Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

1981. május 10. irsfÉPÜJSAG 3 Gyorsított ügyintézés o tanácsoknál „A tanácsok... az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék tömegkapcsolataikat." (Az MSZMP XII. kongresszusának határozatából.) iAz államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény harminc napban határozza meg azt a határidőt, amelyen belül az állampolgárok által kezde­ményezett ügyekben intéz­kedni, dönteni kell. Az azóta eltelt közel negyedszázados gyakorlat bebizonyította, hogy az ügyek túlnyomó többségét ennél rövidebb idő alatt is el lehet intézni. Van­nak azonban kivételek, ami­kor az eljárás — különböző okok miatt — elhúzódhat, 30 napon túl is. A megyei tanács vb. tavaly novemberben irányelveket adott ki, a rövidített hatósági ügyintézési határidők alkal­mazásáról, tételesen felsorol­va azokat az — elsősorban az ügyfél által kezdeményezett — ügyeket, amelyekben azonnal, három, nyolc, vagy tizenöt napon belül dönteni kell. Most, a megyei tanács párt-végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén azt vizsgál­ták, hogyan hajtják végre a (tanácsi szervek, hogyan ér­vényesítik ezeket az irány­elveket. Az 1979. évi ügyiratforgal­mi felmérés szerint a közsé­gi, városi tanácsoknál, a já­rási hivataloknál és a megyei tanács szakigazgatási szervei­nél összesen 364 348 darab ügyirat „született”, illetve ér­kezett. Az irányelvekben ki­adott, ügyfajták szerint rész­letezett esetek száma, ame­lyekben rövidített határidőt kell betartani, 203 934, ennyi esik ebbe a kategóriába. Ezék általában a leggyakrab­ban élőforduló ügyek, ame­lyek az állampolgárok kez­deményezésére keletkeznek. A tartási szerződések jóváha­gyásától a haláleset bejelen­téséig, az adóügybeni részlet- fizetési kedvezmény engedé­lyezéséig széles a skála. Közülük soknál eddig is azonnal, vagy pár nap alatt intézkedtek, döntöttek. Az irányelvek összeállításánál az ilyen tapasztalatokat is figye­lembe vették. Ám most kö­telezővé vált a rövidített ha­táridők betartása. A sok ügy közül néhány példa: Az azonnal elintézendő ügyek közé sorolták az irány­elvek az iparjogosítvány irán­ti kérelemhez szükséges er­kölcsi bizonyítvány beszerzé­séhez igazolás kiadását. En­nek harminc nap volt a ha­tárideje. Hasonlóképpen azonnal kell intézkedni a kis­korúnak ideiglenes hatályú in­tézeti beutalása esetén. Ko­rábban hetekig is eltartott, amíg az anyasági jutalmat ki. utalták, most ebben azonnal, az igény bejelentésekor intéz­kednek. A „háromnapos" ka­tegóriába sorolták a rendkí­vüli nevelési segély megálla­pítását, a rendkívüli szociális segély kérelem teljesítését, a közterület-használati enge­dély kiadását. A nyolc napon belül elintézendő ügyek közé húszfajtát sorolnak az irány­elvek. Köztük jónéhány olyat is, amelyekben az eljárás gJa­karta elhúzódott harminc na­pon túl is. Mint például a tartási, életjáradéki és örök­lési szerződéseknél a békél­tetési eljárás lefolytatása, vagy a katonai családi segély megállapítása. Tizenöt napon belül kell elintézni tizennégy ügyfajtát, köztük — ami szintén néha harminc napon túl is elhúzódott — a házadó­mentességet megállapító ha­tározat kiadását. A községi, városi tanácsok — a megyei tanács vb. irány­elveiből kiindulva — elkészí­tették saját szabályzatukat, sőt a Dombóvár városi Ta­nács még meg is előzte azt. A listát szűkítették és bőví­tették. Bonyhád például a há­rom napon belül elintézendő ügyek közé sorolta a tartási szerződéseknél helyszíni kör­nyezettanulmány készítését, a szekszárdi tanács vb. a la­kásigények ny i 1 vántartásba Vételéről szóló visszaigazolást, a „nyolcnaposok" közé! a sző­lőtelepítési igazolás kiadását. iA gyorsított ügyintézés — mint. azt a tanácskozáson többen is elmondták, kedve­ző visszhangot váltott ki a lakosság körében. Jók a ta­pasztalatok annak ellenére, hogy még kevés idő telt el a bevezetés óta. Dokumentál­hatóan bizonyítja az intéz­kedés eredményességét, hogy a megfellebbezett döntések aránya nem emelkedett a ko­rábbihoz képest. Ez azért ér­demel figyelmet, mert a rö­vidített ügyintézési idő miatt kevesebb idő áll a döntést igénylő ügyekben a tényállás tisztázására, a bizonyítékok beszerzésére, általában a dön­tés jogi megalapozására. A lakosság széles rétegei nemigen értesültek az intéz­kedésről, egy-két helytől el­tekintve. Dombóvárott ötezer „szórólapot" nyomattak és juttatták el a lakossághoz, tá­jékoztatva arról, hogy milyen ügyekben várhatják el az azonnali, a három, nyolc, il­letve tizenöt napon belüli döntést. A paksi járásban a helyi tanácsokkal tartott ko­ordinációs megbeszéléseken, vb- és tanácsüléseken, a já­rási hivatalban pedig leg­utóbb az általános iskolai ve­zetők értekezletén ismertették a rövidebb ügyintézést, a ta­mási járás néhány községé­ben a népfrontbizottságot tá­jékoztatták. Ám a végrehaj­tóbizottság úgy foglalt állást, hogy különösebb propagan­dára itt nincs szükség, hiszen a legjobb tájékoztatás, pro­paganda az, ha a lakosság ta­pasztalja: a korábbinál gyor­sabban intézik el azokat az ügyeket, amelyekkel a ta­nácshoz fordul. A tapasztala­tok figyelembevételével újabb ügyfajtákat kell bevonni a gyorsított ügyintézésbe. J. J. Történelmi tájakon (V.) w Balogh Adám a kölesdi síkon 1708 őszén rossz idők jár­tak a kuruc fegyverekre. A trencsényi csatavesztés után az volt Heister császári tá­bornagy terve, hogy nemcsak nyugatról és északról támad, hanem délről megindított — jórészt szerb hadakkal — is gyűrűbe fogja a kuruc csa­patókat. A déli haderő egy része volt az a másfél ezer gyalogos, ezer lovas határőr és egy századnyi Nehem-gya- logezredbeli katonaság, amely Simontornya irányába nyomult előre, hogy az oda a Bakony felől érkező Heister- rel egyesülhessen. Ezt a had­műveletet gátolta meg Béri Balogh Ádám, akinek a bri- gadérossága alá Somogyi Ádám „regulárisforma” ez- rede, Szekeres István ezrede, Balogh Ferenc gyalogosai tartoztak és Zala megyei fel­kelők, Bessenyei László pa­rancsnoksága alatt. A harc a Kölesd melletti Tábódi-mezőn folyt, a Sár­víz mentén, 1708. szeptember 2-án, reggel 5 órakor kezdő­dött, amikor a kuruc előőr­sök rápuskáztak a császári­akra, majd rövid lövöldözés után futásnak eredtek. Az ősi cselvetés most is bevált. Idézzünk a brigadéros életét feldolgozó történész, Tóth Gyula munkájából: „A martalék előhad szín­lelt menekülése a rejtekhe­lyen tanyázó kurucok felé ve­zette a váratlan sikertől megtévedt ellenséget. A min­den oldalról előrohanó kuruc derékhad rövid idő alatt be­kerítette az üldözés közben szétszóródott szerb lovasokat és gyalogosokat. A közelharc­ban a megrémült ellenség jó része elesett, Pflueg és Rat- kovicz parancsnokok eleve­nen kerültek kuruc kézbe.” Balogh Ádám jelentése sze­rint az ő csapatai mintegy 40 halottat és 75 sebesültet vesz­tettek, köztük több tisztet. A meglepetés teljes lehetett, mert Pflueg ezredes seregét teljesen szétverték, több száz halott maradt a csatatéren, nagyon sók szekér esett zsák­mányul és ahogyan Balogh Ádám írta: „Zászlót küldöt­tünk az kiket nyertünk 25.” Említésre érdemes, hogy az idősebb kölesdiek máig szá­mon tartanak egy forrást, melynek vize állítólag épp a vágott sebek kezelésére külö­nösen előnyös és amelyet a kölesdi síkon aratott neveze­tes diadal után nagyon sokan kényszerültek hasznosítani. O. I. Fotó: Cz. S. (Folytatjuk) A hét vége ünnepi hangulatban telt, A má­jus elsejei felvonulások mindig derűsek — legalábbis az elmúlt harminchat évet tekintve — hangulatosak és a sok ember, a nagy tömeg ellenére is meghittek. Meghittek, írom és az ilyesfajta érzelmekre a ma — különösen ha az ország határain túlra tekintünk — a mai hely­zet kevesebb okot ad. Talán ezért is felemelő végignézni egy felvonulást, ahol derűsebb ese­mények kapnak hangsúlyt; ünnepeljük azokat az eredményeket, amiket elértünk és főként azokat akikkel elértük. Lapunk is folyamatosan beszámol azokról az üzemekről és az ott dol­gozó munkásokról, akik kiemelkedőt nyújtottak az elmúlt évben és ezért kitüntetésekben része­sültek. Sok helyütt volt majális, sokan töltötték az ünnepek egy részét a természetben, pihen­tek, szórakoztak. Apropó természetes környe­zet... Fogathajtás A nagydorogi Hollós Zoltán hajtotta né- gyesfogat Elidegenedés, a technikai civilizáció szin­te ellenünk fordul (lásd még környezetvé­delem), helyi háborúk, fegyverkezés, bruta­litás és erőszak, tárgyalások és aztán me­gint kezdődik elölről. Ezeket a sztereotip megfogalmazásokat szinte naponta hallani a kommunikáció valamelyik csatornáján. Sajnos. Az ilyesfajta információk hallatán az em­berben óhatatlanul kialakul — vérmérsék­lettől függően — valamifajta veszélyérzet. A tudomány jóvoltából egyre többet tudunk és egyre több dolgot állítunk az emberiség, a civilizáció szolgálatába. Néha azonban felmerül, hogy nem merészkedünk-e túl messzire; mintha sok millió éves kapcsola­tunk a természettel megsínylené az ipari termelés erőszakos párbeszédét környeze­tünkkel. Üdvözlendő minden olyan ténykedés, ami ezt ellensúlyozni látszik, vagy igyekszik. Vegyük a fogathajtást. Ember és ló kap­csolata a versenyeket eldöntő tényező. Ter­mészetes a kapcsolat ember és állat között és az ilyen magas fokon előadott együttmű­ködéshez sok szeretet kell és rengeteg mun­ka. Az ilyesfajta versenyek szinte népünne­pély számba mennek falun, így például leg­utóbb Nagydorogon, ahol a beszámoló sze­rint jó szervezéssel zajlott a díj- és mara­toni hajtás, az akadályverseny. Nem árt ar­ra sem felhívni a figyelmet, hogy az ország­ban egyedül megyénk rendez ebben a szám­ban bajnokságot és érthető, hogy más me­gyékből is nagy az érdeklődés, sokan nevez­nek az ország híres lótenyésztő vidékeiről és gazdaságaiból. Egy időben — a mezőgazdaság addig nem látott léptékű gépesítésekor — néhányan ennek a kedves és okos négylábúnak halá­lát jósolták, üdvözlendő tehát a felvirágzás. Kukorícázás 7 A tavasz visszatértével a figyelem is hangsúlyosabban irányul a mezőgazdaság felé. A statisztika szerint az országban meg­közelítőleg egymillió háztáji és kisgazda­ságban termelnek. Figyelembe véve a lako­sok számát, az emberek zömének közvetlen köze van a mezőgazdasági termeléshez, ha másként nem, hát a kiskert erejéig. Így érthető, ha kilépve a lakásból ebből a — mármint a mezőgazdasági — szempontból is kémleljük az eget. Március végétől negy­ven napig ezt hiába tettük, aztán végre esett az eső, de egy igazán kiadós csapadék még mindig ráférne az ország nagy részé­re. A jól telelt őszi kalászosok megsínylet­ték a csapadékhiányt, néhol Sárgulni kezd­tek a vetések és a fejlődés is elmaradt a megszokott ütemtől. Ä kukoricát viszont lehetett vetni, hiszen a gépek rámehettek a földekre, az egyenletes és kellő gyorsaságú keléshez viszont ennek a kultúrának sem volt kielégítő nedvesség a talajban. Való igaz, hogy aki gyakran jár üzemek­ben, tapasztalhatja, hogy időjárás van ugyan, de kedvező időjárás nagyon ritkán. Aki viszont termel, annak bizakodni szin­te munkaköri kötelesség. Megtenni min­dent, amit az adott időben és helyzetben le­het, aztán, hogy az objektív tényezők ho­gyan alakulnak, az már más kérdés. A hét végén gyakorlatilag befejezik a me­gyében a vetést, a jövő hétre már csak né­hány tábla maradhat. Az idén is jó néhány kísérleti parcellán és táblán vizsgálják az új hibridkukoricát. Mit tudnak és mire képesek a megye ter­mészeti adottságai között — ennek megál­lapítása a tesztelések célja. Nem mindegy, hogy mit produkál ez a kultúra, (hiszen a szántóterület jelentős részén termeljük. A hibridek sokat tudnak és nekünk is egyre többet kell tudnunk. Ebben nincs kukoricázás. Házak Hírlapi csemege és állítólag — kellőkép­pen elkészítve — a tálon is delicat a csiga. Csigaszezon kellős közepén vagyunk, ha va­laki nem tudná. Állítólag attól szezon, hogy a félénk kis állatok ilyenkor vannak sze­relmes kedvükben és keresik egymást. Kü­lönösen eső után, amikor a csigasebesség az átlagos fölé fokozható, ugyanis a nedves ta­lajon jobbak a csúszási viszonyok — ezt. persze nemcsak a csiga tudja. Szedni tehát ilyenkor érdemes — könnyedén össze lehet kapkodni egy vödörre valót, amiért kétszáz forint is járhat. A környékünkön is szede­getik, ebből könnyen megvan a zsebpénz. Persze csigája válogatja, mert van egy bi­zonyos minimális mérethatár, amíg első osztályú, illetve elfogadja az átvevő. Ez­után csigamértékkel mérve szupersebesség­gel haladnak a dolgok, illetve a kamionok, vagy a vagonok és a csiga világot lát... Az­tán már csak ővele látják vendégül az ínyenceket. Vödörből exportra Persze könnyű a csigának, mondhatnák az igénylők, nekik nincs lakásproblémájuk. Szívesen böngészem a lakáshirdetéseket és néha elámulok; félmillió forint. Ennyi pénz nincs is. És még többet is kérnek, persze városban és persze keresett helyen. Ugyan­akkor szinte minden ötszáz lakosnál kisebb faluban van jó néhány ház, amit alig lehet eladni negyven-ötvenezer forintért. Nem is ház, hanem porta, kerttel melléképületek­kel. Kár veszendőbe hagyni őket és az újabb rendeletek értelmében segítik is az ilyen házak vásárlását, hiszen ez is nemzeti érték, mindamellett azt remélik, hogy az ilyen rendelkezésekkel enyhítik a városok krónikus lakáshiányát. Gyarapodnak azok a vásárlások, melyek jelezni látszanak egy visszafelé lejátszódó folyamatot, hogy nem­csak a városok felé van mozgás, hanem a falvakba is kiköltöznek a városból. Kukoricafogyasztók st — A kölesdi sík és a már megváltozott vízpart

Next

/
Thumbnails
Contents