkaviszony, illetőleg termelési együttműködés keretében teljesített munkavégzés időtartamára juttatta.” A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy pedig arra kötelezhető — többek között —, hogy költözzék a számára biztosított szükséglakásba, albérleti lakószobába, ágybérletbe, vagy munkásszállásra. Ml Tanácskérő leveléből csupán azt tudjuk, hogy férje „állást változtatott". Ha önök a fentiek szerint jogcím nélkül rosszhiszeműen laknak a szóban forgó szolgálati lakásban, szükség- lakásba is kiköltöztethetők, úgyszintén akkor is, ha a szolgálati lakással rendelkező szerv ezt annak idején kikötötte, a szükséglakás helye pedig nincs kötve semmiféle buszjárathoz. Arra a kérdésére, hogy a téesz mennyire emelheti fel a lakbért, következő tájékoztatást adjuk: Amíg az ön lakásbérleti jogviszonya fennállt, a szolgálati lakás után lakbért fizetett és - szolgálati lakásról lévén szó — ennek összegét a szolgálati lakással rendelkező szerv a jogszabályban megjelölt felső határnál alacsonyabb összegben is meghatározhatta. Miután azonban lakásbérleti jogviszonya megszűnt, ezért most már nem lakbért, hanem úgynevezett használati díjat kell fizetnie. Ez a használati díj pedig a szóban forgó lakás lakbérével azonos. A lakbér mértéke pedig a lakás minőségétől, komfort- fokozatától függő, a lakás területegységére eső bér, amelyet differenciáltan kell megállapítani a lakás településen, épületen belüli fekvése és felszereltsége alapján. Amennyiben ebben a körben vita támad, a bíróság dönt. Lesz-e sör Regöl/ben ? Radics István írta: „Regöly-Majsán van egy vegyesbolt, ahol minden kapható. Azonban a sörellátással baj van...” A levelet a MESZÖV-höz továbbítottuk, ahonnan Csapó Jenő elnökhelyettes az alábbi választ adta: A tamási szövetkezet évről évre magasabb sörkeretet biztosít a regöly-majsai vegyesboltnak, 1979-ben 160, 1980-ban 170, 1981 I. félévében 90 hektolitert. A lebontott mennyiségeket a söripar nem mindig tudja teljes egészében kiszállítani. 1979- ben 125 hektoliter volt a teljesítés, 1980-ban 110 és 1981 I. félévének eddig eltelt időszakában mindössze 22 hektó. A kis települések folyamatos sörellátási problémái évek óta fennállnak. A tamási szövetkezet már több esetben tárgyalt a söriparral, ennek ellenére ellátási hiányosságok még mindig előfordulnak. Nehezíti a probléma megoldását, hogy a közelmúltban a regölyi Kaposvölgye Mgtsz, amelynek a vegyesbolt körüli gazdasági, üzemi területén mintegy 60 fő d.olgozik rendszeresen - munkavédelmi okokra hivatkozva olyan kéréssel fordult a tanácsi szervekhez, hogy a vegyesboltban tiltsák meg a szeszárusítást. A megyei tanács kérésére a tamási szövetkezet tárgyalt a tsz vezetőivel, de ez idáig megállapodni nem tudtak, mivel az továbbra is ragaszkodik a teljes szeszkorlátozáshoz. Regöly-Majsán 15 család — mintegy 40 fő - lakik, és á szövetkezet szeretné, ha az itt lakók is hozzájuthatnának sörhöz. Remélhetőleg, sikerül olyan megoldást találni, hogy a szeszárusítást teljes egészében megszüntetni nem kell, hanem csak a reggeli órákban korlátozni. Ha a szeszkorlátozás kérdésében sikerül megállapodni, a szövetkezet a söripar bevonásával ismételten megvizsgálja, hogyan lehetne a település sör- ellátását folyamatosabbá tenni. Addig szíves türelmét kérjük. VÁLASZOLUNK a Jogszabályokról —■ röviden A kulturális alap fel- használásáról és a kulturális járulék fizetéséről szól a művelődési miniszternek a Magyar Közlöny idei 28. számában megjelent 7/1981. (V. 12.) MM számú rendelete. A kulturális járulék alá eső termékeket és szolgáltatásokat, továbbá a járulék mértékét, esedékességét, a fizetésre kötelezetteket, valamint a befizetés módját a rendelet melléklete határozza meg. A jogszabály kimondja, hogy a kulturális járulék — egészben vagy részben — a közvetlen fogyasztóra, illetőleg a felhasználóra a hatályos árszabályozó rendelkezések keretei között áthárítható. A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés keretében vizsgálni kell a kulturális járulék fizetési kötelezettség teljesítését. A kulturális alap célja egyébként az, hogy a kulturális politika szempontjából eszmeileg és művészileg értékes művek létrehozását, terjesztését elősegítse, valamint a munkásság, a parasztság és az ifjúság kulturális igényeinek a kielégítését támogassa. A rendelet kihirdetése napján — 1981. május 12-én — hatályba lépett. A beruházások rendjéről szóló minisztertanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek az építőipar népgazdasági ágban történő végrehajtása tárgyában jelent meg a Magyar Közlöny idei 29. számában az építésügyi és városfejlesztési miniszter 15/1981. (V. 20.) ÉVM számú rendelete, amelyből csupán azt emeljük ki, hogy az építőipar népgazdasági ágban megvalósítandó vállalati (szövetkezeti) beruházásokat (építés, gépbeszerzés, stb.) be kell sorolni a jogszabályban megjelölt beruházási célok valamelyikébe, a beruházási célok megvalósítása érdekében pedig a vállalatok középtávú és éves fejlesztési terveikben határozzák meg fejlesztésük irányait. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok 1980. évi tapasztalatai tárgyában jelent meg figyelemre méltó közlemény a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 9. számában. A közlemény szerint még mindig sok azoknak a panaszoknak a száma, amelyek a vállalatok és intézmények tevékenységével összefüggő, a termelők által felkínált termékek, állatok átvétele során alkalmazott minősítésekre, az egyes élelmiszerek minősítésére, egyes speciális termékek hiányára, az adózásra, a különféle biztosításokra, a nyugdíjakra vonatkoznak. Gyakoribbá váltak a tulajdon- és birtokjogi viták. Általánosságban mégis megállapítható, hogy az illetékes szervek a lakosság ügyeit a jogszabályoknak megfelelően intézték és fejezték be. A Művelődési Közlöny idei 10. számában hivatalos közlemény jelent meg a műsoros előadásokon fellépő egyes zenekarok felszereléseinek személyi tulajdonú gépjárművel történő szállításáért fizethető díjtételekről, mely közleményre elsődlegesen a művelődési házak, intézmények vezetőinek figyelmét hívjuk fel. A közlemény kimondja, hogy az ott megjelölt díjtételek is csak akkor számolhatók el, ha a zenekari felszerelések személyi tulajdonú gépjárművel való külön szállítása szükséges volt, s a zenekari tagok a fellépés színhelyére más közlekedési eszközzel utaztak. A munkaidő módosításával összefüggő egyes bérezési és munkajogi kérdésekről szól a Munkaügyi Közlöny idei 6. számában megjelent egyik közlemény, amely szerint az időbéres dolgozók órabérét a munkaidőcsökkentés arányában emelni kell, heti 44 óráról 42 órára való munkaidőcsökkentésnél az órabértételek emelésének mértéke 4,8%, a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozóknál a munkák, illetve a munkások besorolás szerinti bérének olyan mértékű növelése válhat szükségessé, amely biztosítja a csökkentett munkaidőre előírt megnövelt teljesítménykövetelmények elérése esetén a munkaidő-csökkentés előtti keresetet. Megjegyzendő, hogy a munkaidő-csökkentés a főállás melletti foglalkoztatás időkereteit is módosítja. A fegyelmi ügyek törvényességi vizsgálata tárgyában a Kereskedelmi Értesítő f. évi 16. számában megjelent közleményből itt csupán ennyit idézünk: „A munkafegyelem megszilárdítása és alakulásának figyelemmel kísérése érdekében szükséges, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői megbeszélésen rendszesen értékeljék a munkafegyelem helyzetét." DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Az Élmunkás téri állomás kijárati csarnoka a Victor Hugo utcánál. Jól halad Budapest közlekedésfejlesztésének legfontosabb beruházása, az észak—déli metró 2/b szakaszának építése, a Deák tér és az Élmunkás tér között. Az új vonalon két mélyállomás épül, az Arany János utcánál (a Bazilika mellett) és a Marx téren. A csaknem kétkilométeres szakaszon novemberben megkezdik az üzemi próbákat. Jelenleg a már megépült vonalalagutakat szigetelik. Burkolják az Arany János utcai metróállomás oldalfalait. Itt már elkészült az utasterek világítása is. A legnagyobb építkezés a Nyugati pályaudvari mélyállomásnál van, amelyből a Marx téri aluljárórendszerekhez hét mozgólépcsős kijárat vezet majd. Itt is jól haladnak a munkákkal, rövidesen hozzákezdhetnek a mozgólépcsők szereléséhez. Még az idén át kell adni az új szakaszt az Élmunkás térig. 1984 végén pedig már a kiszélesített Árpád-hidig utazhatunk az észak— déli metrón. Marx téren lesz a főváros legnagyobb aluljárórendszere. Képünk hátterében az épülő Skála Áruház. Az Élmunkás téri felszín alatti metróállomás A középső födém zsaluzása az Élmunkás téren
