Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
1981. május 1. Képújság 9 SBBBHHBHBn Robotok az üzemekben A krasznodari szerszámgépgyárban készült ipari robot „gépi kezének” öt ízülete van. Az acélkézfej képes automatikusan reagálni az „ujjai” alá helyezett tárgyra, a szorítás erejét úgy szabályozva, hogy ne sértse meg a munkadarab csiszolt felületét vagy... a virág szárát. A szovjet üzemekben jelenleg csaknem 5000 ipari robot dolgozik. (A világ ipara mintegy 13 ezerrel rendelkezik.) Ezek a gépek kimerítő, egyhangú, nehéz fizikai műveleteket vettek át az embertől. Olyanokat, mint a fémek öntése, préselése, hegesztése és termikus megmunkálása, az esztergályozó, maró, köszörülő, csiszoló munkák, az alkatrészek festése és krómozása. Az ipari manipulátorok és program- vezérlésű szerszámgépek jól megbirkóznak feladatukkal: a berendezés termelékenysége átlagban kétszeresére- háromszorosára, sőt olykor ötszörösére növekszik. A Szovjetunióban mintegy 50 tudományos kutató- és tervező intézetet vontak be az univerzális és speciális ipari manipulátorok fejlesztésébe. Kapacitásokat hoztak létre évi több mint 7000 robot sorozatgyártására. A kereslet irántuk azonban egyelőre meghaladja a termelés lehetőségeit. Az ország ipari üzemeiben már most 26 ezer ilyen gépet lehetne beállítani. A következő tíz esztendőben pedig több mint százezret. Sok szovjet gépgyár tér át hagyományos termékeinek, például a szerszámgépeknek olyan robotokkal való kombinálására, amelyek ki tudják szolgálni ezeket a berendezéseket. Többek között a krasznodari gépgyár, amely hengerek, turbinák, generátorok, hajómotorok és más nagy energetikai berendezések megmunkálására szolgáló esztergákat gyárt. Az itt készülő szerszámgépek képesek gyorsan, műszakonként több száz különféle tengelyt megmunkálni, de a munkadarabokat igen nagy pontossággal kell beállítani, ami sok időt vesz igénybe. A szerszámgépek gyakran álltak, míg a munkás kiszolgálta őket. A gyár konstruktőrei a tudósokkal összefogva kifejlesztettek egy manipulátort, a krasznodari univerzális rakodó robotot, amely közös program szerint együtt dolgozik az esztergával. A rakodó robot több elemből álló „gépi kéz”, amelynek mozdulatait számítógép irányítja. A „kéz” megragadja a munkadarabot és a megkövetelt pontossággal felteszi a szerszámgépre, majd leemeli onnan. A művelet egy percet sem vesz igénybe... Persze a kubányi rakodó robot nem jelenti a modem robottechnika csúcsát, de könnyen beilleszthető a meglévő technikai eljárásba. A Szovjetunióban most már sokféle típust gyártanak? Mintegy húszfélét közülük sikeresen kipróbáltak a termelésben is. Azokban az üzemekben, ahol ezek a robotok dolgoznák, megkezdik a teljesen automatizált rendszerek kialakítását. A robotok alkalmazásának hatékonysága lényegesen növekszik. Példának okáért a Szovjetunió egyik legnagyobb közlekedési gépgyártó üzemében a kovrovszki gépgyárban beállított 60 ipari manipulátor lehetővé tette a sajtolás megmunkálás munkaráfordításának jelentős csökkentését. A „robotbrigád” több mint 100 munkást helyettesít. A felszabaduló dolgozók átképzésük után, magasabb szakképzettséget és általános műveltséget szereztek. Az automata berendezések beál- lítóiként, operátorokként, diszpécserekként, javítólakatosokként dolgoznak. Munkájuk tartalmasabbá, alkotóbb jellegűvé, kevésbé fárasztóvá vált. Dmitrij Dmitrijev Bányából hozzák Felszínre az olajai Az olajlelőhelyek kibányá- szása ott a leghatékonyabb, ahol hosszú évek óta folyik a felszínre hozatal és a produktív rétegek erősen kimerültek. Ez a helyzet például Azerbajdzsánban, ahol az olajipar története több mint egy évszázadra nyúlik vissza. Miben különbözik elvileg a lelőhelyek bányászati kiaknázása a jelenleg alkalmazott módszerektől ? Ismeretes, hogy valamennyi olajkitermélési módszer a rétegnyomáson alapul. A lelőhelyek kiaknázásának arányában az évek folyamán természetesen csökken a rétegnyomás, és az olajkutak megszűnnek működni. A meglévő módszerek azonban az olaj mindössze 40—50 százalékának felszínre hozatalát teszik lehetővé. A bányászati módszerekben rejlik a jelenleg hozzáférhetetlen készletek felszínre hozásának kulcsa. A bányászati módszer éppen akkor hatékony, ha a rétegnyomás gyakorlatilag a nullával egyenlő. Külsőleg az olajbánya vajmi kevéssé különbözik a szénbányától vagy bármely más bányától. Ugyanaz a széles „kút”, amelynek aljáról a vízszintes „folyosó” kiindul. Míg azonban a szénbányában a „folyosó” produktív réteget vág keresztül, addig az olajbányában meddő kőzeten halad át. A „folyosóba” a felszínről lyukakat fúrnak, amelyek több produktív réteget kereszteznek. Az olaj a fúrólyukak csövein keresztül nem fölfelé igyekszik — hiszen rétegnyomás nincs —, hanem lefelé, saját súlyának hatására. Onnan, a föld alatti „folyosóból” aztán felszínre hozzák. Gyakorlatilag az egész művelet az ember részvétele nélkül megy végbe. Bányászati módszer alkalmazása esetén a réteghozam eléri a 80—90 százalékot. Az olajbánya kialakításával kapcsolatos kiadások gazdaságilag célszerűek. Ráadásul Azerbajdzsánban az olaj rendkívül jó minőségű: túlsúlyban vannak benne a könnyű frakciók. Itt az 500—600 méter mély akna több olajtartalmú réteget szel át. Például a már megépített bánya három produktív réteget keresztezett. Építési költségei gyorsan megtérülnek. Valerij Grigorjev Ulánbátor fejlesztése Az új ötéves tervidőszak első évében az ulánbátori nagyberuházásokra 1,3 milliárd tugrikot fordítanak. Az összeg 66,8 százalékát új ipari létesítmények építésére, valamint a meglevők korszerűsítésére és bővítésére használják fel. A többit — lakásépítkezésre, egészségügyi, közművelődési és kulturális célokra, valamint a szolgáltatások fejlesztésére költik. A beruházások csaknem 80 százaléka szovjet segítséggel valósul meg. Ebben az évben folytatják a szovjet vállalatok az Ulánbátori Hőerőmű építését, a Baganuri Szénipari Komplexum, egy házgyári kombinát, kötöttárugyár és számos más létesítmény építési munkálatait. Átadják rendeltetésének a másfél ezer gépkocsi karbantartására alkalmas autószervizt, egy kerámiaüzemet, több mint 40 ezer négyzetméter lakóterületet. A mongol főváros fejlesztéséhez jelentős segítséget nyújt a többi szocialista ország is. Az NŐK a fővárosi húskombinát rekonstrukciójában vesz részt, cseh vállalatok az ulánbátori cipőgyár építkezéséhez nyújtanak segítséget, a könnyűbetongyár bővítésében pedig magyar szakemberek vesznek részt. Gyógyítás növényekkel Hippokratésztől, az ókor nagy orvosától származik a megállapítás: „A természet önmaga gyógyít”. E gondolat bizonyítására ‘kevés ország alkalmasabb, mint Bulgária. Van itt temérdek gyógyforrás, hegyi és tengeri üdülőhely, rengeteg gyógynövény, A bolgár népi gyógyászat mintegy ötszázféle gyógynövényt ismer, olyanokat, mint a kazanlaki rózsa, a hóvirág, a fokhagyma, a kamilla- virág, a fodormenta és még ■sok minden más. ÁLOMKÓR ÉS NÉVTÁBLA A bolgár orvostudomány sokat merít az évszázados népi gyógyászat tapasztalataiból. Dr. Ivan Raev sikerrel alkalmazta a belladonnát az álamkór gyógyítására. Ma egy olasz kórház Raev nevét viseli, mert a bolgár orvos az olasz betegeket is gyógyított. Dr. Fetar Diimkov orvos- tudós több mint hetvenöt esztendeje tanulmányozza és alkalmazza a bolgár népi gyógyászat örökségét. K. Paszkov professzor a nádi hóvirágból alkotott Nivalin nevű gyógyszerét sikerrel alkalmazzák a gyermekparalí- zis utókövetkeaményeinek gyógyítására. A szófiai megyei kórház fi- toterápiai rendelője előtt mindig sók a vizsgálatra, gyógyulásra váró páciens. A rendelő vezetője, dr. DLmitar Pamukov így beszél tapasztalatairól : — A szintetikus gyógyszerek huzamosabb alkalmazásuk esetén pozitív hatásukkal együtt allergiát és más, kellemetlen kísérőjelenségeket okozhatnak. A gyógynövények huzamosabb alkalmazásának nincs mellékhatása, mert a gyógynövények biológiai hatólanyag közelebb van az ember biorendszeréhez. NYOLCVAN SZÁZALÉK! (Nyolc év óta, mióta a laboratórium és a hozzá tartozó klinika fennáll, Ihatvanezemél több beteg járt náluk. A betegek nyolcvan százaléka kezelésük nyomán meggyógyult, nemegyszer súlyos, krónikus betegségből. Gyógynövény-rendszereiket sikerrel alkalmazzák bizonyos vesemegbetegedések, gyermekkori asztmatikus bronchitisz, neurózis, gyomor- és nyorn- bélfekély gyógyításánál. Kísérleteznek a cukorbaj, az epilepszia gyógyításával. A jóindulatú méhdaganatákat, az úgynevezett miómákat különleges gyógyfűkeverék- kel gyógyítják. A gyógynövények alkalmazásával kapcsolatban el szeretnék mondani valamit — mondja dr. Diimitar PamUkov: — Általában ellene vagyunk annak, hogy a korszerű gyógyszer- gyártás a növényi nyersanyagokból eltávolítja azokat az alkotórészeket, amelyek nem hatnák aktív gyógyító tényezőként. Tapasztalatunk szerint ezeknek az anyagoknak a jelenléte sok esetben jótékony hatású. A bolgár Pharmaéhim gyógyszergyár a dr. Pamukov vezette intézet által javasolt gyógynövény-kombinációkat klinikai kísérletezésre adja ki. A klinikai eredmény után kerülnek a növényi gyógyszerek a patikába és a gyógynövényszaküzletbe. (gáti) Muzsika receptre Zenés kúrával bővült a Pa- langa fürdőhelyen alkalmazott gyógykezelések köre. Fürdés után gyógyító koncerten vesznek részt a betegek. A litván köztársasági laboratórium munkatársai kon- zervatóriumi tanárokkal közösen tanulmányozzák a zene egészségre gyakorolt hatását. Egy új műszer, a reflexo- méter segítségével nagy pontossággal meghatározhatják, hogyan hatnak az egyes zeneművek az ember pszichofizikai rendszerének működésére, ezek alapján meghatározhatják az optimális dózist és kiválaszthatják a megfelelő muzsikát. Különleges lemezgyűjteményt állítottak össze a laboratóriumban. A tervek szerint a' következő szezontól kezdve Litvánia valamennyi fürdőhelyén felszerelik a zenés kúrára alkalmas kabinokat. Tvronicei lakodalom Tvrdonice Morvaország legdélibb csücskében fekszik. A gondosan karbantartott házak mellől nem hiányzik a virágoskert. A napsütötte domboldalakon szőlők húzódnak, a gyümölcsösökben mandula-, sárga- és őszibarackfák sorakoznak. Vidámak, vendégszeretők az itt élő emberek, szeretik a természetet és a mulatságokat. Különösen hangulatosak lakodalmaik, amelyek számos népszokást, hagyományt is felelevenítenek. A lagzi eseményei szigorúan megszabott rendben követik egymást. Mikor már a legények magukba szívtak egy kis „erőt”, a násznagy vezetésével színes menetben elmennek a vőfélyért. Innen a nyoszolyólány házához indulnak — őt a menyasszony választotta ki legkedvesebb barátnői közül. A fél falu az ablakokban, az ajtóban, kiskapukban, s a járdán áll, míg a vőlegény házát is felkeresik. A fiataloknak bizony nincs könnyű dolguk. Az esküvő napján — még meg sem köszönték a szülőknek, hogy felnevelték őket — mindenféle humoros buktató és rigmus vár rájuk. A szülői házból kilépő vőlegényt például egy perlekedő leányzó fogadja, pólyás babával a karján. Csak úgy húzza a vőlegény kezét, hogy az övé a gyerek, hozzá tartósak. Olyan jól játssza az elhagyott kedvest, hogy a legény nem győz pironkodni. Hát még mikor á menyasszony háza elé érnek. A ház csukva, mindenütt csend, a függönyök lehúzva. A vőlegénynek jó ideig csengetni, dörömbölni kell, míg végre mégis megnyílik a kapu. Ezután a menet szinte végigtáncolja, kurjongatja az Utat egészen a tanácsházig, ahol a jegyeseket ünnepélyesen összeadják. A közeli parkból díszlövések hallatszanak az ifjú pár tiszteletére. Ekkorra már az egész falu népe összefutott: a vő- legényes és menyasszonyos házban is lakoma várja a rokonokat, barátokat. A fiatal Gyűrűt cserél a vőlegény és a menyasszony párnak egy tányérból kell ennie, de ez egy csöppet sem zavarja őket. Sőt boldogan mosolyognak. Fiatalok és előttük áll az egész élet. Vidáman énekelnek, táncolnak a menyasszony háza előtt a fiatalok
