Tolna Megyei Népújság, 1981. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

1981. május 9. *EPÜJSÄG3 A Népfront életéből Béke- és barátsági Szekszárd 1985-ben Népesedéspolitika Népesedéspolitikai tanács­kozást tartott tegnap délután a HNF megyei elnöksége mellett működő nő- és réteg­politikai munkaközösség. A népesedéspolitikai határozat végrehajtásának helyzetét minden megyében áttekintik a munkabizottságok, abból a célból, hogy meghatározzák a feladatokat. A határozat végrehajtásáért természetesen nem a népfront a felelős, ha­nem sok más szerv és intéz­mény együtt, de a népfront, a KISZ, a szakszervezet, a Vöröskereszt aktívahálózata igen sokat tehet az aktuális feladatok ismertetésében és a végrehajtásra való mozgósí­tásban. Nem hanyagolhatok el a felvilágosító, szemlélet- formáló feladatok sem, és eb­ben is segíthetnek a tömeg­szervezetek, -mozgalmak. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A pártmunlka gyakorlatára ma még inem jellemző mun­kaiforma létrehozását a dom­bóvári UNIÓ Ipari Szövetke­zetben több tényező is indo­kolta A szövetkezet pártve­zetősége az elmúlt időszak tapasztalataiból kiindulva ar­ra az elhatározásra jutott, hogy szükség van olyan fó­rumra, áhol a kommunisták áttekinthetik a legutóbbi vá­lasztások óta eltelt időszakot és meghatározhatják a továb­bi feladatokat. Erre került sor május 7-én a négy párt- aiápszervezet, a 13 pártcso­port, a szövetkezet gazdasá­gi vezetőinek részvételével. Radó József, a pártvezetőség titkára tényekre alapozott kritikus hangvételű beszámo­lóját 12 hozzászólás követte. Az aktíva nem az eredmé­nyekről tárgyalt elsősorban, hiszen a továbblépés a hiá­nyosságok felszámolásával lehetséges. . A rendezvény a vitaiindító és a vélemények alapján megfogalmazott állásfoglalás elfogadásával ért véget. En­nek lényege: A megbeszélésen részt vet­tek a munkaközösség tagjai és mindazok, akik felelősek valamilyen vonatkozásban a népesedéspolitikáért, így pél­dául a megyei tanács egész­ségügyi és művelődésügyi osztályának képviselői, ma­guk az egészségügyi dolgo­zók. Jelen voltak a társ szer­vek képviselői is. A népesedéspolitikai hatá­rozat végrehajtásának főbb tapasztalatairól Futár Raj- mundné, a megyei csecsemő- otthon igazgatója tartott be­vezető előadást; majd a fel­adatokról Vereczkey Gábor, a megyei kórház szülészeti- nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa tartott ismer­tetést. Az előadásokat vita követte. Az UNIÓ Ipari Szövetkezet kommunista aktívája a poli­tikai munkát alapjaiban véve jónak tartotta. A jobb ered­mények eléréséhez azonban szükséges, hogy a pártmegbí­zatások rendszerét az alap­szervezetek felülvizsgálják, és a feladatok végrehajtását folyamatosan számonkérjék. A vezetőségek tagjainak tu­datosabban kell alkalmazniuk a személyes beszélgetések, a szóbeli agitáció eszközét a feladatok megoldására. A pártcsoportmunka kiemelt szerepet tölt be, ezért a párt- aktíva megbízta a szövetkezet pártvezetőségét, hogy dolgoz­zon ki javaslatot a pártcso­portok munkamódszerére. A szövetkezeti demokrácia meglevő fórumait a jövőben megfelelőbb tartalommal kell megtölteni. Ennek érde­kében az oktatási csoport a következő oktatási évben tanfolyamét szervez a mun­kahelyi tanácskozásvezetők, a szocialista .brigádvezetők, pártcsoportvezetők részére. A tanfolyam célja a funkciók jobb ellátásához szükséges felkészítés. WILHELM ÁDÁM hónap Nagygyűlés Dombóváron A győzelem napja alkalmá­ból — a béke- és barátsági hónap keretében — tegnap este iDombóvárott, a városi művelődési házban békenagy­gyűlést rendezett a MÁV üzemi pártbizottság és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság dombóvári vasútüzemi tagcsoportja. A nagygyűlés előadója Kemény László, az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársa volt. A nagygyűléssel egy idő­ben nyílt meg a művelődési házban a Nagy Honvédő Há­ború eseményeit bemutató kiállítás. Befejeződik a kukorica vetése Gyakorlatilag a hét végére befejeződik a megye nagy­üzemeiben a kukorica veté­se, hiszen a hétközepi ada­tok szerint ennek a munká­nak kilencven százalékával végeztek. Jó néhány táblán már sorol a vetés. Jó ütem­ben haladtak a vetéssel, hi­szen a tavalyi időszakhoz vi­szonyítva tízszázalékos az előny. A vetésnél gondot je­lentett, hogy a tavaszi kiszó­rásra alkalmas, nitrogén- tartalmú műtrágyákból hiá­nyos az ellátás. Kedvezően befolyásolta a kultúra kelé­sét az utóbbi héten hullott csapadék. Ez a búzára már kissé későn jött, meg is lát­szik az őszi vetésű kalászo­sokon; a növények kisebbek az ilyen időszakban szokásos­nál. Az árpa már kalászok _ A kertészetekben befejező­dött a hidegfóliás hajtatás­hoz a paprika kiültetése. A primőrnek szánt görögdiny- nyéket is kiültették a sík­fólia alá. Megkezdődött a sza­badföldi zöldbab vetése. Az üzletekben megjelentek az első primőr termékek, pél­dául a karfiol és a karalábé. A tavaszi munkákhoz ke­mikáliákból —• az említett nitrogén műtrágya kivételé­vel — jó az ellátás. Néhány alkatrész hiánya miatt a műszaki ellátás kevésbé jó. Kommunista aktíva az Uniónál Történelmi tájakon (IV.) Bottyán vára Dunakömlődön 1705-ben a kurucok dunán­túli harcaiban váratlanul fon­tos szerepet kapott Duna- kömlőd. Bottyán János ge­nerális Ordas és'Paks között, az imsódi kanyarban hidat veretett, melyhez az öreg hadvezér Selmecbányáról ho­zatott a saját tervei szerint készült, réz páncélzattal ellá­tott pontonokat. A jobb par­ton nem kínálkozott megerő­sítésre alkalmasabb magas­lat a dunakömlődinél, hiszen Dunaföldvár a császáriak ke­zén volt. Glöckelsberg tábor­nok, budai várparancsnok, ezt természetesen nem néz­hette jó szemmel és már má­jusban csapatokat indított út­nak, hogy a még épülőben lévő erősséget szétrombolják. Ez nem sikerült, mert az ak­ikor Székesfehérvár környé­kén harcoló Bottyán várat­lanul megjelent és délről olyan sikerrel csapott vissza, hogy a császári erőket egész Budáig űzte és a ma már nem létező Tabánt (az Erzsé- get-híd budai hídfőjénél, a Naphegy alatti terület) is felprédálta. Ez 1705. május 20-án történt. Június 9-én Bottyán János már Duna- földvárt ostromolta, amikor Glöckelsberg és Löwenburg tábornokok ismét támadásra indultak, ezúttal sokkal na­gyobb erőkkel. Esterházy Dá­niel kuruc generális az imsó­di részen taktikai hibát vé­tett, így Vak Bottyánnak vissza kellett vonulnia az időközben elkészült, földsán­cokkal védett erősségbe, me­lyet róla neveztek el. Itt több napig állta az ostromot, míg végül június 19-én éjszaka serege zömével kitört. Aki most Szekszárd irányából Bu­dapest felé megy a 6-os úton, a halastavakat bal kézre hagyva, az emelkedő után jobbra láthatja azt a terüle­tet, melyen akkor véres harc folyt. Az ekkor már 60 és 70 év közötti korú, de valószí­nűleg inkább 70 éves kuruc generális maga is megsebe­sült, arcára kardvágást, combjába lövést kapott. A Bottyán várában maradt Csajághy és Horváth ezrede­sek még napokig kitartottak csapataikkal és csak 1705. jú­nius 22-én éjszaka törtek ki maguk is a rövid életű vár­ból, melynek neve mindmáig fennmaradt. O. I. Fotó; Cz. S. Közműfejlesztés, lakásépítés Lakosságszám éjjel, nappal Közelmúltban tárgyalta a MSZMP szekszárdi, városi bizottsága és rövidesen a vá­rosi tanácsülés elé kerül a megyeszékhely hatodik ötéves terve. Az előrelátás szép em­beri tulajdonság, de termé­szetesen vannak határai és nem alapulhat megérzéseken. A Vil. ötéves terv gondos mérlegelést igényel, a lehető­ségek előre becslését (ameny- nyire ez megtehető) és visz- szatekintést az eddig meg­tett útra is. iEz utóbbit tulajdonképpen Szekszárd minden lakója megteheti és egyáltalán nem szükséges az amúgy sem túl­ságosan olvasmányos muta­tószámok és százalékok kö­zött elmerülnie. Amikor e sorok írója 17 évvel ezelőtt először tette be a lábát ide, a Gemenc-szállónak, művelő­dési központnak, Promé- theusz-parknak, Kölcsey la­kótelepnek, Korzó Áruház­nak, Skálának, Tambov la­kótelepnek, főiikolának, ha- jóháznlak, fedett uszodának, 160 lakásos háznak, vagy éppenséggel helyi autóbusz­közlekedésnek még híre se volt. A valóban őslakos szek­szárdiak természetesen ennél összehasonlíthatatlanul hosz- szabíb felsorolásra vállalkoz­hatnak. A felszabadulás óta eltelt évtizedek egyik jellem­zője az is, hogy városaink, településeink „spontán” fej­lődése helyére tervezés, a tu­datosság lépett. Ami még ak­kor is igaz, ha a tervezés nem volt mindig makulátlan, tör­téntek hibák, sőt, néha még a föld alól is bukkantak elő meglepetések: — például a pincerendszerek formájában. Az előbbi visszatekintést kissé rövidebbre fogva meg­állapíthatjuk, hogy az elmúlt ötéves terv során a megye- székhely szépen fejlődött. Felépült 2556 lakás. Enyhült az óvodai férőhelyhdányi, több mint két tucattal gyarapo­dott az általános iskolai tan­termek száma, javult a ke­reskedelmi ellátás és elkez­dődött a DOMUS-áruház épí­tése. Lakásszámot leírni min­dig kockázatos egy kevéssé. Nem azért, mintha nem len­ne igaz, hanem mert azt, aki még vár leendő otthonára, nem vigasztalja, aki pedig már megkapta, azt többnyire nem érdekli. A tény azonban ettőljmég tény marad. Szekszárd lélekszáma a legutóbbi népszámláláskor keréken 34 és félezer volt. Ez a szám 1981—1985 között je­lentősen növekszik. A gya­rapodás az évi 200—250 ter­mészetes szaporodásból és a munkahelyekhez kötődő be­vándorlásból becsülhető elő­re. Napközben lényegesen többen, 56—57 ezren tartóz­kodnak Szekszárdon, részben az ingázók jóvoltából, rész­ben a város természetes von­zóerejének hatására. A gya­rapodás öröm, de ugyanakkor nem kis gond is, hiszen a tervezés során elsődleges szempont az igények lehetsé­ges kielégítése. A városfej­lesztés legfőbb célja a lakó- népesség életkörülményeinek, anyagi és kulturális színvo­nalának megőrzése, szerény emelése, ide értve a teljes nappali népességre vonatko­zó ellátási feladatok mind magasabb szintű megoldását is. Az ország anyagi hely­zetének ismeretében teljesen érthető, hogy a tanácsi gaz­daság növekedése a koráb­biaknál szerényebb méretű lesz. A takaró szabta lehető­ségekig történő nyújtózkodás nemcsak példabeszédben sze­repel, hanem a valóságban is. Ezt a maga egyéni gazdál­kodásában, költségvetésében mindenki, mindig gyakorolta, nem várható el más egy na­gyabb közösségtől, a város egészétől sem. Ennek jegyé­ben fontos feladat lesz a VJ. ötéves terv időszakában a lakásgazdálkodás és a la­kásfelújítási tevékenység ja­vítása. A tervezett lakásépítés fő területe a Bakta. Itt 388 la­kás építése már megkezdő­dött, 460 részére a kiviteli terv és terület rendelkezésre áll. 8x40 lakás részére bizto­sított a terület a Bottyán- hegyen is, amiből 2x40 épí­tése már megkezdődött. A la­kásépítési terv a VI. ötéves terv időszakában valamivel több, mint 2000 lakás felépí­tésével számol, erőteljesen támaszkodva a magánerős építkezésekre is. Mindennek közművesítést összefüggése van, nem beszélve az olyan fontos csatlakozó beruházá­sokról, mint például a Bak- tába a tervidőszak első fe­lére tervezett 24 tantermes .iskola, az 1984. évi átadásra szánt módszertani bölcsőde, 4 munkahelyes orvosi rende­lő és kapcsolódó gyógyszer- tár. A legjelentősebb kereske­delmi beruházás az idén be­fejeződő DOMUS-áruház, mely az idáig — fogalmaz­zunk udvariasan —, nem zökkenőmentes bútorellátás gondjain lesz hivatott enyhí­teni. A lakótelepek ellátását szolgálják majd a tervidő­szak első felében a Baktán és a Tambov lakótelepen nyí­ló kis ABC-áruházak és egy hasonló a Bottyán-hegyen. A VI. ötéves terv fontos része lesz három jelentős alapközmű befejezése. Ezek közül a legnagyobb közér­deklődésre a napi 20 ezer köbméter kapacitású vas- és mangántalanító jövőre ese­dékes üzembe helyezése szá­míthat. A déli fűtőmű bő­vítése az idei év végére tör­ténik meg, míg a szennyvíz- tisztító teljes kapacitásúvá kiépítése a tervidőszak végé­re. Ez a három beruházás sok éves lemaradás felszá­molását jelenti és biztosítja a városfejlesztés alapvető fel­tételest. ' Az előzetes számítások sze­rint, mélyek a korábbi ta­pasztalatokon alapulnak, öt év alatt mintegy 62 millió forint értékű társadalmi munkával lehet számolni. A társadalmi összefogásban rejlő lehetőségek kihasználá­sa változatlanul nagyon fon­tos, hiszen az V. ötéves terv során is számos jó példája volt az üzemek, intézmények és a lakosság társadalmi munkájának. A kialakult gyakorlatot, ezt a valóban haladó hagyományt tovább fejlesztve, a szűkös beruhá­zási tényezőket a lakossági és a munkahelyi kollektívák önkéntes munkája jelentősen bővítheti. A közérdek és az egyéni érdek találkozásának ezek a legjobban hasznosít­ható lehetőségei.-s, -n Fotó: G. K. Import helyett kooperáció Kedvezően befolyásolta a Magnezitipari Művek és a Mineralimpex tevékenységét az együttes piaci fellépés és rendszeres információcsere. A két vállalat ezzel kapcsolatos együttműködési megállapo­dásának valóraváltása során eddig két kooperáció szüle­tett. Mindkettő annak a kö­zös elemző munkának az eredménye, amellyel azt vizs­gálták, hogy az itthon nem gyártott, de igen nagy kele­tű termékek egyszerű megvé­telén túl, milyen más beszer­zési források jöhetnek szá­mításba. így kezdte meg egy osztrák céggel közösen a kü­lönleges feladatok elvégzésé­hez alkalmas tűzálló betonok és masszák gyártását a Mag­nezitipari Művek. Ebből a termékből évente mintegy 4—5 ezer tonna a hazai igény. ,Az együttműködés eredmé­nyeként minden legyártott ezer tonnánként négymillió schilling kiadásától mentesül a népgazdaság. A Budapesti Építőanyag-ipari Szövetkezet bevonásával pedig a kézi for- mázású samott idomok iránti igény kielégítését oldották meg hazai gyártásból. Ezek­hez az alapanyagot a Magne­zitipari Művek szállítja, ami késztermékké az éhhez meg­felelő létszámú munkaerővel rendelkező szövetkezetnél alakul.

Next

/
Thumbnails
Contents