Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-10 / 108. szám
1981. május 10. irsfÉPÜJSAG 3 Gyorsított ügyintézés o tanácsoknál „A tanácsok... az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék tömegkapcsolataikat." (Az MSZMP XII. kongresszusának határozatából.) iAz államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény harminc napban határozza meg azt a határidőt, amelyen belül az állampolgárok által kezdeményezett ügyekben intézkedni, dönteni kell. Az azóta eltelt közel negyedszázados gyakorlat bebizonyította, hogy az ügyek túlnyomó többségét ennél rövidebb idő alatt is el lehet intézni. Vannak azonban kivételek, amikor az eljárás — különböző okok miatt — elhúzódhat, 30 napon túl is. A megyei tanács vb. tavaly novemberben irányelveket adott ki, a rövidített hatósági ügyintézési határidők alkalmazásáról, tételesen felsorolva azokat az — elsősorban az ügyfél által kezdeményezett — ügyeket, amelyekben azonnal, három, nyolc, vagy tizenöt napon belül dönteni kell. Most, a megyei tanács párt-végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén azt vizsgálták, hogyan hajtják végre a (tanácsi szervek, hogyan érvényesítik ezeket az irányelveket. Az 1979. évi ügyiratforgalmi felmérés szerint a községi, városi tanácsoknál, a járási hivataloknál és a megyei tanács szakigazgatási szerveinél összesen 364 348 darab ügyirat „született”, illetve érkezett. Az irányelvekben kiadott, ügyfajták szerint részletezett esetek száma, amelyekben rövidített határidőt kell betartani, 203 934, ennyi esik ebbe a kategóriába. Ezék általában a leggyakrabban élőforduló ügyek, amelyek az állampolgárok kezdeményezésére keletkeznek. A tartási szerződések jóváhagyásától a haláleset bejelentéséig, az adóügybeni részlet- fizetési kedvezmény engedélyezéséig széles a skála. Közülük soknál eddig is azonnal, vagy pár nap alatt intézkedtek, döntöttek. Az irányelvek összeállításánál az ilyen tapasztalatokat is figyelembe vették. Ám most kötelezővé vált a rövidített határidők betartása. A sok ügy közül néhány példa: Az azonnal elintézendő ügyek közé sorolták az irányelvek az iparjogosítvány iránti kérelemhez szükséges erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez igazolás kiadását. Ennek harminc nap volt a határideje. Hasonlóképpen azonnal kell intézkedni a kiskorúnak ideiglenes hatályú intézeti beutalása esetén. Korábban hetekig is eltartott, amíg az anyasági jutalmat ki. utalták, most ebben azonnal, az igény bejelentésekor intézkednek. A „háromnapos" kategóriába sorolták a rendkívüli nevelési segély megállapítását, a rendkívüli szociális segély kérelem teljesítését, a közterület-használati engedély kiadását. A nyolc napon belül elintézendő ügyek közé húszfajtát sorolnak az irányelvek. Köztük jónéhány olyat is, amelyekben az eljárás gJakarta elhúzódott harminc napon túl is. Mint például a tartási, életjáradéki és öröklési szerződéseknél a békéltetési eljárás lefolytatása, vagy a katonai családi segély megállapítása. Tizenöt napon belül kell elintézni tizennégy ügyfajtát, köztük — ami szintén néha harminc napon túl is elhúzódott — a házadómentességet megállapító határozat kiadását. A községi, városi tanácsok — a megyei tanács vb. irányelveiből kiindulva — elkészítették saját szabályzatukat, sőt a Dombóvár városi Tanács még meg is előzte azt. A listát szűkítették és bővítették. Bonyhád például a három napon belül elintézendő ügyek közé sorolta a tartási szerződéseknél helyszíni környezettanulmány készítését, a szekszárdi tanács vb. a lakásigények ny i 1 vántartásba Vételéről szóló visszaigazolást, a „nyolcnaposok" közé! a szőlőtelepítési igazolás kiadását. iA gyorsított ügyintézés — mint. azt a tanácskozáson többen is elmondták, kedvező visszhangot váltott ki a lakosság körében. Jók a tapasztalatok annak ellenére, hogy még kevés idő telt el a bevezetés óta. Dokumentálhatóan bizonyítja az intézkedés eredményességét, hogy a megfellebbezett döntések aránya nem emelkedett a korábbihoz képest. Ez azért érdemel figyelmet, mert a rövidített ügyintézési idő miatt kevesebb idő áll a döntést igénylő ügyekben a tényállás tisztázására, a bizonyítékok beszerzésére, általában a döntés jogi megalapozására. A lakosság széles rétegei nemigen értesültek az intézkedésről, egy-két helytől eltekintve. Dombóvárott ötezer „szórólapot" nyomattak és juttatták el a lakossághoz, tájékoztatva arról, hogy milyen ügyekben várhatják el az azonnali, a három, nyolc, illetve tizenöt napon belüli döntést. A paksi járásban a helyi tanácsokkal tartott koordinációs megbeszéléseken, vb- és tanácsüléseken, a járási hivatalban pedig legutóbb az általános iskolai vezetők értekezletén ismertették a rövidebb ügyintézést, a tamási járás néhány községében a népfrontbizottságot tájékoztatták. Ám a végrehajtóbizottság úgy foglalt állást, hogy különösebb propagandára itt nincs szükség, hiszen a legjobb tájékoztatás, propaganda az, ha a lakosság tapasztalja: a korábbinál gyorsabban intézik el azokat az ügyeket, amelyekkel a tanácshoz fordul. A tapasztalatok figyelembevételével újabb ügyfajtákat kell bevonni a gyorsított ügyintézésbe. J. J. Történelmi tájakon (V.) w Balogh Adám a kölesdi síkon 1708 őszén rossz idők jártak a kuruc fegyverekre. A trencsényi csatavesztés után az volt Heister császári tábornagy terve, hogy nemcsak nyugatról és északról támad, hanem délről megindított — jórészt szerb hadakkal — is gyűrűbe fogja a kuruc csapatókat. A déli haderő egy része volt az a másfél ezer gyalogos, ezer lovas határőr és egy századnyi Nehem-gya- logezredbeli katonaság, amely Simontornya irányába nyomult előre, hogy az oda a Bakony felől érkező Heister- rel egyesülhessen. Ezt a hadműveletet gátolta meg Béri Balogh Ádám, akinek a bri- gadérossága alá Somogyi Ádám „regulárisforma” ez- rede, Szekeres István ezrede, Balogh Ferenc gyalogosai tartoztak és Zala megyei felkelők, Bessenyei László parancsnoksága alatt. A harc a Kölesd melletti Tábódi-mezőn folyt, a Sárvíz mentén, 1708. szeptember 2-án, reggel 5 órakor kezdődött, amikor a kuruc előőrsök rápuskáztak a császáriakra, majd rövid lövöldözés után futásnak eredtek. Az ősi cselvetés most is bevált. Idézzünk a brigadéros életét feldolgozó történész, Tóth Gyula munkájából: „A martalék előhad színlelt menekülése a rejtekhelyen tanyázó kurucok felé vezette a váratlan sikertől megtévedt ellenséget. A minden oldalról előrohanó kuruc derékhad rövid idő alatt bekerítette az üldözés közben szétszóródott szerb lovasokat és gyalogosokat. A közelharcban a megrémült ellenség jó része elesett, Pflueg és Rat- kovicz parancsnokok elevenen kerültek kuruc kézbe.” Balogh Ádám jelentése szerint az ő csapatai mintegy 40 halottat és 75 sebesültet vesztettek, köztük több tisztet. A meglepetés teljes lehetett, mert Pflueg ezredes seregét teljesen szétverték, több száz halott maradt a csatatéren, nagyon sók szekér esett zsákmányul és ahogyan Balogh Ádám írta: „Zászlót küldöttünk az kiket nyertünk 25.” Említésre érdemes, hogy az idősebb kölesdiek máig számon tartanak egy forrást, melynek vize állítólag épp a vágott sebek kezelésére különösen előnyös és amelyet a kölesdi síkon aratott nevezetes diadal után nagyon sokan kényszerültek hasznosítani. O. I. Fotó: Cz. S. (Folytatjuk) A hét vége ünnepi hangulatban telt, A május elsejei felvonulások mindig derűsek — legalábbis az elmúlt harminchat évet tekintve — hangulatosak és a sok ember, a nagy tömeg ellenére is meghittek. Meghittek, írom és az ilyesfajta érzelmekre a ma — különösen ha az ország határain túlra tekintünk — a mai helyzet kevesebb okot ad. Talán ezért is felemelő végignézni egy felvonulást, ahol derűsebb események kapnak hangsúlyt; ünnepeljük azokat az eredményeket, amiket elértünk és főként azokat akikkel elértük. Lapunk is folyamatosan beszámol azokról az üzemekről és az ott dolgozó munkásokról, akik kiemelkedőt nyújtottak az elmúlt évben és ezért kitüntetésekben részesültek. Sok helyütt volt majális, sokan töltötték az ünnepek egy részét a természetben, pihentek, szórakoztak. Apropó természetes környezet... Fogathajtás A nagydorogi Hollós Zoltán hajtotta né- gyesfogat Elidegenedés, a technikai civilizáció szinte ellenünk fordul (lásd még környezetvédelem), helyi háborúk, fegyverkezés, brutalitás és erőszak, tárgyalások és aztán megint kezdődik elölről. Ezeket a sztereotip megfogalmazásokat szinte naponta hallani a kommunikáció valamelyik csatornáján. Sajnos. Az ilyesfajta információk hallatán az emberben óhatatlanul kialakul — vérmérséklettől függően — valamifajta veszélyérzet. A tudomány jóvoltából egyre többet tudunk és egyre több dolgot állítunk az emberiség, a civilizáció szolgálatába. Néha azonban felmerül, hogy nem merészkedünk-e túl messzire; mintha sok millió éves kapcsolatunk a természettel megsínylené az ipari termelés erőszakos párbeszédét környezetünkkel. Üdvözlendő minden olyan ténykedés, ami ezt ellensúlyozni látszik, vagy igyekszik. Vegyük a fogathajtást. Ember és ló kapcsolata a versenyeket eldöntő tényező. Természetes a kapcsolat ember és állat között és az ilyen magas fokon előadott együttműködéshez sok szeretet kell és rengeteg munka. Az ilyesfajta versenyek szinte népünnepély számba mennek falun, így például legutóbb Nagydorogon, ahol a beszámoló szerint jó szervezéssel zajlott a díj- és maratoni hajtás, az akadályverseny. Nem árt arra sem felhívni a figyelmet, hogy az országban egyedül megyénk rendez ebben a számban bajnokságot és érthető, hogy más megyékből is nagy az érdeklődés, sokan neveznek az ország híres lótenyésztő vidékeiről és gazdaságaiból. Egy időben — a mezőgazdaság addig nem látott léptékű gépesítésekor — néhányan ennek a kedves és okos négylábúnak halálát jósolták, üdvözlendő tehát a felvirágzás. Kukorícázás 7 A tavasz visszatértével a figyelem is hangsúlyosabban irányul a mezőgazdaság felé. A statisztika szerint az országban megközelítőleg egymillió háztáji és kisgazdaságban termelnek. Figyelembe véve a lakosok számát, az emberek zömének közvetlen köze van a mezőgazdasági termeléshez, ha másként nem, hát a kiskert erejéig. Így érthető, ha kilépve a lakásból ebből a — mármint a mezőgazdasági — szempontból is kémleljük az eget. Március végétől negyven napig ezt hiába tettük, aztán végre esett az eső, de egy igazán kiadós csapadék még mindig ráférne az ország nagy részére. A jól telelt őszi kalászosok megsínylették a csapadékhiányt, néhol Sárgulni kezdtek a vetések és a fejlődés is elmaradt a megszokott ütemtől. Ä kukoricát viszont lehetett vetni, hiszen a gépek rámehettek a földekre, az egyenletes és kellő gyorsaságú keléshez viszont ennek a kultúrának sem volt kielégítő nedvesség a talajban. Való igaz, hogy aki gyakran jár üzemekben, tapasztalhatja, hogy időjárás van ugyan, de kedvező időjárás nagyon ritkán. Aki viszont termel, annak bizakodni szinte munkaköri kötelesség. Megtenni mindent, amit az adott időben és helyzetben lehet, aztán, hogy az objektív tényezők hogyan alakulnak, az már más kérdés. A hét végén gyakorlatilag befejezik a megyében a vetést, a jövő hétre már csak néhány tábla maradhat. Az idén is jó néhány kísérleti parcellán és táblán vizsgálják az új hibridkukoricát. Mit tudnak és mire képesek a megye természeti adottságai között — ennek megállapítása a tesztelések célja. Nem mindegy, hogy mit produkál ez a kultúra, (hiszen a szántóterület jelentős részén termeljük. A hibridek sokat tudnak és nekünk is egyre többet kell tudnunk. Ebben nincs kukoricázás. Házak Hírlapi csemege és állítólag — kellőképpen elkészítve — a tálon is delicat a csiga. Csigaszezon kellős közepén vagyunk, ha valaki nem tudná. Állítólag attól szezon, hogy a félénk kis állatok ilyenkor vannak szerelmes kedvükben és keresik egymást. Különösen eső után, amikor a csigasebesség az átlagos fölé fokozható, ugyanis a nedves talajon jobbak a csúszási viszonyok — ezt. persze nemcsak a csiga tudja. Szedni tehát ilyenkor érdemes — könnyedén össze lehet kapkodni egy vödörre valót, amiért kétszáz forint is járhat. A környékünkön is szedegetik, ebből könnyen megvan a zsebpénz. Persze csigája válogatja, mert van egy bizonyos minimális mérethatár, amíg első osztályú, illetve elfogadja az átvevő. Ezután csigamértékkel mérve szupersebességgel haladnak a dolgok, illetve a kamionok, vagy a vagonok és a csiga világot lát... Aztán már csak ővele látják vendégül az ínyenceket. Vödörből exportra Persze könnyű a csigának, mondhatnák az igénylők, nekik nincs lakásproblémájuk. Szívesen böngészem a lakáshirdetéseket és néha elámulok; félmillió forint. Ennyi pénz nincs is. És még többet is kérnek, persze városban és persze keresett helyen. Ugyanakkor szinte minden ötszáz lakosnál kisebb faluban van jó néhány ház, amit alig lehet eladni negyven-ötvenezer forintért. Nem is ház, hanem porta, kerttel melléképületekkel. Kár veszendőbe hagyni őket és az újabb rendeletek értelmében segítik is az ilyen házak vásárlását, hiszen ez is nemzeti érték, mindamellett azt remélik, hogy az ilyen rendelkezésekkel enyhítik a városok krónikus lakáshiányát. Gyarapodnak azok a vásárlások, melyek jelezni látszanak egy visszafelé lejátszódó folyamatot, hogy nemcsak a városok felé van mozgás, hanem a falvakba is kiköltöznek a városból. Kukoricafogyasztók st — A kölesdi sík és a már megváltozott vízpart
