Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

2 Képújság / 1981. május 10. Hétfő: Moszkvába érkezett Waldheim ENSZ-főttikár. — Nyilvánosságra hozták a kambodzsai választások ered­ményét. Kedd: Folytatta munkáját a madridi találkozó. — Ró­máiban véget ért a NATO-külügyminiszterek kétnapos ülé­se, amelyen Haig amerikai külügyminiszter közölte, hogy az USA hajlandó -tárgyalni az eurorakétákról. — Belfast­ban, éhségsztrájkjának 66. napján, meghalt Bobby Sands, az IRA tagja, brit parlamenti képviselő. Szerda: Varsában három törvénytervezetet hagyott jó­vá a parlament, köztüik az egyéni parasztok szakszerveze­téiről szóló dokumentumot. — Egy nalppal a JKSZ KB ülése előtt, a koszovói helyzetről tárgyalt a Szerb Kom­munisták Szövetségének Központi Bizottsága. Csütörtök: Reagan amerikai elnök Washingtonban Szuzuki japán kormányfővel tárgyalt. — Több tízezres til­takozó menet Bobby Sands temetésén. Péntek: A TASZSZ nyilatkozatban elemezte a római NATO-ülés határozatát. — Lemondott a svéd kormány. — Líbia tiltakozott az USÁ-nál, diplomatáinak kiutasítása miatt. Szombat: Megfigyelők szerint az utolsó pillanatig nyíl­tak az esélyek a vasárnapi franciaországi elnökválasztáson. — Ismét veszélyes feszültség jeleit adták hírül a távirati irodák a vietnami—kínai határról. — A szovjet küliigy- mdniSzter-helyettes után az amerikai elnök különmegbí- zottja tárgyalt Damaszkuszban a libanoni válságról. A hét 3 kérdése 1. Történt-e előrelépés a kelet—nyugati kapcsolatok­ban? Ha egyértelmű igennel nem is válaszolhatunk, de tény, hogy a héten bekövetkezett néhány esemény óvatos optimizmusra adhat okot. A háromhetes húsvéti szünet után ismét ülésező madridi értekezleten Ujicsov szovjet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fogadta Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát, aki a héten hivatalos lá­togatáson tartózkodott a Szovjetunióban. külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy egészében ha­ladás tapasztalható, még ha az lassú és egyenlőtlen is, s hangsúlyozta, hogy van lehetőség az álláspontok további közelítésére. Kastl NSZK-küldöttségvezető is elismerte a semleges országok tervezetének jelentőségét, amely — mint mondotta — lehetővé teszi a találkozó munkájának meggyorsítását. Eközben a NATO-külügyminiszterek ró­mai ülésén Haig amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy még az év vége előtt tárgyalások kezdődhetnek a Szovjetunióval az európai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták korlátozásáról. A közlést üdvözölték ugyan az at­lanti partnerek, de több ny ugat-európai ország vezetői elé­gedetlenek azzal, hogy Washington nem azonn'ali tárgya­lásokra mutatott készséget. Ezt a momentumot a moszkvai elemzők is kiemelték, s a Haig-ibejelentés másik negatív vonásának azt minősítették, hogy továbbra sem világos: pontosan miről és milyen formában hajlandó az USA tár­gyalni. A Pravda, majd a TASZSZ péntek esti nyilatko­zata rámutatott, hogy a NATO tanácskozásán megerősí­tették az 1979-es rakétatelepítési határozatot, s ezzel bi­zonyságot tettek arról, hogy a fegyverkezés megkezdett útján akarnak haladni. Mindenfajta tárgyalási készség tényleges próbája csakis a gyakorlat lehet A nemzetközi politikai érintke­zésnek pedig rendkívüli fontos eleme a bizalom. Ezt hang­súlyozta egyebek között moszkvai sajtóértekezletén Wald­heim ENSZ-főtiíkár, aki kijelentette, hogy vissza kell tér­ni a nemzetközi megértés és együttműködés politikájához. A konkrét szovjet békekezdeményezéseket méltatva az ENSZ főtitkára elmondotta, hogy konzultálni kíván a Biztonsági Tanács tagjaival egy esúcsszimtű BT-ülés meg­tartásának lehetőségéről. 2. Mi a tétje a vasárnapi nyugat-berlini választásnak? Nem csupán az, hogy valóba válnak-e a kétmilliós vá­rosban 1963 óta ellenzékben lévő kereszténydemokraták reményei. Az utolsó előrejelzések szerint a CDU-nak reá­lis esélye van a kormányra kerülésre, s csak az a kérdés, hogy relatív vagy abszolút többséget szerez-e a 135 tagú nyugat-berlini képiviselőházban. Az előbbi esetben a mér­leg nyelveként a jelenlegi koalícióban részt vevő liberá­lisak (FDP), illetve a mind hangsúlyosabb erőként jelent­kező környezetvédők (zöldek) léphetnek föl. A kambodzsai választások sikeres lépést jelentettek az or­szág konszolidációjának útján. Képünkön: szavazóbiztosok kiürítik egy Phnom Penh-i körzet szavazóurnáját. A városban kialakult, hónapok óta tartó feszültség semmiképp sem a szociáldemokrata—liberális koalíciónak kedvez. A karácsony előtt kipattant építésügyi panama hátterében több SPD-szenátor „sárosnak” bizonyult, s amikor Stotabe polgármester januárban benyújtotta kor­mányának lemondását, már a helyére sebtiben Bonnból delegált, s tekintélyes politikusi múlttal rendelkező Vogel személye sem csillapíthatta le a kedélyeket. Végül az el­lenkék kikényszerítette az idő előtti választásokat, felis­merve, hogy a koalíció képtelen rendezni sorait. Ezen a ponton válik a nyugat-berlini választás ügye nagypolitikai kérdéssé. A kereszténydemokraták ugyanis nyíltan abban reménykednek, .hogy a nyugat-berlini sze­nátus elihódításá a bonni koalíciót is megingathatja. Az NSZK-t a liberálisakkal koalícióban kormányzó SPD-t valóban belső válságok marcangolják, a szociáldemokra­ták bel- és külpolitikai kérdésekben egyaránt megosztot­tak, az FDP pedig manapság sokkal kevésbé engedelmes és szilárd koalíciós partner, mint a korábbi években. A CDU tehát abban bízik, hogy a Ny ugat-Béri in ben végbe­menő változások végső soron előrejelzésül szolgálhatnak 1983-ra, az NSZK-beli általános választásokra. 3. Puccsveszély fcnycget-e ismét Spanyolországban? A legutóbbi napok fejleményei nem sok jóval biztat­nak. Miután a madridi kormány erélyes intézkedések egész sorát hozta a terebélyesedő terrorhullám megfékezé­sére, az indulatok nemhogy csillapodtak volna, inkább magasabbra csapták. A GRAPO szélsőbaloldali terrorszer­vezet hétfőn Madridban és Barcelonában gyilkolt, a baszk szeparatistákát tömörítő ETA csütörtök délelőtt újabb merénylettel .hívta föl magára a figyelmet. Egy mo­torkerékpárról két fiatalember bombát dobott arra a ka­tonai gépkocsiba, amelyben Valenzuela altábornagy és há­rom kísérője utazott — a robbanás következtében az al­tábornagy súlyosan megsebesült, három társa meghalt. Bizonyos, hogy ami ezekben a napokban Spanyolor­szágban történik, az nem egyszerűen a terroristák válasza a kormány erélyes intézkedéseire. Carillo, a Spanyol Kom­munista Párt főtitkára alapos okkal figyelmeztetett-arra, hogy a demokratikus rendszer elleni súlyos provokációkról van szó. Ezzel magyarázható, hogy a szenátus elnöke a kormányfő kérésére — útját megszakítva — hazatért svéd­országi látogatásáról, hogy előbbre hozzák a parlamenti vi­tát a rendkívüli és ostromállapot kihirdetését szabályozó törvénytervezetről. A politikai élet azonban nemcsak a hatalom csúcsain élénkült meg Spanyolországban. A parlamentben képviselt négy legnagyobb párt felhívására pénteken déli 12 órakor két percre megállt áz élet az országban. A jelképes mun­kabeszüntetés, amelyhez egyedül a fasiszta szervezetek nem csatlakoztak, hathatósan demonstrálta, hogy a spa­nyolok elítélik a terrorizmust, békét és nyugalmat akar­nak, nem bombarobbanásokat. Már csak azért is, mert többségük tisztában van azzal, hogy a terrorizmus azok­Ma tartják a francia elnökválasztás második for­dulóját. Képünkön: a szocialista jelölt, Francois Mitter­rand egy kampány-sajtókonferencián — jobbra a Szocia­lista Párt első titkára, Lionel Jospin. nak a jobboldali, s a hadseregben még mindig erőteljesen képviselt erőknek a kezére játszik, amelyek ürügyet ke­resnek a fasisztoid katonai puccsra. Néhány hete, a par­lament foglyul ejtésével ezek az erők bebizonyították, hogy nemcsak ikonspirálnak, cselekednek is. Legközelebb talán ügyesebb terv alapján... KÜRTI GÁBOR Leonyid Brezsnyev beszéde Kijevben (Folytatás a 1. oldalról.) — Vannak azonban a tő­kés világban olyan államfér­fiak is, akik a jelekből ítél­ve hozzászoktak ahhoz, hogy csak az erő és a diktátum ka­tegóriában gondolkozzanak. Legfőbb politikai hitvallá­suknak azt tekintik, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval szem­ben. A nemzetközi problé­máknak tárgyalásokkal, köl­csönösen előnyös megállapo­dásokkal történő megoldása számukra szemmel láthatóan valahol a sor végén álló le-, hetőség — ha egyáltalán ko­molyan gondolnak erre. — Vannak közöttük olya­nok is, lakik nyíltan kijelen­tik, hogy a béke állítólag nem a legfontosabb dolog, van, ami fontosabb a béké­nél. Gondolkozzanak csak: elképzelhető-e ennél iszonya­tosabb álláspont, ennél elni- kiusabb magatartás a népek sorsa, köztük a sóját népük sorsa iránt, az emberek száz­millióinak élete iránt? Hiszen közismert tény, hogy a had­viselés, a tömegpusztítás esz­közei ma olyan erejűek, hogy alkalmazásuk megkérdőjelez­né sok nép, sőt az egész mai civilizáció létét. — Ezért ha ma visszaver­jük a katonai kalandok ked­velőinek politikáját, kiállunk a béke megszilárdítása mel­lett, akkor az emberiség éle­tének védelme mellett ál­lunk ki, amellett, hogy meg­védelmezzük mindazt a ha­talmas értéket, amelyet az emberek évezredek során hoztak létre. — Nem is szólok arról, milyen ostobák azok a számí­tások, amelyek úgy vélik, hogy fenyegetésekkel, gazda­sági blokáddal, vagy katonai agresszióval meg lehet aka­dályozni a szocialista orszá­gok fejlődését, vagy a népek­nek a nemzeti szabadságért, a társadalmi igazságosságért vívott harcát. — Bennünket nem lehet fenyegetni. Erősek az ide­geink, jó edzésen mentünk át. Mi nem a fegyverkezési verseny hívei, hanem ellen­ségei vagyunk. Jól tudnánk alkalmazni más célokra azo­kat az eszközöket, amelyeket a fegyverkezés elnyel. De ha rákényszerítenek bennünket, akkor gyors és hatékony vá­laszt tudunk adni a kard­csörtető imoerializmus bár­melyik! kihívásra. Első szá­mú, legszentebb kötelessé­günk ugyanis az, hogy bizto­sítsuk hazánk és szövetsége­seink biztonságát, biztosítsuk a szovjet nép számára a szi­lárd békét. — A jelenlegi körülmé­nyek között, minden eddigi­nél nagyobb szükség van a körültekintésre, a józan mér­legelésre, s ezzel együtt a becsületes, bátor erőfeszíté­sekre a megegyezés, a nem­zetközi bizalom jegyében. — Az SZKP legutóbbi kongresszusa ismét megerősí­tette, hogy a Szovjetunió nemzetközi politikájának leg­főbb célja a béke. A prog­ram meghatározása magától értetődően a munka kezde­tét, nem pedig végét jelenti. Még előttünk áll az egész munka, az egész küzdelem. Nem tartunk igényt arra, hogy monopolizáljuk a béke megszilárdítását. A széles körű párbeszéd mellett va­gyunk és minden építő esz­me mündig megértésre talál nálunk. — A nemzetközi helyzet lehet rosszabb vagy jobb — de rendkívül fontos az, hogy ne térjünk le a helyes út­ról. Következetesen azért fo­gunk dolgozni, hogy csök­kentsük a feszültséget, meg­őrizzük az enyhülést, bizto­sítsuk annak továbbfejlődé­sét Ezt tekintjük kulcskér­désnek. — Elgondolásaink tiszták és nemesek. Erőnk nagy, de mi sohasem fogjuk azt a né­pek kárára felhasználni — mindig a békét szolgálta, s ezt szolgálja a jövőben is. — Más államok szabadsága és biztonsága a mi szabadsá­gunk és biztonságunk lénye­ges feltétele. Ugyanakkor azonban a szabadságunk és biztonságunk elengedhetetlen feltétele más országok sza­bad és független fejlődésének — jelentette ki többek kö­zött Leonyid Brezsnyev. A nagy tetszéssel, lelkese­déssel fogadott beszéd után több felszólalás hangzott el: a háború egykori veteránjai, köztük Kirill Moszkalenko marsall, honvédelmi minisz­terhelyettes, Alekszej Fjodo- rov, a híres partizánparancs­nok mellett a középnemze­dék és a legfiatalabbak kép­viselői tettek hitet a béke mellett, ■ ígérték meg, hogy továbbra is a Nagy Honvédő Háború hőseinek emlékéhez méltón dolgoznak a szovjet haza felvirágzásáért, védel­méért. Az ünnepség végén a ka­tonai alakulat díszmenetben vonult el a vendégek előtt. A megnyitó után Leonyíid Brezsnyev és az ünnepség vendégei megtekintették az emlékmúzeumot. BUDAPEST Az éves kiképzési tervnek megfelelően május 10. és 16. között hazánk területén a Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli had­seregcsoport kijelölt parancs­nokságai közös törzsvezetési gyakorlatot hajtanak végre. A gyakorlatot Oláh István vezérezredes, vezérkari fő­nök, honvédelmi miniszter- helyettes vezeti. VARSÓ A Varsó közelében lévő Otwock kisváros vasútállo­másán csütörtökön délután két erősen ittas, büntetett elő­életű fiatalember kövekkel be­zúzta a vasútállomás közeié­iben levő rendőrőrs néhány ablakát. A rendőrök őrizetbe vették őket, mire egyikük se­gítségért kiabált, s a rendőr­őrsöt pillanátok alatt több- száz fős, főleg fiatalokból ál­ló tömeg vette körül. Hajna­li három órakor a helyszínre érkeztek a „Szolidaritás” ma- zowszei regionális szerveze­tének képviselői. Közbenjá­rásukra a két őrizetbe vett * fiatalembert szabadon bocsá­tották, s ezt követően a ma- zowszei szervezet képviselői hosszú rábeszélés után elér­ték, hogy az épületet körül­vevő emberek távozzanak. Pénteken délután azonban ismét mintegy ezer főnyi tö­meg sereglett össze a rendőr­őrs körül, és felgyújtották az épületet. A helyszínre érkező tűzoltók megpróbálták elol­tani a tüzet, de munkájukat megakadályozták. Éjjel isme­retlen személyek kalapáccsal és más eszközökkel szétver­ték az épület még megma­radt részeit. A lengyel közvé­lemény megdöbbenéssel fo­gadta az incidens hírét. LONDON Szombatra virradó éjjel az észak-írországi Londonderry- ben, a katolikus negyed pe­remén mintegy 200 fiatal négy órán át támadta a brit hadsereg járőreit kövekkel, benzines palackokkal, savat vagy szegeket tartalmazó üve­gekkel. A katonák gumilöve­dékekkel válaszoltak. Az ut­cai csata folyamán 22 letar­tóztatás és több sebesülés ’történt.

Next

/
Thumbnails
Contents